Bátfai Mária Erika
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Könyvtártudományi Doktori Iskola
Debrecen
2002.

Tudással tele ház – tudástár?

Tartalomjegyzék

Bevezetés

1. Utazás a globalizáció körül

2. Információs társadalom – tudástársadalom

3. Mivel van tele a teleház?

3. 1. Teleháztípusok

3. 2. Rövid magyar teleház történet

3. 3. Az első monitorozás

3. 4. „Teleházasok” fogalmai

3. 5. Ízelítő az információs társadalmat elősegítő új mozzanatokból

3. 6. Merre tovább?

4. És a könyvtárak?

4. 1. A könyvtár jövője

4. 2. Egymás mellett élés

4. 3. Együttélés

Végezetül

Felhasznált irodalom

Jegyzetek

Bevezetés

Globalizáció, információs társadalom, tudástársadalom, Internet, email, SMS, teleház, távmunka – hosszan lehetne sorolni azokat az új fogalmakat, amikkel nap, mint nap találkozunk, s már-már tudjuk, mit jelentenek. Külön-külön. Mert egymáshoz való viszonyukról, hierarchikus rendszerükről csak benyomásokat alkothatunk a média által továbbított adatok alapján. Felvetődhet a kérdés, van-e rendszer egyáltalán? Jelen dolgozatban a teleházak szemszögéből próbálok hálózatot alkotni némelyekből, illetve nagyvonalakban vázolni a teleházak tudástársadalomban betöltött és betöltendő szerepét.

Kérdéses a teleházak és tudásházak / könyvtárak egymással való viszonya. Jelenleg a rivalizálástól a szimbiózisig mindenféle fokozat megtalálható. Itt a lehetséges együttműködéseket keresem.

1. Utazás a globalizáció körül

„Mi demokráciát akartunk. Amit viszont megkaptunk, az a kötvénypiac.”

lengyel grafiti

A globalizáció meghatározásaiból két nagy csoportot lehet elkülöníteni. Az egyik halmazba kerülnek azok, amelyek a globalizációt napjaink jelenségének tartják. A másik csoportban lévő meghatározások történeti háttért adnak, egyesek szerint a globalizáció mindig is létezett, mások a nagy földrajzi felfedezésektől eredeztetik.

„Ha abból indulunk ki, hogy a globalizáció lényege az emberiség egységesülése, a földrajzi határok fokozódó átlépése, akkor persze a történelem hajnala óta létező tendenciáról van szó, amely sok kerülő úton és konfliktusok sorozatán keresztül tört magának utat.”1 BAYER az „… egész folyamat felgyorsítását indukáló technológiai változásokat, az általa is lehetővé tett gazdasági globalizációt, ennek politikai hatásait és az emberi kultúra rendszerére gyakorolt átfogó hatását…”2 emeli ki. Aspektusaiként a technológiai változást, a gazdasági és a politikai globalizációt tünteti fel.3

WALLESTEIN szerint: „valójában azok a folyamatok, amelyeket manapság globalizáción értünk … mintegy ötszáz éve léteznek. … A jelenlegi történések vizsgálata sokkal gyümölcsözőbb, ha két másik időkeretet veszünk figyelembe: az 1945-től a mai napig tartót és azt, amelyik 1450-től tart mostanáig.”4

Mások szerint a globalizáció az európai gazdaság, kultúra és értékrend világméretű exportja.5 INOTAI a globalizáció okainak a világméretű liberalizációt, az információs technológiák terjedését és a világméretű tájékoztatást tartja.6

A globalizáció hátrányai közül a tartós munkanélküliség egyre nagyobb mértéke tűnik a legsúlyosabbnak. „Az informatikai alapokra helyezett, automatizált termelési folyamatok elértéktelenítik a hagyományos képzettségű munkaerőt, leértékelik a felhalmozott humán tőke jelentős részét. … Ez a munkanélküliség jelentősnek ígérkezik.”7

A most jól fizetett banki alkalmazottak és számítógépes szakemberek mellett „… levéltárosok és könyvtárosok, utazási irodák eladással foglalkozó szakemberei, kiskereskedelemben dolgozó eladók, regionális lapok és hirdetési újságok munkatársai mind-mind fölöslegessé fognak válni.”8 Szakmák eddig is eltűntek (pl. kovács, íjgyártó), de most az a veszély fenyeget, hogy túl gyorsan kell átképezni újabb és újabb foglalkozásokra a ma munkanélkülivé válókat, s egy idő után nincs mire. A borúlátók a „húsz a nyolcvanhoz” foglalkoztatási politika megvalósulásától félnek (száz munkaképes emberből csak húsznak lesz munkája).9 Megoldás lehet a távmunka... Persze nem szabad elfelejteni, hogy a távmunka nem foglalkozás, hanem munkavégzési forma, amit meg kell tölteni tartalommal. A tartalomnak versenyképes tudásnak kell lenni, ami lehetőleg nyelvtudással párosul. De a távmunkások érdekvédelme még nem megoldott. A munkanélküliség ellen úgy a legkönnyebb védekezni, ha a társadalom tagjait mindig kínálati helyzetbe hozzuk. Napjainkban a meglévő tudástőke iránt van kereslet, annak megszerzésének költsége egyre gyakrabban az egyént terheli.

A semleges / amerikai / ’pláza’ kultúra a közösségi kohézióval, a fogyasztói értékrend a hagyományok erősítésével védhető ki.

2. Információs társadalom – tudástársadalom

1945 és a hetvenes évek eleje közötti időszak az ipari társadalmak kora, amikor elsősorban az álló- és forgótőke birtoklásával lehetett jelentős gazdasági befolyásra szert tenni. Az élő munka kapcsán az ember elsősorban a gépet helyettesítő olcsó, ’élő’ munkaerő volt.

Ezután köszöntött be a ’soft’ korszak (hetvenes - nyolcvanas évek), amikor központi szerepet már a tudástőke játszotta. Ekkortól egyre gyorsabban tűnnek fel és le slágerszakmák. A biztos megélhetés ’fekete doboza’ csak utólag tárul fel.

Mi a különbség az információs társadalom és a tudástársadalom között? Van-e egyáltalán, vagy csak a megfogalmazás különbözik, de a tartalom ugyanaz? Nézzünk néhányat!

Az információs társadalmat három fő tulajdonság jellemzi:

Ha a nemzeti jövedelem 50%-tól nagyobb része származik az információs szektorból: információs társadalomról beszélünk.11 Az alapvető nyersanyag az emberi tudás / humán tőke.12 Az információs társadalomhoz szükség van információs közműre, ami a modern távközlésen alapuló számítógépes hálózat.

Kulcsszavak:

„A tudástársadalom összefoglaló elméleti paradigmáinak kiemelkedő típusa tudásalapú termelés paradigma.”13

„Amíg az információs társadalom az új információ birtokában próbál meg gazdasági előnyökhöz jutni, a tudástársadalom biztosítja az összefüggéseit felismerő szereplő számára a globális valódi viszonylataiban teljes működést, így teljes gazdasági működést is.”14

VARGA Csaba a közelmúlt végére, közeljövő elejére helyezi az információs társadalmat, a közeljövő végére, a távoli jövő elejére a tudástársadalmat, s a távoli jövőbe (no, nem nagyon távoliba: e század második felébe) az egységtársadalmat.15

Akárhogy nevezzük is az új társadalmat, abban mindenki megegyezik, hogy erejét a humántőke adja. NYÍRI szerint a humántőke: „az emberekben megtestesült kompetenciák és képességek, tudás együttesét jelenti”.16 A tudás forrásai az egyéni, a szervezeti, az iparági és a társadalmi tudás lehetnek. A humántőke mellett meghatározónak tarja a szociális tőkét is, ami egy adott társadalmi szervezet, rendszer jellemzőinek együttese.17 A meghatározásokat még hosszan lehetne sorolni, az elkülönítés lényege nem az elnevezés: a tudástársadalom nevében lehet információs társadalom, ha tudásalapú, intelligens civil társadalmon alapszik, közösségi és egyéni tartalmat szolgáltat, új típusú demokrácia alapján működik.18

3. Mivel van tele a teleház?

„A globalizálódó világban a túlélés legfontosabb eszközeit, lehetőségeit adjuk a kisközösségek kezébe, az információt (tájékoztatást), a tudás elérését és felhalmozását,
a tanulást, új munkalehetőségeket, a kapcsolatképességet, a hálózati gazdaság elérését,
az abba való bekapcsolódást, anélkül, hogy el kellene hagyni a szülőhelyet,
sőt erősítve a kisközösségeket.”19

GÁSPÁR Mátyás

Régiónkban Magyarország teleház nagyhatalom. A teleházak dán ötletét (Jan Michel) a svédek valósították meg (1985-ben), s elsőként Finnországban terjedt el ez az új intézmény. Napjainkra a teleházakat a bennük található információtechnológiai (telekommunikációs) eszközök kötik össze átvitt értelemben is, hiszen tevékenységük erősen függ a környezetüktől. Az USA-ban és Angliában elsősorban teleszolgáltató (teleservice centre) és telekommunikációs központok (open telecommunication centre) élnek ma, amiknek elsősorban a távmunkások kiszolgálása a célja. A magyar teleház az angol telehouse, a finn tietotupa megfelelője, a telekunyhó a telecottege szóé.20

3. 1. Teleháztípusok

Ahány teleház, annyiféle. A teleházak történetében vízválasztó volt az Internet megjelenése és elterjedése.21

Napjainkra az alábbi típusok forrtak ki:22

3. 2. Rövid magyar teleház történet

A magyar teleházak a rendszerváltás és a kis közösségek számtalan hátrányát próbálták és próbálják ellensúlyozni, s a lehetséges közösségi előnyöket kihasználni. Multifunkcionalitásuk a többféle igényből, társadalmi érzékenységükből, valamint civilségükből fakad.

A teleházak és telekunyhók24 számának változása kerekítve az alábbi táblázatban látható.

  1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Telekázak száma 2 2 5 20 80 150 200 300 500
Telekunyhók száma - - - - 20 50 70 80 90

Napjainkra a teleházak több mint hatvanféle szolgáltatást nyújtanak, például civil szervezetek kiszolgálása, ügyintézési segítségnyújtás, közhasznú tájékoztatás, irodai szolgáltatások, helyi média szerkesztése.

A magyar teleházak jellemzői:

GÁSPÁR Mátyásnak a 2001-es Teleházak Országos Konferenciáján elhangzott vitaindító előadásában a teleházak által életre hívott új minőségeket (pl. kisközösségek fejlődése), a teleházasok személyiségét - szellemiségét, az egyedülálló vidéki számítógépes hálózatot, a teleházakban meglévő sajátos feladat- és szolgáltatási kört tünteti fel az 1994 óta tartó teleház mozgalom eredményeinek. A teleházak a „kritikus tömeg” elérése előtt állnak (minden 5. településen, 10-15 km-es körzetben legyen teleház).25 (VARGA Csaba a tudásrégió egyik kritériumaként tünteti fel, hogy minden 3-5. településen legyen teleház / tudásház.26)

VARGA Csaba ábrája szerint a tudástársadalom tudásparkra és teleházra / tudásházra épül (pontosabban a teleházra / tudásházra a helyi tudástársadalom, a tudásparkra a helyi tudásgazdaság, mindkettőre a tudásrégió, s erre a tudástársadalom).27 Kérdés, hogy mit értünk tudásház alatt? Szerintem a könyvtáraknak kell megfelelni ennek a kihívásnak.

Az európai információs társadalom programok legfőbb négy kérdésköre az oktatás és képzés, a tudástársadalom európai formája, a kulturális sokszínűség megtartása és a közösség viszonya.28 Lássuk a magyar teleházak miként veszik ki mindebből a részüket!

3. 3. Az első monitorozás29

2001 őszén a Magyar „Teleház Szövetség által kezdeményezett felmérés célja, hogy létrehozzon egy teljes és aktuális adatbázist a magyarországi teleházakról és telekunyhókról, valamint az adatbázis alapján készített statisztikák segítségével átfogó képet adjon a teleházak és telekunyhók általános állapotáról, fejlettségéről és működéséről.”30 Emellett cél volt az is, hogy ez az adatbázis alapja lehessen tudományos kutatásoknak, a teleházak folyamatos kérdezése helyett, s hogy a teleház minimum meghatározásának alapja legyen. A kitöltött kérdőívekből 229-et használtak az adatbázis építésénél. Jelen dolgozatban nem kívánom a teljes értékelést ismertetni, csak azokat a részeket, ami a tudástársadalom-koncepció nézőpontjából érdekes lehet.

Az adatokból a szolgáltatásokra vonatkozókat tanulmányoztam, amik a teleházakat az információs vagy a tudástársadalomhoz kötik. Ezek alapján kitűnik, hogy jelenleg a teleházak által szervezett vagy a teleházakban helyet kapó oktatás, képzés és tanfolyamok, a közösségi Internet szolgáltatás, az „email mindenkinek” és az internetes információkeresés már a tudástársadalomhoz kapcsolja ezeket az intézményeket. Arra a kérdésre, hogy a teleház miben tartja működését referenciaértékűnek a válaszadók 24%-a az oktatást, 15%-a a térségfejlesztést, 34% az egyebet jelölte meg (az egyéb alatt kulturális, közösségi, civil stb. területeket adtak meg). Az információs társadalomhoz az eszközrendszer, a tárgyi szolgáltatások közül a települési információs adatbázis (a teleházak 36%-ában van) és a térségi információs adatbázis (21%). (Sajnos a tárgyi szolgáltatások közé sorolták be a könyvtárat is… Itt kiderül, hogy a teleházak 40%-a szoros közelségben van könyvtárral. Ez a kérdés remélhetőleg a következő monitorozásra másképp néz majd ki, hiszen a könyvtár nem egyenlő a könyvkölcsönzéssel.)

A tanfolyamok legnagyobb része számítógép-használati (69%), Internet-használati (24%) és nyelvi (22%) tudást ad. Az összes tanfolyam 28%-ának elvégzése esetén államilag elismert oklevelet kapnak a hallgatók.

A szolgáltatások népszerűsége igazolja azt az elképzelést, miszerint a teleház segíti az információs polgárrá válást, minimum a következő nemzedék tekintetében: a felhasználók 53%-a tanuló, 15%-a gyerek. A tanulók elsősorban az Internetet és a számítógépeket veszik igénybe, ill. játszanak. A távmunkások értelemszerűen az Internetet használják. A kis- és középvállalkozások és a non-profit szervezetek egyaránt a fénymásolnak, pályázatot keresnek, Internetet és számítógépet használnak a teleházban.

Az információkeresés különböző kategóriái közül kimaradt a tanulmányi és tanulási céllal való kutakodás a neten. Legnépszerűbb és leggyakrabban használt a személyes jellegű Internet- és géphasználat (kapcsolattartás, chat, játék) és az információkeresés (jogszabályok, pályázatok, kérelmek, hírolvasás).31

A teleházakban 2000 nyarától dolgoznak hivatásos adatbányászok távmunkában.32 A szükséges eszközökben és vállalkozó emberekben nincs hiány, a munkaadók nem tolonganak.

3. 4. „Teleházasok” fogalmai

A „kritikus tömeg” elérését nem csak a megnyert pályázatok mennyiségével, hanem képzett teleház vezetőkkel szeretné elérni a Szövetség. Ennek érdekében indította el a teleház menedzserképzést, aminek keretén belül a teleházas oktatói kar képez majd minden új vezetőt, s később a már dolgozókat (a működő teleházak első vezetői részesültek képzésben, az újabbak nem). Az oktatói kar felállt, az első turnus oktatása megtörtént, a többieké a pályázati pénzek utalásának késedelme miatt várat magára. Az alábbi kérdéseket elsősorban az oktatói kar tagjainak tettem fel 2002. január 4-én, a válaszokat 14-ig kértem. Január 11-én ismételten elküldtem a kérdéseket, 14-ei határidővel; mindkétszer 21 email címre. Arra voltam kíváncsi, hogy a teleházas oktatók saját kútfőből milyen meghatározásokat adnak, mennyire látják ugyanazt hasonló nézőpontból.

Összesen 4 érdemi válasz kaptam. Ennek oka lehet a viszonylag rövid határidő, az év eleji időpont; az, hogy saját megfogalmazást kértem. Esetleg a kérdésekkel való elteltség (a címzettek zöme maga is monitorozó volt, ill. annak alanya); vagy azoknak elméleti jellege. Ennyi válaszból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, így csak szemezgetek belőlük.

1. Határozza meg a globalizáció fogalmát a teleház szempontjából!

„Szerintem a teleház szempontjából nincs speciális globalizáció fogalom. A kérdés inkább az, hogy van-e speciális teleházas viszonyulás a globalizációhoz. … a teleház mozgalom a globalizációt objektív, szükségszerű folyamatnak kell tartania, … a teleházak segítik a lokalitást.”

„A globalizáció olyan gazdasági folyamat, amely során a fejlettebb társadalmak kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a kevésbé fejlett kis országokat. Az utóbbi közé tartozik Magyarország is. A teleházak – ha ügyesek – kihasználhatják az előnyeit, csökkenthetik a hátrányait.”

1. a. Ön szerint melyek a globalizáció azon előnyei, amelyek érintik a teleházakat?
1. b. Ön szerint melyek a globalizáció azon hátrányai / veszélyei, amelyek érintik a teleházakat?

2. Határozza meg az információs társadalom fogalmát a teleházak szempontjából!

„A teleházak környezetében helyi információs társadalomról szoktunk beszélni, ami nem más, mint az információkkal, az új technikával, technológiákkal élni tudó társadalom, tagjai mindennapjaiban … jelennek meg az új lehetőségek, s életminőségük ez által jobb lesz. A teleház szerepe a helyi információs társadalomban a közösségi hozzáférés biztosítása, és a közösség információs szükségleteinek kielégítése.”

„A teleház helyi információs társadalmi bázis.”

3. Határozza meg a tudástársadalom fogalmát a teleházak szempontjából!

„… a helyi társadalmat az életminőséget meghatározó helyi tudás ’termelés’ és ’fogyasztás’ oldaláról kell szemlélni ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket és igényeket ki lehessen használni ill., elégíteni a teleház szolgáltatásai révén.”

„A teleház a tudás tárháza, csak képesnek kell lenni megszerezni és alkalmazni.”

„A távoktatás a tanulásnak az a formája, … amelyben a teleház nagy segítséget tud nyújtani.”

A fenti mondatokból kitűnik a teleházasok „közmenedzser” felfogása, hogy a lehetőségeket a helyi társdalom érdekében minél jobban szeretnék és akarják tudatosan kihasználni, hogy a lokalitást kiemelve legyenek a teleházak és a helyi társadalom tagjai globálisan sikeresek.

3. 5. Ízelítő az információs társadalmat elősegítő új mozzanatokból

A Sziget-fesztiválon az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala és a Magyar Teleház Szövetség írásban megállapodott abban, hogy:

Ez év októberében a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Teleház Szövetség együttműködési megállapodást írt alá az esélyteremtés, valamint az információs társadalom előmozdítása céljából. Konkrétan a közhasznú távmunka rendszer kifejlesztését és a távmunka elterjesztését tűzve ki célul:

Új szakmaként megjelent a ’teleház ügyintéző’. A képzést a Debreceni Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ és a Bihar Közösségekért Alapítvány szervezte.33 Felállt az oktatói kar, amely elsősorban az új teleházasokat képzi.34 Budapesti Gazdasági Főiskolán keresztül folyamatban van a teleházasok képzésének akreditációja.

3. 6. Merre tovább?

„A tudástársadalom, tudásrégió csak saját erőből hozható létre.”35

KISS Endre

Kérdéses, hogy az egyéni hozzáférés terjedése hogyan befolyásolja a teleházak jövőjét. Fennmaradásuk mellett szól /szólnak:

A teleházak fennmaradását veszélyeztetik a rapszodikus pályázati feltételek és elbírálások, illetve, hogy egyre gyakrabban a pályázati összeg csak utófinanszírozással vehető fel. A hosszú távú tervezés, s a stratégiák minőségi végrehajtása két esetben látszik megvalósíthatónak:

A teleházak kis települések intézményesült szolgáltatásai, de napjainkban városokban, sőt plázákban is létesülnek magukat teleháznak nevező szolgáltatók. „A döntő a teleház-minimum teljesülése kell, legyen.”37 A teleházak nem alkotnak zárt klubbot sem szolgáltatásaik és működési módjuk, sem ’felhasználók’ szerint.

4. És a könyvtárak?

GÁSPÁR Mátyás a teleházakra és a bennük lévő lehetőségekre Kovács Emőke 1992-es szakirodalmi szemléjében figyelt fel,38 aminek a célja az volt, hogy (elsősorban a kis községi) könyvtáraknak a továbbélés és a továbblépés egy formáját adja. A felhasználók által adott teleház meghatározások egy része (pl. tudásház, információközpont, információs ház, óriási könyvtár39) egy az egyben könyvtárakról is elmondható, közkönyvtárról pedig a közösségi színtér jelleg is. S fel kell tennünk a kérdést (nem csak a forrásféltés, s meghökkenés szemszögéből, mint ez év elején a KATALIST-en is40): ugyanezt a szerepet miért nem töltik be a könyvtárak?

A teleházak által felvállalt közfeladatok közt megtalálható a közművelődés és a könyvtári szolgálat. A teleház-minimum működési jellemzői közt szerepel a közösségi színtér és memória, az alapszolgáltatások közt a közhasznú tájékoztatás. A monitorozás során kiderült, hogy a 92 teleházban működik könyvtár, vagy könyvtárban működik teleház, ami a teleházak 40%-a. Személyes tapasztalatom szerint a teleházasok (az „átlagembernél” sokkal jobban) elismerik a könyvtárosokat. A kölcsönös nyitottság és az egymástól való tanulás megszüntethetné azt az érzést, hogy a két intézményrendszer egymás konkurense.

A teleházak szinte kizárólag pályázati pénzekből élnek, ugyanez, sajnos, lassan a könyvtárakról is elmondható. Gyakori, hogy a megjelenő pályázatok tárgyához alakítjuk céljainkat, s így hamar szerepet téveszthetünk. Minél hamarabb szükség lenne az átfogó könyvtárstratégiára, hogy benne megjelenő céloknak megfelelő pályázatokat írjanak ki és azokra pályázzunk.

4. 1. A könyvtár jövője

A könyvtárak változása tény: BEÉLY Gábor az alábbi alternatívákat gyűjtötte össze:

4. 2. Egymás mellett élés

Ha egy kis közösség abban a szerencsés helyzetbe kerül, hogy fenn bír tartani könyvtárat és teleházat egyaránt, minimális célkitűzés kell, hogy legyen a feladatok megosztása. A társadalmi és gazdasági problémák sokasága mindkét intézményt felőrlik. Néhány kiválasztott problémát jól, vagy valamennyit rosszul tudják teljesíteni. A kormányzatok cserélődése, az önkormányzatok szűkös forrásai, a rapszodikus pályázati kiírások egyre inkább e kettő együttélését indokolják.

4. 3. Együttélés

Milyen előnyei lennének a szimbiózisnak?

Végezetül

A teleházak a művelődési intézmények, az önkormányzatok, a posták, a könyvtárak segítői és kiegészítői, miközben civilségük közvetlenebb kapcsolatot hoz a ’célközösséghez’, s elsődleges célként kezelik a település és közösségfejlesztést. A rivalizálást felváltó együttműködés többek között új érdekérvényesítést eredményezhetne. A teleházak lehetnek tudásházak, a tudásházak teleházak: nem az elnevezés, hanem a tartalom a döntő.

Felhasznált irodalom

1. BALOGH András: Nemzet versus globalizáció. In FÖLDES György – INOTAI András (szerk.): A globalizáció kihívásai és Magyarország. Budapest: Napvilág, 2001. p. 113-136.

2. BAYER József: A globalizáció és a politika visszahatásai. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete, 2000.

3. BEÉLY Gábor: A könyvtár jövője – a jövő könyvtára. [On-line]

In http://www.inco.hu/inco3/infoert/cikk1h.htm

4. CSORBA József: A globális információs társadalommal kapcsolatos magyar várakozások. In BOGNÁR Vilmos – FEHÉR Zsuzsa – VARGA Csaba (szerk.): Mi a jövő? Budapest: Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, 1998. p. 496-505.

5. GÁSPÁR Mátyás – TAKÁTS Mária: Építsünk teleházat! Csákberény: KÖZIGPRINT - KÖZIGKONZULT, 1997.

6. GÁSPÁR Mátyás: Rajtunk múlik? Mi múlik rajtunk? [On-line] In http://www.telehaz.hu

7. GÁSPÁR Mátyás [et. al.]: Teleházak és távmunka Magyarországon. Budapest: Teleház Kht., 1999.

8. GÁSPÁR Mátyás (szerk.): Teleház menedzserképzés. 2001. [kézirat]

9. Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület: Távközlési hálózatok és informatikai szolgáltatások. [On-line] In http://www.hte.hu/onlinekonyv.html

10. VARGA Csaba (szerk.): UNESCO információs világjelentés. Budapest: Magyar Unesco Bizottság, [1998.]

11. INOTAI András: Gondolatok a globalizációról. In FÖLDES György – INOTAI András (szerk.): A globalizáció kihívásai és Magyarország. Budapest: Napvilág, 2001. p. 11-72.

12. KASS Kinga – LARSSON, Mimi: Magyarországi teleházak monitorozása. Zárótanulmány [sic!]. [2001.]

[On-line] In http://magazin.telehaz.hu/text/monitorozas/monitorozas.htm

13. KISS Endre: A tudástársadalom filozófiája. In KISS Endre – VARGA Csaba: A tudástársadalom filozófiája. Budapest: Stratégiakutató Intézet, 2001. p. 13-158.

14. KOVÁCS Emőke (fel. szerk.): „Telekunyhók” a vidék fejlesztéséért. Hogyan építsünk tájékoztató állomást? Budapest: OSZK-KMK, 1992.

15. MARTIN, Hans-Peter – SCHUMANN, Harald: A globalizáció csapdája. Budapest: Perfekt, 1998.

16. NYÍRI Lajos: A tudás szerepe az új tudástársadalomban. In FÖLDES György – INOTAI András (szerk.): A globalizáció kihívásai és Magyarország. Budapest: Napvilág, 2001. p. 159-192.

17. VARGA Csaba: Tudástársadalom és tudásrégió. In KISS Endre – VARGA Csaba: A tudástársadalom filozófiája. Budapest: Stratégiakutató Intézet, 2001. p. 159-254.

Jegyzetek

1 BAYER: A globalizáció és a politika visszahatásai. 2000. p. 3.

2 I. m. p. 4.

3 I. m. p. 4-12.

4 BALOGH: Nemzet versus globalizáció. p. 117.

5 INOTAI: Gondolatok a globalizációról. p. 16.

6 I. m. p. 19.

7 BAYER: i. m. p. 11.

8 MARTIN – SCHUMANN: A globalizáció csapdája. 1998. p. 142.

9 I. m. p. 9-23.

10 Információs világjelentés 1997/98. p. 227.

11 GÁSPÁR: Teleház menedzserképzés. 2001.

12 Mondhatnánk, hogy az információs társadalom alapköve az információ. Ha ez így lenne, akkor a könyvtárosok irányítanák a gazdaságot.

13 KISS: A tudástársadalom filozófiája. p. 111.

14 I. m. p. 117.

15 VARGA: Tudástársadalom és tudásrégió. p. 165.

16 NYÍRI: A tudás szerepe az új tudástársadalomban. p. 163.

17 NYÍRI: i. m. p. 165.

18 VARGA: i. m. p. 192.

19 GÁSPÁR: Rajtunk múlik? Mi múlik rajtunk? 2001.

20 KOVÁCS: „Telekunyhók” a vidék fejlesztéséért. Hogyan építsünk tájékoztató állomást? 1992. p. 6.

21 Finnországban az Internet megjelenése után tömegével zártak be a teleházak, a működő teleházak száma jelenleg ötven alatt van.

22 GÁSPÁR: Teleház menedzserképzés. 2001. p. 70.

23 Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Alföld, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország

24 Teleház alirodák.

25 GÁSPÁR: Rajtunk múlik? Mi múlik rajtunk? 2001.

26 VARGA: i. m. p. 211.

27 VARGA: i. m. p. 245.

28 CSORBA: A globális információs társadalommal kapcsolatos magyar várakozások. p. 497.

29 A monitorozás, s ez a dolgozat sem sorolja fel a teleházak minden szolgáltatását. Azt megteszi a szakirodalom több helyen: GÁSPÁR: Teleházak és távmunka Magyarországon. p. 41-60., 86-91., 156-183.

30 KASS – LARSSON: Magyarországi teleházak monitorozása. [On-line] In http://magazin.telehaz.hu/monitorozas/monitorozas.htm

31 Az adatok és az elsődleges értékelés az i. h. található, ez az összesítés és a kritikai megjegyzések saját.

32 Munkájuk eredménye a Mindentudó: http://www.mindentudo.hu és az Önkormányzati Mindentudó http://onkormanyzati.mindentudo.hu közhasznú információkat tartalmazó adatbázisok.

33 DT 2055883YK kódszámon, 310 órában.

34 Az oktatói kar képzési tagozattá alakul, többek között a folyamatosság miatt.

35 KISS: i. m. p. 141.

36 Elsősorban könyvtárak, művelődési házak, iskolák.

37 Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület: Távközlési hálózatok és informatikai szolgáltatások. p. 117.

38 GÁSPÁR: Teleházak és távmunka Magyarországon. p. 66. valamint GÁSPÁR: Építsünk teleházat! 1997. p. 35.

39 GÁSPÁR: Rajtunk múlik? Mi múlik rajtunk? 2001.

40 http://listserv.iif.hu/SCRIPTS/WA.EXE?A2=ind0201&L=katalist&F=&S=&P=4200

41 BEÉLY: A könyvtár jövője – a jövő könyvtára.