A 90-es évek elején beindult hazai teleház mozgalom az 1998. évben felpezsdítette a vidéket és sok helyütt, gondolkodóba ejtette a városok kis - főleg lakótelepi - közösségeit is. Az információs társadalom szele most már - kétségtelenül - megérintette azokat is, akik erre a legkevésbé számítottak, mert nem ismerték, nem ismerhették annak lehetőségeit. Ebben az évben a teleházak száma megnégyszereződött.¹ Az ezredfordulóra már ennek “csak” a duplája, 150-160 teleház várható. Prognózisom szerint - kedvező feltételek mellett - további öt év alatt kiépülhet Magyarországon az információs társadalom általános, elsődleges, közösségi bázisú hálózata.

A teleház - kisközösségi válasz a társadalmi átalakulás, a modernizáció, az információs társadalom és a globalizáció kihívásaira. Azon a feltételezésen alapszik, hogy a magyar társadalom jelentős része éppen abban az időszakban nem lesz még képes egyénileg hatékony módon alkalmazkodni az új kényszerekhez és lehetőségekhez, amikor arra a legnagyobb szükség lenne, amikor az átrendeződés a legintenzívebb (pl. európai csatlakozás), a válaszutak valóban sorsdöntők.

A Nemzeti Teleház Stratégia a kisközösségek útkeresése az új, információs technológiák világában. Egy megkezdődött, ígéretes folyamat kibontakozásának lehetőségeit foglalja össze. Sorra veszi a kisközösséget érintő kihívásokat, az alkalmazkodás szükséges válaszait és a teleházak lehetséges szerepét ebben a változási folyamatban.

Ez a dokumentum - a PHARE támogatásával - kidolgozás alatt álló Nemzeti Teleház Stratégia koncepciója. Tudományos elemzések, szakértői részmunkák és a folyamatban lévő országos teleház program lehető legtöbb résztvevője véleményének kikérése, más nemzeti fejlesztési programokkal történő egyeztetések eredményeképpen készül el 2000. nyarára a hazai teleház fejlesztés távlatos elképzelése.

A jelenlegi helyzetről és a stratégiai tervezés folyamatáról a hazai teleházak honlapja folyamatos tájékoztatással szolgál a www.telehaz.hu címen. Ugyanitt (illetve az INCO-ban) szívesen fogadunk véleményeket és javaslatokat a közölt részanyagokkal kapcsolatosan.

1. A gyorsuló idő az egy emberöltő alatt bekövetkező történelmi, gazdasági, technikai és egyéb események, változások, újdonságok számának növekedése révén a világ érdekesebbé, változatosabbá válik, egyben nehezebb lesz az események, újdonságok megértése, a változásokhoz való alkalmazkodás, a világban való eligazodás, különösen a hagyományosan zártabb közösségekben. Ezzel a kihívással csak az új iránt fogékony, nyitott, megismerni, tanulni vágyó, és arra képes emberek képesek megbirkózni.
2. Az információrobbanás² már évtizedek óta jelen van hétköznapjainkban. Az információk mennyisége mind nagyobb, az értékes információ aránya egyre csökken és megtalálása mind bonyolultabb. A tudásipar iszonyatos mennyiségben állítja elő az új információt, melynek felezési ideje egyre kisebb. Az egyes ember képtelenné vált még a legszükségesebb - felfoghatatlan mennyiségű - információ befogadására, feldolgozására. Már a mindennapjainkban, egyes élethelyzeteinkben is nélkülözhetetlen a személyre szabott az információs támogatás. Folyamatosan - egy életen át - tanulnunk kell.
3. Az elektronizáció lényege abban ragadható meg, hogy a meglévő és új információ mind nagyobb hányada digitális formában, számítástechnikai és egyéb elektronikus eszközök használata révén válik hozzáférhetővé, feldolgozhatóvá. Az információkezelés lehetőségei megnövekednek, ugyanakkor, akik számára ezek az eszközök nem elérhetőek, nem válik napi gyakorlattá a korszerű informatikai és távközlési berendezések alkalmazása, azok egyre jobban elszigetelődnek az információszerzés lehetőségétől.
4. A távközlés fejlődése, tartalmának kiszélesedése, egységesedése, az Internet térhódítása erősíti a hálózatosodásként,³ jellemezhető folyamatot. Az információáramlás, az emberi, munka-, üzleti és egyéb kapcsolatok mind nagyobb része közvetítő “vonalakra” terelődik. Az otthonok jelentősége megnő, miután a munka, a szórakozás, és szinte minden egyéb tevékenység nagy része a lakóhelyen végezhetővé, onnan elérhetővé válik. A helyi közösségi színterek és az otthonok funkciói ezzel összefüggésben átalakulnak. Számos pozitív hatása - a tér leküzdése, a kapcsolatok egyszerűsödése, tömegszerűvé válása - mellett a hálózatokhoz való hozzáférés korlátozottsága egyfelől - egyéni, közösségi - elszigetelődéssel fenyeget. Másfelől pedig a hálózatban való jelenlét is rejt veszélyeket (a személyes kapcsolatok beszűkülése, a hagyományos közösségek felbomlása, a káros információk “támadása”).
5. Az információs társadalom jelenségeitől függetlenül is az individualizáció erősödése figyelhető meg a modern társadalmakban. A kisközösségek, a (nagy) családi és rokoni, baráti kapcsolatok száma csökken, jelentősége visszaszorul, miközben mind nagyobb szükség lenne ezekre az elsődleges közösségekre az új helyzetekhez való alkalmazkodásban, a problémák leküzdésében, a negatív hatások (stressz, szorongás, bizonytalanságérzet, stb.) tompításában.
6. Többféle értelemben kell számolnunk a mobilizáció növekedésével. Nemcsak az információ (lásd fentebb) áramlik mind szabadabban a világban, hanem a tőke, az áru és a munkaerő is. A helyi kötődések gyengülnek, a határok mind átjárhatóbbakká válnak. Az emberek mind nagyobb mértékben kényszerülnek és vállalkoznak lakó-, munkahelyük megváltoztatására. A korábbinál többet utaznak országon belül és országok között. Egyszerre kell segíteni a szükséges és fékezni a kényszerű, az emberek, közösségek számára nem kívánatos helyváltoztatást.
7. A kultúrák találkozása, ütközése egyre gyakoribb, intenzívebb. Következményei pozitívak (sokszínűség) és negatívak (konfliktusok) egyaránt lehetnek. Az “erősebb”, “hatékonyabb”, “agresszív” kultúrák, értékrendek elnyomhatják a “gyengébb”, “szelídebb” kultúrákat. A helyzet az egyes emberekben, kisebb és nagyobb közösségekben értékzavart, identitás válságot idézhet elő. A helyi kultúrák fenyegetettségét (a globális kultúrákkal szemben) lehet és kell is fékezni. Új, a korábbinál kiterjedtebb - egymásra fogékony, toleráns - kulturális közösségek építhetők fel a hagyományos értékek megőrzésével.
8. Az urbanizáció hatásai felértékelik a természeti környezet és erőforrásokat. A vidék sok szempontból “kapósabbá” válik (kiköltözés ill. kitelepülés, második otthon, turizmus). Attól függően, hogy ebben a folyamatban a vidék aktív vagy passzív szerepet játszik, a hatás pozitív és negatív is lehet. A fenntartható fejlődés kiegyensúlyozott, mértéktartó, erőforrás-tudatos logikája szükséges a lehetőségek kihasználásához, a veszélyek elhárításához.
9. A teljesítményen és minőségen alapuló, éleződő verseny lesz a sikeres gazdaság, ill. a legtágabban értelmezett üzlet (beleértve a non-profit gazdasági és társadalmi tevékenységeket is) meghatározó tényezője. Kisebb és nagyobb léptékben egyaránt, egyénileg és közösségileg is piacosan, üzleti, marketing szellemben kell gondolkodnunk, cselekednünk. Piac- és versenyképes áruknak, munkaerőnek, egyéb erőforrásoknak lesz csak esélyük a hasznosulásra, s ez által az általuk táplált kisebb, nagyobb közösségek fennmaradására.
10. Az önfoglalkoztatás, a kis és közepes vállalkozások szerepe, jelentősége növekedni fog. Mind több ember, család válik vállalkozóvá. A munkaerő-, termék- és szolgáltatási piacokon ezek a formák prioritást fognak élvezni. Az egyes emberek, a kisközösségek értékrendjében előtérbe kell kerülnie a vállalkozó szellemnek, erősödnie kell a vállalkozás becsületének. A kisközösségeknek erősítenie kell saját és tagjai vállalkozó képességét, meg kell teremteniük a sikeres vállalkozás helyi feltételeit.
11. Az u.n. “precíziós” és felelős gazdaság- és társadalomirányítás felé haladunk,⁴ ami többek között a teljesítmény kontroll, monitoring, pontos adatszolgáltatás, jelentés, visszacsatolási mechanizmusok (közvélemény-és piackutatás) erősödését hozza szinte minden életszférában. Egyéneknek és közösségeknek meg kell felelniük a pontos nyilvántartás, számadás, jelentés, “bevallás” követelményének, amennyiben támogatásra, kedvezményekre, együttműködésre, igazságos elbírálásra, elismerésre tartanak igényt.
12. Hosszabb távon - a fejlett államok tendenciáit követve - az állam szerepe az elemzés, értékelés, alternatívák keresése, ösztönzés, képessé tevés, kiegészítő jellegű támogatás, kereteket biztosítása irányában változik. A kisközösségeknek a maguk útját kell járniuk, maguknak kell kitalálniuk mi számukra a jó, megfelelő fejlődési irány. A saját lehetőségeiket maximálisan kihasználó, kezdeményező, aktív, önmagukat jól menedzselő közösségek, rétegek, csoportok fognak tudni a lehetőségekkel, a többiek nem.
13. A közelgő világban a demokratikus önigazgatás nemcsak lehetőség lesz, hanem a kisközösségek lételemévé válik. Az alapvetően képviseleti demokráciát fokozatosan a részvételi demokrácia elemei fogják kiszélesíteni, kiegészíteni. A kisközösségek az önkormányzatokkal együttműködve intézményesíthetik közérdekű, közhasznú működésüket. Megvalósulhat, hogy a hatalom azok kezében összpontosuljon, akik valóban a közjót kívánják szolgálni. Erre akkor lesz esély, ha a civil szervezetek elég erősekké, befolyásosakká, akcióképessé válnak a helyi közösségben.
14. A hierarchikus gazdasági és társadalmi kapcsolat- és viszonyrendszerek jelentősége csökken, az egyenrangú partnerség, a horizontális együttműködés és kapcsolatképesség szerepe megnövekszik. Különösen a kistérségi és a regionális munkamegosztás és együttműködés válik meghatározóvá. A zárt, önmagukba forduló, a különféle társulásoktól, szövetkezésektől elzárkózó emberek és települések hátrányos, kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Kooperációkra viszont csak a megfelelő önbizalommal, identitással, stratégiákkal és programokkal rendelkező közösségek lesznek képesek, vagy önmaguk jelölik ki saját helyüket a kistérségi és regionális viszonyrendszerekben, vagy alkalmazkodniuk kell.

 

1. A teleház mint “kulturális fordítókorong”. Minden településen, szomszédságban kell lennie, maximum 20 perc sétával elérhető helynek, mely a modern világ lehetőségeitől még elzárt embereket, élethelyzeteikhez igazodóan bevezeti az információs társadalomba. A hagyományos módon megfogalmazott kérdéseket és igényeket értelmezi, “lefordítja” az informatikai szolgáltatások, rendszerek nyelvére és visszafordítja a válaszokat.
2. Internet hozzáférés és ingyenes elektronikus levélcím mindenkinek, lehetővé téve a levelezést akkor is, ha valaki saját számítógéppel, internet előfizetéssel nem rendelkezik. A hálózat használatát egy mindenki által, a lakókörnyezetében igénybe vehető “elektronikus postaszolgálattá” kívánjuk fejleszteni.
3. Az internet elérés és a modern technológiák alkalmazásának közösségi kontrollja révén váljon lehetővé a világháló és hálózatosodás kedvező hatásainak erősítése és nem kívánt hatásainak kiszűrése, veszélyeinek elhárítása. Valósuljon meg a pozitív (a gyakori, fontos, hasznos tartalmak előkészítettsége a helyi igényekhez igazodóan) és a negatív szűrés (a felelősség érvényesülése nélkül a közösség értékrendje szerinti káros tartalmak ne legyenek hozzáférhetők).
4. Minden - teleházas - település legyen jelen a világhálón, váljon elérhetővé, mutassa fel magát, értékeit, legyen kapcsolatképes és nyitott a partnerségekre. Intenzíven keresse az együttműködési lehetőségeket kis- és nagy léptékekben egyaránt. Váljon tagjává virtuális közösségeknek, maga is létesítsen ilyeneket (pl. az elszármazottak közössége). Az Internet váljon a település, a kisközösség kiterjesztésévé, mely elmossa, átjárhatóvá teszi a határokat.
5. Az iskolán kívüli és azon túli tanulás intézményes kereteként, a könyvtári szolgáltatások kiegészítéseként mindenféle – elektronikusan elérhető - átképzési oktatási, távoktatási szolgáltatások közös színterét kívánjuk megteremteni. A teleházak, mint modern tanházak az egész életen át tartó tanulás alapintézményeiként működhetnek.
6. Minden közhasznú információ elérése egyetlen végponton – ill. a teleház hálózaton – keresztül. A helyi, területi, országos és nemzetközi közérdekű tájékoztatás rendszere áttekinthetővé és elérhetővé kell tegye az ilyen célú létező és folyamatosan létrejövő szolgáltatásokat.
7. Megtanítani és használni a modern technikát a teleházakban, mint technológiai szolgáltató központokban. Lehetővé tenni, hogy ne kelljen egyénileg birkózni a technika folyamatos és intenzív fejlődésével, saját eszközöket beszerezni ill. működtetni gazdaságtalanul
8. Az általános média elérési és szolgáltatási funkció azt jelenti, hogy a teleházakban fokozatosan – a technológia folyamatos fejlesztésével - hozzáférhetővé kell váljon a mind egységesebbé váló hírközlései, szórakoztatási és egyéb szolgáltatási multimédia felület. A felhasználás részben a teleház eszközein, részint pedig a teleház közvetítésével otthonokban törénik majd.
9. A távmunka és az elektronikus üzlet⁵ lehetőségét biztosítani mindenki számára, hagyományos munkakörnyezetben, szomszédsági irodákban biztosítva a munkalehetőségeket, valamint szükséges technikai, pénzügyi, jogi támogatást, kellő védettséget.
10. A hátrányos helyzetű vidékek – egyebek hiányában - egyik legfőbb vonzereje a szabad tér, a nyugodt, természet közeli környezet. A modern információtechnológiák rendelkezésre állása megnyitja az utat az urbanizáció káros hatásai elől menekülő szellemi munkások “intelligens” fogadásához, új – hálózatba kapcsolt – otthonok teremtéséhez, az idegenforgalom új formáihoz.
11. A helyi gazdaságfejlesztés intézményesítése, amiben a teleház a stratégia és programtervezés és menedzselés, a települési, kistérségi marketing kiszolgálója, a helyi gazdaságfejlesztő társaság operatív szervezete, irodaközpontja.
12. A kezdő és működő kis- és közepes vállalkozók technikai, információs, tanácsadási, pénzügyi és jogi kiszolgálását biztosító átfogó szolgáltatási rendszer elérhetővé tétele különös tekintettel a helyi gazdaságban való érvényesülésükre, működésük lehető legjobb feltételeinek megteremtésére.
13. Helyi szövetkezés-szervező és -működtető központként a társulások új formáinak és modelljeinek (beszerzési, térségi, közigazgatási, közszolgáltatási, termelői, fogyasztói, értékesítési, szakmai, lakó- üdülési és hobby) népszerűsítése, meghonosítása és kiszolgálása.
14. Sajátos szellemi forrásként váljanak elérhetővé az innovációk, a legjobb üzleti, közszolgáltatási és társadalmi újítások. A hazai és nemzetközi példák szolgáltassák a kreativitás, a minőség és teljesítmény követendő mintáit, értékeit hozzájárulva a versenyképesség fokozásához, a fejlődés gyorsításához
15. A közösségfejlesztés, -szervezés kiszolgálása keretében új közösségi elvek⁶, funkciók (pl. változásmenedzselés, tanulás, demokratikus intézmények működtetése, az önállóság, önfenntartás, önvédelem, önkiszolgálás, fenntartható fejlődés közösségi intézményei) megvalósulását kell elősegíteni különös tekintettel a helyi civil szervezetek, a civil önkormányzás⁷ kiszolgálására.
16. Az önigazgatás szerves részét képező helyi demokrácia, a nyilvánosság működtetésével (helyi hírközpont, újság, televízió, rádió, fórumok) meg kell szervezni az önkormányzat közösségi kontrollját, a civil önkormányzás intézményeinek szervezésével és működtetésével annak folyamatos társadalmi bázisát, ugyanakkor megfelelő információs és egyéb szolgáltatások közvetítésével elő kell segíteni szakszerűségét.
17. Helyi értékkutatás, a hagyományok felelevenítése, megkötése (multimédiás hagyománytár), kulturális közösségépítés, kulturális közönségek keresése, a helyi kultúra külső megerősítése a helyi kulturális, települési, kisközösségi identitás erősítésének elemei, amit a teleház közösségi memóriaként, médiaközpontjaként a helyi nyilvánosság fórumaként szolgál.
18. A teleházak váljanak a kistelepüléseken, lakókörzetekben hiányzó üzleti- és közszolgáltatások, intézmények (pl. szociális, oktatási, foglalkoztatási, ügyintézési) általános elérési és szervező, közvetítő központjaivá a helyi erőforrások lehető legteljesebb mozgósításával, kihasználásával. Ezen feladatok révén jussanak működési forrásokhoz.
19. Pályázati, adminisztrációs, statisztikai és tájékoztatási szolgáltatásaik által a teleházak váljanak közösségi, települési és kistérségi forrásteremtő központokká. Hibrid szervezeti rendszerek⁸ kialakításával alakítsanak ki olyan működési és gazdálkodási formákat, kooperációkat, amelyek a lehetséges legtöbb támogatást, kedvezményt, forrásjuttatást igénybe tudják venni a közösség, a település és lakói érdekében.

A teleházak fenntartható működése országos támogatást, kiszolgálást és igénybevételt feltételez. Az országos (helyenként nemzetközi) teleház stratégiai fejlesztési irányokat folyamatosan összhangban kell tartani az egyéb nemzeti fejlesztési stratégiákkal. Többek között ez utóbbi célt is szolgálja saját távlati elképzeléseink összefoglalása.

1. A nemzeti teleház stratégia és program kidolgozása és folyamatos karbantartása, más nemzeti stratégiákkal ill. programokkal (pl. közigazgatási, vidékfejlesztési, szociális, távközlési) való folyamatos egyeztetése biztosítja az alapvető együttműködési kereteket a hazai teleház hálózat és szolgáltatások fejlődéséhez, egyben alapul szolgál megvalósítási programok kidolgozásához és hazai, nemzetközi források megszerzéséhez. Fontos stratégiai alapelvként kívánjuk erősíteni a teleház részprogramok közös elvi platformon megvalósuló önállóságát.
2. Tekintettel kiterjedt társadalmi, gazdasági, technikai és egyéb összefüggéseire, hatásaira, nemzetközi kapcsolataira, tudományos kutatás és oktatás tárgyává kell tenni a hazai teleház gyakorlatot és fejlődést. Meg kell értenünk a rendkívül gyors kibontakozás okatit, törvényszerűségeit és kísérő jelenségeit, erősítendő vonásait, megelőzendő, mérsékelendő - esetleges - negatív hatásait.
3. A teleház tapasztalatok, eredmények lehető legszélesebb körű, folyamatos terjesztésére kell törekedni. Stratégiai törekvésként - az elektronikus teleház média mellett - el kell érni, hogy az információtechnológiák lehetőségeivel még élni nem tudó közönséget is minél szélesebb körben érjük el (hagyományos hírlevél, újság, rádiós és televíziós műsorok, frekventált helyeken mintateleházak).
4. Az innováció műhelyeiként, gyűjtőhelyeiként felfogva a teleházakat, azok jelentős részét, rájuk alapozva meg kell szervezni a referenciaszervezetek, jó társadalmi, gazdasági, közigazgatási megoldások gyűjtésének és terjesztésének rendszerét, a helyi innovációs központok országos hálózatát.
5. Magyarország a teleházas tapasztalatok első számú “exportőre”, ami - különösen a régióban - kedvező lehetőséget teremt a nemzetközi fejlesztési együttműködésekre országos és a gazdasági régiók szintjén egyaránt. Arra alkalmas anyagokkal és akciókkal hozzá tudunk járulni egy kedvező országkép fenntartásához, erősítéséhez és nemzetközi támogatási források megszerzéséhez.
6. A publikus internet elérés és közhasznú tájékoztatás alaphálózatává kívánjuk fejleszteni a teleház hálózatát. Ennek keretében el akarjuk érni azt, hogy minden egyéb - nem teleházas - publikus internet elérési lehetőséget ismerjünk, számon tartsunk, ennek az információnak hiteles forrásává - a világháló mindenki számára hozzáférhetővé válása országos “lelkiismeretévé” - váljunk.
7. Az ország virtuális kiterjesztését kívánjuk elősegíteni a teleházak által kiszolgált kisközösségek virtuális kiterjesztésén keresztül. Ennek érdekében keressük és erősítjük, kiszolgáljuk azokat a nemzetközi kapcsolatokat, melyek révén a határok átjárhatóbbakká válnak, a helyi szintű kapcsolatok bővülnek.
8. A teleházak hosszú távon csak az üzleti, állami és civil hálózati szolgáltatások módszeres fejlesztésével, igénybe vehetővé tételével tarthatók fenn. A kiszolgálást fokozatosan kétszintűvé (országos és regionális) kell alakítani kapcsolódva a közigazgatás és gazdaság fejlesztés területszervezési tendenciáihoz, az intelligens régió programokhoz.
9. A tartalomszolgáltatásban azt a stratégiai irányt kívánjuk erősíteni, hogy az egyes társadalmi rétegek, szakmák és meghatározott élethelyzetű csoportok számára, minél több ún. másodlagos alkalmazói rendszerek jöjjenek létre, váljanak hozzáférhetővé, amelyek segítségével a teleházak közvetlenül tudják kiszolgálni az embereket (pl. a kisállattenyésztőt, a méhészt, a történelemtanárt, a kisgyermekes anyát, az álláskereső fiatalt, a távmunkást).
10. A számítástechnikai, távközlési, internet- és tartalomszolgáltató cégekkel együttműködve a teleházak számára olyan lehetőségeket kívánunk teremteni, hogy azok intelligens viszontszolgáltatókká, ill. -eladókká válhassanak, ennek révén saját céljaikra a lehető legnagyobb kedvezményekkel - akár ingyenesen - kapják a szolgáltatásokat és használják azokat közösségi célok érdekében. Ennek ellentételeként, eredmény érdekeltség mellett, üzleti közvetítést teljesítenek.
11. A teleház bázisán meg kívánjuk honosítani Magyarországon az - elektronikus és hagyományos - “bizalmi kereskedelem és szolgáltatások” rendszerét, melynek lényege a vevők “összebeszélése” a hálózaton keresztül. Kereskedelmi etikánk és szankciórendszerünk a nyilvánosság erejével zárná ki a rosszul teljesítőket, és rangos elismeréssé tenné a teleházas hálózati szolgáltatásban, kereskedelemben való tartós részvételt.
12. A teleházak lehetőségeit maximálisan kihasználva Magyarországot fel kívánjuk zárkóztatni a tömegméretekben, távmunkában végezhető, új internetes szakmák, új foglalkoztatási rendszerek (tudásbányász, Internet idegenvezető⁹, adatbázis karbantartó, elektronikus viszonteladó) művelőinek nemzetközi élvonalába.
13. Meg kívánjuk honosítani Magyarországon a közhasznú távmunkát, mégpedig a közhasznú tájékoztatás rendszerének fokozatos integrálásával és karbantartási rendszerének megszervezésével a teleházak bázisán. A rendszer működtetéséhez igénybe kívánjuk venni a közhasznú munka költségvetési forrásait.
14. Az állami szerepvállalást - az eddigi gyakorlatot követve - támogatóként az elkövetkező 2-3 évben a hálózat teljes kiépüléséig - fokozatosan csökkenő - mértékben fontosnak tartjuk. Ugyanakkor - fokozatosan növekvő mértékben - tartjuk kívánatosnak megjelenését szolgáltatás vásárlóként. Stabil feladat átvállalás esetében a teljesítményhez kapcsolódó normatív teleház támogatási rendszert (pl. szociális, gyermekvédelmi, munkaügyi, közérdekű tájékoztatási területeken) tartjuk a követendő iránynak. El akarjuk érni, hogy a meghatározott tartalmú és mértékű állami feladatot átvállaló teleházak fenntarthatósági minimum költségei ebből a forrásból fedezhetők legyenek.
15. Mindenféle - közigazgatási, közszolgáltatási - hivatali és egyéb (pl. pályázati) ügyintézés és adminisztráció elérési, közvetítési végpont hálózatává kívánjuk fejleszteni a teleházakat, kapcsolódva a közigazgatás-fejlesztés programjához. Az általános ügyintézési kisegítő szolgálatot teleházas szakmává fejlesztve ezt a tevékenységet - a fenntarthatóság egyik lényeges elemét képező - alapszolgáltatássá lehet tenni.
16. A civil társadalmat segítő szolgálatok és szolgáltatások - nem állami szervezetek¹⁰, civilházak - országos elérési alaphálózatának tekintve a teleházakat, továbbra is követjük azt a stratégiai törekvésünket, hogy a helyi civil kontroll, társadalmi beágyazódás fontos feltétele a hálózat és a szolgáltatások kívánatos irányú helyi és országos fejlődésének. Alapfunkciónak tekintjük a civil szervezetek kiszolgálását, a helyi társadalom, közösségek és a demokrácia fejlesztését.
17. A piaci, állami és civil szolgáltatási feladatok ellátása, átvállalása és a hosszú távú fenntarthatóság a belátható viszonyok között (versenyhelyzet, teljesítmény orientáció, minőségi követelmények) csak a teleházak működésének és szolgáltatásainak minőségvédelmével, az ezt szolgáló monitoring és képzési rendszer működésével biztosítható.

A teleházak akkor tudják pozitív szerepüket betölteni a fent vázolt folyamatokban, stratégiai irányokban, ha elősegítik a kisközösségek új elvi alapokon történő megújulását, működését. Nemcsak mint új típusú komplex szolgáltató szervezetek működnek, hanem a közösségfejlesztés motorjaivá is válnak, átmentve a kisközösségi értékvilágot a globalizálódó információs társadalomba. Ehhez a helyi társadalomszervezésben is paradigmaváltásra van szükség.

Az alábbi táblázat (1. sz. ábra) összefoglalja, mit tekintünk a globalizálódó információs társadalom kisközösségi paradigmaváltása legfőbb elemeinek. Természetesen a lehetetlennel egyenlő a kisközösségek működési elveiről időtől és tértől független, általános megállapításokat tenni. A cél inkább a paradigmaváltás dimenzióinak és súlypontjainak keresése, melyek minden bizonnyal az egyes kisközösségekre legkülönbözőbb mértékekben lehetnek érvényesek a legváltozatosabb (történelmi, gazdasági, politikai, földrajzi és egyéb) körülmények függvényében.

Amikor a teleházak helyzetéről és főképpen jövőbeni lehetőségeiről beszélünk, akkor valóban megbízható állításokat, okszerű magyarázatokat és megalapozott prognózisokat e kisközösségi paradigmák által teremtett helyzetekbe ágyazottan tudunk megfogalmazni itt és most, Közép-Kelet Európában, Magyarországon. Feltűnő, hogy az "új" paradigmák között több olyan is van, amely korántsem új, régen ismert, valamikor működött is már, s ezért inkább "természetesnek", semmint újnak volna nevezhető.

A gazdasági, kulturális, társadalmi-politikai, technológiai ill. infrastruktúrális lehetőségeket azokon a településeken lehet legjobban kihasználni, ott tudja magát fenntartani a teleház, ahol az nem csupán egy új szolgáltató intézmény, hanem az új kisközösségi paradigmák szellemében szerveződő kisközösség "motorja", teremtője, kiszolgálója. Az egész hálózatnak, ill. hálózati szolgáltatásoknak pedig messzemenően számolnia kell az új paradigmák szerint működő kisközösségek sajátos szükségleteivel. Így tudja legjobban szolgálni nemcsak az egyes teleházakat, de a vidék és a kistérségek hatékony bekapcsolódását is az ország, a régió egészének gazdasági, társadalmi/politikai, kulturális és technológiai vérkeringésébe.

1. ábra

A három stratégiai mátrix és az elemzést segítő táblázatok a társadalmi-gazdasági-technológiai prognózisok (A), a helyi (B) és országos ill. regionális (C) válaszok közötti összefüggéseket mutatja be. Jelentőségük abban van, hogy bármelyik elem vitatása, értelmezése, elhagyása ill. újak felvétele érinti a Stratégia kapcsolódó részeit, ezért a módosításoknál ezeket figyelembe véve kell eljárni. A mátrix alkalmas annak bemutatására is, hogy mely kihívásokra milyen válaszokat adunk helyi (AđB) és országos/regionális (AđC) szinten ill., a stratégiai irányok mely prognózisokra épülnek (AďB, AďC), valamint azt, hogy a helyi stratégiák milyen országos stratégiákat feltételeznek (BđC) és az országos stratégiák mely helyi stratégiákat támogatják (BďC). A táblázatok lehetővé teszik annak elemzését, hogy mennyire kiterjedt egy-egy kihívás ill. válasz összefüggés- ill. hatásrendszere.

A fenti táblázatban a + azt fejezi ki, hogy az adott sorszámú B helyi “válasz” közvetlenül¹¹ szolgálja az A sorszámú prognózis negatív hatásainak “kivédését” ill. pozitív hatásainak kihasználását.

A fenti táblázatban a + jelek azt fejezik ki, hogy adott sorszámú C országos ill. regionális “válasz” közvetlenül¹² az adott sorszámú B helyi “válasz” feltételéül szolgál, annak megvalósulását segíti elő.

A fenti táblázat egyes számai azt jelentik, hogy az “országos válaszok” a “helyi válaszokat” támogatva, azokon keresztül, mely kihívásokra, összességükben milyen intenzitással - azaz összesen hány összefüggésben - reagálnak.

A táblázat azt mutatja be, hogy az egyes stratégiai kihívásokra a teleház stratégia helyi szinten adott válaszai közvetlenül (1.-2. oszlop) és országos szinten közvetett módon (3.-4-. oszlop) milyen számban, azaz intenzitással reagálnak, mennyire relevánsak (“közvetlen ill. közvetett relevancia”).

A “helyi válaszok” hatás-komplexitása a kihívásokra és támogatottsága az “országos ill. regionális válaszok” által

A táblázat azt mutatja be, hogy a helyi “teleházas” válaszok milyen számban reagálnak a stratégiai kihívásokra (1.-2. oszlopok) és hány “országos ill. regionális” válasz által érintettek, támogatottak (3.-4. oszlopok).

Az országos és regionális válaszoknak a helyi válaszokra (közvetlenül) gyakorolt hatás-komplexitása és a kihívásokra gyakorolt (közvetett) hatása

A táblázat azt mutatja be, hogy az országos ill. regionális válaszok milyen számban gyakorolnak segítő hatást a helyi válaszokra (1.-2. oszlopok) és azt, hogy közvetett módon, a helyi válaszokon keresztül milyen számban gyakorolnak hatást a kihívásokra (3.-4. oszlopok).

Jegyzetek

¹ A teleházak számának alakulása a következőképpen prognosztizálható

² A gyakran információs társadalomként emlegetett változást néhány elemre bontva vesszük számba.

³ A globalizációként számontartott világtendenciát több részletben ragadjuk meg.

⁴ Különösen fontos ezzel a tendenciával számolni nálunk, mert évtizedeken keresztül a sok-sok nyomtatvány, nyilvántartás, statisztika ellenére egyfajta “pongyola” adatgazdálkodás folyt az élet szinte minden területén.

⁸ Ezek lényegében szerződéses konstrukciók, amelyek a teleházzal kapcsolatos szerepeket (tulajdonos, befogadó, működtető, támogató) megfelelő jogi és gazdálkodási keretekbe illeszti kombinálva a közszolgáltatási (állami), civil és üzleti érdekeltségeket.

¹³ Az A-B táblázat magfelelő oszlopaiban található + jelek száma.

¹⁴ Az A-C táblázat megfelelő oszlopaiban található számok összege.

¹⁶ A B-C táblázat megfelelő oszlopaiban található + jelek száma

¹⁷ A B-C táblázat megfelelő sorában található + jelek száma.

¹⁸ Az A-C táblázat megfelelő soraiban található számok összege.