Fót várossá válásának stratégiája

 

 Fót szerepe Pest megyében, a Dunakeszi-Fót-Göd kistérségben és a Tudásfolyosó funkcionális kistérségben

 

Fót Budapest északkeleti kapuja, avagy Pest megye északkeleti bejárata Budapestre. Fót az új 2-es és az M3-as út torkolatában fekszik. Ma már a települést három oldalról meghatározó főközlekedési utak, és autópálya veszi körbe. Régi kategóriákkal azt mondhatjuk, hogy Budapest tőszomszédságában az egyik fontos agglomerációs település. Az utóbbi tíz évben viszont az egykori agglomeráció gazdaságilag és kulturálisan egyaránt megerősödött. Ezért most már azt mondhatjuk, hogy az agglomerációs övezet helyén egy új területfejlesztési övezet jön létre, amely két azonos rangú metaforával írható le: Zöld Gyűrű és Tudásgyűrű.

Fót nem egyszerűen lakosságának száma és gazdasági potenciáljának növekedése miatt érdemli meg a városi rangot, hanem azért, mert részben már most, részben öt éven belül a Zöld Gyűrű és a Tudásgyűrű egyik vezető települése lesz. Ezért az érvényben lévő statisztikai térségi besorolás nem sokáig lesz tartható, mert a Budapest-Vác-Aszód háromszögben egy egységes új kistérségről kell beszélnünk. Ha ezt a kistérséget még további kistérségekre akarjuk ismét osztani, akkor egy kisebb háromszögről, a Fót-Göd-Gödöllő háromszögről gondolkodhatunk. Ebben a kisebb háromszögben az utóbbi tíz évben egy sor település megerősödött: nemcsak Gödöllő és nemcsak Dunakeszi, hanem Veresegyház és Fót is.

Fót tehát az említett Fót-Göd-Gödöllő háromszögben földrajzi helyzete és gyorsan növekvő gazdasági szerepe miatt már régen városhoz méltó szerepeket tölt be. A várossá válás stratégiájában tehát egyaránt fontosnak véljük megfogalmazni Fót megyei szerepeit, kistérségi és természetesen a meglévő és tervezett városi funkcióit.

 

 

I.1. Fót megyei szerepei

 

I.1.1. A Pest megyei Technológia Fejlesztési Övezet (INCOPARK) Kooperációs Központja

A Pest megyei Tudásgyűrűben jön létre a Technológia Fejlesztési Övezet. Ennek kooperációs központja Fótra kerül. Készüljön el ezért Fót technológia fejlesztési avagy innovációs stratégiája és a hozza létre a Pest megyei Technológia Fejlesztési Övezetének Kooperációs Központját. A Központ működtetné Pest megye ipari, technológiai parkjainak, technológiai centrumainak, vállalkozói inkubátorházainak, stb. egybekapcsolt együttműködési rendszerét, amelynek révén ezek a vállalkozástámogató szervezetek a kooperáció többlet lehetőségeit kihasználva a jelenleginél lényegesen hatékonyabban és a szolgáltatások terén üzletileg sikeresebben működhetnek.

 

 

I.1.2. A Tudás-völgy projekt fóti központja

A Technológia Fejlesztési Övezet egyik vezető eleme a Tudásvölgy projekt, amely egy magyar Szilícium-völgy programot kíván megvalósítani. Ennek a központja ugyan nem Fóton lesz, de Fót ebben a programban is vezető szerepet játszhat. Épüljön ki ezért Fóton a Tudás-völgy program egyik regionális központja, amely egyúttal a tudástermelés és tudásközvetítés központja lehet a térségben.

 

 

I.1.3. A Károlyi István Gyermekközpont hasznosítási programja

Fót várossá válásának stratégiájában nem lehet figyelmen kívül hagyni a település életében mindig kulcsszerepet játszó Károlyi István Gyermekközpontot. Az intézmény alapfunkcióinak csökkenésével olyan épületegyüttesek, területek szabadulnak fel, amelyeknek hasznosítására tőkeerős, koncepciójában is végiggondolt projektet, projekteket kell befogadni. A parkterület nagyságából (44 hektár) és a lehetséges speciális feladatok ellátásából adódóan javasoljuk, hogy készüljön el egy külön Károlyi-kastély hasznosítási program. A programot széleskörű egyeztetéssel kell megvitatni és a jelenlegi tulajdonossal (a magyar állammal) olyan megállapodást kell elérni, hogy a terület majd egységesen szolgálja a település, a Károlyi család, egy esetleges befektető és a tulajdonos érdekét.

Az önkormányzat véleménye szerint a Károlyi-kastélyt nevelési-kulturális-szellemi és szabadidős lehetőségeket biztosító idegenforgalmi központként lehetne és kellene hasznosítani. Az önkormányzat elképzeléseiben szerepel még esetleg pedagógiai módszertani központ, sportközpont, külföldi fizető vendégek fogadására is alkalmas egészségház, idősek otthona, művészeti táborok, mintakert centrum kialakítása, mozgássérült gyerekek rehabilitációs programját segítő alprojekt megvalósítása.

Az önkormányzati elképzelések átgondolásával és továbbfejlesztésével elképzeléseink szerint néhány éves távlatban a Károlyi kastély és parkja a következő fontos funkciókat láthatja el: 1. Regionális oktatási-távoktatási központ; 2. Jelentős idegenforgalmi (például konferencia) turizmus intézménye; 3. A Károlyi-család elképzelése szerint egyúttal a lovassport, a lóverseny egyik központja; 4. Csökkent mértékben alap- és középfokú oktatási intézmény; 5. A Pest megyei Zöld Gyűrű kiemelkedő intézménye; stb.

 

 

I.1.4. Megyei távoktatási központ

A Tudásrégió Pest megyei programjában is szerepel a fóti Felnőtt Távoktatási Központ létrehozása. Ennek feladata a felnőtt társadalom képzése az információs kor követelményeinek megfelelően. Az önkormányzat vagy/és a Károlyi kastély biztosítson helyet a távoktatási központ számára. Itt kell elkezdeni középfokú civilképzést, a számítástechnikai képzéseket, a megváltozott munkaképességűek, információszegény csoportok, rétegek oktatását is.

A távoktatás lehetőségének meghonosítása azt jelenti, hogy a megfelelő technológiai és oktatási színvonal biztosításával elindul és folytatódik a megyében a felnőttoktatás megújítása, a tananyagok továbbfejlesztése, méghozzá a távoktatás módszereivel és az információtechnológiai eljárásokkal. Ezzel Fót távoktatási központként (avagy informatikai tudásközpontként) kapcsolódjon be a felnőttoktatásba, a megye igényeinek megfelelő felsőfokú felnőtt képzéseket (átképzéseket, továbbképzéseket, szabadegyetemeket, stb.) az élethosszig tartó tanulás jegyében távoktatással közvetítse. Legyen a fóti megyei távoktatási központ kísérletképpen egyben népfőiskola vagy/és civilegyetem és vegyen részt az elektronikus civilképzési tananyagok készítésében és oktatásában.

 

 

I.1.5. Megyei civilház Fóton

Pest megyének nincs megyeszékhelye, ezért a legtöbb megyei intézmény Budapesten található. A következő évtizedekben viszont az új megyei funkciójú intézmények már Pest megye valamelyik településén találnak otthont. Ennek egyik első lépése, hogy a Miniszterelnöki Hivatal Civilház programjának keretében a Pest Megyei Civilház Fótra kerül és rövidesen megkezdi tevékenységét a Fóti Művelődési Központban illetve a Tudásházban.

 

 

I.2. Fót kistérségi funkciói

Fót jelenleg a Fót-Dunakeszi-Göd statisztikai kistérségbe és a Tudásfolyosó funkcionális kistérségbe tartozik. A várossá válás stratégiájában mind a két kistérségben betölthető adott vagy tervezett szerepei fontosak.

 

 

I.2.1. A statisztikai kistérség lehetőségei

A Fót-Dunakeszi-Göd észak-dél irányú kistérség, amelynek jelenleg nincs különösebb funkcionális értelme. Így a következő öt-tíz évre a következő új funkciókat lehet megjelölni: 1. Miután Dunakeszit és Fótot az új 2-es autóút végleg elválasztja, ezért a két település összenövése nem történhet meg, viszont a két település együtt hajthat végre gazdaság- és oktatásfejlesztéseket. 2. Dunakeszi és Fót egyidőben térhet át a digitális közigazgatásra. (Ezt a projektet már 2000 novemberétől elkezdik megvalósítani.) 3. Fót és Dunakeszi virtuálisan összenőhet, hiszen a két szomszédos város például közös médiafejlesztést hajthat végre. 4. Dunakeszin és Fóton egyaránt nagyon sok a kis- és középvállalkozás, így több gazdasági területen közös virtuális vállalatokat hozhatnak létre.

 

 

I.2.2. A Tudásfolyosó kistérség alternatívái

A Tudásfolyosó nyugat-keleti irányú kistérség, amely Fóttól Gödöllőig tart és az M3-as autópálya északi oldalán fut végig. A Tudásfolyosó projekt lényege az, hogy Fóton, Veresegyházán, Erdőkertesen és Gödöllőn (valamint később további szomszédos településeken) koncentrált tudásfejlesztési avagy oktatásfejlesztési programok valósulnak meg. Ennek keretében az erdőkertesi általános iskola ATOM projektjét adaptáljuk az egyik fóti általános iskolára. Egy másik lehetőség, hogy a fóti ökumenikus gimnázium a középfokú tudásátadás kistérségi modelljévé válhat és hathat a környező települések gimnáziumaira is. A harmadik fejlesztési irány, hogy Fóton és a Tudásfolyosó településein induljon meg a tudáspolgár-képzés és ennek keretében minél több helyi polgár vegyen részt a civilképzésben. A Tudásfolyosó kistérség minden településén jöjjön létre teleház vagy tudásház.

 

 

I.2.3. A fóti bevásárlóközpontok gazdaságfejlesztő hatásai

Fót a globális gazdaságtól szinte ajándékba kapott egy rendkívül hatékony gazdasági-kereskedelmi szerepet. Budapest és Fót között, de már Fót területén felépült két bevásárlóközpont (Cora és BricoStore). Ez a két bevásárlóközpont természetesen nem csak Fótot és nem csak a Fót-Dunakeszi kistérséget, hanem a szomszédos fővárosi kerületek lakosságát is ellátja. Fót gazdasága ezzel a két bevásárlóközponttal óriási lehetőséghez jutott, nem csak abban az értelemben, hogy a település számára az adókedvezmények lejárta után majd jelentős adóbevételt jelent és nem csupán abban, hogy munkalehetőséget biztosít számos helybeli lakosnak, hanem abban az értelemben is, hogy szellemével, kereskedelmi kultúrájával, dinamizmusával mintát jelentenek Fót gazdaságának. Most Fótnak érdemes lenne egy olyan virtuális kereskedelmi vállalatot alapítani, akár a két bevásárlóközponttal közösen, amelyik Fótról, a kistérségből, sőt a megyéből szervezné és bonyolítaná kereskedelmi árucikkek beszállítását a két bevásárlóközpontba. Ez a virtuális vállalat a helyben megtermelt, vagy külön a bevásárlóközpontok kérése szerint megtermeltetett termékekkel is elláthatná a bevásárlóközpontokat.

 

 

II. Terület-, gazdaság- és társadalomfejlesztési elképzelések Fót várossá válásához

 

A bevezetőben már említettük, hogy a megyei és kistérségi feladatok mellett természetesen alapvetően fontos, hogy maga Fót, a jelenlegi nagyközség hogyan válhat várossá. Másképpen úgy is fogalmazhatunk, a stratégiának tételesen meg kell jelölni, hogy Fótnak milyen feltételeket kell teljesítenie a várossá váláshoz. Ezért a Fót várossá válásának jogi és fejlesztési tennivalóit összegző tanulmányt csatolunk, amelyet Dr. Buczkó Péter ügyvéd készített. Ez az elképzelés sok mindenben rímel Juhászné Dr. Baráth Márta által 1999-ben készített “Program a lakosságért, program a gazdaságért” című, a várossá válásról szó elképzelésre.

A várossá válás elbírálása súlyozott pontrendszer alapján történik. A pályázat értékelése három tényező csoport szerint megy végbe: 1. A városi színvonal (a város külső képe, a községi ellátásnál magasabb szintű ellátórendszer); 2. A város térségi szerepe (a település foglalkoztató, intézményellátó és szellemi-kulturális központ funkciói); 3. A város kiemelkedő sajátos adottsága (egyedi érték a gazdaság, az üdülés, az idegenforgalom, a tudomány vagy például a vallás területén).

Fót térségi szerepeit a stratégia első fejezetében részletesen elemeztük. A harmadik követelményt a stratégia befejező fejezetében fogalmazzuk meg. Ebben a fejezetben tehát a várossá váláshoz szükséges városi színvonal emelését szolgáló stratégia elemeit gyűjtjük össze.

 

 

II.1. Új városközpont kialakítása

Fót belső térszerkezete nem a legideálisabb. Egyrészt azért nem, mert történetileg nem jött létre egy erős, színvonalas épületekben is kifejeződő városmagja, másrészt azért, mert az egykori Fót összenőtt Kisalaggal. Ugyanakkor Fót középpontjában található az országosan is ismert és irigyelt Károlyi Kastély és parkja.

Ezért a várossá váláshoz építészetileg újra kell tervezni a város központját és a következő tíz évben a központ új épületeit fel kell építeni. A történelem során persze folyamatosan változik a települések térszerkezete. Fótnak azonban most gondolkodnia kell azon, hogy a jelenlegi polgármesteri hivatal épülete sem alkalmas már rövid távon sem a XXI. századnak megfelelő hivatali szolgáltatásokra. Ezért mindenképpen kialakítandó egy rendezettebb, a településnek is arculatot adó városközpont, mely magába foglalná a már említett hivatalt és egyéb, a település célját szolgáló, a civil szervezetek által felvállalt alap-, vagy közérdekű feladatot is ellátó lakossági szolgáltató központot.

 

 

II.2. A nagyközség történeti szerepének, egyáltalán múltjának továbbélése

Fót országosan is ismert történeti múlttal rendelkezik, kezdve a katolikus templomtól a Fáy présházig. Fótra mindig is jellemző volt, hogy történeti emlékeit, hagyományait, múltját életben tartó épületeit és tárgyait megőrizte. Ennek a programnak a folytatásaként részletes stratégia dolgozható ki a történeti emlékek és értékek továbbéltetésére. Az egyik legfontosabb lehetőség, hogy a Fáy présház köré évente vagy két évente akár nemzetközi folklór fesztivál (vagy ehhez hasonló más rendezvény) szervezhető. Fót kisalagi részén található a Németh Kálmán emlékház, amely Magyarország egyik sokat látogatott fafaragó (vagy tágabban kézműves) központja lehet, amelynek egyik tervezett új funkciója a fafaragók digitális galériájának megteremtése.

 

 

II.3. Fót kapcsolódása a közlekedésforgalmi rendszerekhez

Fót közlekedésforgalmi helyzete szinte ideális, hiszen az új 2-es és az M3-as út találkozásának torkolatában fekszik, ráadásul több helyen is csatlakozik az említett autóútra, autópályára, továbbá Fótról új körforgalmi bekötő út épült Újpestig. Tehát Fót mindenhonnan könnyen megközelíthető és Fótról könnyen lehet – több útvonalon is – bemenni a fővárosba, illetve az M3-as autópályán könnyen elérhető Kelet-Magyarország. A főváros és Fót közötti közlekedésben jól megoldott a (autóbusz és vasúti) tömegközlekedés. Ellenben kívánatos lenne, a helyi tömegközlekedés megoldása.

 

 

II.2.1. Helyi tömegközlekedési program

Tekintettel arra, hogy a településen nagy létszámban élnek idős korúak, vagy saját gépkocsival nem rendelkezők, ezért a stratégiatervezésben figyelembe kell venni a helyi tömegközlekedési probléma megoldásának szükségességét is. A település azon részei is legyenek elérhetők tömegközlekedési eszközzel, melyek jelenleg 15-20 perc, vagy még több gyaloglással közelíthetők meg. Készüljön el a településrészeket átfogó helyi közlekedési struktúraterv. Ez után az önkormányzat hirdesse meg a helyi tömegközlekedés megoldását szolgáló tendert.

 

 

II.4. Területfejlesztési feladatok Fóton

 

II.4.1. Infokommunikációs hálózat kiépítése

A várossá válás alapvető infrastrukturális feltétele, hogy a gazdasági társaságok, vállalkozások, közigazgatási és oktatási intézmények, háztartások többsége (60-80% között) közvetlenül elérje a hálózati és mobil regionális, nemzeti és globális szélessávú, gyors és interaktív infokommunikációs hálózatokat. Készüljön ezért részletes terv a településen a teljes infokommunikációs hálózat rendszerszerű kiépítésére, majd a terv alapján épüljön meg Fót digitális hálózata.

 

 

II.4.2. Információs pontok kialakítása és fejlesztése

Alakítson ki a település információs pontokat, terminálokat (közösségi házakban, üzletekben, stb.), melyek hozzáférhetővé teszik a különböző területek (egészségügy, oktatási intézmények, önkormányzat, civil szervezetek, stb.) közérdekű információinak hozzáférését.

 

 

II.5. Gazdaságfejlesztés és idegenforgalom

Az elmúlt tíz évben Fót gazdasága és ezen belül kereskedelme látványosan fejlődött. A következő tíz év legalább ugyanilyen látványos változásokat hoz majd. Fót gazdaságának a következő egy évtizedre szóló stratégiája két vezető elemét már ismertettük. Az egyik volt a technológiafejlesztési övezet fóti központjának terve, a másik pedig a fóti bevásárló központokhoz kapcsolódó gazdasági tevékenység megszervezésének elképzelése. Ezek mellett a következő fontos irányok látszanak kirajzolódni:

  1. Az egyik lehetőség a tágan értelmezett idegenforgalmi programok és szolgáltatások kibővítése és elterjesztése. Ennek egyik konkrét lehetősége, hogy a Károlyi István Gyermekközpontban létrejön a kastélyszálloda és a kastély parkjának területén országos hírű lovassport programsorozat születik meg.
  2. Ha a Károlyi-kastély átépítése megtörténik, akkor ez rangos konferenciaturizmusnak is helyet adhat.
  3. A Károlyi-kastélytól függetlenül Fót további szállodákat és panziókat is építhet, amelyek az idegenforgalom bővülését jelenthetik. (Ennek a programnak már része a Bíró Háza, a Pálma és a Rózsa panzió.)
  4. A természetvédelmi területet jelentő Somlyó-hegy és a közelben lévő Somlyó-tó egy új, egységes idegenforgalmi központ létesítését kínálja. Az egykori lőtér helyén és környékén – a természetvédelmi igények szigorú betartásával – új idegenforgalmi létesítmények építhetők.
  5. A Dunakeszi-Fót közötti repülőtér kisgépek leszállására alkalmassá tétele önmagában is sokat lendítene a fóti idegenforgalmon.
  6. A Károlyi-kastély parkja mellett lévő Tőzeg-tó környezetében épüljön fel Fót új családi házas telepe, amely már ne szabványos területhasznosítást hozzon magával. Az önkormányzat ragaszkodjon ahhoz, hogy csak olyan családi házak épülhessenek, amelyek többek között hasznosítják a megújuló energiákat és az új otthonok egyúttal digitális családi házak legyenek. A családi házas telep mellett valószínűleg még kellő hely van arra, hogy itt épüljön fel Fót sport- és szabadidős központja, amelynek részeként ide kerülhetne a fedett tornacsarnok.
  7. Fótnak nagyon hiányzik egy olyan komplex piac, amelyen az egyéni gazdálkodók és a kiskereskedők egyaránt értékesíthetik termékeiket. Javasoljuk, hogy az önkormányzat keressen a piacnak állandó és végleges helyet és ingyen terület juttatásával tegye lehetővé, hogy a vállalkozók és a kereskedők a piacot megépítsék saját maguknak.
  8. Fót gazdaságának egyik vezető intézménye a MAFILM tulajdonában lévő médiapark, amelynek ugyan a jövője még nem dőlt el, de sok jel arra mutat, hogy ez a médiapark a hazai médiaipar a jelenleginél is sokkal fontosabb központja lesz. A médiapark egyik tervezett új funkciója, hogy ebben születne meg Pest megye internetes televízió csatornája. Ha ez valóban így jön létre, akkor Fót a várossá válással egyidőben médiaközpont lehet. (Erről még a következő fejezetben is szólunk.)
  9. A Fótra bevezető út mindkét oldalán, avagy a bevásárlóközpontok és a Fót közötti szakaszon a következő tíz évben jelentős gazdasági beruházások történhetnek meg. Ezekben az ipari övezetekben, illetve a termelőszövetkezet területein regionális szerepkörű logisztikai központok vagy akár technológiai központok jöhetnek létre.
  10. Az Új Gazdaságnak már szerves része az oktatásipar. Fót már eddig is jeleskedett abban, hogy korábban a gyermekvárosban, később pedig a gyermekváros területén fontos oktatási intézmények jöttek létre (Fóti Kézműves Szakközépiskola, Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium). Fót jövőbeli gazdaságának vezető ágazata lesz az oktatásipar. Ennek érdekében szintén javasoljuk a fóti távoktatási központ és később a Károlyi-kastélyban vagy esetleg máshol a fóti távegyetem megalapítását.
  11. Fót sem térhet ki az Új Gazdaság elől, aminek már egyik jele, hogy a Fiat Koncz virtuális autószalont működtet (www.vasarvaros.hu). Ezért a gazdaságfejlesztési stratégiának önálló fejezete legyen az új gazdaság lehetőségeinek feltárása, a Pest megyei Tudás-völgy projekt fóti elemeinek megvalósítása, vagy többek között fóti központú virtuális vállalatok létesítése. (Ha Fóton megépül a már többször említett infokommunikációs hálózat, akkor ez szinte felkínálja a fóti vállalkozóknak, hogy az e-gazdaságban és az e-kereskedelemben komoly szerepeket vállaljanak.)
  12. Egy-egy településen a gazdasági szereplők az adott piaci viszonyok szorításában szükségképpen nem mindig ismerhetik fel az új gazdasági lehetőségeket. Ezért azt ajánljuk, hogy Fót várossá válásának időszakában az önkormányzat külön gazdaságfejlesztési stratégiát készíttessen, amelynek elkészítésébe és végrehajtásába a helyi vállalkozók mellett vonjon be nemzetközi és vezető hazai vállalkozásokat.

 

 

II.6. Társadalomfejlesztés és kultúrafejlesztés

 

II.6.1. Fót kulturális stratégiája és operatív programja

Készüljön el Fót hosszú távú kulturális stratégiája és operatív programja a lakosság kulturális információval való ellátottsága érdekében a kulturális rendezvények átfogó, hagyományőrző és -teremtő fejlesztésével. Ennek a stratégiának egységes koncepció alapján kell fejlesztési programot készítenie az általános iskoláknak, a zeneiskolának, a művelődési háznak és könyvtárnak, az ökumenikus gimnáziumnak és a többi oktatási, művelődési intézménynek. A stratégiának a következő új alapelveket is érdemes figyelembe vennie:

  1. Az állami intézmények a jelenleginél sokkal jobban figyeljenek a családi keretekben folyó nevelésre és művelődésre és törekedjenek arra, hogy a családi neveléshez is az eddiginél sokkal több segítséget adjanak, illetve a családok és az intézmények közötti kapcsolatot alapvetően javítsák az információs kor adta eszközök segítségével.
  2. Az állami intézmények sokkal intenzívebben működjenek együtt és ne csak az intézmények keretein belül folyó nevelésre koncentráljanak, hanem az intézmények falain kívüli, a kortárs kisközösségekben folyó életre is próbáljanak meg nagyobb hatást gyakorolni. (Ennek az együttműködésnek jó keretet biztosíthat a művelődési intézmények tervezett integrációja, az általános művelődési központ létrehozása.
  3. Az oktatási kormányzat által megszabott tantervi tartalmak és módszerek folyamatos bővítést követelnek. Egyrészt a fóti szellemi és kulturális hagyományok, törekvések megismertetése és inspiráló hatásának kihasználása, másrészt az ezredfordulóhoz kapcsolódó új ismeretek, új tudások intenzív oktatása kiscsoportos formákban.

 

 

II.6.2. Az általános művelődési központ (ÁMK) feladatai

Fót művelődési intézményei (művelődési ház, könyvtár, zeneiskola és Németh Kálmán Emlékház) szinte egyetlen szempontból sem felelnek meg a várossá válás követelményeinek. Az intézmények épületei kivétel nélkül teljes felújításra, funkcionális újragondolásra, korszerű technikai felszerelésre és a művelődéshez méltó magas esztétikai színvonal biztosítására várnak. Ennek a fejlesztési programnak – az intézményi integrálás után – önálló stratégiát érdemes készíteni. Jelenleg a könyvtár tűnik leginkább megfelelő intézménynek, de ebben is jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani. A művelődési ház egészéből városi és kistérségi tudásházat hozzunk létre és a Németh Kálmán Emlékházat a melléképületek jelentős bővítése után tegyük megyei-kistérségi művészeti, iparművészeti központtá. Ha Fót az egykori agglomeráció helyén létrejövő Tudásgyűrű egyik vezető tudásközpontja kíván lenni, akkor a meglévő intézmények jelenlegi tevékenységét sokoldalúan bővíteni kell a Tudásház program keretében. Ez például azt jelenti, hogy a fóti felnőtt távoktatás illetve a civil távoktatás szintén az általános művelődési központ sarkalatos tevékenysége lehet.

 

 

II.6.3. Az egyesített szociális, egészségügyi és pedagógiai szolgálat

Egyetértünk azzal, hogy Fóton három tagintézmény köré csoportosítva mintegy öt telephelyen létrejöjjön az egyesített szociális, egészségügyi és pedagógia szolgálat. De ehhez a fejlesztéshez nem elégséges az intézményes egyesítés. Ebben az esetben is azt javasoljuk, hogy a jogi és szervezeti integrálás után külön stratégia készüljön Fót egészségügyi, szociális programjának megfogalmazására és a stratégia elfogadása után az egyesített intézmény tevékenységének újraszabása történjen meg. Ehhez az átalakításhoz javasoljuk az Európában már sokfelé bevált helyi jóléti koncepció és intézményháló kidolgozását.

Ennek egyik megoldása az lehet, ha Fóton és kistérségében kísérleti jelleggel megvalósulna a helyi jóléti rendszer, azaz a Közös Érdekeltségű Együttműködés koncepciója. Ez olyan közösségi gondozást jelent, amelyben két vagy több képviselet, hatóság vagy szervezet működik együtt, hogy közös felelősséget vállalva koordinálják feladataikat, a szükségletek felmérése alapján kidolgozzanak és megvalósítsanak egy közösen egyeztetett egészségügyi, szociális gondozási és lakásügyi stratégiát. Az optimális, költségkímélő módszereket alkalmazó és komplex szolgáltatási elvek alapján megvalósuló közösségi gondozás célja, hogy azok az emberek illetve embercsoportok, akik valamilyen okból hátrányos helyzetűek (öregedés, fizikai vagy mentális betegségek, fogyatékosság, rokkantság problémáival küzdők) képesek legyenek a közösség által nyújtott szolgáltatások és támogatások segítségével saját otthonukban élni.

 

 

II.6.4. A civil társadalom fejlesztése

 

II.6.4.1. Fóti stratégia a civil társadalom megerősítéséért

A várossá válás egyik tartalmi követelménye, hogy Fóton a civil társadalom erősebbé és aktívabbá váljon. Egy-egy település teljes társadalmát nevezzük civil társadalomnak. Ezért a civil társadalom fejlesztése nem csak azt jelenti, hogy a már meglévő civil szervezetek működését segítjük, hanem azt is, hogy a különböző fontosabb társadalmi rétegek és csoportok mozgásterének megteremtését figyelemmel kísérjük. Ha Fóton 2002-re a családok hetven-nyolcvan százalékához eljut az interaktív infokommunikációs hálózat, ez azt a hatalmas lehetőséget is jelenti, hogy a családok minden szervezettség nélkül közvetlenül is kapcsolatokat találhatnak egymással, illetve a civil szervezetek és az intézmények különböző civil csoportjai közvetlenül is eljuttathatják programjaikat a lakossághoz, sőt a programok egy része a hálózaton valósulhat meg. Többek között nagyon valószínűnek látszik, hogy a hálózat lehetőséget kínál majd arra is, hogy a civil szervezetek ebben a virtuális térben jobban együttműködjenek és a szükséges kérdésekben közös fellépéseket bonyolítsanak le. Egyúttal egy olyan civil kerekasztal is alakulhat, amely a fóti civil társadalom és az önkormányzat közötti együttműködés állandó fóruma és a fórum döntéseinek megvalósítója. Az önkormányzat alapítson helyi Civil Minőség Díjat, mellyel minden évben jutalmazza azt a non profit szervezetet, amelyik az adott évben a legtöbbet, a leghatékonyabban tett a településért.

 

 

II.6.4.2. Civil képzési program

El kell készíteni a helyi civilszervezetek képzési programját, mely lehetővé teszi a civil szféra önfenntartó képességének javulását, szaktudáshoz jutását. Fótnak jelenleg komoly esélye van arra, hogy a MeH Civilkapcsolatok Főosztályának javaslata alapján regionális (több megyére kiterjedő) civil távoktatási központ kerüljön a Tudásházba. Ez azt jelenti, hogy 2001. szeptember 1-től Fóton megindulhat a civil társadalom tagjainak, a civil szervezetek tagjainak és vezetőinek szervezett távoktatás, amelynek keretében rövidebb-hosszabb kurzusokon a jelentkezők – például a fótiak - újabb ismereteket szerezhetnek a civil társadalom helyzetéről, működéséről, lehetséges teendőiről, a civil társadalmak ezredfordulós stratégiáiról, a civil társadalmak régi és új értékeiről és ezek fejlesztéséről. A képzés azonban nem egyszerűen ismeretek átadását jelenti, hanem inspirálást a közpolgári magatartás elterjesztésére, a település életében való aktívabb részvételre.

 

 

III. Fót az információs gazdaság és társadalom korszakában

 

Ebben a pontban először is azt kell egyértelművé tennünk, hogy a várossá válás stratégiája ma szükségszerűen az intelligens településsé válás stratégiája is lehet egyben. A jogszabályok szerint egy település önmagában attól nem válik várossá, hogy a megkövetelt feltételeket teljesíti, hanem főként attól, hogy olyan speciális, egyedi, minőségi fejlesztési programot valósít meg, amitől tartalmilag város lehet. Fót esetében ez önként kínálkozik: legyen intelligens város.

Ennek azért is komoly esélye van, mert a felmérés szerint a lakosság többsége támogatja az intelligens várossá válás programját, sőt a fóti önkormányzat már elvi döntést hozott arról, hogy Fót intelligens város lesz (lásd a Képviselő Testület 2000. január 26-i határozatát.) Az meg egyenesen szerencse, hogy Fóton már működik az “Intelligens Városért Egyesület, Fót”.

Az intelligens településsé válás folyamata történhet regionális keretekben, például a fóti intelligens város program lehet a közép-magyarországi intelligens fejlesztés vagy a funkcionális régióként létrejött Tudásrégió információs társadalom stratégiája megvalósításának egyik – akár pilot projekt – eleme. De történhet önállóan is, felismerve a globális változásokból eredő kihívásokat. Ma egy olyan átalakulás zajlik a világban, hogy az infokommunikációs forradalom nyomán létrejön egy új, az eddigi pénzközpontú kapitalizmust és fogyasztói társadalmat felváltó információs társadalom, mint az emberi civilizáció és kultúra történetének a huszadik század végétől kiépülő globális tudásalapú világmodellje. Az információs társadalom a globalizáció eredménye, de egy településen megvalósuló információs társadalom válasz is rá, amely felértékeli a helyi humánerőforrásokban, a gazdasági és a tudásalapú modernizációban rejlő lehetőségeket. A fóti információs társadalom megteremtése maga az intelligens településsé válás, a legkorszerűbb társadalmi és gazdasági eredmények adaptálása pedig az intelligens településsé válás stratégiája.

Miután az elmúlt év végén az Európai Unió új vezetése nyilvánosságra hozta új, átfogó stratégiáját e-Europe címmel, majd megjelent ezévben az e-Europe Akcióterv, mint az Európai Uniónak az információs társadalom megvalósítását célul kitűző központi munkaprogramja, továbbá szintén idén elfogadták a új hazai kormányprogramot, a Széchenyi Tervet - a Széchenyi Terv maga is tartalmazza az intelligens települések fejlesztésének feladatát -, így mind a kettőből átvehettük a friss követelményeket és ezekből újabb javaslatokat adaptálhattunk az intelligens településsé válás stratégiájába.

Mindezek alapján belátható, hogy ha Fót fel akar készülni a korszakváltásra, a település történetének következő húsz-harminc évére, a fejlődéstől való lemaradás hátrányos helyzetének elkerülésére, a várossá válás stratégiájában hangsúlyosan kell szerepelnie az intelligens település fejlesztési programoknak, a település információs társadalom fejlesztése felgyorsításának. Ezzel, függetlenül attól, hogy Fót valóban várossá válik-e néhány éven belül, a település hosszú távú jövőjét egy ennél markánsabban meghatározó cél: az intelligens településsé válás valósul meg. Amennyiben pedig a település város lesz, a kitűzött célok megvalósításával Fót rögtön élmezőnyébe kerül Magyarország legfejlettebb és legmagasabb színvonalú intelligens városainak.

Összességében a következő kritériumok teljesülésében szabhatjuk meg az intelligens településsé válást:

A kritériumok megfogalmazását követően következzenek azok a prioritások, amelynek teljesülése elengedhetetlen az intelligens településsé válás stratégiájának megvalósításához:

  1. Készüljön részletes terv a teljes, szélessávú, gyors, interaktív infokommunikációs hálózat vagy hálózatok rendszerszerű kiépítésére.
  2. Szülessen meg az intelligens település portál Fóti Információs és Tudásportál néven, mint Fót virtuális városközpontja.
  3. A Polgármesteri Hivatal valósítsa meg az e-közigazgatást és intenzív képzés keretében készítse fel a hivatal dolgozóit a digitális önkormányzás és közigazgatás ellátására.
  4. Szülessen meg a település e-gazdasági stratégiája, amelynek része a komplex információs társadalom és innovációs térségfejlesztés, s többek között a technológiafejlesztési övezet Fóthoz kapcsolódó programja.
  5. A MAFILM Médiaparkjában jöjjön létre Pest megye internetes televíziójának központja, amely Fóton és környékén indítson televíziós csatornát.
  6. Az intelligens településsé váláshoz elengedhetetlen, hogy Fóton kialakuljon egy tudásközpont, ehhez készüljön el a részletes tudásfejlesztési stratégia.
  7. Készüljön el a település programja az ifjúság bevezetésére a digitális korszakba.
  8. Pest megyében elsőként Fóton jött létre a Tudásház, amelynek továbbfejlesztését rögtön megfogalmazta a Tudásház stratégiája. Kevés önkormányzat rendelkezik ilyen lehetőséggel, így azt javasoljuk, hogy az önkormányzat a Tudásház mozgásterét folyton segítse bővíteni és a tervezett fóti művelődési integráció keretében a Tudásháznak kiemelkedő szerepet biztosítson.
  9. A felsorolt kilenc prioritás csak akkor valósulhat meg, ha létrejön egy olyan testület és szervezet, amely az intelligens településsé válás stratégiájának megvalósítását, mindennapos menedzselését ellátja. Ez a szervezet azután a felsorolt prioritások mögé is felállíthat konzorciumokat, gazdasági társaságokat, vagy közhasznú szervezeteket.

Ez a kilenc (operatív) prioritás szükségképpen szűkíthető vagy bővíthető, függően a települési akaratoktól és forrásoktól. Az intelligens településsé válás részletes programja még számos olyan projekttervet tartalmaz, amelyek megvalósítása rögtön elkezdődhet, vagy amelyek a piaci vagy a civil szereplők jóvoltából külön települési akarat nélkül is elindulhatnak vagy folytatódhatnak.

 

 

III.1. Az infokommunikációs hálózatok szolgáltatásai

 

III.1.1. Tartalomszolgáltatási stratégia és operatív program

Készüljön el Fóton a település tartalomszolgáltatási stratégiája és operatív programja arra vonatkozóan, hogy a polgárok az információs társadalomnak mind szélesebb körű szolgáltatásaihoz férjenek hozzá az interaktív infokommunikációs hálózaton keresztül.

 

 

III. 1.2. Program az olcsó internet hozzáférés megvalósításához

Az internet szolgáltatók versenyhelyzetének megteremtésével kell elérnie a településnek, hogy a lakosság széles körében lehetővé váljon az olcsó (átalánydíjas) internet elérés. Emellett a fóti infokommunikációs hálózaton legyen lehetőség arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportok tagjai az átlagnál is olcsóbb Internet hozzáféréshez jussanak hozzá.

 

 

III.1.3. Az internetes televízió önkormányzati és tudáscsatornái

A Pest megyei internetes televízió fóti központja az önkormányzattal együttműködve indítson önkormányzati (helyi) televíziós csatornát Fót és környezete számára, amely a lakosság korszerű tájékoztatása érdekében alkalmas az élő közösségi műsorok interaktív kommunikációját is megoldani (hasonlóan, mint a telefonos játékokban): a lakosság kérdéseket tehessen fel, vagy mondhasson véleményt. Készüljön stratégiai terv és operatív program a nagysebességű, multimédiás internet elérést lehetővé tevő hálózaton működtetett tudáscsatorna, például mint távoktatási tananyagokat szolgáltató csatorna beindítására és fejlesztésére.

 

 

III.2. Fóti Információs és Tudásportál (FIT)

Szülessen meg az intelligens település integrált portálja Fóti Információs és Tudásportál néven, mint Fót virtuális városközpontja. A portál feladata alapvetően az, hogy a település központi adatbankja, központi információszolgáltatója és egyúttal az e-gazdaság elektronikus szervező központja legyen. A portál a következő tartalomszolgáltatásokat tegye elérhetővé:

 

 

III.2.1. Fót település honlapja

A település a kialakított honlapja segítségével szolgáltasson Fótról teljes körű információt. A honlap az önkormányzat működését is sokoldalúan mutassa be és könnyítse meg a hatósági ügyek intézését. A honlap elkészítéséért és állandó frissítéséért az önkormányzat és a Tudásház feleljen.

 

 

III.2.2. Információk és digitális térképek a turistáknak, a közlekedőknek

A településen áthaladó tömegközlekedési eszközök (vonat, busz) menetrendje, tarifa táblázata és egyéb közérdekű információja kerüljön fel a település információs honlapjaira, valamint elérhetők legyenek a közterületi terminálokon is. Váljon lehetővé az elkészülő digitális térképek alapján a tömegközlekedési eszközökkel való, utcanév adatbázisra épülő, településen belüli és továbbhaladási útvonaltervezés.

 

 

III.2.3. Települési turisztikai honlap

A település alakítson ki turisztikai portált, ahol honlapokon megtalálhatók a település nevezetességei, ezek megtekintési lehetőségei, szálláshelyek, étkezési lehetőségek, kulturális, sport, szabadidős programok, egyéb turizmus szempontjából fontos információk.

Készüljön el a település környékén lévő túraútvonalak digitális térképe, melyen linkek segítségével információt adnak a természeti kincsekről (állatfajok, növényfajok, kőzetek, természetvédelmi területek, természeti ritkaságok stb.)

 

 

III.2.4. Hátrányos helyzetűek portálja

A portálon keresztül a hátrányos helyzetűek hírt kaphatnak a régióban folyó, őket érintő eseményekről, például a speciálisan nekik szánt, e-kereskedelmen keresztül elérhető termékekről. A portál lehetőséget biztosítana arra is, hogy egymással kapcsolatba léphessenek, illetve linkeken keresztül kapcsolatot teremthetnek önkormányzati és egyéb, a mindennapi életükhöz fontos információkkal szolgáló intézményekkel, beleértve azokat is, amelyek az egészségügyi és szociális ellátásukban vesznek részt.

 

 

III.2.5. Helyi egyházak az interneten

Fót portálján külön-külön szerepeljen a helyi egyházak honlapja. A plébániának és a parókiáknak legyen e-mail címe, melyeken keresztül interaktív levelezés, információszolgáltatás, egyházközösségi rendezvényekről tájékoztatás, lelki segítségnyújtás folyhat.

 

 

III.3. Digitális önkormányzati információs rendszer kialakítása, folyamatos üzemeltetése

 

III.3.1. Önkormányzati Intranet és Internet hálózat kialakítása

Szülessen meg a digitális önkormányzás hálózati kialakításának stratégiája és operatív programja. A település összes intézményében épüljön olyan belső hálózat, mely megfelelő szakmai szoftverrel támogatott és egyben alkalmas az intézmények közötti interaktív információtovábbításra. A település lehetőleg valamennyi lakosa számára hozzáférhető szélessávú hálózaton valósuljon meg a digitális önkormányzás, pl. távügyintézés, azaz az egyablakos (otthonról és terminálokon keresztül történő) ügyintézés.

 

 

III.3.2. Önkormányzati terminálok kialakítása

Készüljön el az önkormányzati terminálok kialakításának stratégiája és operatív programja. Kerüljön minden közösségi intézménybe (iskola, könyvtár, orvosi rendelő, önkormányzat, művelődési ház, stb.) legalább egy-két érintős terminál, mely segíti a lakosság információval való kiszolgálását, kommunikációs lehetőségeit. Legyen négy-öt olyan terminál, mely a térstruktúrának megfelelően “lefedi” a település teljes egészét, ezzel a terminálok minden polgár számára önállóan vagy segítséggel elérhetők/használhatók és tartalmazzák a lakosság számára az összes elérhető közinformációt, továbbá képes biztosítani az úgynevezett egyablakos ügyintézést.

 

 

III.3.3. Helyi adók bevallása és egyenlegének lekérdezési lehetősége

Programterv készüljön, hogy ha a kormány elfogadta a digitális aláírás gyakorlatát, Fóton is lehetővé váljon a lakosság részére, hogy adóbevallását és annak egyenleg lekérdezését akár otthonról, akár a közösségi terminálokon keresztül megtehesse.

 

 

III.3.4. Az ingatlan nyilvántartás lekérdezhetőségének biztosítása

Valósuljon meg el a település ingatlan nyilvántartásának teljes digitalizálása oly módon, hogy a megfelelő hozzáférési kódok segítségével legyen meghatározva minden érdeklődő számára a hozzáférés mértéke (pl. lakossági, ügyvédi, földhivatali, stb.)

 

 

III.3.5. Közbeszerzés és pályázatok Interneten

Készüljön el egy egységes felületű önkormányzati pályázati honlap, mely közzéteszi Fót közbeszerzési és egyéb pályázatait az interneten. Az önkormányzat készítse el e-pályázati programját (jogi, pénzügyi és egyéb tartalmakkal), mely módot ad a pályázóknak az interaktív pályázati lehetőségre, vagyis a pályázatokat az internetről letöltve/kitöltve, ugyanúgy az interneten keresztül nyújthassák be.

 

 

III.3.6. Önkormányzati e-döntéselőkészítő rendszer létrehozása

Induljon el az önkormányzat belső hálózati fejlesztése és szoftveralkalmazása annak érdekében, hogy az iktató, ügykövető és a testületi munkát támogató rendszer kialakuljon. Szülessen meg az a fejlesztési program és ütemezés, mely a képviselők számára lehetővé teszi az otthoni munkát, vagyis e-mailen keresztül jusson hozzá a testületi anyagokhoz, reagálását és véleményét e-mailen keresztül tudja eljuttatni a bizottságok részére. Minden önkormányzati dolgozó és képviselő testületi tag végezze el azt az oktatási/képzési programot, mely lehetővé teszi számukra a költségkímélő papírnélküli munka bevezetését.

 

 

III.3.7. Integrált Önkormányzati Térinformatikai Szolgáltató Rendszer

A település dolgozza fel (digitalizálja) teljes kataszteri és közmű térképállományát oly módon, hogy az elérhető legyen az önkormányzati előadó, a közműszolgáltatók és az egyéb felhasználók részére.

 

 

III.3.8. A közigazgatás dolgozóinak felkészítése az új technológiák használatára

Az intelligens településen elengedhetetlen, de mégsem elégséges feltétel az interaktív infokommunikációs hálózatok kiépülése, hiszen az egyes embereket, a közösségeket, a gazdaságot és például a közigazgatást egyaránt fel kell készíteni e technológiák használatára.

 

 

III.3.9. A távmunka lehetőségének kialakítása

Készüljön el a polgármesteri hivatal és a hozzátartozó intézmények dolgozóinak távmunkában (ügyfélszolgálat és egy-két munkakör kivételével) való foglalkoztatási stratégiája, operatív programja. Készüljön terv az adatbázisok, honlapok készítésének, feltöltésének, üzemeltetésének, pályázatok figyelésének, írásának távmunkában történő elvégzésére. Jöjjön létre a Fóti Virtuális Távmunka Állásbörze.

 

 

III.3.10. Fóti közigazgatási rendszergazda kinevezése

Nevezzen ki Fót Nagyközségének Önkormányzata egy közigazgatási rendszergazdát, aki önkormányzati státuszban az önkormányzat informatikai rendszerén túl az iskolák, sőt esetleg a könyvtárak informatikai rendszerét karbantartja, annak hardver hátterét működteti és a módszertani segítségnyújtást végzi.

 

 

III.4. Intelligens közintézmények kialakítása és fejlesztése

 

III.4.1. e-Police és polgárőrség

Készítse el az önkormányzat, a helyi rendőrőrs és polgárőrség közösen az átfogó közbiztonsági programját. Épüljön az interaktív kábel felhasználásával riasztó hálózati rendszer, mely elősegíti a település teljes biztonsági figyelőszolgálatának és intézkedési lehetőségeinek maximális segítségét. Épüljön meg a hálózaton egy térfigyelő rendszer, mely alkalmas a településen áthaladó forgalom figyelésére és a bűnmegelőzés segítésére, netán a rendőrségi intézkedések támogatására.

 

 

III.4.2. Távegészségügyi projektek, települési e-Egészségügyi információs szolgáltatások és portálok kialakítása, üzemeltetése

A Fóton megépülő interaktív hálózaton valósuljon meg a helyi egészségügyi intézmények és a velük kapcsolatban lévő kórházak szakrendelők, gyógyszertárak közötti információs rendszer felállítása, működtetése (a Tudásrégió Pest megyei projektje részeként is). Fót információs portálján készüljön el és legyen elérhető az egészségügyi honlap (ügyeleti információk, rendelési idők, szakrendelők, kórházak rendelési információi, telefonszámok stb.). Jöjjön létre a helyi interaktív egészségügyi tanácsadás (e-mail) illetve a helyi orvosok, mentálhigiénikus szakemberek vezetésével egészségügyi vitafórum (chat stb.).

A kistérség Dunakeszin létrehozandó új szakrendelőjével közösen jöjjön létre távegészségügyi tartalomszolgáltatási projekt. A rendelőintézet építse fel és tegye hozzáférhetővé adattárát, mely a betegek leleteit tartalmazza és közvetlen hozzáférést biztosít a háziorvosok számára.

 

 

III.4.3. Digitális könyvtár, mint információs központ

Készüljön el a helyi könyvtár hagyományos működése és szolgáltatása mellett információs központtá válásának stratégiája és megvalósítási programja. Saját honlapján az intézmény minden közinformációja és szolgáltatása jelenjen meg, beleértve digitális könyvkatalógusát, rendezvényi meghívóit. Dolgozza ki a vezetés azt a lehetőséget, hogyan lehet a Magyar Elektronikus Könyvtárból a már digitalizált könyveket az intézményen keresztül kikölcsönözni.

 

 

III.4.4. Digitális emlékházak, épített örökségek

Legyen (szintén a Fóti Információs és Tudásportálon megjelenő) honlapja a településen található emlékházaknak, történelmi épített nevezetességeknek (Németh Kálmán emlékház, Fáy présház, Vörösmarty kunyhó, Mandák villa, Károlyi kastély, stb.). Készüljön el ezek hasznosítási programja együttműködve a résztvevőkkel, tulajdonosokkal, és kerüljön fel szolgáltatásként az internetre (pl. Németh Kálmán emlékház, mint fafaragást oktató emlékház, vagy a Fáy présház, mint a borkultúrát, vagy Fáy András munkásságát bemutató digitális emlékház, stb.).

 

 

III.4.5. Virtuális hagyományőrző központ

Készítsék el Fót Nagyközség érintett intézményei és önkormányzata a település virtuális (internet alapú) hagyományőrző stratégiáját és operatív programját. Készüljön el a virtuális hagyományőrző központ információs (szintén a Fóti Információs és Tudásportálon keresztül elérhető) adatbázisa és honlapja, mely a programban kitűzött feladatok megvalósításán túl (vagy azon belül) tartalmazza a település legalább éves rendezvénytervét, a részvételi lehetőségeket, szponzorálási feltételeket.

A hagyományőrző központ néprajzkutatók bevonásával gyűjtse össze a település népi kultúrájának értékeit, őrizzen képi anyagot, film- és hangfelvételeket, tanulmányokat az ünnepekről és szokásokról, legyen virtuális tárháza a tárgyi, a szóbeli közléssel átadott, a zenei és egyéb emlékeknek. A folyamatosan bővítendő anyag váljon on-line hozzáférhetővé, tegye elérhetővé hagyományokra vonatkozó információkat, amelyeket a lakosság a helyi hagyományok továbbvitelére illetve feltámasztására “használhat”, hogy az értékek fennmaradjanak az újabb nemzedékek számára. A központ interaktív módon működjön, azaz a lakosok is hozzájárulhassanak a bővítéshez, ezzel jelentős részben hozzájárulhatnak az önértékeit tisztelő, a hagyományt továbbvivő települési identitás megőrzéséhez.

 

 

III.5. Az e-gazdaság és az e-kereskedelem lehetőségének kialakítása, fejlesztése és felgyorsítása

 

III.5.1. Települési e-kereskedelmi információs és kommunikációs centrum létrehozása, üzemeltetése és fejlesztése

Készüljön el – mint már említettük - Fót átfogó hosszú távú gazdasági stratégiája és operatív programja a helyi kereskedelem és szolgáltatások fejlesztése érdekében. Alakuljon meg a települési e-kereskedelmi információs és kommunikációs centrum a helyi cégek aktív részvételével és adatbázisának folyamatos frissítésével. Legyen elérhető mindenki számára a közösségi portálokon és az interneten keresztül egyaránt az így kialakult e-kereskedelmi szolgáltatás és információk (pl. keres-kínál adatbázis, cégismertető, nyitvatartás, szolgáltatási tarifák, vásárlási lehetőségek, stb.)

 

 

III.5.2. Elektronikus kereskedelmi portálok fejlesztése

A település hozzon létre a kis- és középvállalkozások támogatására városi és kistérségi e-kereskedelmi portált, melyet a kereskedelmi és/vagy iparkamarák által finanszírozott fejlesztés keretében Web-es rendszerben alakítson ki. A portál folyamatos üzemeltetését és karbantartását az e-kereskedelmet bevezetni kívánó ipari/kereskedelmi vállalatok a Tudásház, valamint az informatikával foglalkozó vállalkozások együttműködésével biztosítsa.

 

 

III.6. A Fóti Tudásház az intelligens település tudásközpontja

 

III.6.1. A Tudásház szerepének bővítése

A Fóti önkormányzat a tervezett fóti művelődési integráció keretében biztosítson kiemelkedő szerepet a Tudásháznak, segítse bővíteni a Tudásház mozgásterét és teremtsen lehetőséget a Tudásházban megfogalmazott további célkitűzések megvalósítására. Így az interaktív médiaközpont, önálló tartalomszolgáltatás, távoktatási központ, virtuális művelődési központ, kreatív művészeti műhely és városi civil központ kialakítására, továbbá a városfejlesztési stratégiai tevékenységben való hatékony részvételre és a Tudásházon keresztül a családi és kisközösségi tartalomszolgáltatások támogatására, virtuális folyóiratok működtetésére.

 

 

III.6.2. Települési (e-)civil fejlesztési és szolgáltató központ

A helyi civilszervezetek központjában (Tudásház) legyen egy civilszerver, melyen elérhetők többek között adattárak, információk, szakanyagok, honlap-gyűjtemény a civil közösségekről. Főbb közintézményekben (könyvtár, művelődési ház, polgármesteri hivatal stb.) legyen Intranet/Internet elérhetőséget biztosító multimédiás munkaállomás, mely működésüket, pályázati lehetőségüket segíti.

 

 

III.7. Az ifjúság és az oktatás a digitális korszakban

 

III.7.1. A helyi oktatási intézmények új szolgáltatásai

Készüljön el a település oktatási portálja. Ezen belül a helyi általános és középiskolák készítsék el saját e-szolgáltatási tervüket, melyek foglalják össze az intézmények sajátosságait, szolgáltatási lehetőségeit (szakkörök, oktatások, sport lehetőségek, ünnepélyek, közösségi alkalmak, stb.), azok igénybevételének lehetőségét és tegyék elérhetővé saját honlapjukon. Készítse el minden intézmény saját szülői tájékoztató rendszerét, és az kerüljön fel megfelelő elérési kódokkal biztosítottan az intézmény belső hálózatára. Minden intézmény legalább 3-4 terminált helyezzen el folyosóin, melyeken minden információt (pl. a Fóti Információs és Tudásportált) elérhetnek a szülők és az érdeklődők.

 

 

III.7.2. Számítástechnikai eszközök az ifjúságnak

Érje el a település, hogy minden oktatási intézményében legyen egy multimédiás számítógépekkel felszerelt oktatási labor (számítástechnikai oktatóterem). Alakuljon meg a diákok részére egy multimédiás, internet alapú központ, mely képes kiszolgálni a tanórán kívüli igényeket. Jöjjön létre a fóti diák tudás-honlap, melyet a fiatalok maguk készítenek, frissítenek, melyen játékokat, versenyeket, stb. hirdetnek meg.

 

 

III.7.3. Informatikai képzés a régió alap- és középfokú iskoláiban

Az egyik alapfeladat a településen: 2002 után egyetlen fiatal se végezhessen általános iskolát vagy középiskolát, hogy ne sajátítaná el a digitális alapműveltséget. El kell érni, hogy az általános és a középiskolákat ne hagyja el olyan végzős tanuló, aki nem rendelkezik számítástechnikai alapismeretekkel. Alapszinten már az általános iskoláknak legalább a felső tagozatában legyen olyan tantárgy, amely a legalapvetőbb számítógépkezelési és a kommunikációs eszközök kezelésére vonatkozó ismeretekre átadását biztosítja.

 

 

III.7.4. A pedagógusok digitális alapműveltsége

Készüljenek fel a település oktatási intézményeinek oktatói, pedagógusai az információs társadalom követelményeinek megfelelő szintű internet használat elsajátítására és alkalmazására. Legyen minden tanítónak és tanárnak internet hozzáférhetősége és e-mail címe.

 

 

III.7.5. e-Diák szerverközpont

Készüljön el egy átfogó stratégia és megoldási terv annak érdekében, hogy minden fóti diák számára elérhető legyen saját e-mail cím használata és saját honlap készítése. Alakuljon internetes diák klub azzal a céllal, hogy minden diáknak módjában álljon a honlap és e-mail cím használat. Jöjjön létre ennek érdekében egy e-diák szerverközpont legalább 3-4 munkaállomással.

 

 

III.7.6. e-Iskolatáska (lap-top) pilot projekt

Fót ökumenikus középiskolájának egyik osztályában valamelyik jelentős hardverforgalmazó céggel közösen a 2001-2002-es tanévtől kezdődően kísérletképpen vezessék be az e-iskolatáska (lap-top) használatát.

 

A stratégia 2000. október 30-án készült el.