A magyar jövőváros és tematikus park programja
Magyarországon, ezen belül is Dél-Dunántúlon, fekszik a csodálatos, szinte érintetlen pannontáj. Ha magunk elé képzelünk egy erősen hullámzó tengert, ahol azonban a hullámok hol kisebbek és hol nagyobbak, nagyjából ilyennek látszik Dél-Dunántúl felülről. Ennek a tájegységnek a közepén található a zselici erdőség, mint érintetlen természetvédelmi terület, amelynek a szélén egy apró falucska húzódik meg, amelyet Bárdudvarnok-Bányának neveznek. Három korábbi és két újabb kisebb tó szomszédságában terül el a mintegy százhektáros domb, amely olyan, mint egy partra vetett hatalmas bálna; a bálnát hosszában jobbról és balról egy-egy völgy, és ezekben egy-egy patak övezi. Itt épül fel a magyar jövő-faluváros és tematikus turizmus parkja.
Azt, amit itt megálmodtak, joggal nevezhetjük akár utópia-városfalunak is. Az utópia fogalmát a híres magyar származású szociológus, Karl Mannheim munkásságából vettük át, aki az Ideológia és utópia című könyvében még a múlt század első harmadának a végén a következőt állította: Minden korszakban minden ideológia – szemben a társadalmak régi és mai vélekedésével – szükségképpen hamis és megvalósíthatatlan, ám az utópia mindig is igaz, és valóra váltható. Egy ilyen utópia fogalomból kiindulva jött a gondolat, hogy jöjjön létre – ha tetszik: zöldmezős beruházásként – egy olyan faluváros, amely egyaránt ötvözi a falu és a város minden előnyét, és lehetőleg kikerüli mindkettő hátrányainak többségét.
Erre a célra vásároltak meg hetven hektárt, és az ezzel szomszédos ötven hektárt pedig partnerként szintén felkínálták a projekt számára. Ez a faluváros vagy kisváros olyan utcákból és épületekből áll majd, amelyek egyrészt megőrzik a zselici táj minden építészeti hagyományát, másrészt pedig az információs kor minden új technológiáját hasznosítja az épületeken belül és az épületek között.
A program tervének elkészítése előtt megnézték és végigelemezték a mai civilizáció elmúlt húsz-harminc évében létrejött ilyen, vagy ehhez hasonló jövővilág és jövőváros építéseket, továbbá az új globális turizmus által létrehozott értékközpontú tematikus turizmus parkokat. A jövőváros funkcionális formájának azért választották a tematikus turizmus park szerepet, mert ezzel lehetővé teszik, hogy valaki egy napig, két hétig, vagy akár több évig ide jöhessen, és itt élhessen, ráadásul (a korrekt megtérülési adatok alapján) a turizmus funkció a jövőváros építés és működtetés finanszírozhatóságát teszi lehetővé.
Ebben a jövővárosfaluban persze nem egyszerűen az építészeti feladat a modell igényű, hanem a zselici jövővilág (kicsit kommerszebb nevén: Zselici Édenkert) kitalálása. Ebből az következik, hogy ez az új jövőváros a világ egyik új tudás és új gondolkodás központja kíván lenni, miközben kiemelt figyelmet fordítanak a természet megőrzésére és egyben művészi szinten újrateremtésére, valamint a jövővárosban újtipusú társadalmat és demokráciát képzelnek el.
A jövőváros úgy működne, hogy annak, aki ide belép turistaként vagy állandó polgárként azt a komplex szolgáltatást kínálják föl, hogy ebben a természeti, szellemi és társadalmi környezetben testét, lelkét, társadalmi énjét, tudatát és spirituális világát külön-külön, és együttesen is a legősibb és a legmodernebb gyógymódok segítségével folyamatosan rendbe teheti, és (ha szükséges) stabilizálhatja. Feltéve, ha ezt önmaga is akarja, ha a felkínált elvek és módszerek közül választ, és ha együttműködik a segítőkkel. A jövőváros tehát egyúttal gyógyító hely, ahol szimbolikusan a múlttal és a jövővel gyógyítani lehet. Nem mellékes szempont, hogy egyébként itt jön létre számos kisebb kutató és fejlesztő intézet is, többek között a Közép-európai jövőkutató, avagy utópiakutató intézet.
A Zselici Édenkert projekt küldetése az, hogy turisztikai élményparkként egyesítse a természetpark, a falupark, az egészségpark, a tudáspark, a közösségpark, a hagyománypark, a spirituális park, a jövőpark és az internetpark minden összekapcsolódó elemét, amely együttesen olyan aktuális életérzést és életformát tesz lehetővé, hogy az ezredforduló után ide látogató turistának sokoldalú lehetőséget kínáljon a vágyott létezés sokoldalú megélésére. A küldetés alapján a következő alapelvek fogalmazhatók meg:
A dél-somogyi természeti-táji környezet egyértelműen követeli, hogy ne csak megőrizzük a természeti-környezeti adottságokat, hanem javítsunk is rajtuk, így a tervezett tematikus élménypark részben ökológiai park jelleget is öltsön.
A turizmus korszerű filozófiája szerint az egyik legfontosabb turizmus típus az egészségturizmus, amely azonban most már egyaránt szolgálja a fizikai, lelki és szellemi erősítést, újraépülést.
Ennek jegyében változatlanul fontos elem, hogy a gyógyvíz feltárás megismétlődjön és a várt kedvező eredmények esetén a gyógyturizmus feltételei is megszülessenek.
A modern (vagy posztmodern) korszak turizmusa egyre inkább ismeret-, tudás- vagy kultúraközpontú turizmussá válik, így ezt az igényt Magyarországon is érvényesíteni kellene.
Az európai információs társadalomban az európai turizmus stratégia alapján ez az új tematikus élménypark egyúttal az e-turizmus dél-dunántúli regionális központjává is válhat.
A Zselici Édenkert tematikus élménypark egyedülálló sajátossága, hogy az európai ember jelenlegi emberi-közösségi szükségleteiből indul ki és az új kutatások alapján tíz tematikus épületcsoportot és programközpontot tervez.
A tematikus park önálló falut/várost, egyedi mikro-társadalmat hoz létre a tematikus park keretében, sőt ez a tudásalapú kor egyik első tudástelepülése lesz.
A zselici élménypark másik sajátossága, hogy a turisztikai park szerkezete, programkínálata lehetővé teszi a nagyon differenciált, személyes és családi igények egyedi kielégítését is.
Szintén sajátosság, hogy ez a turisztikai park nemcsak különleges élményeket tesz lehetővé, hanem egy újszerű egészségturizmus keretében a személyes és közösségi öngyógyítás, továbbá életvezetési próbatér lehetőségét is megteremti.
A Zselici turisztikai élménypark az előbbiekben megfogalmazott küldetés és alapelvek figyelembevételével elkészült koncepciója alapján következő tizenkét részprojektből az első kettő a szálláshelyek, a további tíz pedig a tematikus programközpontok építésére koncentrál:
Szállodák, panziók és ezekben szolgáltató intézmények (éttermek, kávéházak, ajándéküzletek, stb.) építése. Minden épület kivétel nélkül un. Intelligens épület vagy intézmény lesz.
Önálló és csoportos családi nyaralók építése – önálló kerttel. Megjegyzés: minden épület természetes anyagokból épül és alapvetően természetes energiákkal működik.
Éden Ház. A Zselici Édenkert tematikus élménypark központi szolgáltató intézménye. Funkciója: a közösségi lét fejlesztése, a közösségi élet szervezése, egyúttal média-ház, demokrácia-műhely, stb. létrehozása.
Természet Ház. Ebben a házban a természettel lehet azonosulni, így itt lesz a földenergia vizsgáló, a csillagvizsgáló és az atommagvizsgáló. Ennek a „házprogramnak” szerves része a tó létesítése, arborétum alapítása, gyógynövény park, erdők, ligetek, parkok telepítése.
Egész-ség Ház. Az intézmény lényege az, hogy az egészséges lét fejlesztését (megőrzését vagy/és visszaállítását) segítse. Itt lennének az egészséggyógyászati, egészség-megőrzési, természetgyógyászati programok, kurzusok, terápiák, stb. Ez lenne a távgyógyászat kísérleti műhelye is.
Hagyomány Ház. Nevezhetnénk a Múlt és a Jövő, avagy a Történelem Házának is. Ez egyszerre hagyomány központ, sőt élő skanzen, de virtuális jurta, jövő kiállítás is. Itt szervezik majd az élménypark közösségi ünnepeit is.
Fizikai Ház. Az ember fizikai testének, energia rendszerének bemutatása és az ehhez kapcsolódó gyógyító eljárások központja. A gyógyvíz feltárása után ennek része az uszoda, a gyógyvíz által lehetővé tett gyógyítások, s ehhez kapcsolódó szolgáltatások.
Tudás Ház. A látogatók itt ismerkedhetnek meg a szellemi léttel, s itt lesznek a különböző tudásszolgáltatások (könyvtár, filmtár, Internet központ, stb.) és a tudásközpontú terápiák (festőiskola, szellemi mesteriskola, távoktatási programok, stb.). A Tudás Ház része a Közép-Európai Jövőközpont.
Tudat Ház. Elsődlegesen az agy, a lélek és a tudat jobb megismerésének helye és a tudatfejlesztés, a lelki terápia sokoldalú műhelye. Részintézményei a pozitív gondolkodás központja, az Új Tudatosulás (Táv)Egyeteme vagy a Társadalmi Tudat Fejlesztésének csoportja.
Én Ház. Nevezhetjük Személyiség Háznak is, mert a fő funkciója az ember fizikai, szellemi és tudati-lelki rendszerének megismerése és javítása után az integrált, egységes személyiség megértése és komplex karbantartása.
Spirituális Ház. Ebben az épületcsoportban található majd a kereszténység-központ, az ökumenikus templom, a Virtuális Pléroma ház, a világvallások bemutató terme, a vallási-egyházi szolgáltatások központja.
Technológia (Innováció) Ház. Ha minden épület és szolgáltatás az információs kor követelménye szerint működik, akkor ebben a házban megtanulható a technológiaelmélet vagy a technológia trendek követelményrendszere. Ide kerül az e-turizmus, az e-egészségügy, az e-természetvédelem néhány szolgáltatása is.
A Zselici Édenkert program egyik legfőbb erénye, hogy nem csak az adott területre koncentrálódik, hanem kihatással van Zselicre, mint tájegységre. Ennek okán a három megye között (Somogy-Tolna-Baranya) a regionális híd szerepet felvállalva, az eddig elindított turisztikai, terület- és vidékfejlesztési programokat egyaránt integrálva és generálva, a régió fejlesztésének meghatározó mintaprogramjává válhat.
2002. decemberében – több mint háromszáz oldalon - elkészült a Zselici Édenkert tematikus élménypark koncepciója, amely lehetővé teszi, hogy 2004 és 2008 között felépüljön, és működni kezdjen a Zselici Édenkert Bárdudvarnok-Bányán.
Minden túlzás nélkül valószínűsíthetjük, hogy ez a projekt Magyarország egyik kimagasló, modellértékű fejlesztése lehet. Ez a projekt abban is jeleskedhet, hogy a turizmus modernizálásának támogatásával javítja a Magyarország és Európa versenyképességét a globális világban.