Spin-off vállalkozások, avagy: barátkozzunk egy új megnevezéssel

Az egyetemekről, felsőoktatási intézményekből, közfinanszírozású kutatóhelyekről kiváló technológia-intenzív vállalkozások egyre inkább a figyelem előterébe kerülnek a fejlett ipari országokban. Ezek a vállalkozások általában a kutatóhelyek szellemi eredményeinek felhasználásával alakulnak - képletes kifejezéssel szólva anyaintézményükből kiperdülnek, kiröppenek, kirajzanak. Ezen vállalkozások megnevezése az angol szövegkörnyezetben spin-off, vagy – ritkábban – spin-out. (Tekintettel arra, hogy alkalmas magyar megnevezés szakmai körökben még nem született, a cikk további részében az angol kifejezést használjuk.)

A spin-off vállalkozások száma, életképessége néhány fejlett OECD országban a tudomány, illetve a tudásbázis ipari kapcsolatainak mintegy fokmérőjévé válik. A gazdaságban létrejött spin-off cégek egyfajta indikátorai lehetnek annak, hogy az adott ország közfinanszírozású kutatói intézményhálózata mennyire képes az ebben a hálózatban létrejött tudást kereskedelmi értékké átfordítani, milyen intenzitású a technológiai transzfer a közszféra és az üzleti szektor között.

Ezek a spin-off vállalkozások felkeltették az élenjáró ipari országok tudomány és technológiapolitikával foglalkozó szakembereinek figyelmét is, ezért az OECD Tudományos és Innovációpolitikai (TIP) Munkacsoportjában külön műhelymunka indult meg az ilyen típusú induló vállalkozások vizsgálatára, amelynek keretében arra is választ keresnek, hogy a kormányzatok tudomány- és technológiapolitikájában milyen szerepet kell kapnia a spin-off tevékenység ösztönzésének?

A témakör áttekintése a magyar tudomány és technológiapolitika szempontjából is kiemelkedő fontossággal bír, mert egyrészt a piacgazdasági átalakulás kezdeti időszakában nagyrészt összeomlott ipari, kutató, fejlesztő bázis szellemi eredményein, az ott dolgozó munkatársakkal alapított innovatív vállalkozások ilyen spin-off cégeknek tekintehetőek, másrészt hazánkban is elsőrendű kérdéssé vált, hogy egyetemeink, kutatóhelyeink milyen eszközökkel és módszerekkel tudják kutatási eredményeiket kereskedelmileg értékesíthető termékké, technológiává konvertálni.

Bár a nemzetközi szakirodalomban egyre több cikk foglalkozik a spin-off vállalkozásokkal, cégekkel, nincs még kialakult, általánosan elfogadott meghatározásuk. A szakértők a spin-off megjelölést eléggé tágan értelmezik és általában bármely új, magas technológiai szintű, tudás-intenzív olyan vállalkozásra értik, amely szellemi tőkéjét valamilyen formában egyetemtől, vagy közfinanszírozású kutatóintézettől eredezteti. Az utóbbi időben a fogalom néhány esetben annyira kitágult, hogy nagyvállalatok által, valamiféle szellemi beszállítói szereppel alapított vállalkozásokat is értik rajta.

Az OECD megkísérli, hogy e vállalkozásformának olyan egységes, mindenki által elfogadható meghatározást adjon, ami lehetővé teszi az egyes országok gyakorlatának összehasonlító elemzését, s egyben nem tágítja ki már-már önkényes használatúvá a megnevezés tartalmát. E szempontból fontos, hogy a spin-off vállalkozás fogalma valamely közfinanszírozású intézményből - legyen az egyetem vagy kutatóintézet – származó technológiai transzfer alapján megalapított, új technológiai intenzív vállalkozásnál szélesebb értelmezésre ne terjedjen ki. Ennek a megközelítésnek az alapján az OECD Titkársága azt javasolja, hogy a jövőben a közfinanszírozású háttérrel megalakult spin-off vállalkozásokon olyan vállalatokat értsünk, amelyek az alábbi jellemzők közül legalább az egyikkel bírnak:

• Spin-off bármilyen olyan új cég, amelyet közfinanszírozású intézmény, vagy egyetem alkalmazottja alapított.
• Spin-off bármilyen olyan új cég, amely technológiáját egyetemtől, vagy más közfinanszírozású kutatóintézettől nyerte licenc-eljárás keretében.
• Spin-off bármilyen olyan új cég, amelyben egyetem, vagy más nemzeti kutató laboratórium tőkerészesedéssel vesz részt.
• Spin-off bármilyen olyan új cég, amelyet közfinanszírozású kutatóintézet alapított.

Szinte valamennyi OECD országban az utóbbi évtized során megnövekedett a spin-off vállalkozások száma, de különösen kiemelkedő növekedés tapasztalható az Egyesült Államokban és Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában.

Németországban a Szövetség Oktatási és Kutatási Minisztérium(BMBF) megbízásából végzett, ún. ATHENE-projekt keretében felmérték a spin-off-ok számát. 1200 új vállalkozást alapítottak a különböző német tudományos parkokban, ezek mintegy fele tekinthető spin-off vállalkozásnak.

Sokszínű a kép abban a tekintetben is, hogy spin-off vállalkozások honnan kapják induló tőkéjüket. Bár a magvetőtőke finanszírozás és a későbbi fázisban a kockázati tőke-finanszírozás egyre inkább elterjed, mégis sok esetben ezek az induló vállalkozások tőkehiánnyal küszködnek. Általános tény, hogy a felsőoktatási intézmények és a közfinanszírozású kutatóhelyek nincsenek abban a helyzetben, hogy jelentős induló tőkével láthassák el ezeket a vállalatokat. Kiemelt fontosságú ezért, hogy a kormányzat, vagy a regionális fejlesztéssel foglalkozó szervezetek biztosítsák számukra azokat a feltételeket, amelyek indulásukhoz szükségesek. E körben többek között az inkubációs támogatás is nagy szerepet játszhat.

Különböző formákat ölt az egyes országokban az anyaintézmények és a spin-off-ok kapcsolata is. A legegyszerűbb esetben a hosszú távú kapcsolat szintje gyakorlatilag megszűnik, amikor a közalkalmazott kutató alapít vállalatot és otthagyja intézményét. De a kapcsolat korlátozódhat egy egyszeri licenc-vételi tranzakcióra is, lehet azonban tartós, ha például az anyaintézet továbbra is rendelkezésre bocsátja laboratóriumát, vagy inkubációs lehetőséget, üzleti szolgáltatást biztosít az induló vállalkozásnak. A legtartósabb a kapcsolat formája, amikor az anyaintézet maga is részt vállal az induló vállalkozás szerencséjében pénzügyi támogatás biztosítása, vagy tőkerészesedés útján.

A spin-off és anyaintézménye között tehát az általános fogalom igen sokféle kapcsolati rendszert rejthet. Kellő elméleti tapasztalat híján ma még nem tudjuk megválaszolni azt a kérdést, hogy vajon milyen közintézmény – felsőoktatási vagy inkább közfinanszírozású kutató intézet, állami laboratórium - és milyen formában lehetne a legsikeresebb a spin-off vállalkozások ösztönzésében? Az alapító személyének lehetőségeiben sincsen egységes kép. Van olyan OECD-ország is, ahol a közalkalmazott nem alapíthat magánvállalatot, de van, ahol ezt éppen ösztönzik.

A spin-off vállalatok életciklusának elemzése arra utal, hogy ezek a vállalatok általában hosszabb távon is kisebb méretűek maradnak, s életciklusuk későbbi szakaszában sem jellemző rájuk – néhány kivételtől eltekintve - a gyors növekedés, vagy a termelés-orientáltság. Több ország adatai is azt mutatják, hogy a közintézményekből kirajzó vállalkozások nagy többsége 50 fő alatti vállalkozás marad. (Lásd a német vizsgálatokat bemutató 1. ábrát.) Emellett igen érdekes, hogy túlélési rátájuk magasabb, mint más új, technológia-intenzív vállalkozásé.

Ha a spin-off vállalatok ágazati eloszlását vizsgáljuk, világszerte megfigyelhető, hogy elsősorban az élettudományok és az információs technológiák ágazataiban koncentrálódnak ezek a cég-típusok. Ezt demonstrálja a francia ágazati analízis és az angol szakterületi elemzés az alábbi táblázatokban is. Az 1. táblázatban a francia tudományos kutató-intézeti hálózatból, a CNRS-ből kirajzó spin-off vállalkozások száma látható, míg a 2. táblázat a brit felsőoktatási intézmények bázisán alapult spin-off-ok szaktudományok szerinti megoszlását mutatja.

 1. táblázat:

Az ágazati koncentrálódás fő okát abban látják a szakértők, hogy az egyetemi kutatás különösen a fent kiemelt tudományterületeken járul hozzá az új termékek és eljárások fejlesztéséhez. Ezt támasztja alá egy vizsgálat is, ami hét iparágban tevékenykedő nagyobb céget vizsgált, s kimutatta, hogy a nagyobb vállalatok esetén is igaz, hogy a gyógyszerek, a gyógyászati termékek, a szoftverek, a műszeripar valamint a vegyipar területén támaszkodnak ezek a vállalatok termékfejlesztéseik, termelési eljárásaik fejlesztése során leginkább az egyetemi kutatásokra. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy mi az oka annak, hogy a nagyobb vállalatokhoz hasonlóan a spin-off-ok is inkább a fentebb mondott tudományterületeken koncentrálódnak.

Az is a tudományterületi koncentrációt okozhatja, hogy az élettudományok és az információs technológiák területén alacsonyabbak a vállalatalapítási költségek, mint máshol.

A német kormány felismerte, hogy az ország hosszú távú versenyképességének biztosításhoz a kormányzati vállalkozásfejlesztési erőfeszítéseket koncentrálnia kell az innovatív kis- és középvállalatokra, s különösen fontos az innovatív kezdő vállalkozások talpra állásának segítése, hiszen hosszabb távon ezek a vállalkozások tudnak igazán “gazellákká” válni.

A kormányzati vezetők szem előtt tartották azt is, hogy bármilyen jól konstruált állami program megbukhat azon, ha a német régiók nem azonosulnak vele, ha nem járul hozzá a régiók fejlesztéséhez.

• segíti a technológia-intenzív vállalatalapítást,
• hozzájárul az egyetemi tudás szétterjedéséhez a gazdaságban,
• egyben segíti a régiók fejlődését is.

A pályázat feltételei között előírták, hogy csak olyan pályázat adható be, ahol legalább három különböző partner közösen pályázik, egyikük a régió valamely felsőoktatási intézménye kell legyen. A pályázat kétfordulós volt, s végül 12 ígéretes pályázat közül ötöt választottak ki. A német BMBF tulajdonképpen a kiválasztott pályázók hálózati tevékenységét finanszírozza, helyet hagyva a regionális fejlesztési forrásoknak, a gazdaságnak, hogy kiegészítő forrásokkal saját, regionális innovációs tevékenységüket – amelynek középpontjában az egyetemi spin-off-cégek alapításának, fejlesztésének támogatása áll – segíthessék.

Az EXIST-program öt megvalósított tematikus regionális hálózata egymástól igen különbözik.

A PUSH!-hálózat a stuttgarti régióban igen ambiciózusan támaszkodik a régió legkiválóbb egyetemeire, kutató intézeteire. 2001ig 200-250 új spin-off vállalkozás talpra állását kívánja elősegíteni. A GET UP Thüringiában viszont a régió elmaradottságát kívánja felszámolni.

Minden egyes hálózat létrehozott egy központi kapcsolati pontot, vagy ügynökséget, ahonnan a régió tevékenységét koordinálják. Ezen túlmenően az öt EXIST-hálózat közös támogatást kap a Fraunhofer ISI karlsruhe-i intézettől, közös hírlevelet működtet, s van egy közös web-lapja is (www.exist.de). A hálózatban működtetett EXIST-Seed tőkealap diákoknak, posztgraduális tanfolyamokon részvevőknek egy éves költségtérítést ad, hogy ezalatt kifejleszthessék saját üzletüket. A költségtérítés arra is elegendő, hogy megélhetési költségeik mellett ebből fedezzék az induló üzleti vállalkozás megindításához szükséges üzleti terv elkészítésének költségeit. További támogatási elemek is rendelkezésre állnak, pl. ösztönzők a professzoroknak, hogy saját spin-off-ot alapítsanak, szellemi tulajdon kérdésekkel foglalkozó tanácsadás, “oktatók oktatása” programok, hogy terjeszthessék az üzleti ismeretek oktatásával foglalkozó kurzusokat.

Az innovatív, tudás-intenzív induló vállalkozások az egész gazdaság innovációs motorjai. Az egyetemi és más kutató intézeti kutatások eredményei pedig a legfontosabb tudás-forrásai az innovatív vállalkozásoknak, így ezek dinamizmusa szorosan kapcsolódik az oktatási rendszer egészéhez.

Az egyetemekről, közfinanszírozású kutatóhelyekről “kiröppenő”, “kirajzó” spin-off vállalkozások egyre népszerűbb formái a kutatási eredmények technológiai transzferének. A kormányzatok egyre inkább felismerik, hogy állami eszközökkel is segíteni kell a spin-off-ok képződését, fejlődését, megerősödését, mert igen fontos szerepet játszanak a közszféra és a magán szféra partneri kapcsolatának (public-private partnership) egymáshoz közelítésében. Technológiai transzfer szerepük, interfész jellegű közvetítő tevékenységüket azonban csak a többi technológiai transzfer-mechanizmus összefüggésében – azok mellett, azokat el nem hanyagolva – szabad értékelni. A kormányzatoknak tehát a sajátos körülmények között kell párhuzamosan, vagy egy-egy mechanizmust kitüntetve támogatniuk azt a technológiai transzfer tevékenységet, ami az adott körülmények között a legígéretesebb eredményeket adhatja. A licenc-értékesítésben, a szerződéses kutatási tevékenységben, az egyetem-ipar közötti mobilitásban megnyilvánuló technológiai transzfer mellett fokozott figyelmet érdemelnek a spin-off cégek lehetőségei.

Magyarország is elérkezett abba a fázisba, amikor a gazdasági növekedés megindulásával a hosszabb távú, stratégiai eredményeket hozó tevékenységekre kell koncentrálnia. A kihívások között az egyetemi, kutató intézeti eredményeknek minél szélesebb körű ipari értékesítése az egyik legfontosabb cél. Fel kell ismernünk, hogy - a mégoly kedvezően megítélt eredmények ellenére is – egyetemeink, kutató intézeteink szellemi kapacitásaira elsősorban nem az itt megtelepedett multinacionális cégeknek lesz hosszabb távon szükségük: igazi szellemi felvevő-piacokat csak a hazai kis- és középvállalatok körben találhatnak. A gazdaságban igazán tovaterjedő hatása pedig csak a hazai kutatás-fejlesztési tevékenységnek van. A kormányzatnak az a feladata, hogy segítse ezen, a regionális innovációs fejlődésre is ható folyamatok kibontakozását.

“…ha az első raj kirepül kikeletkor a lépről
s már fiatal vezetőikkel vigadoznak az ifjak,
vendég lombjaival szemközt a fa nyújtson a nyártól
édelmet s a közel part is csalogassa őket.”

(Georgikon, IV. könyv: A méhekről, 21-24.)

Arbeitsgemeinschaft Deutscher Technologie and Gründerzentren “Projekt ATHENE: Ausgründungen technologieorientierer Unternehmen aus Hochschulen und aßeruniversitären Forschungseinrichtungen,” Berlin, May 1998.

CNRS web-oldal, http://hydre.auteuil.cnrs-dir.fr/dae/page/mixte/chiffres/chiffrescreation.htm. 2000. március.

EXIST, University-based start-ups, BMBF-kiadvány, 2000.