Szoboszlai Zsolt
Az információs társadalom háttere II.
Ifjúsági életmód, szokás- és értékvizsgálat
Jász-Nagykun-Szolnok megyében
1. Mintavétel, módszerek
A kérdőíves kutatás N=1.600 fős mintáját úgy alakítottuk ki, hogy kellően reprezentálja a Jász-Nagykun-Szolnok megyei középiskolás korú fiatalokat nem, életkor, iskolatípus, valamint lakóhelyi jellemzők (helybéli, bejáró, kollégista) alapján. A kérdőív önkitöltős jellegéből adódott, hogy alapegységként az iskolai osztály szerepelt. A kutatás adatfelvétele 1998. októberében zajlott.
2. A minta néhány jellemzője
A válaszadó fiatalok között közel azonos a fiúk és a lányok aránya. A fiatalok többsége szakközépiskolás, 30 százalék a gimnáziumba, 24 százalék a szakmunkásképző iskolákba járók aránya. Az egyes iskolatípusokban eltérnek a nemi arányok. A szakmunkásképzőkben és a szakközépiskolákban tanulók körében a fiúk aránya a magasabb, amíg a gimnazisták almintájában a lányok aránya jelentősebb.
A középiskolás fiatalok közül a gimnazisták között a legnagyobb a megyeszékhelyen lakók aránya, a szakmunkásképzősök és a szakközépiskolások azonos arányban laknak Szolnokon. A szakközépiskolások körében a legmagasabb azoknak az aránya, akiknek állandó lakóhelyük nem a megye valamelyik települése.
Az elmúlt év végén a tanulók tanulmányi átlaga 3,69, félévkor 3,62 volt (az elmúlt év átlageredménye 3,63). A legmagasabb tanulmányi átlag a gimnazistákat (4,17) jellemzi, őket követi a szakközépiskolások (3,59) és végül a szakmunkásképzősök átlageredménye., amely alig jobb a közepesnél (3,15). Az iskolatípusok közötti eltérésekhez hasonlóan, egyértelmű a nemek közötti különbség is: a lányok eredménye (3,80) lényegesen jobb, mint a fiúké (3,53).
A válaszadó fiatalok közel fele katolikus, s minden tizedik református vallású, azonban igen magas azok aránya, akiket nem kereszteltek meg (jegyeztek be valamilyen felekezethez). A fiatalok többsége nem vallásos, nem követi a történelmi egyházak elveit. A fiatalok 29 százaléka a ”nem vagyok vallásos”, 11 százalék a ”más a meggyőződésem, határozottan nem vagyok vallásos”, míg 48 százalék a ”vallásos vagyok a magam módján” kijelentéssel azonosult (az egyház tanításait követő vallásosság csupán a minta 7 százalékát jellemezte). Az önbesorolás ismeretében nem meglepő, hogy a fiatalok fele (50 százalék) egyáltalán nem, 30 százaléka csak családi események, ünnepek alkalmával jár templomba, vallási összejövetelre. A vallásosság jellemzői eltérnek a nemek, a lakóhely és az iskolatípusok alapján képzett csoportokban. A lányok, a gimnazisták és a nem Szolnokon élők között magasabb a vallásos fiatalok aránya, mint a fiúk, a nem gimnazisták és a megyeszékhelyen élők körében.
A fiatalok többsége (62 százalék) inkább jómódúnak, míg 31 százalékuk inkább szegénynek tartja saját családját. (Az egyértelmű “nagyon szegény”, illetve “nagyon gazdag” minősítésre csak 1-2 százalék vállalkozott.) Nem véletlen, hogy az anyagiak szempontjából inkább elégedettek a fiatalok, mivel a családok több mint kétharmadában megtalálható a videomagnó, fagyasztóláda vagy a telefon. Saját rádiótelefonja csak néhányuknak (3 százalék) van, viszont 14 százalékuk használ más tulajdonában lévő mobil telefont.
1. tábla
“A felsoroltak közül mivel rendelkezik a családotok?”
(az említési arányok százalékban)
Színes televízió | 96 |
Saját tulajdonú lakás |
94 |
Telefon |
81 |
Fagyasztóláda |
79 |
Videomagnó |
75 |
Automata mosógép |
64 |
Mikrohullámú sütő |
45 |
Parabola antenna |
41 |
Számítógép |
36 |
CD lejátszó |
33 |
Keleti márkájú autó |
30 |
Nyugati márkájú autó |
29 |
Mosogatógép |
17 |
Üdülőtelek vagy nyaraló |
15 |
HBO csatorna |
13 |
Otthoni Internet elérés |
4 |
A háztartások felszereltsége, illetve a felsorolt tárgyak tulajdonlása eltérő gyakorisággal jellemzi a fiatalok családjait. A színes tévé, vagy a saját tulajdonú lakás gyakorlatilag minden háztartásban megtalálható, a mosogatógép vagy a nyaraló már csak kevesek privilégiuma.
A gimnazista fiatalokat jelentősen jobb anyagi háttér jellemzi, mint a szakközépiskolás, vagy a legrosszabb anyagiakkal bíró szakmunkás fiatalokat. Az anyagi háttér közötti különbség az urbanizáltsággal is összefügg: a megyeszékhelyen élők családja van a legjobb, a községekben élők vannak a legrosszabb anyagi helyzetben.
3. Segítő háló, szervezeti tagsági kapcsolatok
Egy lehetséges, súlyos konfliktushelyzetben a fiatalok többsége a szüleihez (65 százalék) fordulna. A barátot megjelölők aránya 28 százalék, s csak néhányan említették a tanárokat (1 százalék) vagy más rokont, felnőtt ismerőst (4 százalék). Iskolai konfliktus esetén is a szülő (37 százalék) és a barátok (34 százalék) említése volt a legnagyobb arányú, majd az osztályfőnök megnevezése következett (23 százalék).
A fiatalok 8 százalékának nincs olyan barátja, akivel a számára legfontosabb problémáit, vagy örömeit megoszthatná. A tanulók több mint fele (55 százalék) “nem jár senkivel”, azaz nincs barátja, illetve barátnője. Azoknak az aránya, akiknek van partnere, a gimnazisták körében a legmagasabb (61 százalék), s a szakmunkásképzősök között a legalacsonyabb (45 százalék), s a partnerarány az életkorral arányosan növekszik.1
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei középiskolások közel azonos arányban (21-22 százalék) tagjai valamilyen sportegyesületnek, illetve iskolai szakkörnek. A különféle hobbi-csoportok tagsága még említésre méltó (11 százalék), viszont a közéleti-politikai vagy érdekvédelmi szervezetekben csak elvétve található középiskolás tag. A valamilyen csoportban, szervezetben betöltött vezetői szerep is csak 8 százalékukat jellemzi, igaz, 17 százalék korábban volt vezetőségi tag, illetve vezető. A többség (77 százalék) jelenleg sem és korábban sem volt vezető, sőt 26 százalék azzal a válasszal azonosult, hogy: “távol áll tőlem az ilyesmi”.
2. tábla
“Tagja vagy-e valamilyen szervezetnek, csoportnak ?”
(százalékban)
Igen |
Nem |
Tag volt |
Érdekli, de nincs ilyen |
|
Sportegyesület, klub |
22 |
61 |
15 |
2 |
Iskolai szakkör |
21 |
67 |
12 |
1 |
Szabadidő klub, hobbi-csoport |
11 |
76 |
6 |
7 |
Iskolai diákönkormányzat |
8 |
86 |
6 |
0 |
Ifjúsági szervezet |
6 |
86 |
4 |
4 |
Hittel, vallással kapcsolatos közösség |
5 |
87 |
7 |
1 |
Jótékonysági, segítő szervezet, csoport |
3 |
92 |
2 |
4 |
Hagyományőrző egyesület, csoport |
2 |
93 |
4 |
2 |
Környezetvédő egyesület, csoport |
2 |
87 |
5 |
6 |
Művész eti egyesület, csoport |
2 |
92 |
4 |
2 |
Városi diákönkormányzat |
1 |
96 |
2 |
1 |
Emberi jogok védelmére alakult szervezet |
1 |
93 |
1 |
6 |
Városvédő egyesület, csoport |
1 |
95 |
1 |
3 |
Politikai szervezet |
1 |
98 |
1 |
1 |
Tudományos egyesület, csoport |
1 |
94 |
1 |
4 |
A társadalmi-politikai szervezeti tagságot olyan összevont változóval jellemezzük, amelynek az értéke 0 és 15 közötti lehet és az egyes értékek azt mutatják, hogy hány szervezetnek tagja a válaszadó.
A kutatás eredményei szerint bizonyos szervezetek iránt van igény a fiatalok körében. A többség sportegyesület, ifjúsági szervezet vagy környezetvédelemmel foglalkozó szervezet tagságától nem zárkózna el, viszont a politikai-vallási szerveződéseket kifejezetten elutasítják a középiskolások.
3. tábla
“A felsorolt szervezetek, csoportok közül melyeknek a mű
ÁTLAG |
Nagyon szívesen |
Nagyon nem szívesen |
|
Sportegyesület, klub |
67 |
41 |
10 |
Ifjúsági szervezet |
54 |
19 |
14 |
Környezetvédő egyesület, csoport |
54 |
19 |
14 |
Jótékonysági, segítő szervezet, csoport |
51 |
17 |
14 |
Kulturális egyesület, csoport |
42 |
13 |
22 |
Érdekvédelmi szervezet, csoport |
41 |
11 |
21 |
Hittel, vallással kapcsolatos közösség |
25 |
5 |
46 |
Politikai szervezet, csoport |
21 |
4 |
51 |
4. Életmód
A kérdőívben felsoroltak közül a fiatalok leginkább barátaikkal vagy szüleikkel beszélgetnek, tanulnak és zenét hallgatnak. A többséget jellemző gyakori tévézést (és videózást) egy másik kérdés eredménye is megerősíti: a válaszadók közel fele (48 százalék) naponta átlagosan három óránál is több időt tölt a képernyő előtt. Az olvasás, barkácsolás vagy hangszeres muzsikálás csak egy kisebbséget jellemez.
4. tábla
“ Milyen gyakran csinálod a következő dolgokat?”
(százfokozatú skála átlagai)3
Barátaimmal beszélgetek |
92 |
Tanulok |
91 |
Családtagjaimmal beszélgetek |
90 |
Zenét hallgatok |
90 |
Tévét nézek |
89 |
Újságot olvasok |
73 |
Segítek a háztartásban (bevásárlás, takarítás stb.) |
69 |
Sétálok, “csavargok” a városban/faluban |
54 |
Videót nézek |
48 |
Partneremmel vagyok |
47 |
Barátaimmal bulizok |
43 |
Nem versenyszerűen sportolok |
41 |
Könyvet olvasok (tankönyvön kívül) |
38 |
Különórára, délutáni fakultációra járok |
29 |
Saját kezűleg készítek tárgyakat (barkácsolás stb.) |
23 |
Versenyszerűen sportolok |
20 |
Internetezek |
14 |
Számítógépezek |
14 |
E-mailezek |
11 |
Hangszeren játszom |
10 |
Pénznyerő automatákkal játszom |
8 |
A középiskolások 39 százaléka egyáltalán nem jár kocsmába, 19 százaléka étterembe. Azonban a negyedrészük (23-27 százalék) a művelődési házak, színházak vagy a múzeumok programjainak sem látogatója, s 66 százalék számára a komolyzenei koncert élménye is ismeretlen. A könyvtárlátogatás mellett inkább a szórakozás személytelenebb formái (mozi, diszkó) a leginkább divatos időtöltések.
5. tábla
“ Milyen gyakran jársz a következő helyekre, programokra ?”
(százfokozatú skála átlagai)4
ÁTLAG |
SOHA (százalékban) |
|
Mozi |
44 |
6 |
Diszkó |
41 |
17 |
Könyvtár |
40 |
16 |
Kocsma |
35 |
39 |
Kirándulás, túra |
33 |
7 |
Étterem |
30 |
19 |
Művelődési ház |
28 |
23 |
Színház |
21 |
27 |
Múzeum |
20 |
24 |
Könnyűzenei koncert |
18 |
43 |
Komolyzenei hangverseny |
9 |
66 |
A fiatalok szabadidő eltöltésének módját leginkább a kortárscsoport befolyásolja. A kérdésünkre (“A felsoroltak közül kinek van leginkább szerepe abban, hogy miként töltöd a szabadidődet? Csak egy választ jelölj be!”) legtöbben a barátokat (43 százalék) jelölték meg, de nem elhanyagolható a partnerek (16 százalék) aránya sem. A szülők elsődleges szerepe a diákok egyharmadát (31 százalék) jellemzi, a többi válaszlehetőség (tanárok, osztálytársak, más felnőttek, hirdetések, reklámok) említési aránya csupán 5-1 százalék közötti.
5. Értékek és elvek
A társadalmi normák és a hétköznapi értékítéletek által stigmatizált cselekedeteket a fiatalok gyakorlatilag kivétel nélkül elutasítják. Az engedékenyebb magatartás olyan cselekedeteknél figyelhető meg, melyekkel szemben a felnőtt társadalom is kevésbé szigorú.
6. tábla
“ Mennyire vagy megértő azzal, aki...?”
(százfokozatú skála átlagai )5
Embert öl |
96 |
Kábítószer hatása alatt vezet |
96 |
Tőled lop el valamit |
95 |
Ittasan vezet |
92 |
Egy másik embertől lop |
90 |
Boltból lop |
79 |
Agresszívan viselkedik a társaival |
79 |
Hamis adóbevallást készít |
78 |
Pénznyerő automatán sok pénzt veszít |
76 |
Nem szeret dolgozni |
71 |
Hűtlen a partneréhez |
70 |
Futball vagy más meccsen verekedésbe keveredik |
66 |
Hamis igazolással elkerüli a katonai szolgálatot |
62 |
A többségi társadalom számára külcsoportként szemlélt csoportok közül a középiskolások leginkább a bűnözőket vagy a bűnözéshez kapcsolható (kapcsolódó) csoportokat utasítják el. A magyar társadalomban a leginkább előítélettel szemlélt, legnagyobb lélekszámú hazai etnikai kisebbség, a cigányság nagymértékű elutasítását mutatja, hogy az alkoholistákat, vagy a gyógyszerfüggőket kevésbé kritikusan szemlélik a fiatalok.
7 tábla
A mássághoz való viszony (“Véleményed szerint hogyan kellene viszonyulni a
következő társadalmi csoportokhoz?”
(százfokozatú skála átlagai )6
Kábítószer kereskedők |
93 |
Terroristák |
92 |
Szektatagok |
67 |
Fiatalkorú bűnelkövetők |
62 |
Cigányok |
54 |
Kábítószerfüggők |
52 |
Prostituáltak |
52 |
Homoszexuálisok |
46 |
Gyógyszerfüggők |
40 |
Alkoholfüggők |
39 |
Zsidók |
34 |
Hajléktalanok |
21 |
AIDS betegek |
18 |
Lányanyák |
17 |
Külföldiek |
14 |
Munkanélküliek |
13 |
A ,,betegekhez” való negatív viszony az átlagosnál jobban jellemzi a legfiatalabbakat (14 évesek) és a nem a megyében élőket, velük szemben a leginkább vallásosak (egyházhű csoport) és a lányok inkább toleránsak. Az etnikai-vallási előítélet elsősorban a fiúkat, az idősebbeket (18 évesnél idősebbeket), az ateistákat és a nem gimnazistákat jellemzi. A különböző ,,bűnözők” elutasítása az átlagosnál erősebb a lányoknál és a községekben élő fiataloknál, míg a leginkább semlegesen szemlélt csoportok elutasítása a szakmunkásképzősök és a legidősebbek (18 évesek és idősebbek) körében nagyobb az átlagosnál.
A kérdőívben szereplő életelvek mindegyike inkább fontos a fiatalok számára (50 pont feletti átlagértékek
). A különbség talán úgy fogalmazható meg, hogy a társas kapcsolatok harmóniáját biztosító elvek a leginkább, az anyagi és kognitív elvek, valamint a tudás, mint érték a legkevésbé fontosak számukra.
8. tábla
Életelvek (“Mennyire tartod fontosnak a Te életedben a következő dolgokat? ”
(százfokozatú skála átlagai )7
Testi egészség |
97 |
Szülőkkel való jó kapcsolat |
96 |
Baráti összetartozás |
94 |
Harmonikus párkapcsolat, családi élet |
94 |
Egymás tiszteletben tartása |
92 |
Kiállni a számodra fontos dolgok mellett |
92 |
Anyagi biztonság |
91 |
Közbiztonság |
91 |
A veled egykorúakkal való jó kapcsolat |
89 |
Tanulás, fejlődés |
89 |
Közösség, ahová jó tartozni |
88 |
A természeti környezet épsége |
87 |
Erkölcsös, tisztességes magatartás |
87 |
A törvények betartása |
85 |
Sikeresség |
85 |
Sok pénz |
82 |
Nyelvtudás |
80 |
Technikai találmányok, gépek |
80 |
Tanárokkal való jó kapcsolat |
78 |
Közéleti, politikai tájékozottság |
69 |
Az általános emberi jellemvonások közül szintén a társas kapcsolatokra vonatkozó jellemzőket preferálják leginkább, s a kreativitás, intolerancia és a vallásos hit fontosságát kevésbé hangsúlyozzák.
9. tábla
Emberi jellemzők preferenciája (“Mennyire fontosak számodra a következő dolgok ?
”
(százfokozatú skála átlagai )8
Szeretet |
95 |
Tisztaság |
94 |
Igazságosság |
92 |
Önbizalom |
92 |
Önállóság |
91 |
Tartós párkapcsolat |
91 |
Tudás |
91 |
Lelki egészség |
89 |
Lelkierő |
89 |
Öntudat |
89 |
Segítőkészség |
89 |
Felelősségvállalás |
88 |
Műveltség |
88 |
Okosság |
88 |
Együttműködő készség |
86 |
Humor |
86 |
Nyitottság, befogadó készség |
86 |
Takarékosság |
86 |
Alkalmazkodó készség |
85 |
Kifejezőkészség |
84 |
Fegyelmezettség |
82 |
Aktivitás |
79 |
Mértékletesség |
79 |
Hit valamiben (nem csak vallásos hit) |
74 |
A másság tisztelete |
72 |
Katarzis (érzelmi megtisztulás) |
71 |
A fiatalok önértékelése, illetve önbecsülése nagyon pozitív önképet mutat. Különösen a kooperációra való képességet hangsúlyozzák, de a legkisebb átlagpontszámú kritikus önvizsgálat is inkább elfogadó, pontosabban pozitív.
10. tábla
“Jellemezd magad a következő szempontok szerint!”
(százfokozatú skála átlagai )9
Hogyan tudok másokkal együtt, közösen dolgozni, tanulni |
71 |
Hogyan tudok alkalmazkodni a változásokhoz |
65 |
Milyen a tárgyi (szakmai) tudásom |
65 |
Hogyan tudok egy idegen környezetbe beilleszkedni |
65 |
Mennyire egészséges az életmódom |
65 |
Hogyan tudom szóban és írásban kifejezni magam |
64 |
Hogyan tudok kulturáltan vitatkozni |
61 |
Hogyan nézek szembe saját hibáimmal, határaimmal |
59 |
6. Iskola - lakóhely - Európa
Az iskola házirendjén kívül a középiskolások többsége számára ismeretlen a mindennapi életüket meghatározó olyan dokumentumok ismerete, mint az iskola szervezeti és működési szabályzata vagy a Diákjogi Charta.
11. tábla
“ Tudod-e, mit tartalmaznak a következő dokumentumok?”
(százalékban)
Igen |
Nem |
Nincs ilyen |
|
Az iskolád házirendje |
88 |
11 |
1 |
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata |
38 |
60 |
2 |
Az iskolád szervezeti és működési szabályzata |
28 |
69 |
3 |
A Közoktatási Törvény diákjogokkal kapcsolatos fejezetei |
26 |
70 |
4 |
Az iskolád pedagógiai programja |
20 |
78 |
2 |
Diákjogi Charta |
14 |
71 |
15 |
Az Iskolaszék szervezeti és működési szabályzata |
12 |
84 |
4 |
A diákjogok és kötelességek elsődleges információforrása az osztályfőnök (41 százalékos említési arány), illetve más nevelők, valamint a szülők (17-17 százalék). Ennél kevesebben említették meg az osztálytársakat, barátokat (11 százalék) és még kevesebben az iskolai diákönkormányzat diákvezetőit (7 százalék).10
Tanulmányainak befejezését követően a középiskolások 36 százaléka inkább, míg 24 százaléka nagyon szeretné, ha Jász-Nagykun-Szolnok megyében telepedne le. A kérdésben megosztottak a diákok, mert az “egyáltalán nem szeretném” kijelentéssel 17, az “inkább nem szeretném” lehetőséggel 22 százalék értett egyet. A megyén belüli letelepedési célok többsége (51 százalék) területi szempontból Szolnok vagy környékére vonatkozik, e
mellett Jászberényt vagy környékét (13 százalék) és Jászárokszállást és környékét (7 százalék) említették értékelhető arányban. A választott térségben a fiatalok többsége (81 százalék) inkább városban szeretne élni.A meglehetősen erős helyi kötődésnek is köszönhető, hogy a felkínált hat települési-regionális lehetőség közül a diákok 33 százaléka azt a várost (falut) választotta, ahol jelenleg él. Magyarország a fiatalok 31 százalékának, a lakóhely vidéke 11 százaléknak, Európa 9 százaléknak s a megye 8 százaléknak jelent a legtöbbet - a többi lehetőséghez viszonyítva ( a magas bejáró, illetve kollégista arány ellenére “ a város, ahol tanulsz” lehetőséget a diákok csupán 1 százaléka választotta).
A diákok egyharmada (34 százalék) tanácstalan annak eldöntésében, hogy Magyarországnak milyen európai országokkal kellene leginkább politikai-gazdasági kapcsolatokat kialakítani és fenntartani. A legtöbben (53 százalék) a nyugat-európai országokat említették, a közép-, vagy kelet-európai térség említése csupán 9-4 százalék volt.
Az Európai Uniós tagság következményeit a középiskolások többsége pozitívnak véli. Ebben feltehetően annak is szerepe van, hogy a diákok 28 százalékát nagyon, 43 százalékát inkább érdekli az a kérdés, hogy Magyarország tagja lesz-e az Európai Uniónak (az “inkább nem érdekel” választ 17 százalék, a “nagyon nem érdekel” választ 12 százalék adta).
Az integrációtól a fiatalok munkalehetőségeiben és a tanulás feltételeiben egyaránt javulást várnak. A vidék-főváros közötti eltérés, illetve a jelenlegi egyenlőtlen esélyek megszűnésében már megosztottak, de a xenofóbiával rokon kijelentésekkel (külföldiek munkavállalása és tanulása a magyarok rovására) való egyetértés csak egy kisebbséget jellemez.
12. tábla
Az Európai Unióhoz való viszony. “Ha Magyarország tagja lesz az Európai
Uniónak....”
(az “így lesz” válaszok százalékban)
... az emberek könnyebben tudnak munkát vállalni külföldön. |
71 |
... a fiatalok könnyebben tudnak tanulni külföldön. |
70 |
... a fiatalok könnyebben el tudnak helyezkedni. |
63 |
.... hozzá kell szokni a gyakori változásokhoz a munkahelyeken. |
57 |
... a szaktudás, szakértelem többet fog számítani, mint az, hogy hogyan tudja menedzselni magát az ember. |
54 |
... az erkölcsös magatartás számítani fog a munkahelyekre való felvételkor. |
54 |
... a vidéki fiatalok több lehetőséghez jutnak |
54 |
... a budapesti fiatalok több lehetőséghez jutnak. |
44 |
... az egyéni teljesítmény számít majd inkább, mint az, hogy mennyire tud valaki csapatban dolgozni. |
33 |
... a munkavállalásnál hátrány lesz, ha valaki dohányzik. |
32 |
... a külföldiek elveszik a munkalehetőséget a magyarok elől. |
27 |
... a külföldiek elveszik a tanulási lehetőséget a magyarok elől. |
17 |
Jegyzetek
1 14-15 évesek: 40 százalék, 16-17 évesek 46 százalék, 18 éves, vagy idősebbek: 58 százalék. 2 A skála eredeti értékei: 1: nagyon szívesen; 2: inkább szívesen; 3: inkább nem szívesen; 4: nagyon nem szívesen venne részt. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó nagyon nem, a akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki nagyon szívesen részt venne az adott szervezet működésében. 3 A skála eredeti értékei: 1: naponta; 2: hetente többször; 3: hetente egyszer; 4: havonta 1-2 alkalommal; 5: ritkábban; 6: soha nem csinálja.. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó soha nem, a akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki naponta végezné az adott tevékenységet. 4 A skála eredeti értékei: 1: naponta; 2: hetente ; 3: havonta; 4: évente többször; 5: évente vagy ritkábban; 6: soha. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó soha, s akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki naponta járna az adott helyre, programra. 5 A skála eredeti értékei: 1: nagyon; 2: inkább megértő; 3: inkább nem ; 4: nagyon nem megértő. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó nagyon megértő, s akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki nagyon nem megértő az adott jellemzővel szemben. 6 A skála eredeti értékei: 1: teljesen elfogadni és segíteni; 2: teljesen elfogadni; 3: inkább elfogadni ; 4: elzárni és segíteni; 5: inkább elzárni; 6: teljesen elzárni; 7: teljesen elzárni és büntetni. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó teljesen elfogadja és segíti, s akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki teljesen elzárná és büntetné az adott csoportot. 7 Az eredetileg 10 fokozatú skála értékei: 1: egyáltalán nem fontos, 10: a lehető legfontosabb. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó egyáltalán nem, s akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki a lehető legfontosabbnak tartaná az adott elvet, jellemzőt. 8Az eredetileg 10 fokozatú skála értékei: 1: egyáltalán nem fontos, 10: a lehető legfontosabb. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó egyáltalán nem, s akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki a lehető legfontosabbnak tartaná az adott jellemzőt. 9A skála eredeti értékei: 1: nagyon jó; 2: inkább jó; 3: inkább rossz; 4: nagyon rossz. A százfokozatú skála akkor lenne 0, ha minden válaszadó nagyon rossznak, s akkor venné fel a 100-as értéket, ha mindenki nagyon jónak tartaná magát az adott szempont szerint. 10 A további említési arányok: 6 százalék: nem iskolai újságok, könyvek, kiadványok, rádió vagy TV műsorok; 4 százalék: az iskolai diákönkormányzat segítő pedagógusai; 3 százalék: iskolarádió, iskolaújság, iskolai kiadványok; 3 százalék: semmit nem tud a diákjogokról, kötelességekről; 2 százalék: más rokon, felnőtt ismerős; 1-1 százalék: más ifjúsági szervezet, illetve iskolán kívüli diákjogi segítő szolgálat.