A közpolitikai disputákban eleve értelmetlen beszédhelyzetet teremt, ha a résztvevők mintegy belezuhannak a fogalmak csábító kútjába, vagy ellenkezőleg, ha a beszédteret értelmessé tevő alapszavakat faképnél hagyják. Ezért az információs társadalom korszakának három vezető kategóriáját megkíséreljük röviden definiálni.
A tudományos életben teljesen természetes, ha egy-egy fogalmat – mindenekelőtt az új fogalmakat – a tudósok különbözőképpen értelmezik. Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy valamelyik kategóriáról többé-kevésbé szakmai konszenzus jön létre, különösen akkor, ha a tárgyalt fogalom interdiszciplináris kategória. Az információs társadalom kategóriáját is gyakran egészen másképpen értelmezi az információelmélet, az informatika, az információs társadalom elmélet, vagy például a gazdaság- vagy a társadalomteória.
A fogalmi zűrzavar azonban nem tartható fent a politikai diskurzusban, az állami-önkormányzati programkészítésben, vagy a civil társadalom nyilvános vitáiban. Legalább a döntést előkészítő, a döntéshozó szereplőknek kellene nagyjából azonos értelemben használniuk a – minimum a fontosabb - csúcskategóriákat. Ha például az információs társadalmat egyoldalúan csak információtermelésnek és továbbításnak tartják, s ha nem mindenki számára világos, hogy ennek értelme a gazdaság, a társadalom vagy a tudás koncepcionális fejlesztése, akkor egy-egy kormányprogram vagy regionális stratégia is szükségképpen szintén féloldalas lesz.
Külön zavart okoz, hogy a magyar értelmiség gyakran elméletellenes, részben azért, mert a felsőfokú oktatásban elméletileg alig készítik fel a hallgatókat. A beállítódási nehézséget most kihívóan tetézi, hogy a tudásalapú társadalom nem csak interdiszciplináris kor, hanem magas szinten elméletközpontú modell és gyakorlat is. Ezért ma kétszeresen igaz az, hogy az elméleti tisztázatlanság, vagy érdektelenség a tudásalapú gazdaság és társadalom fejlesztésében közvetlenül is károkat okoz. Ha tehát például egy kormányprogram elméletileg nincs végiggondolva, az akcióterve szükségképpen töredékes, félrevivő, gyakran hatástalan vagy haszontalan lesz.
A három alapfogalom1 (információs társadalom, tudástársadalom, tudásalapú gazdaság) valamennyire is pontos megfogalmazásának feltétele, hogy az alapszavakat (adat, információ, ismeret, tudás, döntés és jel) is értelmezzük. A adat nem több és nem kevesebb, mint egységnyi megismerés jelentését hordozó tudati-nyelvi alakzat. Az információ már két vagy több adat viszonyának meghatározása, így már képzet (üzenet, hír, felvilágosítás a valóságról). Az ismeret már a megismerés magasabb minősége, de még nem tudás: összekapcsolt, rendszerezett, szerkesztett információ. A korszak kulcsfogalma, a tudás így definiálható: értelmezett ismeretrendszer, így átfogó vízió a valóságról (avagy folyton új, de komplex valóságkép). Végül a döntés: a világ vagy a valóság változtatásra hasznosított tudásrendszer; másképpen a tudás személyes és társadalmi tőkévé alakítása.
Már ennyiből is látható, hogy milyen látványos különbség van az információ vagy a tudás vezérelte társadalom között, holott ez a különbség – figyelem! - még nem is tartalmazza a társadalmak működésében végbement gyökeres változásokat.
A kormányzati és társadalmi tervezésekhez és párbeszédekhez ezért felkínáljunk - mintegy szócikként - a három alapfogalom interdiszciplináris fogalomtervezetét.
Az információs társadalom olyan korszak jelképes neve, amelyben először is a gazdaság, a társadalom és a kultúra alapvetően az információk gyártására, cseréjére, értékesítésére épül, de önmagában ettől még nem jön létre információs társadalom. Az információs társadalom korának nagy újdonsága, hogy az információ – analóg vagy digitális – jelként termelhető és hasznosítható, ezért az információs társadalmat okkal jeltársadalomnak is nevezhetjük. Az információs társadalom ezért egyszerre jelent új, nagymennyiségű információt (digitális tartalmat), új (infokommunikációs) technológiát, új (információ vezérelte) gazdaságot, új (információ alapú) társadalmat. A globális és lokális társadalom és annak szerkezete az új technológia széleskörű alkalmazásának, az Új Gazdaság globális elterjedésének, és az új, több információ forgalmának együttes hatására alapvetően átalakul. Az információ-alapú gazdaság és információs rendszer világszerte hálózatba szervezi a társadalom egyes rétegeit, ezáltal az új, dinamikus, globális rendszerben új és más csomópontokat emel ki, közben elveti azokat a társadalmi szegmenseket, államokat és régiókat, amelyek kevéssé eredményesek az információ termelésében és kereskedelmében. Az információs társadalom és gazdaság sikerének már alapvető feltétele a társadalmi befogadó közeg fejlettsége, az információs gazdaság- és infrastruktúrafejlesztés társadalmi beágyazottsága. Információs társadalom és gazdaság csak akkor jön létre, ha a társadalom többsége rendelkezik az új információ- és kommunikációtechnológiai eszközökkel, valamint ezen eszközök felhasználásához szükséges tudással és készséggel.
A tudástársadalom már világszerte egyértelműen új típusú gazdasági-társadalmi és tudáspiacot, sőt a hálózatokra alapozott gazdaság- és társadalomszerkezetet hoz létre. Az információs-kommunikációs technológiák forradalmai nyomán így a globálisan egységes funkcionális rendszerré váló földi civilizációnak a harmadik évezred elején kibontakozó új társadalomfejlődési stádiuma, amelyben a társadalom szerkezetét és működését a tudásáramlás, a tudáselosztás, valamint a tudásfeldolgozás és a tudásalkalmazás határozza meg. A tudástársadalom a tudás megszerzése alapján rétegződik, az esélykiegyenlítés a tudás potenciálisan egyenlő és határtalan elérhetősége által valósul meg, illetve az egyenlőtlenségek a tudás birtoklása vagy nem birtoklása mentén jönnek létre. Normaként egyúttal új társadalmi minőség: magas szinten szervezett, az egyéni és közösségi létezést tartalommal, minőséggel feltöltő tudástársadalom. Olyan új társadalmi rendszer, amelyben az innovatív tanulás az információt tudássá, a tudást cselekvéssé alakítja át, vagy legalább is ennek lehetőségét megteremti. Az információs társadalomnak ezért a tudástársadalom modell a jövőképe, ami potenciálisan új minőségű, nem információ, hanem tudásközpontú, hálózati jellegű, a globális-lokális digitális szakadékot mérséklő társadalom neve. A tudástársadalom már nemcsak a külső tényezőkben (gazdaság, társadalom, stb.), hanem az egyéni és közösségi tudatokban és tudatosulásokban is pozitív változásokat hoz.
Az ipari-posztipari gazdaságot és a pénzgazdaságot egyaránt kiteljesítő és egyben felváltó új gazdasági modell neve. A tudásalapú gazdaságban a gazdasági növekedés és a termelékenység legfontosabb mozgatóereje a tudás, amely elsősorban a technológiában, s az emberi lényben, mint szellemi tőke testesül meg. A „tudásalapú gazdaság” kifejezés a tudás és a technológia gazdasági növekedésre gyakorolt hatásainak felismeréséből és elismeréséből született meg. A tudásalapú gazdaság termelési folyamatai az információ és a tudás felhasználásán és elosztásán alapulnak. A tudásalapú gazdaság változatlanul piacgazdaság, s a legjelentősebb koordinációs tényező a tudáspiac. A tudásalapú gazdaságban a jólét, a teljesítmény és a foglalkoztatottság növekedését a tudásintenzitás és a magas technológia dinamikus fejlődése határozza meg. A posztipari gazdasági modell változásának első lépcsője: a modern gazdaság saját közegéből kilépve a gazdasági alrendszer részévé teszi a nem gazdasági alrendszereket (oktatást, egészségügyet, társadalmat, stb.). A változás második lépcsője: a tudástermelés kilépve saját közegéből elfoglalja a szinte mindenre kiterjedt gazdaságot, amelyet most már a tudáspiac irányít. Tudásalapú gazdaság nincs tudásalapú társadalom nélkül, s ez fordítva is igaz, sőt az információs korban a tudástermelés, a tudásalapú gazdaság és a tudástársadalom egymás hajtóerő is.
Utóirat: Szakmai körökben a tudástársadalom kategóriáját gyakran nehezebb elfogadtatni, mint az információs társadalom fogalmát. A tudástársadalom kategóriáját ellenzőknek szeretném két újabb aktualitás kommunikációs eseményre felhívni a figyelmét.
A Budapesten megrendezett World Science Forum tudás és információ című szekciójában ezt a két kérdést tették fel: Miért több a tudásalapú társadalom az információalapú társadalomnál? Mi a különbség? Mit várhat el az egyik a másiktól?
Néhány hete az Európai Unió honlapján is megjelent - több éves munka eredményeként - a Tudástársadalom kézikönyv (Handbook of Knowledge Society Foresight), amely definíciókat is megfogalmaz a tudástársadalom és a jövőképalkotás fogalmairól.
Új beszédhelyzet van tehát. Külföldön és itthon élénk disputa folyik az alapfogalmakról – a közbeszéd számára mi sem halogathatjuk a fogalmak tisztázását.
Jegyzet
1 Szeretném, ha háttérzeneként fülében mindenki hallaná az Oroszlánkirály filmzenéjéből a Hakuna matata című dalból:…tiszta élvezet a bölcselet…sort. (Walt Disney: Az Oroszlánkirály, a dalok zenéjét Elton John, szövegét Tim Rice irta, filmzene Hans Zimmer. A magyar változat felvételét a MAFILM Audio Kft. készítette.)