Szoboszlai Zsolt

 

 

Az információs társadalom háttere II.

Ifjúsági életmód, szokás- és értékvizsgálat

Jász-Nagykun-Szolnok megyében

 

1. Mintavétel, módszerek

 

A kérdőíves kutatás N=1.600 fős mintáját úgy alakítottuk ki, hogy kellően reprezentálja a Jász-Nagykun-Szolnok megyei középiskolás korú fiatalokat nem, életkor, iskolatípus, valamint lakóhelyi jellemzők (helybéli, bejáró, kollégista) alapján. A kérdőív önkitöltős jellegéből adódott, hogy alapegységként az iskolai osztály szerepelt. A kutatás adatfelvétele 1998. októberében zajlott.

 

 

2. A minta néhány jellemzője

 

A válaszadó fiatalok között közel azonos a fiúk és a lányok aránya. A fiatalok többsége szakközépiskolás, 30 százalék a gimnáziumba, 24 százalék a szakmunkásképző iskolákba járók aránya. Az egyes iskolatípusokban eltérnek a nemi arányok. A szakmunkásképzőkben és a szakközépiskolákban tanulók körében a fiúk aránya a magasabb, amíg a gimnazisták almintájában a lányok aránya jelentősebb.

A középiskolás fiatalok közül a gimnazisták között a legnagyobb a megyeszékhelyen lakók aránya, a szakmunkásképzősök és a szakközépiskolások azonos arányban laknak Szolnokon. A szakközépiskolások körében a legmagasabb azoknak az aránya, akiknek állandó lakóhelyük nem a megye valamelyik települése.

Az elmúlt év végén a tanulók tanulmányi átlaga 3,69, félévkor 3,62 volt (az elmúlt év átlageredménye 3,63). A legmagasabb tanulmányi átlag a gimnazistákat (4,17) jellemzi, őket követi a szakközépiskolások (3,59) és végül a szakmunkásképzősök átlageredménye., amely alig jobb a közepesnél (3,15). Az iskolatípusok közötti eltérésekhez hasonlóan, egyértelmű a nemek közötti különbség is: a lányok eredménye (3,80) lényegesen jobb, mint a fiúké (3,53).

A válaszadó fiatalok közel fele katolikus, s minden tizedik református vallású, azonban igen magas azok aránya, akiket nem kereszteltek meg (jegyeztek be valamilyen felekezethez). A fiatalok többsége nem vallásos, nem követi a történelmi egyházak elveit. A fiatalok 29 százaléka a ”nem vagyok vallásos”, 11 százalék a ”más a meggyőződésem, határozottan nem vagyok vallásos”, míg 48 százalék a ”vallásos vagyok a magam módján” kijelentéssel azonosult (az egyház tanításait követő vallásosság csupán a minta 7 százalékát jellemezte). Az önbesorolás ismeretében nem meglepő, hogy a fiatalok fele (50 százalék) egyáltalán nem, 30 százaléka csak családi események, ünnepek alkalmával jár templomba, vallási összejövetelre. A vallásosság jellemzői eltérnek a nemek, a lakóhely és az iskolatípusok alapján képzett csoportokban. A lányok, a gimnazisták és a nem Szolnokon élők között magasabb a vallásos fiatalok aránya, mint a fiúk, a nem gimnazisták és a megyeszékhelyen élők körében.

A fiatalok többsége (62 százalék) inkább jómódúnak, míg 31 százalékuk inkább szegénynek tartja saját családját. (Az egyértelmű “nagyon szegény”, illetve “nagyon gazdag” minősítésre csak 1-2 százalék vállalkozott.) Nem véletlen, hogy az anyagiak szempontjából inkább elégedettek a fiatalok, mivel a családok több mint kétharmadában megtalálható a videomagnó, fagyasztóláda vagy a telefon. Saját rádiótelefonja csak néhányuknak (3 százalék) van, viszont 14 százalékuk használ más tulajdonában lévő mobil telefont.

 

1. tábla
“A felsoroltak közül mivel rendelkezik a családotok?”
(az említési arányok százalékban)

Színes televízió

96

Saját tulajdonú lakás

94

Telefon

81

Fagyasztóláda

79

Videomagnó

75

Automata mosógép

64

Mikrohullámú sütő

45

Parabola antenna

41

Számítógép

36

CD lejátszó

33

Keleti márkájú autó

30

Nyugati márkájú autó

29

Mosogatógép

17

Üdülőtelek vagy nyaraló

15

HBO csatorna

13

Otthoni Internet elérés

4

 

A háztartások felszereltsége, illetve a felsorolt tárgyak tulajdonlása eltérő gyakorisággal jellemzi a fiatalok családjait. A színes tévé, vagy a saját tulajdonú lakás gyakorlatilag minden háztartásban megtalálható, a mosogatógép vagy a nyaraló már csak kevesek privilégiuma.

A gimnazista fiatalokat jelentősen jobb anyagi háttér jellemzi, mint a szakközépiskolás, vagy a legrosszabb anyagiakkal bíró szakmunkás fiatalokat. Az anyagi háttér közötti különbség az urbanizáltsággal is összefügg: a megyeszékhelyen élők családja van a legjobb, a községekben élők vannak a legrosszabb anyagi helyzetben.

 

 

3. Segítő háló, szervezeti tagsági kapcsolatok

 

Egy lehetséges, súlyos konfliktushelyzetben a fiatalok többsége a szüleihez (65 százalék) fordulna. A barátot megjelölők aránya 28 százalék, s csak néhányan említették a tanárokat (1 százalék) vagy más rokont, felnőtt ismerőst (4 százalék). Iskolai konfliktus esetén is a szülő (37 százalék) és a barátok (34 százalék) említése volt a legnagyobb arányú, majd az osztályfőnök megnevezése következett (23 százalék).

A fiatalok 8 százalékának nincs olyan barátja, akivel a számára legfontosabb problémáit, vagy örömeit megoszthatná. A tanulók több mint fele (55 százalék) “nem jár senkivel”, azaz nincs barátja, illetve barátnője. Azoknak az aránya, akiknek van partnere, a gimnazisták körében a legmagasabb (61 százalék), s a szakmunkásképzősök között a legalacsonyabb (45 százalék), s a partnerarány az életkorral arányosan növekszik.1

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei középiskolások közel azonos arányban (21-22 százalék) tagjai valamilyen sportegyesületnek, illetve iskolai szakkörnek. A különféle hobbi-csoportok tagsága még említésre méltó (11 százalék), viszont a közéleti-politikai vagy érdekvédelmi szervezetekben csak elvétve található középiskolás tag. A valamilyen csoportban, szervezetben betöltött vezetői szerep is csak 8 százalékukat jellemzi, igaz, 17 százalék korábban volt vezetőségi tag, illetve vezető. A többség (77 százalék) jelenleg sem és korábban sem volt vezető, sőt 26 százalék azzal a válasszal azonosult, hogy: “távol áll tőlem az ilyesmi”.

 

2. tábla
“Tagja vagy-e valamilyen szervezetnek, csoportnak ?”
(százalékban)

 

Igen

Nem

Tag volt

Érdekli, de nincs ilyen

Sportegyesület, klub

22

61

15

2

Iskolai szakkör

21

67

12

1

Szabadidő klub, hobbi-csoport

11

76

6

7

Iskolai diákönkormányzat

8

86

6

0

Ifjúsági szervezet

6

86

4

4

Hittel, vallással kapcsolatos közösség

5

87

7

1

Jótékonysági, segítő szervezet, csoport

3

92

2

4

Hagyományőrző egyesület, csoport

2

93

4

2

Környezetvédő egyesület, csoport

2

87

5

6

Művészeti egyesület, csoport

2

92

4

2

Városi diákönkormányzat

1

96

2

1

Emberi jogok védelmére alakult szervezet

1

93

1

6

Városvédő egyesület, csoport

1

95

1

3

Politikai szervezet

1

98

1

1

Tudományos egyesület, csoport

1

94

1

4

 

A társadalmi-politikai szervezeti tagságot olyan összevont változóval jellemezzük, amelynek az értéke 0 és 15 közötti lehet és az egyes értékek azt mutatják, hogy hány szervezetnek tagja a válaszadó.

A kutatás eredményei szerint bizonyos szervezetek iránt van igény a fiatalok körében. A többség sportegyesület, ifjúsági szervezet vagy környezetvédelemmel foglalkozó szervezet tagságától nem zárkózna el, viszont a politikai-vallási szerveződéseket kifejezetten elutasítják a középiskolások.

 

3. tábla
“A felsorolt szervezetek, csoportok közül melyeknek a mű
ködésében vennél részt ?”
(százfokozatú skála átlagai)2

 

ÁTLAG

Nagyon szívesen

Nagyon nem szívesen

Sportegyesület, klub

67

41

10

Ifjúsági szervezet

54

19

14

Környezetvédő egyesület, csoport

54

19

14

Jótékonysági, segítő szervezet, csoport

51

17

14

Kulturális egyesület, csoport

42

13

22

Érdekvédelmi szervezet, csoport

41

11

21

Hittel, vallással kapcsolatos közösség

25

5

46

Politikai szervezet, csoport

21

4

51

 

 

4. Életmód

 

A kérdőívben felsoroltak közül a fiatalok leginkább barátaikkal vagy szüleikkel beszélgetnek, tanulnak és zenét hallgatnak. A többséget jellemző gyakori tévézést (és videózást) egy másik kérdés eredménye is megerősíti: a válaszadók közel fele (48 százalék) naponta átlagosan három óránál is több időt tölt a képernyő előtt. Az olvasás, barkácsolás vagy hangszeres muzsikálás csak egy kisebbséget jellemez.

 

4. tábla
“ Milyen gyakran csinálod a következő dolgokat?”
(százfokozatú skála átlagai)3

Barátaimmal beszélgetek

92

Tanulok

91

Családtagjaimmal beszélgetek

90

Zenét hallgatok

90

Tévét nézek

89

Újságot olvasok

73

Segítek a háztartásban (bevásárlás, takarítás stb.)

69

Sétálok, “csavargok” a városban/faluban

54

Videót nézek

48

Partneremmel vagyok

47

Barátaimmal bulizok

43

Nem versenyszerűen sportolok

41

Könyvet olvasok (tankönyvön kívül)

38

Különórára, délutáni fakultációra járok

29

Saját kezűleg készítek tárgyakat (barkácsolás stb.)

23

Versenyszerűen sportolok

20

Internetezek

14

Számítógépezek

14

E-mailezek

11

Hangszeren játszom

10

Pénznyerő automatákkal játszom

8

 

A középiskolások 39 százaléka egyáltalán nem jár kocsmába, 19 százaléka étterembe. Azonban a negyedrészük (23-27 százalék) a művelődési házak, színházak vagy a múzeumok programjainak sem látogatója, s 66 százalék számára a komolyzenei koncert élménye is ismeretlen. A könyvtárlátogatás mellett inkább a szórakozás személytelenebb formái (mozi, diszkó) a leginkább divatos időtöltések.

 

5. tábla
“ Milyen gyakran jársz a következő helyekre, programokra ?”
(százfokozatú skála átlagai)4

 

ÁTLAG

SOHA (százalékban)

Mozi

44

6

Diszkó

41

17

Könyvtár

40

16

Kocsma

35

39

Kirándulás, túra

33

7

Étterem

30

19

Művelődési ház

28

23

Színház

21

27

Múzeum

20

24

Könnyűzenei koncert

18

43

Komolyzenei hangverseny

9

66

 

A fiatalok szabadidő eltöltésének módját leginkább a kortárscsoport befolyásolja. A kérdésünkre (“A felsoroltak közül kinek van leginkább szerepe abban, hogy miként töltöd a szabadidődet? Csak egy választ jelölj be!”) legtöbben a barátokat (43 százalék) jelölték meg, de nem elhanyagolható a partnerek (16 százalék) aránya sem. A szülők elsődleges szerepe a diákok egyharmadát (31 százalék) jellemzi, a többi válaszlehetőség (tanárok, osztálytársak, más felnőttek, hirdetések, reklámok) említési aránya csupán 5-1 százalék közötti.

 

 

5. Értékek és elvek

 

A társadalmi normák és a hétköznapi értékítéletek által stigmatizált cselekedeteket a fiatalok gyakorlatilag kivétel nélkül elutasítják. Az engedékenyebb magatartás olyan cselekedeteknél figyelhető meg, melyekkel szemben a felnőtt társadalom is kevésbé szigorú.

 

6. tábla
“ Mennyire vagy megértő azzal, aki...?”
(százfokozatú skála átlagai )5

Embert öl

96

Kábítószer hatása alatt vezet

96

Tőled lop el valamit

95

Ittasan vezet

92

Egy másik embertől lop

90

Boltból lop

79

Agresszívan viselkedik a társaival

79

Hamis adóbevallást készít

78

Pénznyerő automatán sok pénzt veszít

76

Nem szeret dolgozni

71

Hűtlen a partneréhez

70

Futball vagy más meccsen verekedésbe keveredik

66

Hamis igazolással elkerüli a katonai szolgálatot

62

 

A többségi társadalom számára külcsoportként szemlélt csoportok közül a középiskolások leginkább a bűnözőket vagy a bűnözéshez kapcsolható (kapcsolódó) csoportokat utasítják el. A magyar társadalomban a leginkább előítélettel szemlélt, legnagyobb lélekszámú hazai etnikai kisebbség, a cigányság nagymértékű elutasítását mutatja, hogy az alkoholistákat, vagy a gyógyszerfüggőket kevésbé kritikusan szemlélik a fiatalok.

 

7 tábla
A mássághoz való viszony (“Véleményed szerint hogyan kellene viszonyulni a következő társadalmi csoportokhoz?”
(százfokoz
atú skála átlagai )6

Kábítószer kereskedők

93

Terroristák

92

Szektatagok

67

Fiatalkorú bűnelkövetők

62

Cigányok

54

Kábítószerfüggők

52

Prostituáltak

52

Homoszexuálisok

46

Gyógyszerfüggők

40

Alkoholfüggők

39

Zsidók

34

Hajléktalanok

21

AIDS betegek

18

Lányanyák

17

Külföldiek

14

Munkanélküliek

13

 

A ,,betegekhez” való negatív viszony az átlagosnál jobban jellemzi a legfiatalabbakat (14 évesek) és a nem a megyében élőket, velük szemben a leginkább vallásosak (egyházhű csoport) és a lányok inkább toleránsak. Az etnikai-vallási előítélet elsősorban a fiúkat, az idősebbeket (18 évesnél idősebbeket), az ateistákat és a nem gimnazistákat jellemzi. A különböző ,,bűnözők” elutasítása az átlagosnál erősebb a lányoknál és a községekben élő fiataloknál, míg a leginkább semlegesen szemlélt csoportok elutasítása a szakmunkásképzősök és a legidősebbek (18 évesek és idősebbek) körében nagyobb az átlagosnál.

A kérdőívben szereplő életelvek mindegyike inkább fontos a fiatalok számára (50 pont feletti átlagértékek). A különbség talán úgy fogalmazható meg, hogy a társas kapcsolatok harmóniáját biztosító elvek a leginkább, az anyagi és kognitív elvek, valamint a tudás, mint érték a legkevésbé fontosak számukra.

 

8. tábla
Életelvek (“Mennyire tartod fontosnak a Te életedben a következő dolgokat? ”
(százfokozatú skála átlagai )7

Testi egészség

97

Szülőkkel való jó kapcsolat

96

Baráti összetartozás

94

Harmonikus párkapcsolat, családi élet

94

Egymás tiszteletben tartása

92

Kiállni a számodra fontos dolgok mellett

92

Anyagi biztonság

91

Közbiztonság

91

A veled egykorúakkal való jó kapcsolat

89

Tanulás, fejlődés

89

Közösség, ahová jó tartozni

88

A természeti környezet épsége

87

Erkölcsös, tisztességes magatartás

87

A törvények betartása

85

Sikeresség

85

Sok pénz

82

Nyelvtudás

80

Technikai találmányok, gépek

80

Tanárokkal való jó kapcsolat

78

Közéleti, politikai tájékozottság

69

 

Az általános emberi jellemvonások közül szintén a társas kapcsolatokra vonatkozó jellemzőket preferálják leginkább, s a kreativitás, intolerancia és a vallásos hit fontosságát kevésbé hangsúlyozzák.

 

9. tábla
Emberi jellemzők preferenciája (“Mennyire fontosak számodra a következő dolgok ? ”
(százfokozatú skála átlagai )8

Szeretet

95

Tisztaság

94

Igazságosság

92

Önbizalom

92

Önállóság

91

Tartós párkapcsolat

91

Tudás

91

Lelki egészség

89

Lelkierő

89

Öntudat

89

Segítőkészség

89

Felelősségvállalás

88

Műveltség

88

Okosság

88

Együttműködő készség

86

Humor

86

Nyitottság, befogadó készség

86

Takarékosság

86

Alkalmazkodó készség

85

Kifejezőkészség

84

Fegyelmezettség

82

Aktivitás

79

Mértékletesség

79

Hit valamiben (nem csak vallásos hit)

74

A másság tisztelete

72

Katarzis (érzelmi megtisztulás)

71

 

A fiatalok önértékelése, illetve önbecsülése nagyon pozitív önképet mutat. Különösen a kooperációra való képességet hangsúlyozzák, de a legkisebb átlagpontszámú kritikus önvizsgálat is inkább elfogadó, pontosabban pozitív.

 

10. tábla
“Jellemezd magad a következő szempontok szerint!”
(százfokozatú skála átlagai )9

Hogyan tudok másokkal együtt, közösen dolgozni, tanulni

71

Hogyan tudok alkalmazkodni a változásokhoz

65

Milyen a tárgyi (szakmai) tudásom

65

Hogyan tudok egy idegen környezetbe beilleszkedni

65

Mennyire egészséges az életmódom

65

Hogyan tudom szóban és írásban kifejezni magam

64

Hogyan tudok kulturáltan vitatkozni

61

Hogyan nézek szembe saját hibáimmal, határaimmal

59

 

 

6. Iskola - lakóhely - Európa

 

Az iskola házirendjén kívül a középiskolások többsége számára ismeretlen a mindennapi életüket meghatározó olyan dokumentumok ismerete, mint az iskola szervezeti és működési szabályzata vagy a Diákjogi Charta.

 

11. tábla
“ Tudod-e, mit tartalmaznak a következő dokumentumok?”
(százalékban)

 

Igen

Nem

Nincs ilyen

Az iskolád házirendje

88

11

1

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

38

60

2

Az iskolád szervezeti és működési szabályzata

28

69

3

A Közoktatási Törvény diákjogokkal kapcsolatos fejezetei

26

70

4

Az iskolád pedagógiai programja

20

78

2

Diákjogi Charta

14

71

15

Az Iskolaszék szervezeti és működési szabályzata

12

84

4

 

A diákjogok és kötelességek elsődleges információforrása az osztályfőnök (41 százalékos említési arány), illetve más nevelők, valamint a szülők (17-17 százalék). Ennél kevesebben említették meg az osztálytársakat, barátokat (11 százalék) és még kevesebben az iskolai diákönkormányzat diákvezetőit (7 százalék).10

Tanulmányainak befejezését követően a középiskolások 36 százaléka inkább, míg 24 százaléka nagyon szeretné, ha Jász-Nagykun-Szolnok megyében telepedne le. A kérdésben megosztottak a diákok, mert az “egyáltalán nem szeretném” kijelentéssel 17, az “inkább nem szeretném” lehetőséggel 22 százalék értett egyet. A megyén belüli letelepedési célok többsége (51 százalék) területi szempontból Szolnok vagy környékére vonatkozik, emellett Jászberényt vagy környékét (13 százalék) és Jászárokszállást és környékét (7 százalék) említették értékelhető arányban. A választott térségben a fiatalok többsége (81 százalék) inkább városban szeretne élni.

A meglehetősen erős helyi kötődésnek is köszönhető, hogy a felkínált hat települési-regionális lehetőség közül a diákok 33 százaléka azt a várost (falut) választotta, ahol jelenleg él. Magyarország a fiatalok 31 százalékának, a lakóhely vidéke 11 százaléknak, Európa 9 százaléknak s a megye 8 százaléknak jelent a legtöbbet - a többi lehetőséghez viszonyítva ( a magas bejáró, illetve kollégista arány ellenére “ a város, ahol tanulsz” lehetőséget a diákok csupán 1 százaléka választotta).

A diákok egyharmada (34 százalék) tanácstalan annak eldöntésében, hogy Magyarországnak milyen európai országokkal kellene leginkább politikai-gazdasági kapcsolatokat kialakítani és fenntartani. A legtöbben (53 százalék) a nyugat-európai országokat említették, a közép-, vagy kelet-európai térség említése csupán 9-4 százalék volt.

Az Európai Uniós tagság következményeit a középiskolások többsége pozitívnak véli. Ebben feltehetően annak is szerepe van, hogy a diákok 28 százalékát nagyon, 43 százalékát inkább érdekli az a kérdés, hogy Magyarország tagja lesz-e az Európai Uniónak (az “inkább nem érdekel” választ 17 százalék, a “nagyon nem érdekel” választ 12 százalék adta).

Az integrációtól a fiatalok munkalehetőségeiben és a tanulás feltételeiben egyaránt javulást várnak. A vidék-főváros közötti eltérés, illetve a jelenlegi egyenlőtlen esélyek megszűnésében már megosztottak, de a xenofóbiával rokon kijelentésekkel (külföldiek munkavállalása és tanulása a magyarok rovására) való egyetértés csak egy kisebbséget jellemez.

 

12. tábla
Az Európai Unióhoz való viszony. “Ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak....”
(az “így lesz” válaszok százalékban)

... az emberek könnyebben tudnak munkát vállalni külföldön.

71

... a fiatalok könnyebben tudnak tanulni külföldön.

70

... a fiatalok könnyebben el tudnak helyezkedni.

63

.... hozzá kell szokni a gyakori változásokhoz a munkahelyeken.

57

... a szaktudás, szakértelem többet fog számítani, mint az, hogy hogyan tudja menedzselni magát az ember.

54

... az erkölcsös magatartás számítani fog a munkahelyekre való felvételkor.

54

... a vidéki fiatalok több lehetőséghez jutnak

54

... a budapesti fiatalok több lehetőséghez jutnak.

44

... az egyéni teljesítmény számít majd inkább, mint az, hogy mennyire tud valaki csapatban dolgozni.

33

... a munkavállalásnál hátrány lesz, ha valaki dohányzik.

32

... a külföldiek elveszik a munkalehetőséget a magyarok elől.

27

... a külföldiek elveszik a tanulási lehetőséget a magyarok elől.

17

 

 

Jegyzetek

 

1 14-15 évesek: 40 százalék, 16-17 évesek 46 százalék, 18 éves, vagy idősebbek: 58 százalék.

2 A skála eredeti értékei: 1: nagyon szívesen; 2: inkább szívesen; 3: inkább nem szívesen; 4: nagyon nem szívesen venne részt. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó nagyon nem, a akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki nagyon szívesen részt venne az adott szervezet működésében.

3 A skála eredeti értékei: 1: naponta; 2: hetente többször; 3: hetente egyszer; 4: havonta 1-2 alkalommal; 5: ritkábban; 6: soha nem csinálja.. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó soha nem, a akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki naponta végezné az adott tevékenységet.

4 A skála eredeti értékei: 1: naponta; 2: hetente ; 3: havonta; 4: évente többször; 5: évente vagy ritkábban; 6: soha. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó soha, s akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki naponta járna az adott helyre, programra.

5 A skála eredeti értékei: 1: nagyon; 2: inkább megértő; 3: inkább nem ; 4: nagyon nem megértő. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó nagyon megértő, s akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki nagyon nem megértő az adott jellemzővel szemben.

6 A skála eredeti értékei: 1: teljesen elfogadni és segíteni; 2: teljesen elfogadni; 3: inkább elfogadni ; 4: elzárni és segíteni; 5: inkább elzárni; 6: teljesen elzárni; 7: teljesen elzárni és büntetni. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó teljesen elfogadja és segíti, s akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki teljesen elzárná és büntetné az adott csoportot.

7 Az eredetileg 10 fokozatú skála értékei: 1: egyáltalán nem fontos, 10: a lehető legfontosabb. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó egyáltalán nem, s akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki a lehető legfontosabbnak tartaná az adott elvet, jellemzőt.

8Az eredetileg 10 fokozatú skála értékei: 1: egyáltalán nem fontos, 10: a lehető legfontosabb. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó egyáltalán nem, s akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki a lehető legfontosabbnak tartaná az adott jellemzőt.

9A skála eredeti értékei: 1: nagyon jó; 2: inkább jó; 3: inkább rossz; 4: nagyon rossz. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó nagyon rossznak, s akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki nagyon jónak tartaná magát az adott szempont szerint.

10 A további említési arányok: 6 százalék: nem iskolai újságok, könyvek, kiadványok, rádió vagy TV műsorok; 4 százalék: az iskolai diákönkormányzat segítő pedagógusai; 3 százalék: iskolarádió, iskolaújság, iskolai kiadványok; 3 százalék: semmit nem tud a diákjogokról, kötelességekről; 2 százalék: más rokon, felnőtt ismerős; 1-1 százalék: más ifjúsági szervezet, illetve iskolán kívüli diákjogi segítő szolgálat.