Az audio-vizuális kultúra állapota

(néhány kérdőíves vizsgálat tükrében 1997-1999)

Elméleti bevezető

Kevés olyan kutatás volt az elmúlt évtizedben, ami a modernizáció központjául a tömegkommunikációs alrendszert választotta, pedig a tömegkommunikáció nemcsak klímát teremt az innovációs folyamatok befogadáshoz, hanem gerjeszti és közvetíti is a modernizációt, az értékeket, a normákat, a magatartásmintákat, az életmódelemeket stb.

Úgy véljük, hogy a napjainkban érvényesülő modernizációs megatrendek közül a globalizáció erősödése és ezzel egyidejűleg a lokalitás és a regionalitás jelentőségének növekedése a legszembetűnőbb. A lokalitás az a tér, az a prizma, amelyen a globalizáció hatása megtörik. A regionalitás és a kommunikációs alrendszer egymásra hatásakor érdemes megvizsgálni, hogy milyen mértékben nyitottak egy térség tömegkommunikációs kultúra-közvetítő rendszerei (ide sorolható minden, a multiplex mozitól a városi televíziókig). Annyira nyitottak-e, hogy – ellenállás nélkül beengedve minden ún. főhatást – szinte ,,felolvadnak” globalizálódó-homogenizálódó környezetünkben vagy ellenkezőleg: oly mértékben zártak, hogy - ,,vasfüggönyt” eresztve minden vélt vagy valós globalizációs veszély elé – kizárják magukat a modernizációs világfolyamatokból. Vizsgálandó az is, hogy megfelelő nyitottsággal rendelkeznek-e ahhoz, hogy a modernizációs centrumokból érkező inputokra megfelelően különböző output válaszokat adva megőrizhessék relatív önállóságukat, rendszer-identitásukat.

1997-1999 között a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Szolnoki Társadalomkutató Csoportja számtalan¹ olyan survey vizsgálatot végzett, amelyek kellő tényanyagot biztosítanak az audio-vizuális kultúra lokális állapotfelméréséhez. Jelen tanulmányban - bár az audio-vizuális kultúra több elemét is érintjük - a mozira, a mozizás új lehetőségeire, valamint az (al)rendszer szempontú megközelítésekre² helyezzük a hangsúlyt, s területileg és társadalmilag főként a megyeszékhelyre, de kontrollként megyei trendekre is fókuszálunk.

Az audio-vizuális kultúra helyzete egy térkapcsolati elemzés³ tükrében

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Szolnoki Társadalomkutató Csoportja a megye települési önkormányzatainak küldött, önkitöltős – nyitott és zárt kérdéseket egyaránt tartalmazó -kérdőívek segítségével térkapcsolati vizsgálatokat végzett 1999 júniusában⁴. A fejezet értelmezéshez elengedhetetlen néhány fogalom magyarázata. Eljárói vonzásnak nevezzük azt, amikor egy-egy település valamilyen kínálata racionális cselekvésre kényszeríti az adott település lakóját. Statikus vonzásnak nevezzük azt, amikor a település kínálatát helyben veszik igénybe más település polgárai.

Ebben a fejezetben az audio-vizuális kultúra fogalmát tágan, az információs társadalom irányából értelmezzük. Ide sorolunk minden olyan eszközt, amellyel az audio-vizuális kultúrát elérheti a megye polgára.

A kistérségek közös jellemzője, hogy a települési videotékák majdnem mindenütt működnek.. A 100 éves múlttal rendelkező mozi esetében a karcagi kistérség előkelő helyen áll, mert a települések többségében működik a mozi, a térségközpontban még művészfilmeket is vetítenek. Helyi televíziós kezdeményezések is sokfelé vannak, de helyi rádiós működésről nem tudunk. Az önkormányzat és intézményeiknél átlagosan 115 számítógép⁵ található. Az Internet elérésére kistérségi átlagban 21 számítógép alkalmas.⁶

A tiszazugi kistérség területén – a központ és Cserkeszőlő kivételével - nincs mozi. A megszűnés átlagos éve 1989.⁷ Két településen működik helyi tv. Az önkormányzatoknál és intézményeiknél átlagosan 28 számítógép⁸ üzemel. Az internetet kistérségi átlagban⁹ három számítógépről lehet elérni.

A szolnoki kistérség moziellátottsága rossz. A válaszadó települések többségében nincs vetítés. A filmszínházak a statisztikai átlag szintjén¹⁰ 1989-ben csukták be kapuikat. Helyi tv két helyen működik, helyi rádió a -válaszadó településeken – nem üzemel. Az önkormányzatoknál és intézményeiknél átlagosan¹¹ 23 gép van, s majdnem egy tucatról az Internet¹² is elérhető.

A tiszafüredi kistérségben a mozik többsége nem vetít filmeket. Az átlagos megszűnési év¹³ 1985. Helyi tv és rádió nincs. Az önkormányzatoknál és intézményeiknél fellelhető számítógépek száma átlagosan¹⁴ 21, az Internetet¹⁵ egyről lehet elérni.

A törökszentmiklósi kistérség esetében a központ kivételével nincs mozi. Átlagosan 14 éve¹⁶ szűntek meg. Helyi tv és rádió egy helyen sugároz. Az önkormányzatoknál és intézményeiknél átlagosan 45 számítógép¹⁷ üzemel. Az internetet kistérségi átlagban¹⁸ háromról lehet elérni.

A jászsági kistérség közel felében van legalább heti periódusban vetítő filmszínház. A mozik megszűnésének átlagos éve¹⁹ 1990. Helyi tv két helyen, rádió egy településen sugároz műsort. Az önkormányzatoknál és intézményeiknél átlagosan²⁰ 38 gép van, és több mint egy tucatról az Internet²¹ is elérhető.

A mozi települési vonzásai

A karcagi kistérség esetében filmszínházba a következő településekre járnak a lakók leginkább :Mezőtúr, Kisújszállás, Karcag és (a határos kistérségben) Kunhegyes. A jászsági kistérség települései közül a következőkben járnak el moziba az ott lakók: Jászjákóhalma, Jászivány Jásztelek, Alattyán, Jánoshida, Jászkisér, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászszentandrás. Az eljárói vonzás mellett lényeges elem a statikus vonzás. Jászberény, Jászapáti és (a határos kistérségben) Szolnok mozijai képesek elszívni a jászsági települések lakóit. A tiszafüredi kistérség polgárai a következő településekről mennek leginkább moziba: Tiszaderzs, Tomajmonostora, Tiszabura, Kenderes, Bánhalma, Tiszaörs, Kunhegyes. Tiszafüred, Abádszalók, Kunhegyes, valamint a két szomszédos kistérségi központ - Szolnok, Törökszentmiklós - mozijai vonzzák a tiszafüredi kistérségben élőket.

Tiszaföldvár, Cibakháza, Rákócziújfalu azok a szolnoki kistérségbe tartozó települések, amelyek polgárai gyakran felkeresik a mozikat. A célpont gyakran más megyében van, -Cegléd, Tiszakécske, Budapest – de a kistérségi centrum és alközpont -Szolnok, Martfű - mozijai is vonzzák az érdeklődő kistérségi lakókat.

A tiszazugi települések lakói leginkább a szomszéd megyékbe - Szarvasra, Csongrádra -, illetve a karcagi kistérség településeire Mezőtúrra, valamint Kunszentmártonba és Cserkeszőlőre járnak egy-egy moziban megnézendő játékfilmért.

Tiszapüspökiről, Fegyverekről és Tiszatenyőről érkeznek a törökszentmiklósi kistérség egyetlen mozijába leginkább a filmkedvelők. Az eljárói vonzás ebben az esetben karcagi és szolnoki kistérségi településeket, Martfű, Mezőtúr és Szolnok mozijait érinti leginkább.

1997: reprezentatív felmérés a 14-25 évesek körében a megyeszékhelyen²²

A két évvel ezelőtti kutatás²³ a közművelődés helyi állapotának feltérképezése mellett a fiatalok tágabb tömegkommunikációs, művelődési és szórakozási fogyasztási szokásainak leírására törekedett.

Életmód, művelődés

A fiatalok szabadidejének nagy részét leköti a televíziózás, mivel a válaszadók fele (49 százalék) három órát vagy többet tévézik naponta. Elgondolkodtató, hogy minden tizedik (11 százalék) válaszadó minimum öt órát ül a televízió előtt. A Városi Televízió ifjúsági nézettsége nem túl magas, a fiatalok 40 százaléka egyáltalán nem nézi a helyi televízió adásait. A műsorokkal szemben inkább kritikusak a nézők, mivel a 100 fokozatú skálán (0: nagyon elégedetlen, 100: nagyon elégedett) kapott átlag 43 pont.

A Szigligeti Színház műsoraival való elégedettséget hasonló skálán mértük. A fiatalok inkább elégedettek a város színházával, amit az 57 pontos átlagérték, vagy a 40 százalékos nagyon elégedett válaszarány jelez. A színház látogatottsága viszont már kevésbé kedvező, mert a fiatalok egynegyede egyáltalán nem, egyötöde pedig még az évi 1-2 alkalomnál is ritkábban jár színházba.

Nem csak a szórakozási és művelődési lehetőségekről, hanem a város történéseiről való tájékozódásnak is fontos csatornája a helyi nyomtatott sajtó. A válaszadók körében az Új Néplap a leginkább népszerű (80 százalékuk olvassa valamilyen gyakorisággal), a Jászkunság folyóirat a többség számára ismeretlen. A városi műsorfüzet és a helyi hirdetési újságok olvasottsága is mérsékelten jellemzi a kérdezetteket. A Guttenberg-galaxis válságát jelzi még az a tény, hogy a tanulóifjúság csupán 19 százaléka olvas naponta nem tankönyvet, s elgondolkodtató, hogy 7 százalékuk számára csak a tankönyv nyújt olvasmány élményt.

Az aktív sportolás, zenélés és művészeti tevékenység csak a fiatalok kis hányadára jellemző, hasonlóan a hobbi vagy művészeti kisközösségek aktív tagságához. A szórakozási formák közül kiemelkedik a diszkó szerepe: a fiatalok 61 százaléka legalább havi 1-2 alkalommal (29 százalékuk hetente egyszer) diszkózik. Jelentős még a moziba járók aránya is: a kérdezettek kétharmada havi 1-2 alkalommal, vagy gyakrabban jár moziba. A házibuli sem idegen szabadidő eltöltési forma a válaszadók körében, mivel 40 százalékuk havonta 1-2 alkalommal részt vesz házibulin. (1-2. táblázat)

1. táblázat
Egy átlagos szombat este szabadon választhatsz abban, hogy hol töltöd az estédet. A felsorolt lehetőségeket osztályozd annak megfelelően, hogy mennyire szívesen választanád. (százalékban)

* csak a szolnokiakra vonatkozik,** csak a kollégistákra vonatkozik

2. táblázat
Milyen gyakran veszel részt a következőkben? (százalékban)

A mozi az ifjúsági életmódban

A televízió előtt töltött órák száma rossz hatással van a szombat esti mozizásra. Minél többet tévézik a kérdezett, annál nehezebb kimozdítani őt otthonából szombat este egy mozi kedvéért. Ez a trend a gyakoriság vizsgálatakor megfordul. Látható, hogy a hétvégére figyelő televíziós műsorpolitika (versenyhelyzet!) ellenére a 14-25 éves korosztály aktívan látogatja a mozit. A gyakorisági megoszlást (bár nem szignifikánsan) a 19-25 éves korosztály vezeti. A szülői szocializáció tükrében az látható, hogy amíg az apa végzettsége gyakorlatilag nincs hatással a gyermek mozi-preferenciáira, az érettségizett anyákkal ,,rendelkező" megkérdezettek közel kétszer gyakrabban választják a mozit, mint a más végzettségű édesanyák gyermekei.

Fontos megnéznünk, hogy miként jelentkezik a hétköznapokat uraló reklámok befolyásoló hatása a vizsgált korcsoportban. Vagyis: mi alapján (tájékozódási forrás) döntenek úgy a fiatalok, hogy szombat estéjüket a moziban töltsék. A 3. táblázatból kiderül, hogy a szombat esti program-választásban a személyes befogadásnak, a találkozásoknak van kiemelt szerepe.

3. táblázat
A mozit legalább szívesen választók (fő) a város szórakozási lehetőségeiről való tájékozódás tükrében

Rész az egészben: Az életmód jellemzői a Széchenyi lakótelepen²⁴

Tömegkommunikációs fogyasztás

1998 júliusában a Széchenyi-lakótelepen 15.702 fő élt. A 4. táblázat a Széchenyi-lakótelepen élő 18 éven felüli polgárok nemek és korszerinti összetételét mutatja.

A lakótelepen élő felnőttek elsődleges kommunikációs forrása a televízió, mivel gyakorlatilag mindenki (99,5 százalék) nézi a televízió adásait. A tv-készülék előtt töltött idő már-már elképesztő mértékű: a lakosság egyötöde (22 százalék) naponta öt órán keresztül, vagy annál nagyobb mértékben televíziózik, de 17 százaléka napi négy órát, 23 százaléka naponta legalább három órát ül a televíziót nézve²⁵.

A leggyakrabban nézett csatornák a viszonylag új kereskedelmi (és elsősorban szórakoztató műsorokat sugárzó) adók. Ezt követi a két közszolgálati csatorna, s igen jelentősnek mondható a városi televízió nézettsége: a lakótelepi lakosság 31 százaléka naponta nézi a VTV műsorait, s csupán 22 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem kísérik figyelemmel a helyi televízió programjait.

A nyomtatott sajtó olvasása már közel sem olyan intenzív, mint a televíziózás. Valamilyen napilapot a lakosság 66 százaléka olvas naponta, s a hetilapok olvasása 57 százalékot jellemez heti 1-2 alkalommal, vagy gyakrabban. A folyóiratok és könyvek nem túl gyakori, de rendszeres olvasása a lakótelepen élők jelentős részét jellemzi: könyvet a lakosság 61 százaléka, folyóiratot 43 százaléka olvas havonta 1-2 alkalommal, vagy gyakrabban.

Az intenzívebb elektronikus sajtófogyasztás miatt nem véletlen, hogy a kérdezettek leginkább a helyi televízióból és rádióból tájékozódnak a lakótelepen, illetve a Szolnokon történt eseményekről. A megyei lapok és a helyi sajtó szerepe is kiemelkedő, de a közvetlen családi forrás sem elhanyagolható. A közigazgatási fórumok, vagy az önkormányzati képviselő, valamint az információs társadalom előhírnökeként az Internet gyakorlatilag semmilyen szerepet nem játszanak a polgárok helyi tájékoztatásában.

A közösségi kapcsolatok lehetőségei

A lakótelepen élők jelentős része egyáltalán nem ápolja a rokoni és baráti kapcsolatait, a közvetlen szomszédokkal tartott személyes kapcsolat a lakosság fele számára teljesen ismeretlen. Mivel a lakótelepre költözés előtt a lakosság több mint fele Szolnok valamelyik részén élt, ezért a rokonok látogatása gyakoribb a nem lakótelepi részeken.

A cukrászda vagy presszó látogatása – akár a lakótelepen, akár Szolnok más részén – a lakosság 40 százalékát egyáltalán nem jellemzi, ennél is ritkábban fordul elő a lakótelepen élőkkel, hogy valamelyik étteremnek, vagy diszkónak a vendégei.

6. táblázat
” Milyen gyakran szoktak Önök járni...” (százfokozatú skála átlagpontjai, illetve a “soha” válaszok százalékos aránya )²⁷

A helyi vendéglátó- és szórakoztatóipar számára igen ritka vendégnek számító lakótelepi felnőttek a város kulturális intézményeit is csak nagyritkán látogatják, illetve a lakosság nagy részének egyáltalán nincs a város hangversenyeiről, kiállításairól vagy más kulturális programjairól semmilyen élménye.

Még a leggyakrabban látogatott könyvtárban is a lakosság több mint fele (54 százalék) egyáltalán nem járt az elmúlt évben, a kiállítások és a hangversenyek gyakorlatilag 30-40 százalék számára nyújtottak élményt, s igazán elgondolkoztató, hogy a város kulturális centrumainak számító művelődési házakban a lakótelepi felnőtt lakosság közel kétharmada (63 százalék) egyáltalán nem vett részt semmilyen programon.

7. táblázat
” Az elmúlt évben hány alkalommal járt Ön Szolnokon...” (százfokozatú skála átlagpontjai )²⁸

A kulturális és művészeti programok iránti érdektelenséget a kérdezettek elsősorban az idő és pénzhiánnyal magyarázzák.

8. táblázat
” Mi az oka annak, hogy nem jár ilyen helyekre Szolnokon? ” (említési arányok, százalékban)

Szolnok: hagyományos vagy multiplex mozi?

1999 tavaszán a város teljes területén mértük fel az életmód és értékek mozizásra vonatkozó elemeit.

Filmek a hagyományos csatornákon²⁹

A moziba járási gyakoriság tekintetében Szolnokon a legaktívabb korosztálynak a 18-33 évesek mutatkoztak. 22 százalékuk legalább havonta megnéz egy filmet egy moziban. A korcsoportok azonban nagy átlagban évente járnak moziba. Kivételnek számítanak az 53 évnél idősebbek. Számukra a mozi nem alternatíva már. A nemek alapján nem figyelhető meg szignifikáns összefüggés, bár aktívabbnak a férfiak tűnnek. Iskolai végzettség szerint leginkább az érettségizettek szórakozása a mozi - havonta vagy sűrűbben 22 százalék jár -, a diplomások ebbe a kategóriába tartozó aránya 14 százalék.

A család/háztartás összes havi nettó keresetét³⁰ a mozibajárási gyakorisággal összevetve az látható, hogy inkább a ,,közép" keresetűek kikapcsolódási tere a mozi. 18 százalékuk jár havonta vagy sűrűbben., azonban az alacsony keresetűek is eljárnak legalább évente. A családi állapot határozza meg a leginkább moziba járást. A nőtlenek, hajadonok 38 százaléka jár havonta vagy sűrűbben, a házasoknak csak egytizede. Ők leginkább évente keresik fel a mozit.

A videózás a 18-33 évesek között a legelterjedtebb. Kétharmaduk néz ilyen módon havonta vagy sűrűbben játékfilmet. Az adatokból az szűrhető le, hogy főként a nők videóznak. A jövedelmi kategóriák tekintetében pedig az látható, hogy a közép és felső jövedelmi kategóriájú csoportok videóznak inkább. A videót inkább a nagycsaládosok nézik, de köztük (3 vagy többen egy háztartásban élők) van a legtöbb ,,soha nem nézi" válaszadók aránya is.

A mozikat valamilyen gyakorisággal látogatók számára a film kiválasztását elsősorban a szereplők és az ismerősi kör véleménye határozza meg, s igen csekély szerepet játszik a mozi kényelme, elérhetősége. A film rendezője, vagy különösen a nemzetisége meglepő módon szintén kevésbé befolyásolja a döntéseket. A meglepetést az indokolja, hogy a legnagyobb filmélményeket tekintve a relatív többség amerikai filmet nevezett meg, de a magyar filmek említése is számottevő.

9. táblázat
Milyen szempontok alapján választja ki a moziban megnézendő filmet? Osztályozzon úgy, ahogyan az iskolában szokás! Adjon egyest, ha egyáltalán nem és adjon ötöst, ha leginkább ezek alapján választja ki a moziban megnézendő filmet ! (százfokozatú skála)

A korábbi eredmények arra engednek következtetni, hogy a felnőtt szolnokiak többsége inkább elzárkózik a város mozizási lehetőségeinek bővítésétől. A lakosság 65 százaléka a multiplex mozik, míg 62 százaléka a művészfilmek kialakítását nem tartotta szükségesnek. Figyelemreméltó, hogy ezeket a minőségi szórakozási alternatívákat csak kevéssel előzi meg a városfejlesztési célkategóriákban a fogyasztói társadalom egyik - hazánkban - újabb irányzata a bevásárlóközpontok építése. Bár elgondolkodtató, hogy a bevásárlóközpontokat inkább a városon kívülre építenék a megkérdezettek.

10. táblázat
Mennyire tartja szükségesnek az alábbi városfejlesztési elképzeléseket a városban? Osztályozzon úgy, ahogy az iskolában szokás! Adjon egyest, ha egyáltalán nem tartja annak, és adjon ötöst, ha leginkább szükségesnek gondolja.

Filmélmények

A befogadást vizsgáló szociológia alaptémája a meghatározó filmélmény-vizsgálat. Jelen kutatásban az 1946 előtt születetteknek a magyar film volt a legemlékezetesebb (36%), bár a ,,nem tudom" kategóriát (34%) is közülük említették leginkább. Fontos, hogy egyedül ebben a korosztályban értek el az európai filmek legalább 10 százalékot. Az egyéb nemzetiségű filmet jelölők - feltehetően az elmúlt évtizedekben még sokkal gyakoribb és nem főváros-centrikus filmhetek és a társadalmi forgalmazás következtében - főként a középkorosztály (34-52 évesek) tagjai. A korcsoportok között a magyar film- élmény egyenletesen csökken. Ezzel fordított utat jár be az amerikai film ,,karrierje". Az iskolai végzettség tükrében az látszik, hogy magyar filmet az érettségizettek és a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők, európai filmet inkább a diplomások jelöltek. Az amerikai filmek dominanciája csak a legfeljebb 8 általánost elérők esetében dőlt meg.

11. táblázat
Alapfilm-élmények a korosztályok és az iskolai végzettség tükrében (%)

A nemek tekintetében a nők feleltek az alapfilm-élmény kérdésre több ,,nem tudommal", de közülük kétszer annyian jeleztek magyar filmet, mint a férfiaknál, akiknek főként az amerikai filmek okoztak maradandó élményt.

Összegzés

Úgy véljük, hogy ezzel az előtanulmánnyal jól észrevehetően jeleztük azt, hogy a globalizáció, a westernizáció hatásai kivédhetetlenek. A lokalitás prizmája az, ahol - ha van helyi program, humán erőforrás - a tömegkultúra károsnak gondolt hatásai feloldódhatnak, sajátos magyarországi, szolnoki értelmet kaphatnak.

Szolnok esetében a trendek visszatükröződnek a lakosság tömegkommunikációs-fogyasztási szokásain. A hagyományos mozi visszaszorulásának lehetünk tanúi. Az új, a multiplex kultúra azonban még nem elég erős. Az individualizáció és a közösségiség határán vagyunk. A presztizsértékű ,,plazás" életformára a megkérdezettek többsége még nem hangolódott rá. A mozi megújulási alternatíváját a 25 évnél fiatalabbak jelenthetik, akik szívesen moziznak. Őket pedig személyes marketinggel, a társadalmi forgalmazás új módszereivel - média tanárok, kortárs segítők, ifjúság-segítők, belvárosi klubok bevonása - lehet ,,megcélozni", orientálni.

A térkapcsolati elemzésből azt látjuk, hogy a mozi vonzó hatása leginkább Szolnokra irányul, de megfigyelhető a kistérségi központok – Karcag, Törökszentmiklós, Jászberény, Kunszentmárton – és alközpontok – Kisújszállás, Mezőtúr, Martfű, Kunhegyes, Jászapáti, Cserkeszőlő - valamint a szomszéd megyéhez tartozó települések, – Cegléd, Budapest, Csongrád, Szarvas – vonzása is. Az egyéb településeken a mozik már megszűntek.

A továbblépéshez, az információs társadalom hatékony fogadásához szükséges az a rendszerelvű koordináció, amely biztosítja, hogy a településeken, kistérségekbe a tömegkommunikációs szerkezeti elemek ne csak a központban létezzenek. Ezért tartjuk szükségesnek – a vidék- és városfejlesztés új szegmenseként – a tényleges kommunikációs hálózatok területi alakzatainak felmérését, a települések, kistérségek kommunikációs stratégiáinak kialakítását.

Jegyzetek

¹ Hamar Anna- Murányi István -Szoboszlai Zsolt: Az ifjúság és közművelődés helyzete Szolnokon 1997-ben. Kézirat
Murányi István -Szoboszlai Zsolt: Életmód és drogfogyasztás a szolnoki fiatalok körében. 1998. Kézirat
Murányi István -Szoboszlai Zsolt: Ifjúsági életmód és szokásvizsgálat Jász-Nagykun-Szolnok megyében. 1998. Kézirat

² Itt egyrészt a tömegkommunikációra, valamint a különböző életmódszegmensekre gondolunk.

3 Szarvák Tibor: Térkapcsolatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében. MTA RKK ATI Szolnoki Társadalomkutató Csoport. Kézirat 1999.