Murányi István - Szoboszlai Zsolt

DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ

Regionális identitás-kutatás, területfejlesztési
háttérvizsgálat

Tartalom

DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ *

BEVEZETÉS *

I. TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK *

II. A RÉGIÓ ÉS KISTÉRSÉG FOGALMÁNAK LAKOSSÁGI ÉRTELMEZÉSE *

III. KÖTŐDÉS A LAKÓHELYHEZ, KISTÉRSÉGHEZ, MEGYÉHEZ, RÉGIÓHOZ *

IV. A LOKÁLPATRIÓTIZMUS FOGALMA ÉS JELLEMZŐI *

V. ÉRTÉKEK - RÉGIÓBAN ÉS TELEPÜLÉSEN *

VI. A LAKÓHELY ÉS A RÉGIÓ HELYZETÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK *

VII. FELELŐSÖK ÉS FINANSZÍROZÁS *

VIII. ELVÁRÁSOK - RÉGIÓ ÉS EURÓPAI UNIÓ *

IX. INTERNET, KOMMUNIKÁCIÓ, MARKETING *

X. LAKÓHELY - A VÉLEMÉNYEK KAPCSOLÓDÁSÁNAK TÜKRÉBEN *

FÜGGELÉK *

A kutatás adatfelvétele a dél-alföldi régió három megyéjében (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád), 1999. október hónapban, N=1.200 fős felnőtt mintán készült. [1] Annak érdekében, hogy a minta minél pontosabban tükrözze a régió felnőtt lakosságának társadalmi összetételét, a valószínűségi mintavétel (Leslie Kish-féle "random walking") kisebb torzulásait a KSH adatok felhasználásával, megfele­lő matematikai módszer­rel, úgynevezett súlyozással korri­gáltuk.

Az adatfeldolgozás során két olyan szempontot vettünk figyelembe, amely megkönnyíti az eredmények értelmezését.

1. A kutatás mintavétele a három megye felnőtt lakosságát külön-külön reprezentáló alminták képzésére irányult, ezért a megyék közötti hasonlóságok és eltérések jellemzésére kiemelt figyelmet fordítottunk. Ha kereszttáblák segítségével valamilyen alacsony mérési szintű változó (nominális, ordinális) megyei mintákon belüli megoszlását vizsgáltuk, minden esetben a chí-négyzet próbát alkalmaztuk. Az elfogadott társadalomtudományi gyakorlatnak megfelelően, a két változó függetlenségének elemzésénél a *p Ł 0,05, illetve a * *p Ł 0,001 szignifikancia szinteket vettük figyelembe, a táblázatokban vagy a kérdések mellett a *, illetve ** jelölést alkalmaztuk.

2. Abban az esetben, amikor a kategoriális mérési szintű megye változó és intervallum mérési szintű változók kapcsolatát elemeztük, szórásanalízist (ANOVA) használtunk. A megyék közötti eltérések szignifikanciájának jelölésénél az F próba szintjeit vettük figyelembe. A chí-négyzet próba jelöléseihez hasonlóan: *p Ł 0,05, illetve a * *p Ł 0,001 alapján ebben az esetben is a *, illetve ** jelölést alkalmaztuk.

Mivel a kutatás kérdőívében meglehetősen sok változó szerepelt, ezért a feldolgozás során több olyan statisztikai analízist és változó összevonást használtunk, amelyek megkönnyítik az adatok értelmezését.

A felhasznált eljárások a következők voltak.

ˇFőkomponens-analízis: az eljárás arra alkalmas, hogy több változóból "kiszűrje" azok közös komponensét. A látszólag független állításról alkotott véleményekből az eljárás során kirajzolódik egy olyan attitűd jellegű kognitív beállítódás, amelyről a válaszadó tudatosan esetleg nem is tud választ adni, de amely ott van minden egyes válasza mögött. A "közös részt" tartalma alapján nevezhetjük el. Az analízis során minden válaszoló kap egy súlyszámot (úgynevezett faktor-score-t), amely alapján a kérdezettek csoportjai is jellemezhetők. A feldolgozás során csak azokat a score-átlagokat vettük figyelembe, amelyek a vizsgált változó kategóriáira vonatkoztatva 0,1 átlagnál nagyobbak, vagy kisebbek voltak. A főkomponenseken belüli sorrendet a kialakításában résztvevő változók faktorsúlya alapján ismertetjük, feltüntetve a magyarázott varianciát is. (Matematikailag röviden így foglalható össze a módszer lényege: egy többdimenziós vektortérben az analízisbe bevont változóknak maximális szórású kombinációját állítjuk elő, egy iterációs algoritmus segítségével).

ˇLineáris regresszióanalízis: a célváltozót egy vagy több független változó lineáris függvényeként jellemzi. Az együtthatókat a legkisebb négyzetek módszere alapján határozza meg, amelyek a független és a magyarázó változók parciális együtthatóival arányosak. Az általunk használt stepwise módszer a független változókat egyenként vonja be vagy hagyja el a lineáris összefüggés előállításánál, akkor áll meg, ha a beállított kritérium az illeszkedés jóságára teljesül. (A kritérium minden esetben a p Ł 0,05 szignifikancia szint volt).

Itt jegyezzük meg, hogy a regresszióelemzés alkalmazását az vezérelte, hogy az elsősorban a megyei almintákra vonatkozó leíró elemzésen túl, ok-okozati összefüggésekre is rámutassunk. A regressziós modellekben - legtöbb esetben a főkomponens-analízis segítségével - a kutatás legfontosabb vélemény-típusait szerepeltettük függő változóként és a különböző szocio-kulturális jellemzőket[2] magyarázó változóként. Annak érdekében, hogy jellemezzük a régió három megyéjének hasonlóságát, illetve különbségét, a három megyei almintában minden modellt külön-külön lefuttattunk, s ezek eredményét megvizsgáltuk.

ˇTöbbdimenziós skálázás: adott objektumokra vonatkozóan észlelt hasonlósági, vagy különbözőségi adatokból szisztematikus módon létrehoz olyan reprezentációkat, amelyek ezen objektumok észlelt viszonyát egy megfelelő dimenzió-számú geometriai térben - a lehetséges legjobb közelítő megoldás, optimális konfiguráció alapján - fejezik ki. Az eljárás eredménye egy ponthalmaz, melyben az egyes pontok úgy helyezkednek el, hogy egymás közötti távolságaik megfelelnek azon objektumok tulajdonságai közötti eltéréseknek, amelyekhez a pontok tartoznak. Az illeszkedés egyik mutatója a stressz érték - az eredeti és az ábrázolt különbségek közötti hiba mértéke -, a másik az RSQ, mely azt mutatja, hogy az összes varianciának milyen hányadát tudja magyarázni az adott MDS modell.

ˇSzintén a könnyebb interpretálást segítette elő, hogy többször alkalmaztuk a változók értékeinek 100 fokozatú skálára történő transzformálását. A transzformált változó akkor lenne száz, illetve akkor lenne nulla, ha minden válaszoló egyaránt az eredeti változó maximális, illetve a minimális értékét adta volna. Az ily módon átalakított skálán az ötven pont alatti értékek negatív véleményt (ellenszenvet, elégedetlenséget, gyakoriságot stb.), az ötven pont feletti értékek inkább pozitív véleményt (rokonszenvet, elégedettséget, gyakoriságot) fejeznek ki.

BEVEZETÉS

A hazai társadalomtudományban, különösen az utóbbi néhány évben vált fontos kutatási problémává az identitás problémaköre[3]. A fogalom különböző - leginkább pszichológiai[4] vagy szociológiai[5] - értelmezései közötti eltérés nem számottevő, azonban az eltérő megközelítésű empirikus honi kutatások csak elvétve foglalkoztak a lakókörnyezethez, mint "vonatkoztatási rendszerhez" kapcsolódó identitás vizsgálatával.

Miért? Milyen okai vannak annak, hogy az empirikus vizsgálatok gyakorlatilag kizárólag az identitás átfogó pszichológiai kérdéseivel, illetve a nemzeti identitás sajátosságaival foglalkoztak? A részletes és kimerítő válasz igénye nélkül utalunk arra, hogy a kilencvenes éveket megelőző évtizedekben a hatalmi-politikai elvárásoktól eltérő identitásmodellek nem jelentek (nem jelenhettek) meg nyilvános diskurzusokban és marginalizálásuk sokszor stigmatizálással párosult. Mindezek következménye, hogy a társadalom többsége nem rendelkezett olyan identitásmintákkal, amelyek megfeleltek volna az alapjaiban és folyamatosan változó társadalmi környezet elvárásainak. Az 1947 után uralkodó szocialista ideológia és annak társadalmi gyakorlata képtelen volt feldolgozni a két világháborút követő traumákat. A torz internacionalizmus jegyében a magyarságtudat elhallgatása, a korszakot megelőzően jellemző hagyományos közösségek felbomlása, egyúttal az identitásformák válságát is jelentette. A bizonytalan és torz nemzettudat kialakulásában a társadalmi azonosságtudat forrását jelentő tényleges közösségek és csoportok megszűnése mellett az osztály- (kulák) és nemzeti csoport hovatartozás (fasiszta nemzet) stigmatizálása, az “ál-tudatok” (acél és vas országa) preferálása játszott meghatározó szerepet[6]. Az identitás nemzeti csoport hovatartozás dimenziójára "szűkítő" empirikus társadalomtudományi gyakorlat kialakulásához vélhetően az államszocializmus másik lényeges társadalomlélektani sajátossága is hozzájárult: az egypártrendszer keretei között – szemben a például vallási vagy "deviánsnak" tekintett, elkülönülő lokális kötődésű csoportalakzatokkal – a nemzet politikai vállalás nélkül lehetett vonatkozási keret. Ez a kutatási hagyomány annak ellenére van jelen a kilencvenes években is, hogy a rendszerváltozást követően kialakult a társadalmi szerepek széles skálája közötti választás és az egyéni döntések függvényeként megélhető identitás lehetősége. [7]

A zárójelentésben ismertetett survey kutatás nyilván nem pótolhatja a lokális identitást elemző empirikus vizsgálatokat, azonban - a szerzők reményei szerint - hozzájárulhat, a szűkebb vagy tágabb lakóhelyi térségi identitás későbbi elemzéseihez.

I. TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK

A dél-alföldi régióban élők több mint egyharmada (38 százalék) születésétől él a lakóhelyén. Ebben nincs különbség a három megyében (Függelék, 1. tábla), azonban a házastársak (élettársak) megyei kötődése viszont szignifikánsan eltér, mivel Csongrád megyét nagyobb arányban jellemzi a nem megyéből származó házastárs/élettárs (27 százalék), mint a másik két megyében (15-19 százalék, 2. tábla).

A régió egészénél megfigyelt arányokhoz viszonyítva, a három megyei almintában sem a nemek, sem a korcsoportok, sem a családi állapotra vonatkozó kategóriák megoszlása nem tér el lényegesen (3-5. tábla). A településtípus alapján képzett csoportok azonban szignifikánsan eltérnek, mivel a megyeszékhelyen élők aránya a csongrádi mintában 46, a másik két megyében csak 32, illetve 35 százalék (6. tábla). Szintén statisztikailag jelentős az iskolázottsági jellemzők almintánkénti eltérése: Bács-Kiskun megyében a leginkább, Békés megyében a legkevésbé kedvezők az iskolázottsági mutatók (7. tábla). Az iskolázottságnak megfelelően a békésiek körében a legalacsonyabb az aktív dolgozók aránya (8. tábla), azonban a valamilyen munkahelyen dolgozók közül ebben a megyében élők körében a legmagasabb azok aránya, akik magán cégnél dolgoznak (54 százalék). Az állami munkahely Csongrád megyében (44 százalék), míg az önkormányzati munkahely Bács-Kiskun megyében a leggyakoribb (16 százalék, 9. tábla).

A három megyében kismértékben, de szignifikánsan eltérő a családokat jellemző gyermekszám. A gyermekes családok körében Békés megyében 70 százalék a kettő vagy több gyermekkel rendelkezők aránya, míg Bács-Kiskun megyében 77, Csongrád megyében 79 százalék (10. tábla). A még tanuló (hallgató) korú gyermekek szüleinek közel kétharmada (64 -64 százalék) úgy véli, hogy a jelenlegi tanulmányok befejezését követően gyermeke anyagi támogatásra szorul, illetve továbbtanul. Kisebb, de jelentős a gyermekek sikeres szakmai elhelyezkedését (42 százalék) vagy a munkanélkülivé válását jósoló szülők aránya. A régióban közel egyharmad (29-36 százalék) azoknak a szülőknek az aránya, akik szerint gyermekének a településen vagy Dél-Alföldön történő letelepedése, európai munkavállalása várható, s csupán 23 százalék tartja valószínűnek, hogy a gyermek elköltözik a régióból. A három megyében élő szülők között szignifikáns eltérések vannak a gyerekek jövőjének lehetséges "szcenárióit" tekintve. A tanulmányok befejezését követő elköltözést (településről, illetve a régióból) és a szülői támogatást Békés megyében tartják legtöbben valószínűnek, ezzel szemben a további tanulás és az elhelyezkedés sikerét leginkább a Csongrád megyei szülők remélik (11. tábla). A dél-alföldi régióban élő, gyermekének továbbtanulásában érdekelt szülők több mint kétharmada (74 százalék) azt szeretné, ha gyermeke a három megye valamelyik főiskoláján, vagy egyetemén tanulna tovább. Vélhetően Szeged felsőoktatási centrum szerepével magyarázható, hogy Csongrád megyében a legmagasabb azoknak a szülőknek az aránya, akik a régió felsőoktatási intézményeit preferálják (79 százalék, 12. tábla).

A régióban élők kétharmada (66 százalék) katolikus, ezen kívül még a reformátusok (13 százalék) és az evangélikusok (12 százalék) aránya számottevő. A felekezeti hovatartozás szignifikánsan eltér a három megyében: a katolikusok elsősorban Bács-Kiskun megyében (81 százalék) és Csongrád megyében (71 százalék) vannak felülreprezentálva, míg a reformátusok aránya kiegyenlített (13-14 százalék), azonban evangélikusok csak Békés megyében (35 százalék) vannak jelen nagyobb számban (13. tábla).

A vallásosság jellemzésére a két változó (1. Vallásos önbesorolás; 2. Templomba, vallási összejövetelre járás gyakorisága) bevonásával elvégzett többváltozós analízis (quick-cluster analízis) eredményére támaszkodunk. Az eljárás során elkülönült, leginkább vallásosnak tekinthető csoportot "egyházhűnek" (a régió lakosságának 27 százaléka), a kevésbé vallásosat "vallásos" csoportnak (44 százalék), míg a kifejezetten vallásellenes csoportot "ateistának" (29 százalék) neveztük el (14. tábla). A dél-alföldi régióban élők egynegyede (25 százalék) intenzíven vallásos ("egyházhű csoport), míg egyharmada (33 százalék) határozottan vallásellenes és gyakorlatilag templomba sem jár ("ateista" csoport). A megyék közötti eltérések szignifikánsak, a Bács-Kiskun megyében élők a leginkább, a Békés megyében élők a legkevésbé vallásosak.

1. tábla

II. A RÉGIÓ ÉS KISTÉRSÉG FOGALMÁNAK LAKOSSÁGI ÉRTELMEZÉSE

A kérdezettek közel kétharmada (61 százalék) már hallott a dél-alföldi régióról, s többségük (68 százalék) előtt az is ismert, hogy melyik három megye tartozik a régióhoz. A kistérségekről kevesebben hallottak (41 százalék) és közülük egy vagy több konkrét kistérséget is kevesebben (48 százalék) tudtak megnevezni. A régióra, illetve a kistérségekre vonatkozó ismeretkérdésekre adott válaszok megyénkénti szignifikáns eltérése annyiban következetes, hogy minden esetben a Bács-Kiskun megyében élőket jellemzi a legnagyobb arányú ismerethiány (15-17. tábla).

A három megyében élők a kérdőívben felsorolt kritériumok mindegyikét inkább sorolták a régió fogalmának lényegéhez (60 pont feletti átlagok), azonban két szempontot (a területek földrajzi összetartozása, illetve jó megközelíthetősége) különösen fontosnak tartanak. Mindez arra utal, hogy a lakosság számára a régió inkább földrajzi, mint társadalmi-történeti fogalom.

2. tábla

Az ugyanezen kritériumokkal mért kistérség fogalom értelmezésében szintén kiemelt szerepe van a földrajzi szempontoknak, azonban - szemben a régió értelmezéssel - a kistérségben élők körében a közös érdek és a tradíciói ugyanolyan súlyú, mivel a kisebb területi integráció inkább tartalmazza az emberi közösség jellegzetességeire (hagyomány, érdek) utaló vonásokat. A megyék közötti szignifikáns eltérések azt mutatják, hogy mindkét fogalom esetében olyan kritériumok megítélése eltérő, amelyek a társas együttélés sajátosságait (szociális-társadalmi hasonlóság, hagyomány, érdek) tartalmazzák. A százfokozatú skálára transzformált átlagok szerint a Csongrád megyében élők leginkább, míg a Békés megyeiek legkevésbé tartják fontosnak a közösségi-társadalmi szempontokat a régió, illetve a kistérség fogalmának értelmezésénél.

3. tábla

A főkomponensanalízis azonos logika alapján rendezte két típusba a régió, illetve a kistérség értelmezését. Mindkét esetben a "társadalmi" értelmezési-típus jelentősen nagyobb magyarázott varianciával bír, amelyben a közös hagyományoknak van a legnagyobb, míg a gazdasági kapcsolatoknak van a legkisebb súlya.

4. tábla

5. tábla

A megyei almintákon belül külön-külön vizsgált regressziós modellek egyik tanulsága, hogy a régió és a kistérség értelmezések közül mindegyik megyében a "földrajzi" típust jobban magyarázzák a független változók, mint a "társadalmi" fogalmi értelmezést. A másik tanulság, hogy a Bács-Kiskun megyeiek régió és kistérség értelmezésére minden esetben a legnagyobb, a csongrádiakra a legkisebb hatással vannak a magyarázó változók. A szignifikáns független változók közül a lakóhely szerepe egyértelmű: a "földrajzi" régió és kistérség értelmezéssel történő azonosulást mindhárom megyében jobban valószínűsíti, ha valaki községben él.

III. KÖTŐDÉS A LAKÓHELYHEZ, KISTÉRSÉGHEZ, MEGYÉHEZ, RÉGIÓHOZ

A tágabb vagy szűkebb lakóhelyhez kötődés szubjektív és objektív elemei közül 15 lehetséges kapcsolódási indokot vizsgáltunk. A régióhoz ragaszkodás leginkább meghatározó (50 pont feletti átlagértékek) elemei a környezet esztétikája és a lokálpatriótizmus mellett a rokoni és baráti kapcsolatok, legkevésbé a szabadidő eltöltésének kedvező lehetőségei és az anyagi jellegű feltételek (az elköltözés pénzügyi fedezete, telek-és ingatlan árak) hiánya voltak (18. tábla). A megyéhez és a kistérséghez kötődést szintén ugyanezek jellemzik, de az indoklások egyetértési átlagai magasabbak (19-20. tábla). Úgy véljük, hogy a megye és a kistérség közel azonos megítélése azt jelzi, hogy a lakosság nem különíti el a két kategóriát. A konkrét lakóhelyhez, azaz a településhez való viszony egyértelműen mást jelent az emberek számára (21. tábla). Megnőtt az 50 pont feletti indoklások száma, olyan indoklások váltak fontossá, amelyek a mindennapi élettel kapcsolatosak (házasság, munkahely, megélhetés, közlekedés). A legtöbb esetben szignifikáns megyénkénti eltérések érdekes trendeket jeleznek. A régió, megye és a kistérség esetében a legtöbb indoklásnál a Bács-Kiskun megyében élők átlaga a legalacsonyabb, míg a Csongrád megyeiek átlaga a legmagasabb. A településhez kötődés intenzitása viszont a Békés megyeiek körében a legalacsonyabb, elsősorban az egzisztenciális és infrastrukturális feltételekre vonatkozó indoklások esetében (környezet, szellemi kötődés, a település fejlettsége, közlekedési viszonyok, munkalehetőség, megélhetés, gyerekek jövője, szabadidős lehetőségek, ingatlanárak).

A külön-külön elvégzett főkomponensanalízis mind a négy esetben (régió, megye, kistérség, település) azonos logikájú "kötődés-típusokat" eredményezett. Ez azt jelenti, hogy a három megye lakossága azonos tartalmi megközelítéssel viszonyul a lakókörnyezet különböző szintjéhez. A legnagyobb magyarázott varianciával rendelkező infrastrukturális típusokban olyan indoklások együttes preferálása szerepel, amelyek a lakóhelyi környezet minőségi jellemzőire vonatkoznak (közlekedés, fejlettség, esztétikum, szabadidő eltöltésének lehetőségei). Az "infrastrukturális" típusnál jelentősen alacsonyabb, de közel azonos varianciájú másik két főkomponensbe tartozó indoklások logikája mindegyik szintnél egyértelmű: a munkahely és megélhetés mellett ("munkahely" típus) a családi-rokoni és ismerősi szférára vonatkozó kötődések ("család-kapcsolat") alkotnak külön típusokat. A régió, megye és a kistérség esetében a negyedik főkomponensben az elköltözéshez szükséges anyagiak hiányát hangsúlyozó és a lokálpatriótizmust (lakóhely szeretetét) elutasító (negatív faktorsúly) "anti-kötődések" fogalmazódnak meg. A települési szint negyedik főkomponense ugyanezeket az elemeket tartalmazza, de ellenkező előjellel: a lakóhely iránti szeretet és a tágabb-szűkebb emberi kapcsolatok pozitív, míg az elköltözés szándékát feltételező kijelentés negatív súllyal van jelen ("nem elköltöző" típus).

6. tábla

7. tábla

8. tábla

9. tábla

A különböző lakóhelyi környezethez kötődés azonos logikájú "kötődés-típusainak" együttes szerveződésének figyelembevétele során, az összesen 16 főkomponens bevonásával másodlagos főkomponens-analízist végeztünk. A közel azonos tartalommal jellemezhető típusok egy főkomponensbe sorolódtak. (Például a régió, a megye, a kistérség és a település szinten egyaránt jellemző "infrastruktúra" típusú kötődések az újabb analízisben ugyanazon főkomponensbe tartoznak.) Az eredmények egyértelműen igazolják, hogy az eltérő lakókörnyezeti szintekhez kötődés azonos logikájú szerveződései nem függetlenek egymástól.

A másodlagos főkomponensek megyei score-átlagai a megyék közötti jelentős eltéréseket mutatják: a csongrádiakat az "infrastruktúra" és a "munkahely" típus az átlagosnál jobban, míg a Békés megyében élőket az átlagosnál kisebb mértékben jellemzi. A tárgyi-gazdasági feltételrendszer átlagosnál kisebb mértékű preferálása mellett más eredmények is alátámasztják, hogy a békés megyeiek inkább érzelmileg ragaszkodnak a tágan értelmezett (település-régió) lakókörnyezetükhöz: a családi-rokoni kötődések ("család-kapcsolat") csak az itt élőket jellemzik a régió átlagától nagyobb mértékben. Mindez párosul az elköltözési szándékot és a lakóhely szeretetét tartalmazó "elköltöző" típus elutasításával (negatív score-átlag). A Csongrád megyében élők kötődése bizonyos értelemben "hideg", mivel csak a megélhetési és infrastrukturális szempontok erős preferálása van jelen, de hozzájuk képest a Bács-Kiskun megyeiek viszonyulása még inkább elgondolkoztató, mert csak az itt élőket jellemzi az "elköltözés" típus átlagosnál erősebb preferálása.

A regressziós modellek azt támasztják alá, hogy a három megye közül a Békés megyeiek esetében mindegyik "kötődés típust" nagymértékben befolyásolják a bevont független változók, míg Bács-Kiskun megyében - a személyes kapcsolati típus kivételével - a magyarázó változók hatása a legkevésbé erős. A függőnek tekintett másodlagos főkomponensek közül a "család-kapcsolat" esetében mindhárom megyében magas a magyarázott variancia-hányad, s nem meglepő, hogy különösen a házas családi állapot és a lakóhelyhez kapcsolódó "hűség", a régió mindegyik megyéjében meghatározza a családi-rokoni kötődések hangsúlyozását. Az elköltözési szándékot ("elköltöző" típus) mindegyik almintában (megyében) szignifikánsan növeli, ha a válaszadó házas, s két megyében (Bács-Kiskun és Csongrád) az életkornak is szerepe van: a fiatal életkor valószínűsíti az elköltözési szándékot. A település, mint lakóhely (szignifikáns) befolyásoló hatása ellentmondásos: a születésüktől fogva a településen élők Csongrád megyében inkább elköltöznének, míg Békés megyében ellentétes trend érvényesül. A közlekedés, fejlettség , más szóval az "infrastrukturális" tényezők, mint kötődési szempontok megítélését csak Békés megyében befolyásolják nagymértékben a szocio-kulturális jellemzők. A három megye közös sajátossága, hogy az "egyházhű" változó mindegyik modellben szignifikáns volt. A látszólag meglepő állítás - a lakókörnyezet infrastrukturális jellemzői annál inkább kötődési szempontok, minél inkább vallásos valaki - magyarázata vélhetően a vallásosság más szocio-kulturális jellemzőkkel való kapcsolatával magyarázható. Mivel az intenzíven vallásos emberek körében felülreprezentáltak az inaktívak és a kevésbé iskolázottak, ezért logikusnak tűnik, hogy a Bács-Kiskun és a Békés megyei modellekben az "infrastruktúra" kötődési típusra az aktív foglalkozási státusz és a felsőfokú végzettség hatása negatív. Mindez arra utal, hogy nem a vallásosság szerint elkülönült csoportok tényleges vallásosságának, hanem a mögöttes jellemzőknek van befolyásoló hatása.

A foglalkoztatottság, mint kötődési szempont ("munkahely" főkomponens) magyarázatában mindhárom megyei modellben szignifikáns a foglalkozási aktivitás hatása: az aktív dolgozói státusz inkább valószínűsíti ennek a kötődési típusnak a preferálását. A lakókörnyezethez kötődésben egyértelműen Békés megyében jelenti a leginkább meghatározó tényezőt a munka világa. Ezt nem csak a magas magyarázott variancia hányad (43,6 százalék), hanem az is jelzi, hogy hét szocio-kulturális változónak is szignifikáns hatása van. (A következő jellemzőkkel leírhatók körében valószínűsíthető a foglalkoztatottság-megélhetés, mint kötődési szempont preferálása: aktív, házas, fiatal, nő, községben él, születésétől él a lakóhelyén, nem vallásos.)

Mint láttuk, a régióhoz, megyéhez és a kistérséghez kötődés - egyre növekvő mértékben - közel azonos struktúrájú, míg a lakóhelyhez kapcsolódásban "megjelenik" a konkrét életfeltételek preferálása. Az emberek életében a település szerepe a globális értékelésben is érvényesül, mivel az "összességében hogy érzi magát…" kérdésre a lakóhely kapta a legmagasabb pozitív értékelést (81 pont), de a másik három tágabb környezetre vonatkozó átlagok is igen magasak (76-78 pont). A megyei alminták szignifikáns eltérései egyértelmű sorrendet mutatnak mindegyik esetben, mivel - viszonyítva a Dél-alföldi régió egészéhez -a régió, a megye, a kistérség és a lakóhely több szempontú minősítése Csongrád megyében a legjobb, s Békés megyében a legrosszabb.

10. tábla

Szintén a területi-lakóhelyi kötődésre vonatkozó másik kérdésünkre - "Milyen jelentőségűek az Ön életében az alábbiak?" - adott válaszok transzformált átlagai azt igazolják, hogy a régióban élők a fokozatosan táguló lakókörnyezet minden elemét fontosnak tartják (74-85 pont). A lokálpatriótizmus és a nacionalizmus természetes következménye, hogy a konkrét lakóhely, illetve az ország jelentőségének megítélése kiemelkedik a közel azonos átlaggal jellemezhető egyéb környezeti szintek közül. A megyék közötti különbségek közül kiemelhetjük, hogy a Bács-Kiskun megyeiek számára a kistérség és Európa kevésbé, míg a csongrádiak számára az "utca" inkább fontos, mint a másik két megyében.

11. tábla

A területi hovatartozás különböző szintjeit szubjektív jelentőség alapján besoroló hat változó két, jól elkülönülő típusba szerveződött. Lényegesen nagyobb magyarázott variancia jellemzi az első főkomponenst ("közvetlen környezet"), amelyben a közvetlen lakóhely és a kistérség jelentőségének együttes preferálása, míg a másik típusban az állampolgárság és az európaiság területi fontossága van jelen. A megyéket csak az utóbbi típus osztja meg, mivel a Békés megyében élőkre a nemzeti és európai keretek jelentőségének átlagosnál nagyobb, a Bács-Kiskun megyeiekre az átlagosnál kisebb megítélés a jellemző.

12. tábla

A regressziós modellek közül csak Békés megyében és csak az egyik esetben ("közvetlen környezet") magyarázzák jelentősebb mértékben a szocio-kulturális jellemzők. A magyarázó tényezők közül mindegyik megyében szignifikáns az iskolai végzettség hatása, pontosabban az alacsony iskolázottság (legfeljebb szakmunkásképző) a régióban egységesen befolyásolja a szűkebb lakóhely jelentőségének felértékelését. A közvetlen környezet pozitív értékelésében két megyében (Bács-Kiskun és Békés) is szignifikáns a településhez kötődés. Vagyis, az a tény, hogy valaki a születésétől ugyanazon a településen él, nagymértékben valószínűsíti, hogy számára nem közömbös a szűkebb lakóhelyi környezete.

Annak ellenére, hogy konkrét magyarázatot csak hipotetikus szinten tudnánk megfogalmazni, mégis megemlítjük, hogy a másik független változó esetén ("tágabb környezet") szintén Bács-Kiskun és Békés megyékben szignifikáns befolyásoló tényező a felekezeti hovatartozás: a református vallás inkább kizárja a tágabb területi hovatartozás fontosságának elismerését.

A lakókörnyezet különböző szintjeinek szubjektív jelentőségét vizsgáló kérdésünkre adott válaszokhoz hasonló a jövőre vonatkozó érdeklődés intenzitásának megoszlása. A Dél-Alföldön élőket - a megyei hovatartozástól függetlenül - intenzíven foglalkoztatja a kistérség, a megye, illetve a régió helyzetének jövőbeni alakulása (76-78 pont), azonban a településük és az ország sorsa iránti érzékenység - hasonlóan a kötődésre vonatkozó kérdésünkhöz - magasabb mértékű (81-86 pont).

13. tábla

IV. A LOKÁLPATRIÓTIZMUS FOGALMA ÉS JELLEMZŐI

Már az eddigiekben is többször utaltunk a lakóhelyhez ragaszkodás terminusra, pontosabban a lokálpatriótizmusra. A hétköznapi és a "hivatalos" megközelítés[8] egyaránt tartalmazza az érzelmi jellegű viszonyulást ("szeretet"), ezért már a kérdésben jelöltük a fogalom ismert jellemzőjét és négy másik értelmezési dimenziót szerepeltettünk.

A lokálpatriótizmus feltételezett tartalmi kritériumai közül három esetben (kulturális, gazdasági, szociális) inkább a megosztottság jellemzi a régió lakosságának fogalomértelmezését, míg a negyedik esetben már egyértelmű többség zárja ki a politikai tevékenységet, illetve magatartást a terminus meghatározásából. Az emberek többsége számára a politikamentes lokálpatriótizmus inkább kulturális, gazdasági és szociális tartalmú, de az 53-59 százalékos "igen" válaszok aránya nem tükröz kizárólagos egyetértést. A három megyei alminta válaszainak (szignifikáns) eltérése arra utal, hogy a csongrádiak a leginkább, a Bács-Kiskun megyében élők a legkevésbé vélik azt, hogy a felsorolt négy "társadalmi alrendszer" cselekvésben és magatartásban része lenne a lokálpatriótizmusnak.

14.tábla

A négy tartalmi kritérium bevonásával elvégzett klaszteranalízis két olyan csoportra osztja a régió lakosságát, melyek alapvetően eltérnek a lokálpatriótizmus megítélésében. A nagyobb elemszámú csoportban (a minta 59 százaléka, "szűk lokálpatrióták") még a fogalom magyarázatába leginkább beemelt kulturális szempont egyetértési aránya is csak 33 százalék, míg a másik csoport 83 százaléka a politikai tevékenységet, illetve magatartást is a lokálpatriótizmus fogalmához sorolta ("tág lokálpatrióták").

15. tábla

A kijelentések százalékos megoszlásaihoz hasonlóan, a lokálpatriótizmus szűk értelmezése leginkább (62 százalék) a Bács-Kiskun megyeieket, legkevésbé (54 százalék) a Csongrád megyében élőket jellemzi.[9]

A regressziós modellek alapján kijelenthetjük, hogy a szocio-kulturális jellemzők a három megye közül egyikben sem - legkevésbé Csongrád megyében - játszanak meghatározó szerepet abban, hogy valaki a "tág" vagy a "szűk" lokálpatrióta csoportba tartozik (a magyarázott variancia csupán 2,0-5,5 százalék).

A lakóhelyi lokálpatriótizmust a régióban élők inkább magas mértékűnek, mint alacsonynak vélik (65 pont), azonban Bács-Kiskun és Csongrád megyékhez képest Békés megyében ez az átlag alacsonyabb (59 pont; 22. tábla).

Nem meglepő, hogy megfelelő anyagi feltételek esetén a lakóhely elhagyására vállalkozók aránya szintén Békés megyében a legmagasabb (26 százalék), de nem alacsony a régió egészét tekintve sem, mivel minden ötödik válaszadó (21 százalék) elegendő pénz esetén elköltözne jelenlegi településéről.

16. tábla

A lakóhelyi mobilitásra vállalkozók relatív többsége (34 százalék) valamelyik dunántúli településre költözne, emellett még a dél-alföldi városok megnevezése volt számottevő (20 százalék). A költözési célok nagymértékben eltérnek a három megyében: a Bács - Kiskun megyeiek a Dunántúl (22 százalék) mellett elsősorban valamelyik dél-alföldi megyeszékhelyet (21 százalék) vagy várost (16 százalék) választanák, a Békés megyei mobilitás elsősorban a Dunántúlra (49 százalék) irányul. A régió másik két megyéjéhez viszonyítva, Csongrád megyéből nagyobb arányban költöznének a fővárosba (17 százalék), s kevesebben mennének például valamelyik dél-alföldi megyeszékhelyre (7 százalék; 23. tábla).

A lokálpatriótizmus jelenlétét legkevésbé érzékelő és a lakóhelyéről leginkább elköltöző Békés megyeiek statisztikailag is jelentősen (szignifikáns) gyakrabban foglalkoznak szűkebb (település) és tágabb (kistérség, megye, régió) lakókörnyezetükkel, mint a másik két megyében élők. A régió egészéhez viszonyított, következetesen alacsonyabb átlagok a Bács-Kiskun megyeiket jellemzik, azonban mind a megyékre, mind a régióra igaz, hogy az emberek inkább ritkábban, mint gyakran gondolnak lakókörnyezetükre (50 pont alatti átlagok).

17. tábla

V. ÉRTÉKEK - RÉGIÓBAN ÉS TELEPÜLÉSEN

A helyi társadalom, illetve a régió értékrendje összetett és soktényezős probléma, melynek részletes vizsgálatára nem vállalkozhattunk. Azonban későbbi kutatások megalapozását elősegíthetik azok az eredmények, amelyek egy sajátos megközelítésben a lakóhelyen élők különböző szempontok szerinti értékelésére vonatkoznak. Úgy véljük, hogy az egyes emberek lakossági elfogadását (elismerését) minősítő szubjektív ítéletek jól tükrözik a régió, illetve a megyék lakóhelyi értékrendjének egyes sajátosságait.

A két lakókörnyezeti szintre vonatkozó kérdéseink közül a konkrét település esetében olyan kritériumokat fogalmaztunk meg, amelyek egyrészt a lakóhelyhez kötődésre (származás, beköltözés), illetve az effektív törődésre (sokat tesz a településért), másrészt státusz jellemzőkre (iskolázottság, vezetés, politikai funkció, egzisztenciális helyzet, vallásosság) vonatkoztak. Az átláthatóság problémája miatt a régióra vonatkozó kérdésben nem ez a szempont csoport, hanem a különböző területi hovatartozás kritériumok megítélése szerepelt.

Az eredmények azt mutatják, hogy a régióban élők többsége (59 pont feletti átlagok) úgy véli, hogy a településen élők elismerésében leginkább a lakóhelyi kötődés, a helyi vezetői pozíció, az iskolázottság, valamint a biztos anyagi háttér számít. Ezekkel szemben a beköltözés, vagy visszatelepülés, vallásosság és a pártelkötelezettség kevésbé fontos tényezők (31-49 pont).

A régió átlagához viszonyítva, a helyi elismertség szempontjából Békés megyében a közigazgatási és pártvezetői státuszt fontosnak, míg Csongrád megyében kevésbé fontosnak tartják az ott élők

18. tábla

A főkomponens-analízis segítségével kialakított, a lakóhelyi elismertség három típusa közül a vezetői és pártfunkciókat az egzisztenciális biztonsággal összekapcsoló "elit" esetében legmagasabb a magyarázott variancia. A második típus ("lokálpatrióta") a lakóhelyhez kötődést és a vallásosságot képviseli, míg a harmadik az iskolázottságot a lakóhely problémáival való törődéssel köti össze ("értelmiségi").

19. tábla

A megyei almintákat jellemző score-átlagok azt igazolják, hogy a lakóhelyi elismertséget tekintve a Békés megyeiek a vezetői státuszt ("elit") az átlagosnál jobban, míg a lakóhelyhez kötődést ("lokálpatriótizmus") kevésbé vélik lényegesnek. A másik két megyei almintában viszont pozitív a lakóhely iránti kötődés típus score-átlaga, ami arra utal, hogy az itt élők a régió átlagánál fontosabbnak tartják a lokálpatriótizmust a helyi lakosság értékrendjében. (A Csongrád megyeieket ezen kívül még az is jellemzi, hogy a vezetői pozíciót kevésbé tartják presztizs-szempontnak).

A szocio-kulturális jellemzők csak Békés megyében befolyásolják számottevően az "elit" típusú elismertséget. A "lokálpatrióta" típus elfogadását, illetve elutasítását azonban ebben a megyében módosítják legkevésbé a független változók. Mivel a "lokálpatrióta" típusban a lakóhely iránti ragaszkodás a vallásossággal kapcsolódik össze, így logikus, hogy a nem ateista csoportba tartozás mindegyik megyében valószínűsíti a típus preferálását. További sajátosság, hogy a független változók mindhárom megyében igen csekély mértékben befolyásolják az "értelmiségi" vélemény-típust.

A regionális elismertségben egyáltalán nem számít, hogy valaki melyik megyében , vagy melyik országrészben él, s annak sincs meghatározó szerepe, ha budapesti vagy valamelyik szomszédos országból származik (20 és 35 pont közötti átlagok). A túlzottan Budapest központú Magyarországon a megyékhez, illetve régiókhoz tartozásnál valamivel fontosabbnak tartott fővárosi eredet megítélése még érthető, de a szomszédos országból származás indoklásánál már feltételezésekre vagyunk utalva. Valószínű, hogy a lakosság rejtett xenofóbiája fejeződik ki a határon túlról áttelepült magyarság helyzetét kedvezőnek tartó nézettel (ebben vélhetően az áttelepülteknek ténylegesen vagy feltételezetten juttatott kedvezmények játszanak szerepet). A megyék közötti eltérések erősen szignifikánsak: a Bács-Kiskun megyében élők következetesen kevésbé vélik azt, hogy a régióban hozzájárul az elismeréshez, ha valaki valamilyen nagyobb területi egység lakója, míg a Békés megyeiek az átlagosnál nagyobb mértékben gondolják ugyanezt.

20. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Fővárosi**

35

25

45

39

Szomszédos országból származó**

33

25

37

40

Dunántúli**

25

17

38

23

Alföldi**

23

15

34

21

Dél-alföldi**

23

16

31

21

Csongrád megyei**

22

14

30

23

Tiszántúli**

22

14

30

19

Bács-Kiskun megyei**

21

17

28

18

Békés megyei**

20

12

32

18

A régióra vonatkozó, a nagyobb területi hovatartozás alapján alkotott elismertség típusok egyikében ("regionális") az alföldi és tiszántúli származás, míg - lényegesen alacsonyabb magyarázott varianciával - a dunántúli területhez, a fővároshoz, illetve a szomszédos országokhoz tartozás együttes preferálását figyelhetjük meg a másikban ("idegen"). A Bács-Kiskun megyében élőkre mindkét típus elismerése az átlagosnál kevésbé jellemző, viszont a Békés megyeiek a régió egészénél jobban preferálják a "regionális" elismertség típust.

21. tábla

"Regionális"

(68,0)

"Idegen"

(12,3)

Békés megyei

Szomszédos országból származó

Alföldi

Fővárosi

Dél-alföldi

Dunántúli

Bács-Kiskun megyei

Csongrád megyei

Tiszántúli

Hasonlóan a lakóhelyi elismertséghez, a megyei alminták regressziós modelljei szintén azt mutatják, hogy a szocio-kulturális jellemzők csak kismértékben magyarázzák a regionális szintre vonatkoztatott származási típusokat. A magyarázott variancia-hányadok azonban arra utalnak, hogy mindegyik megyében nagyobb szerepe van a független változóknak a tágabb földrajzi kategóriákhoz tartozás ("idegen") megítélésében. Bár a regionális elismertség során a vallásosság, vagy a felekezeti hovatartozás nem volt kritérium, mégis figyelemre méltó, hogy az "idegen" típus esetében mind a három megyei modellnél a felekezet, illetve a vallásosság, egyike a szignifikáns magyarázó változóknak. További vizsgálatokat igényel az a feltételezésünk, hogy a nem közvetlen környezethez tartozók befogadásában a vallásosságnak Békés és különösen Csongrád megyében inkább negatív, Bács-Kiskun megyében inkább pozitív hatása van.

VI. A LAKÓHELY ÉS A RÉGIÓ HELYZETÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A lakókörnyezet helyzetét alakító közigazgatási, politikai és gazdasági szervezetek súlyának megítélése feltehetően hatással van a lakóhelyre, illetve a tágabb lakókörnyezetre vonatkozó lokálpatriótizmusra, valamint az elköltözési szándék mértékére is. A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy a lakosság milyen szerepet tulajdonít a helyi, a térségi és az országos szervezeteknek a lakóhely, megye és a régió helyzetének alakításában.

Hasonlóan a kilencvenes években végzett városkutatásokhoz[10] lakóhelyük sorsának befolyásolásában a dél-alföldi régióban élők is elsősorban a helyi önkormányzati szervezeteket tartják meghatározónak Az 50 pont feletti átlagok különösen a polgármesternek és a helyi képviselőtestületnek tulajdonított domináns szerepet jelzik, de a helyi gazdálkodó szervezetek, a megyei önkormányzat, a település polgárai, a helyi párt szervezetek és a regionális fejlesztési tanács is inkább befolyásoló tényező. Az országos és helyi politika, a civil és a vallási szféra közel azonos átlagai (40-46 pont) hasonló megítélést tükröznek, s mindezektől messze elmarad a kérdezettek saját maguknak tulajdonított befolyás mértéke (29 pont). A megyék közötti eltérések csupán néhány esetben szignifikánsak: a másik két megyéhez képest, a Békés megyeiek a települések gazdálkodó és civil szervezeteit, a Csongrád megyeiek a parlament és a kormány szerepét tartják meghatározóbbnak.

22. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Polgármesternek

77

77

79

74

Települési önkormányzati képviselőtestületnek

72

71

72

72

Települési önkormányzati tisztviselőknek

61

59

60

61

Helyi gazdálkodó szervezeteknek*

56

54

61

56

Megyei önkormányzatnak

55

55

54

55

A település polgárainak*

52

49

54

52

Helyi pártszervezeteknek

46

44

48

46

Regionális Fejlesztési Tanácsnak

46

46

44

46

Parlamentnek*

44

40

43

46

Kormánynak*

44

43

42

46

Helyi civil szervezeteknek*

44

43

48

44

Egyházaknak

40

40

38

40

A kérdezettnek

29

26

30

29

Ugyanezen tényezőket vizsgálva, a megye helyzetének alakításában jóval több szervezetnek vélnek meghatározó szerepet a régióban élők, csupán a civil szervezetek, egyházak és saját maguk megítélése volt 50 pont alatti. További jellegzetesség, hogy a megyei közigazgatás elsődleges szerepe mellett megnőtt az országos szint (parlament, kormány) és a regionális tanács súlyának értékelése. A gazdasági és civil szféra szervezeteit a Békés megyeiek most is nagyobbnak vélik, s a Csongrád megyeiek ebben az esetben is a régió átlagánál nagyobb befolyást tulajdonítanak az országos szintnek, illetve a regionális fejlesztési tanácsnak (24. tábla).

A Dél-Alföldön élők szerint a régió helyzetének alakulására leginkább az országos és megyei közigazgatási, valamint politikai szervezetek vannak hatással, emellett kiemelkedő a regionális fejlesztési tanácsnak tulajdonított szerep (71 pont). A civil szervezetek, az egyházak és különösen a szubjektív befolyás megítélése a régió esetében is csekélyebb, hasonlóan az előző két esetben is megfigyelt eltérésekhez (25. tábla).

A település helyzetét alakító tényezők három típusa közül a legnagyobb magyarázott variancia hányaddal az elsősorban a helyi civil szférát preferáló "helyi társadalom" rendelkezik. A másik típusban az országos és megyei közigazgatási tényezők ("országos és megyei szervezetek"), míg a harmadikban a települési közigazgatás ("helyi önkormányzat") szerepel.

23. tábla

A megyei állapotokat befolyásoló két típus közül az "országos és megyei szervezetek" főkomponens a dominánsabb (nagyobb magyarázott variancia), míg a másikban a civil és a politikai mellett a gazdálkodó szervezetek együttes preferálása van jelen ("megyei civil és gazdasági szervezetek").

24. tábla

A régióra vonatkozó tényezők szerveződése nem azonos a megyével, mivel az országos és megyei (közigazgatási) szervezetek mellett elválik a megyei (regionális) civil, valamint gazdasági szervezetek és elsősorban a lakosság szerepét kiemelő vélemény-típus. Ez utóbbi mindenképpen érdekes, mivel a megyei szinttel ellentétben a régió helyzetét befolyásoló típusok között önállóan jelenik meg a helyi társadalmi erők együttes preferálása, ami azt jelzi, hogy - ellentétben a közigazgatás mentén differenciált megyével – a Dél-Alföldön élők egy részét már jellemzi egyfajta regionális társadalom-szemlélet.

25. tábla

A régió átlagához viszonyítva, a különböző szintekre vonatkozó "befolyásoló típusok" egyik esetben sem jellemzik jobban, vagy kevésbé a Csongrád megyében élőket, ezzel szemben a Békés megyeiek három típust is meghatározóbbnak (pozitív score-átlag) vélnek (település szint: "helyi önkormányzat"; megyei szint: " megyei gazdasági és civil szervezetek"; régió szint: "civil és gazdasági szervezetek"). A békésiek további sajátossága, hogy emellett a régióra vonatkozó "országos és megyei közigazgatás" főkomponens elutasítása (negatív score-átlag) is jellemző a megye lakosságára. A Bács-Kiskun megyeiek az országos és megyei közigazgatás szervezeteinek a településükön, míg a civil és a gazdasági szférának, a régióra vonatkoztatva az átlagosnál kisebb befolyást tulajdonítanak.

Mint korábban láttuk, a civil szervezeteket az emberek nem tekintik a különböző szintű lakókörnyezet (település, megye, régió) általános helyzetét befolyásoló domináns tényezőknek és regionális szerveződésük elősegítése sem különösebben támogatott. Mindezek tükrében érdekes lehet annak vizsgálata, hogy a lakosság milyen konkrét területekhez "rendeli" leginkább a civil szervezetek tevékenységét. Az eredmények azt igazolják, hogy a lakossági elvárások - közel azonos mértékben (64-70 pont) - leginkább szabadidős, ifjúsági és környezetvédelmi programok szervezésére, valamint kulturális lehetőségek bővítésére irányulnak. A többnyire közigazgatási - állami intézményrendszerekhez kapcsolódó funkciók (oktatás, média, egészségügy, közbiztonság) sem igazán elutasítottak (44-54 pont), de kevéssé vélik a civil szervezetek feladatának. Az összes funkció esetében erősen szignifikánsan eltérő megyei megítélések következetesek, mivel a felsorolt feladatokat minden esetben a Békés megyeiek leginkább, a Bács-Kiskun megyeiek a legkevésbé tulajdonítják a civil szervezeteknek.

26. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

A sport és szabadidős lehetőségek javítása**

70

65

75

71

A gyermek és ifjúsági programok bővítése**

70

64

74

69

A környezetvédelmi akciók szervezése **

68

63

73

70

A kulturális lehetőségek bővítése*

64

62

70

63

A szociális ellátások körének szélesítése**

54

53

58

51

Az információs társadalom (pl. helyi média) fejlesztése**

54

53

59

50

Az oktatás minőségének javítása**

52

49

60

48

A közbiztonság fokozása

52

50

54

52

Az egészségügy minőségi javítása**

44

46

48

37

A százfokozatú skála átlagok eltéréseinek megfelelően a főkomponens-analízis során két feladat-típus különült el. A nagyobb magyarázott varianciával jellemezhető első típusban a civil szférához többnyire nem kapcsolódó funkciók (egészségügy, közbiztonság, szociális ellátás, oktatás) , míg a másikban a köztudatban hagyományosan civil szervezeteknek tulajdonított tevékenységek (szabadidő, sport, ifjúság, kultúra) szerepelnek. A Békés megyeiek mindkét esetben jobban preferálják a civil szervezetek feladat-típusait, ezzel szemben a Bács-Kiskun megyeiekre a "szabadidő-kultúra", a csongrádiakra a "szociális-oktatás" funkció (típusok) átlagosnál kisebb mértékű támogatása a jellemző.

27. tábla

A demográfiai és szociológiai jellemzők leginkább Csongrád, legkevésbé Bács-Kiskun megyében befolyásolják a civil szervezetek feladatainak megítélését. Békés megyében mindkét esetben a vallásosságnak, Bács-Kiskun megyében a családi állapotnak van differenciáló szerepe. A harmadik megyében a többnyire szociális és oktatási feladattípus támogatása a kevésbé iskolázottak, illetve a községekben élők körében valószínű, míg a "klasszikus" civil feladatokat elsősorban a Csongrád megyei fiatalok és az aktív dolgozók preferálják.

VII. FELELŐSÖK ÉS FINANSZÍROZÁS

A különböző ellátórendszerek (oktatás, szociálpolitika, egészségügy) finanszírozását és koordinációját egyértelműen (35 pont alatti átlagok) az országos hatáskörű szervezetekhez rendeli a régió lakossága. Csupán néhány pontos eltérés van a munkaerőpiac, a terület- és vidékfejlesztés vagy a közbiztonság felelősségi szintje között: az emberek ezekben az esetekben is elsősorban az országos hatáskörű szervezeteknek tulajdonítják a felelősséget. A tíz terület megítélése közötti megyei eltérések minden esetben erősen szignifikánsak: a Bács-Kiskun megyében élők a leginkább, míg a Békés megyeiek legkevésbé gondolják, hogy a mindennapi életben jelentkező társadalmi problémákkal, illetve feladatokkal inkább országos szinten kellene foglalkozni.

28. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

A munkahelyek létesítésével**

33

24

44

36

A szegények támogatásával**

32

25

39

36

A munkanélküliek segítésével**

31

24

39

34

A közbiztonsággal**

30

22

40

31

A romák helyzetével**

30

30

37

24

Környezetvédelemmel**

29

23

41

24

A terület- és vidékfejlesztéssel**

25

21

34

23

Az oktatás minőségével**

24

13

34

30

Az egészségügyi szolgáltatások színvonalával**

24

15

37

24

Az információs társadalom fejlesztésével**

22

18

31

19

A közel azonos átlagpontok ellenére, a többváltozós elemzés (quick-cluster) során elkülönült csoportok markánsan eltérő módon ítélik meg a felelősségek kérdését. A régió lakosságának több mint egynegyede (27 százalék) - a területfejlesztés és informatika kivételével - elsősorban a helyi szint, míg csaknem háromnegyede (73 százalék) határozottan az országos szint felelősségét hangsúlyozza.

29. tábla

helyi prioritás (27 %)

országos prioritás (73 %)

A szegények támogatásával

82

14

A munkahelyek létesítésével

77

20

A munkanélküliek segítésével

77

15

A közbiztonsággal

76

13

Az egészségügyi szolgáltatások színvonalával

71

8

Az oktatás minőségével

66

14

Környezetvédelemmel

64

14

A romák helyzetével

63

17

Az információs társadalom fejlesztésével

54

11

A terület- és vidékfejlesztéssel

52

16

A lakosságot érintő problémák kezelése szintjeinek megítélését Békés megyében lényegesen nagyobb mértékben magyarázzák a szocio-kulturális jellemzők, mint Bács-Kiskun vagy Csongrád megyében. A békésiek körében a fiatal életkor és a gyengébbik nemhez tartozás ugyanúgy valószínűsíti a helyi szint preferálását, mint a vallásos ideológia egyértelmű elfogadása, illetve elutasítása, vagy a katolikus felekezethez tartozás.

A települési, megyei, illetve regionális szintű gazdálkodás preferencia sorrendje és mértéke gyakorlatilag megegyezik a három megyében, illetve lakókörzeti szinten. Minden esetben a lakosság leginkább az egészségügyre, a szociális és a foglalkoztatottsági helyzet javítására és az oktatásra fordítaná a források nagyobb részét. A civil szervezetek vagy a nemzetiségek támogatása ugyanúgy csekély mértékű, mint az idegenforgalom, illetve a települési (körzeti) marketing finanszírozása (26-28. tábla).

VIII. ELVÁRÁSOK - RÉGIÓ ÉS EURÓPAI UNIÓ

A kutatás kérdőívében 15 olyan regionális fejlesztés értékelése is szerepelt, amely ("humán területen") a szerveződő régió főbb tennivalói közé sorolható. A lakosság minden célt inkább jónak, mint rossznak vélt (50 pont feletti átlagok), leginkább a munkahely bővítésére és az egészségügyi rendszer fejlesztésére vonatkozó fejlesztési célok prioritása a jellemző (65-65 pont). A megyék közötti szignifikáns eltérések arra utalnak, hogy Békés megyében a szakképzett fiatalok elhelyezkedését és a civil szerveződéseket kevésbé támogatják, mint régió fejlesztési célokat.

30. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Szakképzettséget szerzett fiatalok munkahelyi megfelelésének elősegítése**

65

64

59

71

Egészségfejlesztő mozgalom

65

63

64

67

Regionális munkaerő piaci információs rendszer kialakítása*

63

63

59

67

Felnőttképzési szakemberek képzése

63

63

63

64

Helyi, kistérségi és regionális sajtó, televízió, Internet honlap működtetésének, hozzáférhetőségének támogatása

60

60

60

60

Az értelmiség és a gazdasági-politikai menedzsment felkészítése az EU csatlakozással kapcsolatos feladatokra*

60

59

56

63

Az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek társadalmasítása, elterjesztése*

60

60

57

62

Helyi közösségszerveződés elősegítése**

55

56

50

58

Tanyás térségek informatikai fejlesztése*

54

55

53

54

Távoktatás fejlesztése*

53

57

48

54

Tanyás térségek szociális problémáinak enyhítése tanyagondnok alkalmazásával

53

58

49

53

Több nyelvű régióért program

53

54

55

51

Civil szervezetek támogatása, regionális szerveződésük elősegítése**

51

57

48

50

Határon túli magyarok, határainkon belüli nemzetiségek és etnikumok anyanyelvi , kulturális identitásának megőrzését, az anyaországgal való kapcsolatok ápolását segítő program

51

54

54

47

Távmunka végzés ösztönzése a régióban*

50

54

48

50

A célok bevonásával elvégzett főkomponens-analízis két preferálási típust különített el. A lényegesen nagyobb magyarázott varianciával bíró első típust a munkaerő-piaci pozíciók javítása, valamint az informatikai fejlesztések együttes támogatása jellemzi, melynek az átlagosnál kisebb támogatása Békés megyében jellemző. A második típus sajátossága az uniós csatlakozás elősegítése és a civil szerveződések együttes preferálása, amely egyedül Bács megyében erősebb a régió átlagánál.

31. tábla

A dél-alföldi régió központjának a három megye lakossága leginkább (53 százalék) a csongrádi megyeszékhelyet, Szegedet tartja megfelelőnek. Lényegesen kisebb arányban, de jelentős még a Kecskemétet (27 százalék) és Békéscsabát (10 százalék) említők aránya is. A saját megyeszékhelyre voksolás leginkább Csongrád megyét (85 százalék) és Bács-Kiskun megyét (57 százalék) jellemzi, míg a Békés megyeiek számára Szeged inkább javasolt régió központ, mint Békéscsaba vagy Kecskemét.

32. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Szeged

53

32

45

85

Kecskemét

27

57

9

6

Békéscsaba

10

2

32

1

Gyula

3

0

9

0

Hódmezővásárhely

2

0

2

5

Egyéb város

5

9

3

3

A régióban élők véleménye szerint Csongrád megye rendelkezik a legjobb adottságokkal, mind infrastrukturális, mind szociális, fejlesztési vagy vállalkozásokat vonzó képességek, lehetőségek tekintetében (29. tábla).

Napjaink hazai tömegkommunikációjának egyik állandó témája az ország európai uniós csatlakozása. A dél-alföldi régió lakossága az ország EU tagságának inkább hátrányait, mint előnyeit valószínűsíti, mivel elsősorban a meglévő szociális és területi egyenlőtlenségek növekedésére számít. A lakosság nem fűz reményeket sem a nyugdíjasok, sem a pályakezdők helyzetének javulásához, hasonlóan a vidék és a megyék országon belüli pozícióinak javulásához (50 pont körüli és az alatti átlagpontok).

33. tábla

Ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak...

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

nagyobb lesz a különbség gazdagok és szegények között*

71

68

79

68

Budapest szerepe megnő az ország életében

70

66

74

68

nagyobb lesz a különbség a keleti és a nyugati országrész között*

60

58

66

58

az egyes települések szerepe megnő az ország életében

57

58

61

53

a régiók szerepe megnő az ország életében

50

52

47

50

a fiatalok helyzete javulni fog

50

50

50

51

összességében jobb lesz az ország helyzete

50

50

46

52

a vidék szerepe megnő az ország életében

41

42

42

39

a megyéknek nagyobb szerepe lesz az ország életében

37

36

39

36

a nyugdíjasok helyzete javulni fog*

25

28

19

25

Az EU tagság néhány következményét megfogalmazó változók bevonásával elvégzett főkomponensanalízis alapján a régió lakossága egy (nagyobb magyarázott varianciájú) optimista és egy pesszimista szcenárióra épülő véleménytípussal jellemezhető. Az optimista típus alakításában elsősorban az ország helyzetének és a vidék szerepe javulásának, míg a pesszimista következményekkel számoló nézetben az egzisztenciális és területi különbségek növekedésének van szerepe.

34. tábla

Az EU tagság megítélését a lakosság szocio-kulturális jellemzői egyik megyében sem befolyásolják lényegesen, de a regressziós modellek két megyében (Békés és Csongrád) igazolták a felsőfokú végzettség egyértelmű szerepét: a diploma valószínűsíti az unióval kapcsolatos pesszimista elvárások elfogadását, illetve az EU tagsággal szembeni optimista megítélés elfogadását.

IX. INTERNET, KOMMUNIKÁCIÓ, MARKETING

A régió lakossága lakóhelyének eseményeiről egyrészt a szűkebb (család, baráti kör) és a tágabb (szomszéd, munkatárs) személyes kapcsolatain, másrészt a helyi és országos médián keresztül tájékozódik (59-68 pont). A közvetlen, személyes, önkormányzati információ források gyakorlatilag nem léteznek, hasonlóan az Internet-hez. A megyék közötti eltérések leginkább abban jelentkeznek, hogy Csongrád megyében lényegesen gyakrabban megnevezett tájékozódási lehetőség a helyi tömegkommunikáció (30. tábla).

A megyei és kistérségi szintű információk elsősorban a megyei és helyi nyomtatott sajtóból és az országos médiából származnak, de a személyes kapcsolatok említése is gyakran előfordult (50 pont feletti átlagok). A megyék közötti eltérés bizonyos értelemben "következetes", mivel a helyi és megyei nyomtatott sajtó leginkább Csongrád megyében, míg a személyes forrás említése Békés megyében gyakori (31-32. tábla).

A régióról szóló hírek leggyakrabban megnevezett forrása az országos média mellett a megyei nyomtatott sajtó (50 pont feletti átlagok). Csongrád megyében a helyi médiumok szerepe ebben az esetben is szignifikánsan eltér a másik két megyétől. A közvetlen lakókörnyezetben még meghatározó személyes körnek jelentősen kisebb a szerepe - különösen Bács-Kiskun megyében (33. tábla).

A dél-alföldi lakosság 12 százaléka használja napjaink egyre fontosabbá váló kommunikációs lehetőségét, illetve információforrását, az Internetet. A régióban élő felnőttek közel egytizede (9 százalék) munkahelyén, 5 százaléka lakásán (is) kapcsolódik az Internet-re. Az eredmények arra utalnak, hogy a "cyber space" lehetőségeivel legkevésbé a Békés megyeiek élnek, mivel mind a munkahelyi, mind az otthoni internetezés arányai alacsonyabbak, mint a közel azonos arányú Bács-Kiskun és Csongrád megyékben. Az Internet használata leginkább a munkával kapcsolatos információk szerzésére irányul (78 százalékos említési arány), de jelentős az e-mail levelezés és a "hírforrás" megnevezésének aránya is (63-64 százalék). Az internetezők több mint fele a konkrét célokkal nem összekapcsolt "szörfözésre" és hétköznapi tájékozódásra (56, illetve 54 százalék) használja a világháló lehetőségeit, azonban a vásárlás még nem elterjedt (34- 35. tábla).

A régióban Internetet használók fele már "találkozott" a megyéről, illetve a településéről tájékoztató web oldalakkal (48-50 százalékos említési arány), s meglehetősen magas a régiót megnevezők aránya is (41 százalék). Mindhárom esetben a Csongrád megyében élők említési arányai lényegesen magasabbak, mint a másik két megye Internet használóit jellemző arányok (36. tábla).

A dél-alföldi régió ismertségének, népszerűsítésének érdekében, a kérdőívben felsorolt mindegyik lehetőséget az átlagosnál jobban (60 pont feletti átlagértékek) támogatja a lakosság, ezen belül kiemelkedő a gazdasági prosperitás és direkt média reklám preferálása. A megyék közötti eltérések erősen szignifikáns jellemzője, hogy a minél több gazdasági befektetőt leginkább a Békés megyeiek, legkevésbé a Bács-Kiskun megyeiek látnának szívesen a régió népszerűsítése érdekében. A békésiek a többi kijelentést (módszert) is jobban támogatják, mint a másik két megyében élők (az idegenforgalom és a helytörténet támogatása esetében szignifikáns az eltérés).

35. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Több gazdasági egységet csábítanék ide, mert a legjobb reklám az elégedett befektető**

79

73

85

79

Jobban támogatnám a sajtóban, rádióban, televízióban való megjelenést

73

72

74

73

Növelném az idegenforgalmi jelentőségű területek pénzét, mert a legjobb reklám az elégedett turista*

71

68

75

72

Egy regionális napilapot/TV-t/rádiót hoznék létre

67

67

69

66

Jobban támogatnám a helytörténeti kutatásokat, hagyományőrző szervezeteket*

62

64

58

65

X. LAKÓHELY - A VÉLEMÉNYEK KAPCSOLÓDÁSÁNAK TÜKRÉBEN

A többdimenziós skálázás módszerével elvégzett elemzés során a lakóhelyre vonatkozó vélemény-típusok kapcsolódását vizsgáltuk. A régió, kistérség vagy a megye eredetileg szintén elemzési szempont lehetett volna, azonban a tágabb lakókörnyezetre vonatkozó ismeretek ezt kevéssé indokolják.

Arra a kérdésre próbálunk válaszolni, hogy a régió, illetve a megyék lakosságának gondolkodásában hogyan kapcsolódik össze a lakóhelyhez kötődés, a helyi értékrend, valamint a település helyzetét befolyásoló tényezők fontosságának megítélése.

Az elemzésbe bevont változók a különböző főkomponens-analízisek alapján a következők:

1. A lakóhelyhez kötődés típusai:
• infrastruktúra : a lakóhely minőségi jellemzői (közlekedés, fejlettség, szabadidő eltöltésének lehetőségei, esztétikum)
• munkahely : munkahely és megélhetési lehetőség
• kapcsolatok : családi - rokoni és ismerősi környezet
• hűség : a lakóhely szeretete és az elköltözés elutasítása
2. A lakóhelyi elismertség típusai
• elit : vezetői - pártfunkciók és egzisztenciális biztonság
• értelmiségi: magas végzettség és a lakóhely iránti törődés
• lokálpatrióta: lakóhelyhez kötődés és vallásosság
3. A lakóhely helyzetét befolyásoló tényezők:
• országos politika: kormány, parlament, regionális tanács, megyei önkormányzat
• helyi társadalom: település polgárai, helyi civil szervezetek, egyházak, kérdezett
• helyi önkormányzat: helyi képviselőtestület, polgármester, önkormányzati tisztviselők
• A kétdimenziós ábrák alapján levonható fontosabb következtetéseink[11].

A régió egészére és mindegyik megyére igaz, hogy a település iránti ragaszkodás, valamint a helyi önkormányzat szerepének elismerése egymáshoz közel áll. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az emberek gondolkodásában a lakóhelyhez kötődés és az önkormányzati munka jelentőségének megítélése - megyéktől függetlenül - összetartozik. Amennyiben a helyi közigazgatás jelentős tényezőként van jelen a településen, nagyobb annak az esélye, hogy a lakosság kedveli a lakóhelyét, s nem akar elköltözni.

A régiót jellemző másik tipikus elkülönülést a kormányzati szint befolyásoló hatásának és a lakóhelyi elismertséget leginkább iskolázottsággal azonosító attitűdök egysége jelenti. A Bács-Kiskun és Csongrád megyékben külön-külön is meglévő jellemző mögött feltehetően az a hétköznapi sztereotípia húzódik meg, amely a kormányt és a parlamentet azonosítja a "tanult emberek" vélt, vagy valós képzetével. Ennek a gondolkodásnak az alapja a magyar politikai kultúra történetileg kialakult vonásaiban gyökeredzik (a nagypolitika világát a "nadrágos" ember reprezentálja).

A Békés megyeiek "másként gondolkozásának" jellemző vonása, hogy nem csak az "országos politika", hanem az "elit" típus is magányosan elkülönült a táblázatban. Mivel a helyi elismertség egyik típusában, az "elit" főkomponensben a település politikai és közigazgatási vezetésének (befolyásolásának) megítélése van jelen, azért jogosnak tűnik az a feltételezésünk, hogy a két típus elkülönülése a békésieknek a politikától való elzárkózó attitűdjét is reprezentálja. A másik két megyétől szintén eltér a személyes kapcsolatok - mint a lakóhelyhez kötődés egyik szempontja - típus elhelyezkedése, mivel a "hűség" főkomponenshez közel helyezkedik el. Más szóval, a személyekhez kötődő lakóhelyi ragaszkodás és a lakóhely szeretete nem áll távol egymástól, de nincs mellette a település infrastruktúra vagy munkaerőpiaci megítélése.

A két megye lakosságának lakóhellyel kapcsolatos felfogása leginkább abban tér el, hogy Csongrád megyében a lakóhelyhez kötődés infrastrukturális szempontjainak megítélése a munkaerőpiaci (megélhetési) állásponthoz, a másik megyében a személyes kapcsolatokhoz van közel. A csongrádiakat jellemző racionalitás (az infrastruktúra és a munkahely, megélhetés közel azonos pozíciója) a Bács-Kiskun megyében élőkre már nem jellemző. A lakóhelyhez kötődésben a település különféle lehetőségeinek megítélése, valamint a személyes kapcsolatok és a szintén érzelmi dimenziójú elismerés értékelése ("lokálpatrióta") helyezkednek el egymáshoz közel, távol a munkahelyi-megélhetési szempontokat sűrítő kötődés-típustól. A "munkahely" típus a helyi vezetésre vonatkozó "elit" főkomponens közvetlen közelében található, amely pozíció arra utal, hogy a Bács-Kiskun megyeiek településének megélhetési, munkaerő-piaci megítélése nem független a helyi vezetői elitről alkotott véleményektől. A Csongrád megyeiek "logikus" lakóhely-viszonyulásának további bizonyítéka, hogy a település helyzetének befolyásolását a helyi társadalom aktorainak tulajdonító nézettípus a lokálpatrióta értékeket előtérbe helyező elismertség típussal és a személyes kapcsolatokkal, mint kötődés-tényezőkkel egymáshoz közel helyezkednek el. A másik sajátosság, hogy a település vezetőinek elismertsége típus igen közel esik a lakosság befolyásolásának megítéléséhez.

 

 

FÜGGELÉK

 

Mióta él a településen
(oszlop-százalékban)

1. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Születésétől

38

39

38

38

Nem születésétől

62

61

62

62

 

Felesége/férje, élettársa melyik megyében született? **
(oszlop-százalékban)

2. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Bács-Kiskun megye

35

81

2

6

Békés megye

29

2

85

6

Csongrád megye

23

2

5

73

Más megye

13

15

8

15

 

A minta nemek szerinti megoszlása
(oszlop-százalékban )

3. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Férfi

47

47

48

47

Nő

53

53

52

53

 

A minta korcsoportok szerinti megoszlása
(oszlop-százalékban )

4. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

18-40 éves

37

38

34

40

41-60 éves

38

38

40

37

60 évesnél idősebb

24

24

26

23

 

A minta családi állapot szerinti megoszlása
(oszlop-százalékban )

5. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Házas, élettárssal él

59

58

61

58

Nőtlen, hajadon

17

16

14

21

Özvegy, elvált

24

26

25

21

 

A minta településtípusok szerinti megoszlása **
( oszlop-százalékban )

6. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Megyeszékhely

37

35

32

46

Egyéb város

28

31

31

21

Község

35

34

37

34

 

A minta iskolai végzettség szerinti megoszlása *
(oszlop-százalékban )

7. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Legfeljebb nyolc általánost végzett

33

31

35

33

Szakmunkásképző

25

22

29

24

Érettségi

33

34

30

34

Diploma

10

13

6

9

 

A minta foglalkozási aktivitás szerinti megoszlása*
(oszlop-százalékban )

8. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Aktív

47

48

41

50

Inaktív

54

52

59

50

 

A munkahely tulajdonosa *
(oszlop-százalékban, a valamilyen munkahelyen dolgozók körében )

9. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Állam

40

39

40

44

Önkormányzat

13

16

9

13

Magántulajdon

47

45

51

43

 

Hány gyermeke van Önnek? *
(oszlop-százalékban, azok körében, akiknek van gyermekük)

10. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Egy gyermek

25

23

31

22

Két gyermek

39

42

36

39

Három, vagy több gyermek

36

35

34

40

 

Véleménye szerint a gyerek(ek) tanulmányaik befejezése után… ("igen" válaszok oszlop-százalékos aránya, azok körében, akiknek még tanuló/hallgató gyermeke van)

11. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

A szülők anyagi támogatására szorul*

64

59

71

66

További szakmát tanul, szakot végez el*

64

57

66

71

Szakmájában tud elhelyezkedni**

42

39

40

50

Munkanélküli lehet**

40

40

43

40

Tehetsége miatt európai munkavállaló lesz*

36

37

33

36

A könnyebb megélhetés miatt a településen marad**

31

29

28

30

Elköltözik más településre, de a Dél-Alföldön marad*

29

24

35

34

Elköltözik a régióból*

23

19

30

22

 

Szeretné-e Ön, ha gyermeke Bács-Kiskun, Békés vagy Csongrád megye valamelyik településén járna egyetemre, főiskolára? * ("igen" válaszok százalékos aránya, azok körében, akiknek még továbbtanulás előtti gyermeke van )

12. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

74

69

74

79

 

Melyik vallásban, felekezetben keresztelték meg, vagy jegyezték be ? **
(oszlop-százalékban)

13. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Katolikus (római vagy görög)

66

81

40

71

Református, kálvinista

13

13

14

14

Evangélikus, lutheránus

12

1

35

4

Egyéb felekezetben

2

3

1

1

Nem keresztelték meg, nem jegyezték be

7

2

10

11

 

A vallásosság klaszterek jellemzői
(oszlop-százalékban)

14. tábla

Egyházhű csoport (327 fő)

Vallásos csoport (522 fő)

Ateista csoport (345 fő)

Vallásos önbesorolás

Vallásos, az egyház tanításait követi

38

5

0

Vallásos a maga módján

60

92

0

Nem tudja megmondani, hogy vallásos-e vagy nem

1

3

1

Nem vallásos

1

0

93

Más a meggyőződése, határozottan nem vallásos

0

0

6

Templomba, vallási összejövetelre járás

Hetente

30

0

0

Havonta többször

19

0

0

Évente többször

51

0

0

Csak családi események, ünnepek alkalmával

0

71

28

Egyáltalán nem

0

29

72

 

Hallott-e már Ön a Dél-alföldi régióról? Hallott-e már Ön a kistérségekről?
("igen" válaszok aránya, százalékban)

15. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Dél-alföldi régióról*

61

56

61

68

Kistérségekről*

41

36

45

43

 

Milyen megyék alkotják a Dél-alföldi régiót? **
(említési arányok, százalékban a régióról már hallottak körében)

16. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyék

68

56

72

78

Helytelen válasz

9

10

14

4

Nem tudja, nincs válasz

23

34

14

18

 

Milyen kistérségeket tud felsorolni? **
(említési arányok, százalékban a kistérségekről már hallottak körében)

17. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Egy jó válasz

27

25

30

27

Két jó válasz

14

6

22

14

Három vagy több jó válasz

18

16

18

18

Nem tudja

42

54

30

42

 

Jelenleg milyen mértékben köti Önt a régióhoz…
(százfokozatú skála, 0: egyáltalán nem, 100: teljes mértékben )

18. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

A lakóhely fokozottabb szeretete**

55

45

56

60

Szép környezet**

54

49

49

64

Rokoni kapcsolatok**

51

42

55

56

Egyéb (barátok, ismerősök, munkatársak, szomszédok) kapcsolatok**

50

42

50

57

Jó közlekedési viszonyok**

46

41

43

54

Település fejlettsége**

46

40

43

53

Szellemi kötődés**

46

37

43

53

Kedvező megélhetés*

40

38

36

44

Megfelelő munkalehetőség, jó munkahely**

38

36

32

46

Házasság*

38

33

40

43

Gyerekek jövőjéről való gondoskodás**

36

36

29

42

Egészségi állapot*

36

34

31

43

Kedvező kulturális, szórakozási és szabadidős lehetőségek**

35

35

26

42

Elköltözéshez szükséges pénz hiánya

31

30

30

34

Kedvező telek- és ingatlanárak*

27

26

23

31

 

Jelenleg milyen mértékben köti Önt a megyéhez
(százfokozatú skála, 0: egyáltalán nem, 100: teljes mértékben )

19. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Rokoni kapcsolatok**

60

53

63

59

A lakóhely fokozottabb szeretete**

60

55

60

63

Egyéb (barátok, ismerősök, munkatársak, szomszédok) kapcsolatok**

57

51

57

62

Szép környezet*

57

55

50

63

Jó közlekedési viszonyok**

50

50

44

55

Település fejlettsége**

49

44

44

56

Szellemi kötődés*

49

43

43

57

Kedvező megélhetés*

42

42

38

47

Megfelelő munkalehetőség, jó munkahely**

41

43

33

51

Házasság

41

37

43

42

Gyerekek jövőjéről való gondoskodás*

41

40

33

47

Egészségi állapot**

40

43

31

45

Kedvező kulturális, szórakozási és szabadidős lehetőségek**

39

38

27

48

Elköltözéshez szükséges pénz hiánya*

35

35

31

37

Kedvező telek- és ingatlanárak*

28

28

25

32

 

Jelenleg milyen mértékben köti Önt a kistérséghez
(százfokozatú skála, 0: egyáltalán nem, 100: teljes mértékben )

20. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Egyéb (barátok, ismerősök, munkatársak, szomszédok) kapcsolatok**

67

60

68

69

Rokoni kapcsolatok**

65

58

71

64

A lakóhely fokozottabb szeretete*

65

61

65

68

Szép környezet**

58

56

52

63

Szellemi kötődés**

50

44

46

56

Település fejlettsége**

49

47

45

54

Jó közlekedési viszonyok*

48

49

44

51

Kedvező megélhetés*

44

45

41

47

Házasság

44

42

47

42

Megfelelő munkalehetőség, jó munkahely**

43

44

36

51

Gyerekek jövőjéről való gondoskodás

42

43

38

44

Egészségi állapot**

39

43

32

44

Kedvező kulturális, szórakozási és szabadidős lehetőségek**

35

36

27

41

Elköltözéshez szükséges pénz hiánya

35

36

32

37

Kedvező telek- és ingatlanárak*

29

28

25

32

 

Jelenleg milyen mértékben köti Önt a településhez
(százfokozatú skála, 0: egyáltalán nem, 100: teljes mértékben )

21. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Egyéb (barátok, ismerősök, munkatársak, szomszédok) kapcsolatok

83

83

83

84

Rokoni kapcsolatok

77

77

79

76

A lakóhely fokozottabb szeretete*

77

78

73

79

Szép környezet**

66

71

55

71

Házasság

58

62

57

58

Szellemi kötődés**

58

62

50

64

Település fejlettsége**

57

61

47

62

Jó közlekedési viszonyok**

54

62

45

56

Megfelelő munkalehetőség, jó munkahely**

52

55

40

61

Kedvező megélhetés**

52

59

46

53

Egészségi állapot**

50

56

43

52

Gyerekek jövőjéről való gondoskodás*

49

53

43

53

Elköltözéshez szükséges pénz hiánya

40

43

34

44

Kedvező kulturális, szórakozási és szabadidős lehetőségek**

38

46

25

45

Kedvező telek- és ingatlanárak*

36

36

31

39

 

Ön szerint milyen mértékű az Ön településén a lakóhely fokozott szeretete, a lokálpatriótizmus?**
(százfokozatú skála, 0: alacsony, 100: magas)

22. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

65

69

59

67

 

Ha elköltözne, hova menne? **
(oszlop-százalékban)

23. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

A Dunántúl településeire

34

22

49

29

Valamelyik dél-alföldi városba

20

16

22

25

Valamelyik dél-alföldi megyeszékhelyre

14

21

14

7

A fővárosba

10

7

6

17

Külföldre

10

13

3

11

Az Alföld más településére

5

5

6

4

Valamelyik dél-alföldi faluba

4

7

0

6

Nem tudja

4

10

1

1

 

A megye helyzetének alakulásában mekkora szerepe van a …
(százfokozatú skála, 0: egyáltalán nincs, 100: nagyon nagy)

24. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Megyei önkormányzatnak

71

71

70

72

Polgármestereknek*

70

67

73

70

Megyei önkormányzati képviselőtestületnek

70

70

69

71

Megyei önkormányzati tisztviselőknek

60

58

60

60

Parlamentnek**

59

58

55

63

Megyei gazdálkodó szervezeteknek*

59

56

62

59

Kormánynak**

58

57

52

63

Regionális Fejlesztési Tanácsnak

56

55

53

59

Megyei pártszervezeteknek*

52

49

56

52

A megye polgárainak

51

48

54

51

Megyei civil szervezeteknek*

48

44

52

47

Egyházaknak

41

40

40

43

A kérdezettnek

22

22

21

24

 

A régió helyzetének alakulásában mekkora szerepe van a …
(százfokozatú skála, 0: egyáltalán nincs, 100: nagyon nagy)

25. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Regionális Fejlesztési Tanácsnak

71

71

69

73

Polgármestereknek*

66

61

67

68

Megyei önkormányzati képviselőtestületnek*

66

63

64

69

Parlamentnek**

65

64

59

71

Megyei önkormányzatnak

65

65

63

66

Kormánynak**

64

65

57

70

Regionális gazdálkodó szervezeteknek*

59

55

62

58

Megyei önkormányzati tisztviselőknek

57

55

58

57

Megyei pártszervezeteknek**

51

46

56

49

A régió polgárainak*

50

45

52

50

Megyei civil szervezeteknek**

46

41

51

45

Egyházaknak

40

40

39

41

A kérdezettnek

20

19

18

21

 

Ha önnek kellene döntenie arról, hogy mire költsék a település pénzét, 100 forintból mennyit fordítana …
(forintban)

26. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Egészségügy

24

23

28

21

Szociális helyzet javítása

13

12

12

14

Foglalkoztatáspolitika, munkahelyek létesítése

12

12

14

11

Alap-és középfokú oktatás

11

11

10

11

Közbiztonság

11

10

11

11

Infrastrukturális fejlesztések(gáz, víz, csatorna)

6

6

5

7

Közlekedés (utak, hidak, autópálya) fejlesztése

6

6

7

5

Felsőoktatás, tudományos élet

5

5

4

5

Közművelődés, szórakozás

5

5

5

5

Idegenforgalom

3

3

2

3

Települési marketing, reklám

2

2

1

2

Civil szervezetek

2

2

1

3

Nemzetiségek támogatása

1

2

1

1

 

Ha önnek kellene döntenie arról, hogy mire költsék a megye pénzét, 100 forintból mennyit fordítana …
(forintban)

27. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Egészségügy

24

23

28

21

Szociális helyzet javítása

12

11

12

13

Foglalkoztatáspolitika, munkahelyek létesítése

12

11

13

12

Közbiztonság

11

10

12

10

Alap-és középfokú oktatás

10

10

9

10

Felsőoktatás, tudományos élet

6

7

5

6

Közlekedés (utak, hidak, autópálya) fejlesztése

6

6

7

6

Közművelődés, szórakozás

5

5

4

5

Infrastrukturális fejlesztések(gáz, víz, csatorna)

5

5

5

6

Idegenforgalom

3

4

2

4

Megyei marketing, reklám

2

2

1

2

Civil szervezetek

2

2

1

2

Nemzetiségek támogatása

1

2

1

2

 

Ha önnek kellene döntenie arról, hogy mire költsék a régió pénzét, 100 forintból mennyit fordítana …
(forintban)

28. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Egészségügy

24

22

25

24

Alap-és középfokú oktatás

9

10

8

10

Felsőoktatás, tudományos élet

6

6

5

6

Szociális helyzet javítása

11

10

11

12

Közművelődés, szórakozás

4

5

4

4

Közbiztonság

11

10

13

9

Foglalkoztatáspolitika, munkahelyek létesítése

12

11

12

12

Infrastrukturális fejlesztések(gáz, víz, csatorna)

5

5

5

6

Közlekedés (utak, hidak, autópálya) fejlesztése

8

6

11

6

Nemzetiségek támogatása

2

2

1

2

Idegenforgalom

3

4

2

4

Régió marketing, reklám

2

3

1

3

Civil szervezetek

2

2

1

2

 

Megítélése szerint a régiót alkotó megyék közül melyik áll az első helyen a Dél-Alföldön?
(oszlop-százalékban)

29. tábla

A települések infrastrukturális ellátottságában

(pl. úthálózat, csatornázottság)**

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Bács-Kiskun megye

31

42

26

20

Békés megye

4

2

9

3

Csongrád megye

40

19

40

65

A települések szociális ellátottságában, gondoskodásában**

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Bács-Kiskun megye

20

35

12

10

Békés megye

5

2

9

5

Csongrád megye

43

20

50

67

A fejlesztési képességében és adottságokban, oktatásban**

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Bács-Kiskun megye

18

32

6

12

Békés megye

4

2

9

2

Csongrád megye

55

34

61

75

A vállalkozások odacsábításában**

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Bács-Kiskun megye

29

44

22

18

Békés megye

3

1

8

3

Csongrád megye

36

16

40

58

 

Honnan tájékozódik Ön a településen történtekről?
(százfokozatú skála, 0: soha, 100: gyakran )

30. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Családtagoktól

68

70

69

66

Rokonoktól, szomszédoktól, munkatársaktól

67

68

68

67

Megyei lap(ok)ból

67

66

68

67

Helyi nyomtatott sajtóból**

67

65

60

74

Országos médiából

62

59

61

61

Helyi TV-ből, rádióból*

59

57

53

63

Önkormányzati képviselőjétől*

20

20

23

17

Polgármestertől (személyesen)

17

17

19

14

Internet-en keresztül*

5

7

4

5

 

Honnan tájékozódik Ön a kistérségben történtekről?
(százfokozatú skála, 0: soha, 100: gyakran )

31. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Megyei lap(ok)ból**

64

58

67

65

Országos médiából**

61

55

68

59

Helyi nyomtatott sajtóból**

58

53

51

65

Családtagoktól*

56

53

62

52

Rokonoktól, szomszédoktól, munkatársaktól*

55

52

60

53

Helyi TV-ből, rádióból*

52

48

47

58

Önkormányzati képviselőjétől*

14

14

19

10

Polgármester(ek)től (személyesen)

11

13

14

8

Internet-en keresztül

5

6

3

5

 

Honnan tájékozódik Ön a megyében történtekről?
(százfokozatú skála, 0: soha, 100: gyakran )

32. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Országos médiából

69

67

71

68

Megyei lap(ok)ból

68

66

69

68

Helyi nyomtatott sajtóból

55

53

52

58

Helyi TV-ből, rádióból

52

48

49

56

Családtagoktól**

51

49

59

47

Rokonoktól, szomszédoktól, munkatársaktól**

50

48

57

47

Önkormányzati képviselőjétől*

12

14

15

8

Polgármester(ek)től (személyesen)

10

11

12

7

Internet-en keresztül

5

7

4

6

 

Honnan tájékozódik Ön a régióban történtekről?
(százfokozatú skála, 0: soha, 100: gyakran )

33. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Országos médiából*

66

62

69

67

Megyei lap(ok)ból**

60

53

62

62

Helyi nyomtatott sajtóból*

46

42

41

52

Helyi TV-ből, rádióból*

46

41

43

50

Családtagoktól**

43

36

49

41

Rokonoktól, szomszédoktól, munkatársaktól*

43

37

48

41

Önkormányzati képviselőjétől*

10

12

12

7

Polgármester(ek)től (személyesen)

8

10

10

6

Internet-en keresztül

6

7

5

6

 

Milyen gyakran szokott Ön internetezni ?
(oszlop-százalékban, a valamilyen gyakorisággal internetezők aránya)

34. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Munkahelyen*

9

10

5

11

Egyéb helyen*

7

9

3

7

Otthon

5

5

2

5

 

Mire használja Ön az Internet lehetőségeit?
(említési arányok oszlop-százalékban, a valamilyen gyakorisággal internetezők körében)

35. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Munkával kapcsolatos információk

78

77

70

82

Hírforrás

64

59

64

71

E-mail levelezés

63

55

74

69

Szórakozás, "szörfözés"*

56

53

32

71

Hétköznapi információk

54

51

50

59

Vásárlás

7

10

0

8

 

Látott már olyan Internet oldalakat, amelyen híreket, információkat olvashatott…
(említési arányok oszlop-százalékban, a valamilyen gyakorisággal internetezők körében)

36. tábla

Régió

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Megyéről*

50

42

44

65

Településről

48

45

37

57

Dél-Alföldről*

41

30

36

57

[1] Az egyes alminták elemszáma és a mintában szereplő települések: Bács-Kiskun megye (470 fő) Baja, Csatalja, Nemesnádudvar, Kecskemét, Orgovány, Ágasegyháza, Kiskunfélegyháza, Bugac, Pálmonostora, Gátér, Kiskunmajsa, Szank, Csólyospálos, Kömpöc. Csongrád megye (380 fő) Hódmezővásárhely, Székkutas, Mártély, Kistelek, Balástya, Csengele, Szeged, Szatymaz, Forráskút, Szentes, Nagymágocs, Derekegyháza, Eperjes. Békés megye (350 fő) Békéscsaba, Mezőberény, Szabadkígyós, Telekgerendás, Csárdaszállás, Orosháza, Csanádapáca, Pusztaföldvár, Kardoskút, Szarvas, Csabacsűd, Örménykút.

[2] A lineáris regresszió elvégzésének feltétele miatt az eredeti szocio-kulturális változókból képzett független változókat - az életkor kivételével - a következő dichotóm formára alakítottuk: Nem (1: férfi, 0: nő), Életkor (születési év), Településtípus (1: város, 0: község), iskolai végzettség-1 (1: legfeljebb szakmunkás, 0: egyéb) , iskolai végzettség-2 (1: érettségi, 0: egyéb), iskolai végzettség-3 (1: diploma, 0: egyéb), családi állapot-1 (1: házas, 0: egyéb), családi állapot-2 (1: nőtlen, hajadon , 0: egyéb), foglalkozási aktivitás (1: aktív, 0: egyéb), lakóhelyén mióta él (1: születésétől, 0: egyéb), vallásosság-1(1: egyházhű csoport, 0: egyéb), vallásosság-2 (1: ateista csoport, 0: egyéb), felekezet-1 ( 1: katolikus, 0: egyéb), felekezet-2 (1: református, 0: egyéb), felekezet-3 (1: evangélikus, 0: egyéb).

[3] Néhány példa a hosszan sorolható irodalomból: Erős Ferenc (szerk.). 1996. Azonosság és különbözőség. Budapest, Scientia Humana. Csepeli György. 1982. Nemzeti identitás és attitűd Magyarországon a 70-es években. Polgár T. (szerk.). Politikatudományi tanulmányok. Bp., Kossuth. Csepeli György. 1992. Nemzet által homályosan. Bp., Századvég .Lázár Guy. 1996. A felnőtt lakosság nemzeti identitása a kisebbségekhez való viszony tükrében. In: Többség-kisebbség. Tanulmányok a nemzeti tudat témaköréből. Budapest, Osiris Kiadó-MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport. Szabó Ildikó-Murányi István.1993. Nemzet és magyarság. Regio. 1. Szabó Ildikó.-Örkény Antal. 1998. Tizenévesek állampolgári kultúrája. Minoritás Alapítvány, Bp.

[4] Az identitás pszichológiai és szociálpszichológiai értelmezésének kiindulópontja a személyes és a társadalmi identitás fogalmának elkülönítése. A szocializálódó egyén és a társadalom közötti pszichikus kapcsolat az én (én-rendszer)-hez kapcsolódó személyes (perszonális) identitás és a társadalmi identitás segítségével, illetve ezek kialakulásával írható le. A személyes azonosság tudata egyrészt a létezés folyamatosságának és azonosságának a szubjektív megélését (azonos vagyok önmagammal) , másrészt valamely külsővel (eszme, nem, generáció, etnikum vagy nemzet) való azonosságot jelenti. A társadalmi azonosságtudat “az én-nek nevezett hipotetikus konstrukció sajátos alrendszere, aspektusa”, mivel a társadalom kategoriális viszonyainak szelektív interiorizációja az önmeghatározás és a személyes folytonosság képzetének alapja és társadalmi kerete. Az önmeghatározó kategóriák elfogadásának folyamata, azaz a társadalmi identitás kialakulása a folyamatosan táguló környezettel (kiscsoportok és közösségek) való azonosulást jelenti. Ezt az azonosulási folyamatot egyszerre jellemzi az időközben megszűnő vagy új csoporttagságot jelentő változatosság és az egyéni pszichikum fejlődését befolyásoló társadalmi hatások kettőssége. (Lásd részletesen: Pataki Ferenc.1982. Az én és a társadalmi azonosságtudat. Kossuth, Budapest)

[5] "… az identitást egyszerűen mint vonatkoztatási rendszert kezelem, amely társadalmi tárgyakra, csoportjelenségekre és társadalmi térre kiterjedő személyiség-szférát jelent számomra, egyben az "én" és "ők" illetve "mi" és "mások" konfliktusainak redukált, átélt és társadalomtörténetileg örökített mintáját" In.: A. Gergely András.1996. Identitás és etnoregionalitás , MTA PTI, Etnoregionális Kutatóközpont, Budapest.

[6] Lásd részletesen: Hankiss Elemér. 1983. Közösségek válsága és hiánya. In: Társadalmi csapdák- Diagnózisok. Magvető, Bp.

[7] Lásd részletesen: Dessewffy Tibor.1996. A kedélyes labirintus. Multikulturalizmus és posztkommunizmus. Kritika, 12.

[8] A patriotizmus (latin) eredeti jelentése hazaszeretet. A lokálpatriótizmus általános értelmezése: 1. Helyi érdekű hazafiság; szűkebb vidék (pl. lakóhely, stb.) túlbecsülése, túlhajtott szeretete, 2. A kisebb jelentőségű helyi érdekeknek az országos ügyek elé helyezése. (In: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémia Kiadó, Budapest, 1986).

[9] A megyei alminták százalékos megoszlása: Bács-Kiskun megye: "szűk lokálpatrióta" 62 százalék, "tág lokálpatrióta" 38 százalék; : Békés megye: "szűk lokálpatrióta" 58 százalék, "tág lokálpatrióta" 42 százalék; : Csongrád megye: "szűk lokálpatrióta" 54 százalék, "tág lokálpatrióta" 46 százalék.

[10] Szociális helyzetkép vizsgálat Törökszentmiklós zömében ciágnyok által lakott részében, Szolnok, 1996; A Széchenyi-lakótelep szociológiai vizsgálata, Szolnok, 1998. július-augusztus; Kisújszállás: város a 4-es főút mentén, Közvélemény-kutatás várospolitikáról, oktatási-nevelési intézményekről, kulturális-kommunikációs szokásokról, 1999. július; Egy város három része, Azonosság és különbözőség a szolnoki Déli Ipartelep, a Kertváros és Szandaszőlős társadalmában, 1999. július-szeptember

[11] Az MDS elemzések jellemzői: 1. Teljes minta: Stress: 0.241, RSQ: 0.566; Bács-Kiskun megyei alminta: Stress: 0.236, RSQ: 0.641; Bács-Kiskun megyei alminta: Stress: 0.202, RSQ: 0.783; Bács-Kiskun megyei alminta: Stress: 0.213, RSQ: 0.728.