Csörgő Zoltán, Hoppál Borbála

A Zselici Édenkert turisztikai élménypark
Hagyományházának programleírása

1. A ház (központ) neve:

Hagyományház

2. Vezetői és menedzserei:

Csörgő Zoltán, Hoppál Borbála

3. A ház célja:

Bárki a világ bármely pontjáról is érkezzen, itt otthonosan találkozzon az egyetemes, de sajátos és egyedi módon, a genius loci, azaz a hely szelleme által inspirált módon megjelenő értékekkel. Cél a tudásátadás hagyományos tartalmainak, struktúrájának kutatása, felelevenítése, alkalmazása, a hagyományos, egyben jövőbe mutató értékrend, normák, viselkedésminták közvetítése a társadalmi tőke bővítése érdekében. A hagyománytudatos életforma bevált módszereinek, mint máshol is hasznosítható minták ismertetése. A program egyszerre globális és lokális koncentrációjú: az egyetemes ember igényeiből, törekvéseiből indul ki és mindezt a helyi hagyományokra alapozva kívánja megjeleníteni, megszólítani, éltetni.

4. A házban elképzelt legfontosabb tevékenységek egymástól elválasztott és mégis egymással kiegészülő rendszerének leírása

Alapelv: A hagyományalapú tudástársadalom olyan értékvilágot, életminőségelvet közvetít, amelynek alapján a megteremtett felelősségteljes szabadságban a külső és belső törvények, azaz önmagunk és világunk megismerésével értelmet találhat a létünk, megtalálhatjuk testi, lelki, szellemi otthonukat.

A programok lefedik mindazon területeket, amelyeket a hagyomány léte eleve biztosít, közelítsünk a hagyományhoz akár spirituális, lelki vagy testi igénnyel, akár közösségi, társadalmi létezés támaszát vagy az egyéni lét szellemi bázisát keresve, akár pusztán a megismerés vagy eleve a mások felé való nyitás, a közvetítés szándékával.

A Hagyományház egyrészt a zselici hagyományok felelevenítését alapozza meg, másrészt az Édenkert közösségi ünnepségeinek központja, egyben a kutatások és alkalmazásai révén a jövő szellemi parkja is

5. A tevékenységek típusai szerinti programozás:

5.1. Kutatási programok

A hagyomány filozófiája, új felfogása

A hagyomány válsága vagy világa (a hagyomány válságán innen vagy túl)

A hagyományok jelentősége a múlt társadalmaiban

A hagyományok szerepe a jövőben

A hagyományok továbbélésének lehetőségei az információs korban (közvetítésének eszközei az infokommunikáció eszköztárával)

Régi hagyományok új tartalommal való megtöltésének lehetőségei

A zselici, tágabban Somogy megyei, azaz a helyi (lokális) hagyományok kutatása, feltárása

Zselic múltja: népek, nemzetek évezredei (pl. a besenyők betelepítése, nyomai)

Zselici építészeti hagyományok

A helyi hagyományos ünneprend

Hagyományos zselici foglalkozási ágak

A természeti értékek (a zselici vizek, erdők, egészében az élővilág) mint a „természeti hagyomány” egészének feltárása

A hagyományos zselici (somogyországi) gasztronómia

A zselici nemzetiségek hagyományai

Bánya és a Kopasz-domb múltja a régészeti feltárások alapján

5.2. Fejlesztési programok

Régi hagyományok felelevenítése, új hagyományok kialakítása az eltűnő közösségi funkciók pótlására – s mindezek rendszerbe foglalása és immár tőlünk függetlenül is működővé, hatóvá tétele

Infokommunikációs technológiák alkalmazása a hagyományfejlesztésben

Honfoglaláskori élményfalu (Koppány vára és jurtatábor) kialakítása

A hagyományos építészet elemeinek megjelenítése az Édenkert épületeiben

Somogyország és a Zselic eltűnt építészeti emlékeinek „pótlása” (vaskohók, vízimalom, csárda, stb.)

Az Édenkert-ünnepkör elindítása

Táncház (Fonó) kialakítása

A hagyományos iparágak megjelenítése múzeumban, élő skanzenben, illetve feltámasztása

A hagyományos állattartást szemléltető mikrogazdaság (génbank) kialakítása

Zselici tájház és parasztudvar

Kézműves inkubátorház létrehozása

5.3. Szolgáltatások

A hagyomány átélésének lehetőségei a közösségi ünnepek, természeti ünnepek által és alkalmával

Kiállítások

Könyvtár

Zselici kézműves vásár („Zselici sokadalom”)

A hagyományos étkezési kultúra központja: a Zselici csárda

A nemzetiségi hagyományok, ünnepek központja

Kapcsolódás a somogyi faluturizmus programokhoz

A Zselic megismerése – utak, kirándulások szervezése

Ökumenikus kápolna sztúpával

Honismereti táborok

Erdei iskola program

Zselici hagyományközpont oktatásai

Hagyomány és önismeret központ (hagyományos önismereti módszerek központja)

Átalakulás játékközpont

Meditációs központ

Zselici zöldpatika – gyógynövénygyűjtő körutak

A hagyományos (holisztikus) gyógymódok központja: például az ősi magyar „energetikai” gyógyítás (Javasgyógyászat)

5.4. Interaktív szolgáltatások

Virtuális jurta

Zselici virtuális hagyományközpont (hagyományportál)

Internetes kísérleti régészeti könyvtár 

A Tudás fája információs terminál

Kézműves mesterségek távoktatása 

Kézműves internetes áruház

6. A tevékenységekhez külön-külön és együttesen hány négyzetméterű terek és milyen építészeti, berendezési, technológiai stb. feltételek szükségesek

Az épületben és az épülethez kapcsolva:

Alsó szint:

Csárda: 500+120 (külső hozzáépítés) nm

Kézműves inkubátorház: 470 nm

Közlekedőtér: 30 nm

Középső szint:

Kiállítótér: 240 nm

Fedett vásár-, ünneptér és fonó: 640 nm

Közlekedőtér, mellékhelyiségek: 56 nm

Raktárak: 64 nm

Felső szint:

Kutatóközpont: 220 nm

Oktató-, játszó- és meditációs tér: 3x130 nm

Könyvtár: 140 nm

Irodák: 70 nm

Tárgyaló: 30 nm

Konyha: 20 nm

Közlekedőtér, mellékhelyiségek: 58 nm

Raktárak: 72 nm

Összesen: 3x1000 nm

Az épületen kívül:

Jurta: 84 nm

Vásár- és ünneptér a szabadban, élményfalu, tájház és parasztudvar: 5000 nm

7. Az egyes tevékenységi köröket kikre vagy mely intézményekre lehet bízni és melyek azok, amelyeket a ház vezetői maguk akarnak ellátni

Élményfalu: Őskultúra Alapítvány, Kassai Lajos lovasíjász köre

Inkubátorház: kézművesek

Fonó: meghívott zenészek, énekesek, mesemondók

Csárda: szakácsok, felszolgálók

Tájház: gazda (pásztor)

Technikus

Javasgyógyász

Alkalmanként helytörténészek, oktatók

Magunk: oktatás, programkoordinálás, levezénylés, kutatás

8. A ház berendezésének, felszerelésének és működésének becsült összege

84 millió Ft, működésre évente mai árakon 58 millió Ft

9. Kapcsolódási pontok más házakkal

Valamennyi épület építésénél az esetleges régészeti leleteket kitüntetetten figyelembe kell venni, a helyi építészeti hagyományokat markánsan megjeleníti. Az épületek tehát szakrális tájolásúak, a magyar építészet szakrális hagyományait, különböző kultúrák bölcsességét felhasználók, így többek között a Vásztuvéda és a Feng Sui elveit figyelembevevők, egészében és részleteikben szimbólumokat (archetípusokat) megjelenítők legyenek. Megfelelő időpontban, szertartással kezdődjön építésük, a szakrális geometriára (szent számokra), az emberi arányokra, kozmikus jelképrendszerre építsenek. Szakrális helyeket (szentélyeket) tartalmazzanak, tudatosítva, hogy a ház mezokozmosz, ami összeköti a mikrokozmoszt, az embert a makrokozmosszal, az Éggel. Az épületek létrehozásánál figyelembe vegyenek minden hagyományt, miközben állandó a készenlét minden hagyomány teljes megújítására is.

Ahogy maga az Édenkert projekt is organikus egészet alkot, úgy a Hagyományház alprogramjai is esetenként szorosan egymásba illeszkednek, ezek a programok is rendszerint szervesen kapcsolódnak más házak programjaihoz, beágyazódnak a projekt más területein elindított kezdeményezésekbe, továbbá vonzzák magukhoz, egybeépítik azokat az ötleteket, amelyek máshol, máskor megszülettek és folyamatos születésben vannak.

1. Szállodák, panziók és 2. kertes családi nyaralók - az ide érkező vendégekkel ezen épületekben is tudatosítani kell – az előbbi szempontok alapján -, hogy az Édenkertben a múlt és a jövő egybetalálkozik, egymást építi a jelenben.

3. A terület flórájának rekultivációja során a zselici hagyományokat (az erdőség egykori, mára eltűnt, vagy eltűnőben lévő fafajtái, ezek aránya) érdemes figyelembe venni, a radiesztézia hagyományos módszereit, a Feng Shuit, stb. alkalmazni

4. Éden Ház (Közösségi Ház) - hagyományos csoport játékok mellett a helyi társadalom szervezéséhez is számos támpontot nyújthat a hagyományos közösségek szervezésének ismerete

5. Természet Ház – a gyógynövény termesztés a hagyományos gyógyítással, a népi gyógyászattal kapcsolatos ismeretekre épülhet egyrészt, másrészt a keleti hagyományok azon elemeire, amelyek egyrészt a mandalaalakítással, másrészt a Feng Shui alapelveivel állnak kapcsolatban

6. Egész-ség Ház – itt megjelenik a hagyományos orvoslás minden lehetséges módja, másrészt amit test és lélek és szellem új viszonyának tekintünk, az évezredes tudás.

8. Fizikai Ház – „régi és új tudások a Testről” – azok az ismeretek is megjelenhetnek itt, amelyek egyrészt a testre, mint templomra, szentélyre tekintettek, másrészt az ősi gyógymódok visszahozása megjelenhet itt is.

9. Tudat Ház - ez a programközpont elképzelhetetlen mindazon tudások alkalmazása nélkül, amelyeket a különböző hagyományok halmoztak fel kimeríthetetlen kincsestárként a tudat megismerésének lehetőségeiről, módszereiről, fejlesztéséről.

10. Tudás Ház - az itt megjelenő kínálatok között az Új Tudás a legrégibb tudásokból is épül: a tudományos megismerésen túl a vallási és a művészi megismerés, azaz a hagyományok tudásaiból is.

11. Az Én Ház-ban folyó integrált ember kutatás és a test, tudat, tudás integrációjára irányuló törekvés hasonlóképpen nem nélkülözheti a hagyományos tudásokat. A személyiség fejlesztés műhelyei felhasználhatják azokat a módszereket, amelyeket a hagyományok közvetítenek.

12. A Spirituális Ház szinte valamennyi szolgáltatása, üzenete, kutatása maga hagyomány (is), az ember szellemi természetének fellelése, fenntartása és ennek eszközei a hagyomány legbensőbb mindenkori célja is egyben. A programok közös szervezése a legtöbb esetben evidens.

10. Speciális feladatok, szempontok a ház (központ) kialakítása során

A Hagyományháznak és a hozzá kapcsolódó egyéb épületeknek a többinél is markánsabban kell már külsőleg is megjelenítenie a funkcióit, azaz a hagyományos építészeti megoldások, díszítőelemek itt jellegzetesen jelenjenek meg.