Kanalas Imre

 

 

A Dél-Alföldi Régió informatikai állapota

 

1. Bevezetés

 

Az informatika területén az elmúlt bő egy évtizedben - egyre gyorsuló ütemben - jelentős technológiai fejlődés játszódott, illetve játszódik le. Mindennapi életünk majdnem minden szegmensében megjelentek a modern telekommunikációs és informatikai berendezések. A modern kor emberének ma már nélkülözhetetlenek az információátvitel és -feldolgozás különböző eszközei, legyen szó akár munkáról, szabadidő eltöltéséről, társadalmi-gazdasági kapcsolatok szervezéséről, oktatásról vagy egészségügyi ellátásról.

Megállapítható, hogy minél intenzívebben épülnek be ezek az információs technikák, technológiák egy terület társadalmának életébe, - minél több és pontosabb információ birtokába jut - annál sikeresebbnek és életképesebbnek mutatkozik a területek, régiók között zajló európai versenyben.

A jövő század kihívásai elengedhetetlenné teszik az információs technikák társadalmasítását, az információkhoz történő hozzáférést gátló térbeli egyenlőtlenségek mérséklését hazánkban és a Dél-Alföldön is.

 

 

2. Az informatika infrastrukturális háttere a Dél-Alföldön

 

Az 1990-es évek elején a távközlési piac privatizációját megelőzően a Dél-Alföldi Régió távközlési ellátottsága - néhány nagyobb központot kivéve - igen alacsony színvonalú volt. A települések közötti hálózat zömét a kisteljesítményű, analóg összeköttetésű rézkábelek biztosították, ez volt jellemző a helyi (településen belüli) hálózatokra is. A központok nagyobb részt analóg rendszerűek voltak, de előfordultak olyan kisebb települések is, ahol manuális kezelésű központok üzemeltek. A digitális központok elterjedtsége ekkor még nem számottevő.

Igazi áttörés a hálózat kiépítésében és minőségének javításában , a hagyományos - manuális és analóg - telefonközpontok korszerű digitális központokra való lecserélésében, illetve építésében csak a 90-es évek közepén, a távközlési piac privatizációjával következett be. A Dél-Alföldi Régió területén négy nagy telefontársaság nyert koncessziós jogot. Békés megyében a HUNGAROTEL Rt., Csongrád megyében a DÉLTÁV Rt. Bács-Kiskun megyében két nagy szolgáltató jött létre: a kecskeméti primer körzetben a MATÁV Rt., a bajai, kiskunhalasi és kiskőrösi primer körzetben pedig az EMITEL Távközlési Rt. (1.ábra).

A régióban tapasztalható elmaradott távközlési infrastruktúra miatt a telefontársaságok - ha különböző ütemben és eltérő anyagi lehetőségek mellett is - jelentős beruházásokra kényszerültek szolgáltatási területükön. Ennek eredményeképpen olyan távközlési infrastruktúrát alakítottak ki, amely lehetővé tette nemcsak a távbeszélő alapszolgáltatást, hanem a magasabb szintű adatátviteli szolgáltatások elterjedését is (pl. Internet).

A fent említett társaságok a fejlesztések első fázisának eredményeként a mai régió egész területén - néhány település esetében csak rövidhullámú összeköttetés keretében - ki tudják elégíteni a lakosság telefonvonal iránti igényeit. Ezen a téren már rövid távon kínálati piac kialakulásával számolhatunk.

Adatátvitel tekintetében azonban még bőven akadnak “fehér foltok” a Dél-Alföldön.

Ezt a hiányt felismerve indították be a területen a távközlési szolgáltatók a fejlesztések második nagy fázisát (1997-98 folyamán), amely a rövidhullámú összeköttetések modern rézkábelekkel történő kiváltását, régi elavult rézhálózatok optikai vezetékkel történő helyettesítését, az adatátviteli sávszélességek növelését, az analóg központok digitálisra történő cserélését, valamint az adatátviteli üzembiztonság növelését - alternatív hálózati elérések építését - tűzte ki célul.

A kiinduló állapotok különbözősége, a fejlesztések eltérő üteme és nagyságrendje miatt az alaphálózat kiépítettségében, digitalizáltságában, a telefonközpontok minőségében mégis lényeges különbségeket fedezhetünk fel az egyes koncessziós területek között.

A telefontársaságok eltérő érdekei és különböző üzletpolitikájának következtében sok helyen nem épült ki a modern adatátviteli rendszer infrastruktúrája. A legrosszabb helyzetben az országhatár, és a megyehatár menti kistelepülések vannak.

A Dél-Alföldi Régió teljes informatikai infrastruktúrájához hozzátartoznak még a nagyobb vállalatok (MÁV Rt., Elektromos Művek, MOL Rt., Antenna Hungária Rt.) által üzemeltetett optikai és rövidhullámú hálózatok, melyek nagyobb lakossági igényeket - egyenlőre - nem elégítenek ki, de nem elhanyagolható adatátviteli sávszélességekkel rendelkeznek.

Az informatika társadalmasítása szempontjából a legfontosabb, jelenleg talán a legleterheltebb, s legtöbb embert kiszolgáló hálózat a NIIF HBONE (kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösségek információs infrastruktúrája) hálózata (2.ábra). A régióban ez a hálózat hét települést (Kecskemét, Baja, Szeged, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Gyula, Szarvas) érint, több tízezer felhasználónak biztosítva nélkülözhetetlen információt tanuláshoz, művelődéshez, munkához, szórakozáshoz. A hálózat műszaki állapota ugyan kielégítő, de az Internet által nyújtott alkalmazások fejlődése és terjedése, valamint a felhasználók számának és igényeinek növekedése (9-12 havonta duplázódás) következtében a hálózati kapacitás igen szűk (64 kbit/s-2 Mbit/s). Megfelelő kormányzati - esetleg regionális - támogatás esetén elérhető, hogy a különösen jelentős létszámú felsőoktatási, kutatási és kulturális felhasználói körrel rendelkező regionális centrumaink (Békéscsaba, Kecskemét, Szeged) a jelenleginél jóval nagyobb (2-10 Mbit/s) adatátviteli sávszélességgel kapcsolódjanak az országos hálózathoz. A regionális centrumainkhoz kapcsolódó, főiskolával rendelkező területi központjaink (Baja, Gyula, Hódmezővásárhely, Szarvas) esetében is, a hálózati kapacitások lényeges növekedésével (256 kbit/s-1Mbit/s) számolhatunk az elkövetkezendő években.

A Dél-Alföldi Régióban meglévő - és a tervezett - informatikai hálózat minősége és kiépítettsége országos viszonylatban is jónak tekinthető, bár a régión belül jelentős különbségek mutatkoznak a - 100%-os hálózati digitalizáltsággal rendelkező - Csongrád megyei és az ettől lényegesen elmaradó dél-békési és dél-bácskai területek, valamint a nagyvárosok és a községek között. A távközlési társaságok és Internet szolgáltatók fejlesztési prioritásainak ismeretében valószínűsíthető, hogy a kialakult helyzet jelentős mértékben nem változik, a különbségek konzerválódnak, sőt egyes dinamikusan fejlődő kistérségek (pl. kecskeméti kistérség, Szeged és agglomerációja, közép-békési település-együttes) folyamatos hálózatfejlesztésének köszönhetően a régión belüli különbségek még növekedhetnek is. Az informatikai infrastruktúra fejlesztése tekintetében régión belüli nivellálódást, illetve az országos átlagot meghaladó növekedést - amely a régió versenyképességének fokozódását is eredményezné - csak tudatos területfejlesztési politikával lehet megvalósítani.

 

 

3. Az informatika társadalmasítása

 

Az informatika társadalmasításához két nagyon fontos feltételnek kell teljesülnie. Az egyik ilyen feltétel, az informatikai szolgáltatások elérhetősége (az elérhetőség alatt egyfelől a fizikai - hálózatokhoz történő hozzáférés - elérhetőséget, másfelől a végkészülékek - multimédiás számítógépek, modemek - és szolgáltatások árának nagyságát, a társadalom által történő megfizethetőségét kell érteni), a másik pedig a társadalmi fogadókészség kialakítása.

 

3.1. Az Internet szolgáltatások elérhetősége

Az 1990-es évek közepétől az informatikai szolgáltatások elérhetőségét jelentős mértékben meghatározta az adatátviteli hálózatok - egyre gyorsuló - kiépülése, a számítógépek árának csökkenése, valamint az emelkedő életszínvonal.

Ennek következtében évről-évre emelkedett a régióban eladott számítógépek száma, amelynek csak egy része (kb. 8-10%-a) rendelkezik Internet elérhetőséggel, az Európában is szokatlanul magas telefon és szolgáltatási díjak miatt. Ez a helyzet jellemzően napjainkra sem változott. Pontos statisztikák hiányában csak becsléseket tudunk adni az Internetes végpontok (ún. host gépek) számáról. A legpontosabb közelítést akkor kapjuk, ha megtekintjük a régióban statisztikailag nyilvántartott - “.hu” kiterjesztésű - Magyarországon regisztrált domain név szerverek számát.1 A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy domain név szerverhez átlagosan 10-12 végpont csatlakozik, ez alapján mintegy 3000 db - regisztrált - Internet elérhetőséggel rendelkező számítógépet tarthatunk nyilván.2 Ezek területi elhelyezkedése szoros korrelációt mutat a domain gépek elhelyezkedésével (3.ábra). Az adatok alapján elmondható, hogy a Dél-Alföldi Régió az országos átlagot meghaladó mértékben rendelkezik modern számítógép alapú adatátviteli rendszerekkel. A régión belüli eloszlásról azonban ugyanaz mondható el, mint a hálózat kiépítettségéről; egyenlőtlen. Lényeges koncentrációt csak a nagyobb városokban, s azok közvetlen közelében figyelhetünk meg.

Az Internet elérhetőségű számítógépek számának jelentős növekedését a távközlési piac liberalizációjától3, s ennek következtében - valószínűleg - bekövetkező szolgáltatási árak csökkenésétől várják a szakemberek. Próbálkozások azonban már ma is történnek az Internetes piac bővítésére. Ennek elemei - a tarifapolitika finomításai (telefon-kedvezmények, adatforgalomra nyújtott kedvezmények, szolgáltatói visszatérítések, ingyenes e-mail stb.) és az alternatív Internet-szolgáltatók megjelenése - már a Dél-Alföldön is felfedezhetők.

Legígéretesebb alternatív megoldásként jelentkezik a kábel tv-k bevonása az Internetes adatforgalom közvetítésébe. Ez a megoldás három okból is előre mutató. Egyrészt a kábeltévés rendszer 60 TV csatorna átvitelére alkalmas, egy csatornányi helyen 30Mbit/s adatátviteli sebesség érhető el, tehát nagyságrendekkel gyorsabbak, nagyobb kapacitásúak, mint a ma használatos telefonvonalak (56kbit/s). Másrészt lényegesen olcsóbbak lennének, mint a mai szolgáltatási árak. Harmadrészt a további fejlesztések, és a fejlődés szempontjából nagyon fontos, hogy a Dél-Alföldi Régióban 86 település 160000 háztartásában elérhetőek a kábeltelevíziós szolgáltatások (4.ábra). A szolgáltatási kör egyre bővül, így már középtávon lehetőség adódik arra, hogy a települések mintegy 35%-ban a lakosság majdnem 50%-a potenciálisan Internet felhasználói lehetőséghez jusson.

 

3.2. A társadalmi fogadókészség kialakítása

Az információs társadalom megvalósítása felé haladó országok mindegyike igen nagy erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy olyan oktatási rendszer alakuljon ki, amelynek elvégzése után kikerülő emberek, képesek legyenek az információk gyors beszerzésére (feltételként jelentkezik több nyelv ismerete), a legújabb eredmények alkalmazására, innovatív gondolkodásra. Ha a régiónk ezeknek az igényeknek is meg akar felelni, akkor a társadalom lehető legszélesebb rétegeivel kell megismertetni a modern adatkommunikációs technikákat, s általuk nyújtott szolgáltatásokat. Ennek érdekében előremutató kormányzati programok indultak be a rendszerváltás óta (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program, Nemzeti Informatikai Stratégia kidolgozása, Sulinet Program stb.). A Dél-Alföldön a programok keretében a felsőoktatási és kutatói szférában tevékenykedő több ezer kutató, oktató és diák ismerkedhetett meg az informatikában rejlő lehetőségekkel. A közgyűjteményi közösségek bekapcsolásával pedig újabb tízezrek jutottak hasznos információk birtokába. A Sulinet program eredményeként 74 általános és középiskola, illetve kollégium került az országos Internet-hálózatba való bekötésre. (Ez a szám a jövőben valószínűleg nem fog jelentősen változni, hiszen a programot 1998 folyamán leállították). Mivel ezek a fejlesztések egy viszonylag szűk társadalmi csoportot érintettek, ezért - a felsoroltakon kívül - nagyon jelentős szerepet töltenek be a társadalmi fogadókészség kialakításában a különböző oktatási és átképzési központok, valamint a kisebb településen szerveződő teleházak. A teleház program 1996-ban indult be hazánkban az informatikai kultúra elterjesztésére, az elszigetelt vidékek fejlődési lehetőségeinek bővítésére. Az indulás óta régiónkban 4 teleház kezdte meg működését és további 11 áll fejlesztés alatt (5.ábra). A szolgáltatások (Internet elérés, közhasznú tájékoztatás, munkaügyi szolgáltatások, oktatás, átképzés, távmunka végzés, távoktatás szervezés stb.) széles skáláját nyújtó teleházak társadalmi hasznosságuk és az egyre bővülő lakossági igények miatt jelentős fejlődés előtt állnak.

Sajnos a régióban található teleházak mind számukban, mind kiépítettségükben elmaradnak az országos átlagtól. A hátrány azonban gyorsan ledolgozható, ha a területi politika figyelembe veszi a hazai és nemzetközi eredményeket és társadalmi hasznosságához, súlyához mérten támogatja a teleház mozgalmat. Ebben az esetben a teleházak száma az elkövetkezendő egy évtizedben a mostani 2-3 szorosára emelkedhet, területi elhelyezkedésük pedig egyenletesebb lehet.

Az elkövetkezendő évek fontos kérdése lesz, hogy a politika, a közművelődés, a pedagógia, a tudományos élet és a média milyen mértékben tud hozzájárulni a társadalmi fogadókészség fokozásához, a leszakadó társadalmi rétegek kulturális felemelkedéséhez. Erre a kérdésre adandó pozitív válasz, ugyanis feltétele minden régió fejlődésének és versenyképességének.

 

 

4. Az informatika által nyújtott lehetőségek

 

Az Internet szolgáltatók napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tartalomszolgáltatás bővítésére, az alapalkalmazások (e-mail, www alapú információszolgáltatás, digitális könyvtárak, adatbázisok stb.) tökéletesítésére. Az informatika által nyújtott lehetőségek azonban messze túlmutatnak az alapalkalmazások körén. Az informatika banki, kereskedelmi, kulturális alkalmazásán túl az utóbbi években megjelent a területfejlesztés eszköztárában is. A Dél-Alföldi Régióban egyre több település, kistérség érzi fontosnak a világhálón történő megjelenést,4 ez kiváló marketing lehetőséget biztosít a bemutatkozó területeknek. Több településen fontosnak tartják az intelligens város programjának beindítását (pl. Baja, Hódmezővásárhely, Kecskemét), amelynek keretében egységes rendszerbe kívánják integrálni a vállalkozásoknál, közintézményekben és a háztartásokban lévő Internetes végpontokat, valamint a köztereken elhelyezett ún. info-kiosztókat. Próbálkozások történnek a távmunka meghonosítására is. Ennek keretében a teleházak és nagyobb vállalatok megbízásokat adnak a “távmunkásoknak” adat-és szövegfeldolgozási munkákra, programozásra, fordításra, könyvelésre, tanácsadásra stb.

Régiónkban egyenlőre kevesen foglalkoznak távmunkával, de a megfelelő jogi szabályozás kialakítását követően, ezen a területen is dinamikus fejlődésre számíthatunk.

A jövő egyik nagyon fontos feladata lesz a Dél-Alföldi Régió térinformatikai rendszerének kialakítása, ami arra hivatott, hogy összekösse és információval lássa el a kistérségek központjait. A rendszeren megtalálható lesz valamennyi fontos területi információ - földhivatali, statisztikai, vízügyi, befektetési, szabályozási - ami egyenlőre csak hosszas utánajárással beszerezhető. Ez az adatbázis elsősorban a területi tervezők, területfejlesztők munkájához fog segítséget nyújtani. A rendszer a tervezés első fázisában van, megvalósulása néhány éven belül várható.

Az információs rendszerek fejlődésének alapvetően fontos szerepe lehet a régióban a komplementer-központok kialakítási elvére építő területfejlesztésben és a nemzetközi kapcsolatok szélesítése terén is.

 

 

Jegyzetek

 

1 Magyarországi domain név regisztráció és nyilvántartás (www.nic.hu).

2 Valószínű, hogy a tényleges Internetes elérhetőséggel rendelkező számítógépek száma ennél sokkal nagyobb (kb. 4000 db) ezt látszanak alátámasztani a nemzetközi statisztikák is (www.ripe.net).

3 A távközlés liberalizációja előreláthatóan 2001-ben fog bekövetkezni, bár elkezdődtek a tárgyalások az időpont előrehozásáról.

4 Dél-Alföldi települések az Interneten (www.rkk.hu , www.kincskereso.hu , www.gyaloglo.hu , www.fsz.bme.hu/hungary