"A tudástársadalom mindenekelőtt arra biztosít esélyt, hogy makro- és mezo-, globális és lokális szinten olyan közösség jöjjön létre, amelyben összekapcsolódik az eszköz (technológia) és a (társadalmi) cél, és mikro szinten olyan emberek alkossák ezt a közösséget, akikben egyensúlyra jut hagyomány és kreatív újítás, és az így megteremtett felelősségteljes szabadságban a külső és belső törvények, azaz önmaguk és világuk megismerésével értelmet találjon a létük, megtalálják testi, lelki, szellemi otthonukat." (Cs. Z.)
Az Őskultúra Alapítvány és a Stratégiakutató Intézet egymástól függetlenül épp tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését. Ennél több párhuzam nem tárható fel az elmúlt időszakból, hiszen az Őskultúra Alapítvány - mint a nevében is bennfoglaltatik - alapvetően az ősi kulturális - szellemi és tárgyi - hagyományok kutatásának kötelezte el magát, míg a Stratégiakutató Intézet, mint Magyarország egyetlen jövőkutató intézete, az ország egyik legfontosabb innovációs és információs központja a legkorábban kezdte meg a globális és lokális - mint egymást kiegészítő - folyamatok, a következő harminc évre jellemző információs kor, a tudásalapú gazdaság és társadalom mélyreható tanulmányozását.
Természetes módon következett ugyanakkor a kutatási eredményekből az alapítvány és az intézet esetében is a cselekvés, a szervezés, a tudatos és tervezett programkészítés igényének megjelenése. Hiszen a múlt megismerése és a távlati jövőkép megrajzolása egyaránt elvezethet a jelen lehetőségeinek kiaknázásához. Az Őskultúra Alapítvány több év alatt kidolgozott egy programot (Ezüst Fa Program) egy nemzetközi szinten is kuriózumnak számító, hagyományőrző és kulturális központ ("élő múzeumfalu") tervét. A Stratégiakutató Intézetben pedig az információs társadalom kutatása, majd a regionális és megyei információs társadalom stratégiák készítése közben fogalmazódott meg, kristályosodott ki a hagyományalapú tudástársadalom elmélete, majd ennek nyomán a hagyománystratégia szükségessége, ami az első pillanattól kezdve illeszkedett a legújabb európai tartalomszolgáltatási (eContent) programok elképzelésébe is. Látszólag nem volt ugyan törvényszerű tehát a két szervezet találkozása, céljaik ugyanakkor meglepő egyezést mutattak, ami rögtön egyértelművé tette a közös együttmunkálkodás lehetőségét.
A Stratégiakutató Intézet szakmai irányításával három évvel ezelőtt indult el Magyarországon az első regionális információs társadalom program, a Pest, Bács-Kiskun és most már Szolnok megyét is magába foglaló Tudásrégió projekt. A projekt Pest megyei programja keretében a legfontosabb kezdeményezések az INCOPARK program és a Tudás-völgy projekt.
Az INCOPARK-projekt, amely egy Pest megyében (Budapest körül) megszerveződő Technológia Fejlesztési Övezetet jelent, három, lényegüket tekintve egymástól különböző dimenzióban valósul meg, amelyek kölcsönösen erősítik egymást: a gazdaság, a térszerkezet és az innováció síkján, és így lényegében egy nagy megaparki struktúra jön létre. Ez lehetővé teszi, hogy a parkokon, inkubátorokon, illetve ezek közvetlen hatókörén kívül található kis- és középvállalkozások is integrálódjanak a parki rendszerbe, és így az egész megye a jelenleginél lényegesen magasabb szinten integrált tudásalapú gazdasági szerkezetté fejlődjön. A Tudás-völgy projekt az európai e-Content program egyik magyar projektje. Alapvetően tartalomszolgáltató program, amelynek keretében a tervek szerint az információs kor egyik integrált európai tudásközpontja, egyben Magyarország nemzeti integrált tudásbázisa, a Technológia Fejlesztési Övezet tudományparkja, a tudás- és tartalomipar, azaz a tudástermelés és tudásközvetítés virtuális regionális központja születik meg. Az egymással összefüggő programokat kialakító projektek összességében a gazdasági, technológiai és társadalmi innovációra, fejlesztésre irányulnak, a versenyképes és dinamikus tudásalapú gazdaság és tudásalapú társadalom megvalósítását tűzik ki célul.
Az Őskultúra Alapítvány és a Stratégiakutató Intézet szándéka szerint a közösen kialakítandó Hagyománypark a Technológia Fejlesztési Övezeten belül létrejövő ipari, technológiai és tudományparkok mellett, az ezek által alkotott hálózat szerves részeként működik majd és a Tudás-völgy programon belül egy Európában egyedülálló, céljait és szellemi hátterét tekintve mindenképpen egyedi és modellértékű tartalomszolgáltató projekt lesz.
Az Őskultúra Alapítvány rendelkezik egy teljes, koraközépkori falu építményeivel, kellékeivel, díszletelemeivel és kézműves műhelyeinek korhű eszköztárával, valamint a berendezéséhez szükséges régészeti és kézműves kiállítási anyagokkal. Az alapítvány tagjai, munkatársai - mintegy 20-25-en - vállalják, hogy az állandó helyszínen létrehozandó és folyamatosan működtetett "élő" kísérleti régészeti és néprajzi "múzeumfaluban" (skanzenben), hagyományőrző központban életvitelszerűen szemléltetik a honfoglalás és államalapítás kori eleink életét, azaz korhű viseletekben, autentikus eszközökkel végzik "mindennapos" teendőiket. A Hagyományparkba látogatók bepillanthatnak egy kicsiny koraközépkori kézműves település életébe, az esetleg időszakosan az ott élőkhöz csatlakozók pedig szintén korhű viseletet öltve és mintegy "időutazást" téve részt vehetnek majd a IX-XI. században élt magyarság életvitelének fel- és megelevenítésében.
Ezt az időszakot, a magyar honfoglalás és államalapítás korát, amikor a Kárpát-medencébe költöző magyarság kelet és nyugat kultúrájának, hagyományainak, társadalmi struktúrájának olvasztótégelyévé vált, a programban résztvevők átfogóan, a teljesség igényével igyekeznek bemutatni. Ez azt jelenti, hogy a korabeli magyarság ősi szkíta, török és finnugor gyökerű elemeket ötvöző kultúrája mellett láthatók azon népek kultúrájának (varég/viking, frank, morva, bizánci, bajor) egyes elemei is, amelyekkel a magyarok vándorlásaik során vagy már letelepedve kölcsönhatásba kerültek.
A Hagyományparkban mindezek érdekében a következő elemeket alakítanák ki:
koraközépkori várudvar és falurészlet
középkori kikötő a Duna-parton
jurtatábor
középkori mintára készülő, működő kézműves műhelyek
a terület nagyságától és adottságaitól függően a korabeli állattartást szemléltető mikrogazdaság.
A település építményei alapszinten az alábbi kulturális és hagyományőrző programok megvalósítását teszik lehetővé:
állandó kiállítások
jurtatáboroztatás
erdei iskola
kézműves szakkörök és tanfolyamok az ősi mesterségek elsajátítására (ötvösmesterség, üveggyöngykészítés, kötélverés, nemezelés, bőrmívesség, faragás, íjkészítés, kézikovácsolás, fazekasság, lószőrékszerkészítés, tűzzománckészítés, stb.)
a koraközépkori hadihagyományok (íjászat, lovasíjászat, bajvívás szablyával és fokossal, kopjavetés) bemutatása, óvatos kipróbálása
evezés bizánci és viking hajókon, "kalandtúrák"
nyári kézműves és régészeti táborok
népzenei és históriás zenei koncertek
középkori komédiás és bábos műsorok, szabadtéri színielőadások
néptáncelőadások, -találkozók
hagyományos közösségi ünnepek felelevenítése
előadások és bemutatók idegenforgalmi és turista csoportoknak, rendhagyó történelmi órák iskoláknak (pl. az eddig említetteken túl: búzaörlés kézi őrlőköveken, lepénysütés izzó kőlapon, stb.)
A "hagyományos" eszközökkel folyó tartalomszolgáltató programokon túl a Hagyományparkban kapna helyet az ország első kísérleti régészeti könyvtára, amelyben a látogatók történettudományi, régészeti, néprajzi és kézműves forrásmunkákban, valamint szakirodalmi és ismeretterjesztő kiadványokban kutathatják a IX-XI. századi magyarság életét, tárgyi és szellemi kultúráját, ünnepeit, művészetét és hitéletét. Természetesen ez a könyvtár digitalizálva is elérhető lenne interaktív módon hálózaton keresztül is. Ez azt jelenti, hogy a legkorszerűbb infokommunikációs eszközök bekapcsolásával válna lehetővé a tartalomszolgáltatási programok kialakítása és összhangba hozása a Hagyománypark eddig említett funkcióival.
A Hagyománypark portálján, mint a régió első hagyományportálján keresztül nemcsak a digitális könyvtárba léphetnek be az érdeklődők, hanem a szintén digitalizált multimédiás felvételeken, programokon keresztül (pl. webkamerák segítségével) ugyancsak betekintést nyerhetnek a falu életébe, előadásokat hallgathatnak, nézhetnek meg, sőt a műfaj nehézségei ellenére kézműves mesterségek távoktatásban történő elsajátításában is részt vehetnek (nyilván kiegészülve alkalmanként személyes találkozókkal).
Szintén erről a portálról működhetne a hagyományoktatás távoktatásban, többek között kistérségi menedzsereknek és teleházas szakembereknek valamint pedagógusoknak, vagyis szintén interaktív módon fel lehetne készíteni őket a hagyománynak az információs társadalomban és a lokális közösségben játszott szerepeire és lehetőségeire.
A portálon keresztül is elérhetőek lennének a Stratégiakutató Intézet keretében folyó, különösen a hagyományalapú tudástársadalomra vonatkozó kutatások eredményei, amelyekbe interaktív módon is bekapcsolódhatnak az ország, sőt a világ bármely pontjáról és így egy a világban egyedülálló e-műhelymunka alakítható ki.
A Hagyománypark létrehozását és működtetését az Őskultúra Alapítvány és a Stratégiakutató Intézet egy hosszú távú bérleti konstrukció keretében kívánja megvalósítani. Az Őskultúra Alapítvány kész a beruházás 38-40 millió forintos önerős támogatására, a park megvalósítása után annak működtetésére. A Stratégiakutató Intézet illetve a Tudás-völgy projekt a program befogadásával regionális, sőt országos szintű projektté emeli a Hagyományparkot és valamennyi rendelkezésére álló erőforrást és támogató szándékot mozgósít a megvalósítás, a korszerű tartalomszolgáltatások kialakítása és a kezdeményezés ismertté tétele érdekében.
Miután minden tárgyi és szellemi alap a rendelkezésre áll a Hagyománypark létrehozásához, elsősorban egy területet kell biztosítani, amely egyrészt megfelel a park kialakításához (pl. táboroztatáshoz szükséges, optimális esetben 3-4 hektárnyi, Duna-parti és egyben ártér feletti résszel is rendelkező szabad, beépítetlen terület), másrészt a tulajdonosa (önkormányzat, befektető társként jelentkező magánszemély, Nemzeti Park) hosszú távra (20-99 évre) rendelkezésre bocsát. Ezen a területen a természeti környezetet védve, az ökokultúra elveit a legmesszebbmenőkig figyelembe véve épül fel a természettel hajdan közösségben élt emberek otthonainak, egyáltalán lakókörnyezetének mása.
A következő lépésben országos, regionális vagy megyei pályázatokon támogatásért lehet pályázni a régió vagy a megye területfejlesztési, információs társadalomfejlesztési programjaiba illeszkedő projektelemek támogatásáért, finanszírozási feltételeinek biztosításáért. A Széchenyi Terv programjain belül számításba jönnek pl. a következők:
Kézműves mikrovállalkozások fejlesztése (SZT-VE-3)
Új turisztikai vonzerővel rendelkező élménypark (tematikus park) létesítése (SZT-TU-5).
A projekt a következő almodulokat tartalmazza:
A kézművességen, mint "hagyományiparon" illetve a "hozzáadott hagyományértéken" (added tradition-worth content) alapuló "hagyományalapú gazdasági" pilot projekt kialakítása: "hagyománytermelés", a hagyomány-, mint társadalmi és tudástőke kiaknázása, a hagyomány-, mint tudásvagyongazdálkodás és -gazdagítás, -terjesztés és -értékesítés, illetve mindezen keresztül a hagyomány-visszatanítás lehetőségének megteremtése
Hagyományturizmus megszervezése
Hagyományalapú tudásvagyon-monitoring rendszer létesítése, a hagyományos tudások és tudásbázisok feltérképezése, erre építve (digitális) hagyomány-tudásbázis kialakítása
Hagyományoktatási projekt elindítása
Az ökokultúra gyakorlati alkalmazásának modellje
Ökológiai szemléletű "erdei iskola" működtetése, a környezeti tudatosság közvetítése
Kézműves-oktatás
Tudásáthagyományozó lokális közösség (és virtuális közösségek) kialakítása: közösségi reorganizáció
A hagyomány szellemi infrastruktúrájának ("hagyományinfrastruktúra") kialakítása: a hagyományos évköri és életköri ünnepek, szertartások felelevenítése
Regionális, megyei, kistérségi hagyománystratégia készítése
Hagyomány-jövő kutatás
Mentálhigiénés program a gyógyuló fiatalok részére az életmód, az életminőség és élettartalom újjászervezése érdekében
Pilot projekt a hagyományos tájékoztatás infokommunikációs eszközök igénybevételével történő újjászervezésére, a közösségi funkciók (oktatás, mesemondás, játék, stb.) meg- és felújítására
Európai kulturális transzfer program
Kulturális identitástudatot is erősítő programok, multimédiás segédanyagok kifejlesztése, pl. az európai kulturális sokszínűség (multikulturális hagyományok) megőrzése érdekében folytatott programokon belül.