Mindamellett az információs társadalom fő motívumai - az infrastruktúra és a szaktudás - az országok, a régiók, az üzleti irányvonalak, a megélhetési források, a társaságok, a közösségek és a polgárok között váltakoznak. A hasznok - amelyek vagyonban, költségekben és hatásokban fejezik ki magukat - a változások terheként egyenetlenül oszlanak meg a különböző régiók és emberek között. Ehhez nagyon sok gond fűződik. A demokrácia, az egyenlőség fogalma és a foglalkoztatottság kérdése különösen rejtélyes az információs társadalommal kapcsolatban. Növeli-e a fejlett és a kevésbé fejlett térségek, a fiatalok és az idősek, az informáltak és a nem informáltak közötti különbségek az alkalmazott új technológia összetett természete, és az ehhez kapcsolódó költségek? Képesek-e az emberek a változásokhoz igazítani a tapasztalataikat? A technológia vagy az ember ennek a fejlődésnek a mozgatórugója? Társadalmi vagy technológiai folyamat-e az átmenet az információs társadalomba?

Az “Információs társadalom Észak-Karéliáért” nevű program (rövidítve: NOKIS) egy regionális fejlesztési program, amelyet Észak-Karélia Regionális Tanácsa vezet. Ez a kétéves projekt 1997. január 1-én indult, és 1998. december 31-ére ért véget a tervek szerint. A NOKIS program egy nagyobb program része, amelyet az Európai Közösség Strukturális Alapjai finanszíroznak. Ez a RISI program (Regionális Információs Társadalmi Kezdeményezés), amely összesen 22 kísérleti projektet tartalmaz 11 EU tagállamban. A NOKIS program költségvetése 2,9 MFIM, amelynek 50 %-át - összesen 1,45 MFIM-t - a nemzeti megbízottak pénzelik, másik 50%-át pedig az EU 6. Cikkely-program támogatása biztosítja, amely az Európai Szociális Alapok része.

A NOKIS program fő célkitűzése, hogy integrálja a regionális Információs Társadalmi Stratégiai és Akció Tervet a regionális fejlesztésekkel Észak-Karéliaban. A NOKIS program elsődleges céljai közé tartozik egy vidéki együttműködés megszervezése a regionális információs társadalmi párbeszéd és a stratégiai tervezés növeléséért. Ráadásul Észak-Karélia Regionális Tanácsának partnerei közé tartozik a projektben az Észak-Karéliai Munkás Körzet, Észak-Karélia Regionális Kormánya, illetve ez utóbbi Egészségügyi és Szociális Biztonsági Osztálya, az Észak-Karéliai Kereskedelmi Kamara, Joensuu és Lieksa városok, a Joensuu Egyetem, az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola, az Észak-Karéliai Önkormányzati Oktatási Szövetség, a Karéliai Tudományos Park és a Lieksa Ipari Park Kft. is.

A NOKIS program ideológiájának alapját a társadalom különböző képviselői - úgy mint magánszemélyek, különböző szervezetek és technológiai fejlesztők - közötti párbeszéd alkotja - hangsúlyozza a “Technológia Társadalomformáló Hatása”. Ebben a folyamatban a működés közös területei és különféle képviselői, valamint a képviselők közötti kölcsönhatás hangsúlyos. Ez egy fejlődési folyamat, amelyben a technológia hatást gyakorol a társadalomra, és a társadalom - egyidejűleg - hatással van a technológiára. Ennek ellentéte az úgynevezett technológiailag meghatározott fejlődés, amelyben a technológia formálja a társadalmat, vagy - alternatívaként - a társadalom alakítja a technológiát.

Egyesítve a különböző régiókat és az együttműködés kulcsszereplőit, és felfedezve a megfelelő közös működési területeket, a NOKIS program Észak-Karéliából egy “Információs Társadalmi Laboratóriumot” hoz létre. A NOKIS egy közös információs társadalmi munkacsapat, ahol a feladatok tartalmazzák a társadalmi elszakadások megakadályozását, a falusi területek és a regionális versenyképesség iránti vonzódás erősítését, új munkahelyek teremtését, valamint a technológiai know-how és szakértelem gyarapítását. Ennek a munkacsapatnak eszköze a nemzetközi együttműködés, a kiterjedt tárgyalás a polgárok között, a részvételi demokrácia és a lehetőségek befolyásolása, valamint - Észak-Karélia regionális fejlesztésének részeként - új információs társadalmi projektek létrehozása is.

A NOKIS program gyakorlati végrehajtása elősegíti annak a háromszintes munkatervnek az összehangolását, amely az együttműködés eredményeképpen jött létre. Ez a munkaterv megerősíti a program szerkezetét. A szereplők központi feladata az első szinten az, hogy megszövegezzék a jelen helyzet leírását Észak-Kareliában, különös tekintettel a regionális tárgyalásra, a következő stratégiai tervre és a nemzetközi együttműködésre.

A NOKIS program egyik legfontosabb feladata, hogy demisztifikálja az információs technológiával és az információs társadalommal kapcsolatos lehetőségeket. A “Választási Lehetőségek Aktája” egy jelentés a jelenlegi helyzetről és a jövőbeli trendekről Észak-Kareliában, a finn és az európai információs társadalom fejlesztésének keretében. Ez az akta bemutat néhány leírást az információs társadalommal kapcsolatos teljesített és folyamatban levő projektekről, bemutatja továbbá a stratégiai lehetőségekkel és a jövőben meghozandó döntésekkel kapcsolatos regionális információs társadalmi vita háttéranyagát is.

Ennek a dokumentumnak a háttéranyagát különféle, a NOKIS programban résztvevő szervezetek képviselőivel együttműködő érdekcsoportoktól, a régió folyamatban levő információs társadalmi projektjeinek koordinátoraitól, és a RISU (Regionális Információs Társadalmi Egység, amely a NOKIS program gyakorlati működését koordinálja) személyzetétől gyűjtöttük össze. Ezt a jelentést Ilpo Koskikallio, kutató, és Riitta Nevalainen eljárási szakértő írta.

Ez a rész a NOKIS program projektszervezetének leírása. Részletesebb leírásért lapozzon az 1. melléklethez.

A NOKIS program Irányító Bizottsága a döntéshozatalért és az általános irányításért felelős testület. Az Irányító Bizottság tagjai az észak-karéliai regionális fejlesztési munkálataihoz kapcsolódó központi finanszírozású szervezetek meghívott képviselői, a régió fejlesztési munkálatainak gyújtópontjában fekvő területek szakértő tagjai, valamint az ipari vállalkozások és teleoperátorok képviselői. Az Irányító Bizottságnak 13 tagja van (valamint a tartalék helyettesek). Az Irányító Bizottság összetétele rugalmas. A cél az, hogy amint megnövekednek a tevékenységek, az Irányító Bizottságot is bővíteni kell, amikor szükséges. Kívánatos lenne, hogy az ifjúságnak és munkanélkülieknek is legyenek képviselői, néhány polgári társadalmi szervezeten kívül. A Kulcsszereplők Csoportjának tagjai is részt vehetnek az Irányító Bizottság ülésein, de nincs szavazati joguk.

Az Akció Csoport célja, hogy a NOKIS programhoz tartozó valamennyi érdekcsoport számára a tárgyaláshoz nyílt fórumot biztosítson. Az Akció Csoport létesített néhány munkacsoportot, amelyek a tárgyalást és az együttműködést koordinálják a különböző szektorok között. Ide tartozik például:

• az Üzleti Csoport, amely a gazdasági élet és az együttműködés fejlesztését irányítja,
• a Technológiai Szakértői Csoport,
• az Erdészeti Szakértői Csoport,
• a Regionális Könyvtárak Közötti Együttműködési Csoport.

Minden ilyen munkacsoport szorosan együttműködésben dolgozik a RISU személyzetével. Ezen kívül egymással is szoros együttműködésben dolgoznak. Az Irányító Bizottság és az Akció Csoport úgy értékeli ki a megszervezendő új munkacsoportokat, hogy ezek az új problémák és a különleges kérdések rugalmas megoldására jöhessenek létre. Ráadásul a helyi és a nemzeti szinteken is tevékenykednek a NOKIS képviselői azokban a nemzetközi munkacsoportokban, amelyek a RISI hálózat különböző tárgyköreinek megfelelően álltak fel.

A Kulcsszereplők Csapata a NOKIS program szerződéses partnereiből alakult. Ennek tagja a projekt vezetője, Jyrki Kurki (Joensuu város, Média Központ), a kutatási kapcsolatok tisztviselője, Taneli Ropponen (Joensuu Egyetem), Lieksa önkormányzatának minisztere, Esko Lehto, Lasse Neuvonen regionális tervező (Észak-Karéliai Műszaki Főiskola), és a Regionális Tervező igazgatója, Veli Makinen. Ez a csapat szoros együttműködésben dolgozik a RISU személyzetével, a tervezéssel és a tevékenységek végrehajtásával kapcsolatban, a NOKIS programon belül.

A Regionális Információs Társadalmi Egység (RISU) a program végrehajtásának koordinálására jött létre. A RISU Észak-Karélia Regionális Tanácsánál székel, ahol a projekt igazgatója, Satu Ahonen-Hawkins, és a projekt titkára, Minna Saukkonen felügyeli a NOKIS program leglényegesebb tevékenységeit. A RISU foglalkoztatja Riitta Nevalainen-t Spinoletta Oy-ból, részmunkaidős eljárási szakértőként. Nevalainen is a NOKIS program projekt-indítványainak szerkesztését felügyeli.

A NOKIS program szereplőivel az Interneten keresztül is kapcsolatba lehet lépni, a projekttel kapcsolatos vélemények és kérdések segítségével, a http://www.carelian.fi/nokis oldalon.

A Választási Lehetőségek Aktájának elemzése elsődlegesen három korai, Észak-Kareliában megjelent dokumentumon alapul, amelyek a Regionális Fejlesztési Tervekről és az Információs Technológiai Stratégiákról tartalmaznak adatokat, valamint a régió folyamatban lévő, vagy már befejezett projektjeinek meglehetősen nagy gyűjteményén, amely több módon kapcsolódik az információs társadalom fogalmához. A 2. melléklet tartalmazza az információs társadalom fogalmával kapcsolatos regionális projektek listáját. Ez a lista a Karéliai Tudományos Park egyik folyamatban levő elkülönített projektjéhez kapcsolódik; nagy számú jelentés az észak-karéliai információs és kommunikációs technológia ügyéről.

Az elemzés figyelembe veszi a korai észak-karéliai úttörő projekteket, amelyek közül néhány már a nyolcvanas években elindult és megelőzte az információs társadalom gondolatát (KONTI, RATKO és Marjala) és a főbb elterjedt struktúrákat. Ezen kívül ez a dokumentum megvizsgál néhány folyamatban levő információs társadalmi projektet a régióból.

Ennek a jelentésnek elméleti és módszertani háttere a “Technológia Társadalomformáló Hatása” című mű (Cronberg & Sorensen, 1995). Ennek a megközelítésnek az a célja, hogy hangsúlyozza azt a tényt, hogy az új technológia fejlődése és felhasználása ne egy olyan külső erőként kerüljön szóba, amelyhez minden emberi tevékenységnek igazodnia kell. Ehelyett hangsúlyozni kell, hogy mindig vannak alternatívák az új technológia bemutatásánál. Ezeknek az alternatíváknak a meghatározása és közöttük való döntés mindig egy kiterjedt társadalmi értékelési folyamat keretében történik.

A “Technológia Társadalomformáló Hatása” nevű fogalom értelme kissé eltérő a különböző összefüggésekben. Általános szinten három alaptulajdonság segítségével írható le. Először, a technológiai előrelépéssel kapcsolatos társadalmi folyamatokat hangsúlyozza, ahol a technológia nem egy külső jelenségként kerül szóba a társadalom előtt. Másodszor, ez a folyamat kiemeli a kiterjedt társadalmi vita fontosságát a technológia értékelése és felhasználása terén. Harmadszor, az új technológia fejlesztésénél és bevezetésénél is hangsúlyos a különböző alternatívák fontossága.

• a terület nemzetközivé tétele,
• igény a fenntartható fejlődésre,
• egy funkcionális és versenyképes infrastruktúra,
• az oktatás és a kutatás versenyképességének biztosítása.

Ezek a megközelítések a NOKIS program elemzésének kezdőpontjánál is fontosak voltak. A nemzetközivé tétel új lehetőségei Észak-Karéliában, az EU kutatási és fejlesztési programok keretében bukkantak fel. Az észak-karéliai embereket is bevonó nemzetközi együttműködési projektek meglehetősen nagy száma az információs társadalom fejlődéséhez kapcsolódóan sorolható be. Ebben a vonatkozásban is nemzetközivé tételi folyamat és az információs társadalom fejlesztése érdekében kifejtett munka már nagymértékben összekapcsolódott.

Az észak-karéliai fejlesztési munkához kapcsolódó regionális stratégiát - tartalmában és gyújtópontjaiban - ebben a pillanatban is lelkesen tárgyalják. Az új fejlesztési program előkészítő munkájában az információs társadalom fogalma gyújtópontként került szóba Észak-Karélia regionális versenyképességének fejlesztésével kapcsolatban. A NOKIS program keretében megalkotott információs társadalmi stratégia aktualizálni fogja ezeket a trendeket. A periférikus, eddig még tiszta, természetközeli, gyönyörű és ritkán lakott Észak-Karélia jól szerepelhet a nemzeti és a nemzetközi információs társadalmi versenyben a társadalom kényelmes és tartós fejlesztéséhez kapcsolódó egyedülálló modellek alkotásával, amelyekben az információs technológia nem mesterként, hanem hasznos szolgaként van jelen.

Az információs technológiai infrastruktúra versenyképességének és működésének vonatkozásában, a problémák nem annyira technikaiak, mint inkább pszichológiaiak. Például az információs kapcsolatok terén (sávszélesség a felhasználók számának mértékénél), Észak-Karélia a világ vezető részéhez tartozik. A probléma a továbbiakban az, hogy miképpen lehet optimális hasznot húzni ebből a jelenlegi előnyből.

A második stratégiailag fontos kérdés a régióban, a terület - részben még kihasználatlan - saját erőforrásainak optimális felhasználása. Számos projekt jött létre Észak-Kareliában azzal a céllal, hogy növelje a lakosság tájékozottságát és szaktudását az információs technológiáról. Észak-Karélia - például - a teleházak felhasználásával kapcsolatban úttörő régiónak számít Finnországban és Európában. Ezeknek az értékes tapasztalatoknak a felhasználása és az új kísérletek bemutatása új lehetőségeket teremt például az eltérő foglalkozatási helyzet terén Észak-Kareliában.

Észak-Karélia Finnország legkeletibb tartománya, amely 300 kilométeren át határos Oroszországgal. A területen, amelyet tavak és erdők alakítanak, harmonikus a kapcsolat a természet és a környék lakossága között. A művelési kultúrára a kicsiny farmok és a szétszórt települések gyakorolnak hatást.

Észak-Karélia az erdők, a tavak és a tiszta természet régiója. Teljes területe: 21.600 km2. Észak-Karélia az északi hideg zóna része. Finnország két bioszferikus természetvédelmi területe közül az egyik Észak-Kareliában van. A régió legfontosabb természeti erőforrásai az erdők, amelyek a terület 70%-át elfoglalják.

Észak-Karélia tartományt hivatalosan 1960. március 1-én hozták létre, elszakítva Kuopio tartománytól. Észak-Karélia mindig gyéren lakott terület volt, és gazdasága nagymértékben a mezőgazdaságra és az erdészetre alapult. A régió népessége 176.000 fő (Finnország ötmilliós népességének 3,5%-a). A század népességi változásai az 1. táblázaton láthatók.

1. táblázat: A népesség változása Észak-Kareliában 1900-1997.

A régió népességi trendje az iparosítás és a városiasodás különös természetét tükrözte vissza Finnországban. Az iparosodás és a városiasodás viszonylag későn ment végbe az európai átlaghoz képest, de a folyamat önmagában gyors volt. A környék lakosainak száma 1960. után növekedett meg. Ennek legfőbb oka a háború utáni letelepítési politika volt, amit kifejezett több mint 400.000 ember áttelepítése (ok: az egykori Karélia népessége a Szovjetunió részére történt területátadás után, valamint a háborús veteránok nagy száma). A népessége zöme a mezőgazdaságban és az erdészetben dolgozott a háború előtt, ezért természetesnek tűnt, hogy a letelepítési politika az új kis farmok létesítésére koncentrált. Gyér népessége és Kareliához való kulturális közelsége következtében Észak-Karélia a letelepítési politika egyik fókuszpontjává vált. Emiatt dolgozott a munkaképes lakosság 60%-a a mező- és erdőgazdaságban az 1960-as évekig, amikor egy erőteljes strukturális változás után ez a mérték 40%-ra csökkent (2. táblázat).

2. táblázat: Dolgozó népesség Észak-Karélia szektoraihoz igazodóan 1960-1995.

Az elmúlt negyven év alatt két nagy technológiai változás történt az erdészeti szektorban Észak-Kareliában. Elsőként a gépfűrészes hivatásos favágók léptek - meglehetősen gyorsan - a hagyományos, kis mező-, illetve erdészeti munkás / lótenyésztő kombináció helyébe. Ez felborította a terület egész gazdaságát, mert a vidék 1950-es években megalkotott fejlesztési modellje a kis farmokra alapult, amelyek döntően a télen végzett erdei munka bevételeitől függtek. Ez a változás hozzájárult egy nagy hullámú migrációhoz, amely Finnország és Svédország déli, iparosodott területeire irányult. A “Nagy Bevándorlás”, ahogy ezt a jelenséget hívták a későbbi kutatások során, főleg 1965. és 1975. között zajlott. Az 1. táblázat illusztrálja ennek a jelenségnek a kihatását Finnország népességére. A második nagy technológiai változás az erdészeten belül az 1970-es években történt, amikor a magasan fejlett erdészeti felszerelések beléptek a régió erdeibe. Ez a folyamat a gépfűrészek számának gyors csökkentéséhez vezetett. Ez a változás ugyan nem kézzelfogható a régió népességének változásában, de látható a régió munkanélküliségi rátájában (3. táblázat). Ezeknek a gyors és kiterjedt gazdasági változásoknak az ellensúlyaként, valamint az 1970-es és az 1980-as évek szociálpolitikájának vezető gondolatát követve, megalkották a skandináv jóléti társadalom finn modelljét. A mezőgazdaságban ez tudatos törekvést jelentett a hatékony és az erősen gépesített családi farmok létrehozására. Ugyanakkor az iparpolitika új ipar megteremtését célozta meg a környéken és a gyéren lakott régiókban, különböző mértékű támogatásokon keresztül.

3. táblázat: A munkanélküliségi trend Finnországban és Észak-Kareliában (%) 1963-1995.

A közszolgáltatások magasan fejlett hálózatát kiterjesztették egész Finnországra. A fejlődés új állandó munkahelyeket is teremtett a vidéki központokban. Az egészségügyi és más kommunális jóléti szolgáltatások gyorsan elterjedtek, és ezek jelezték egy új, nagyobb szakmai réteg létrejöttét a regionális központokban (Oksa, 1995.) A decentralizált felsőoktatási politika, amelyet az 1970-es években vettek át, szintén fontos volt Észak-Karélia fejlődésében, amit a Joensuu Egyetem alapítása is eredményként jelez.

Így lett Észak-Karélia a skandináv jóléti társadalom része. Az olyan vidéki területek esetében, mint amilyen Észak-Karélia, ennek a jóléti társadalomnak egy különleges “vidéki változatáról” is beszélhetünk, amely egy átmenetet jelent egy mezőgazdasági társadalomból egy szolgáltató vagy posztindusztriális társadalomba. Egy átlagos észak-karéliai vidéki közösségben körülbelül a dolgozó népesség fele a szolgáltatóiparban helyezkedett el, pedig ők rendes körülmények között az állami szektorban dolgoztak. Ez a fejlesztési politika kiegyenlített néhány regionális különbséget, amíg az új nagy bevándorlási hullámokat sikerült elkerülni. Jóllehet, a régión belül állandó és meglehetősen jelentős migráció játszódik le (a környékről a regionális és tartományi központokba).

Finnország egy kemény recessziót élt át az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején. Az 1990-es évek elején a munkanélküliség gyorsan növekedni kezdett (lásd 3. táblázat). Az ország legnagyobb növekedő központjaira volt leginkább hatással a gazdasági válság; a munkanélküliség növekedése szemmel láthatóan nagyobb volt itt, mint például Észak-Kareliában, ahol a munkanélküliségi ráta már meglehetősen magas volt az 1980-as évek óta (4. táblázat). Ez idő alatt számos munkahely szűnt meg minden ágazatban Észak-Kareliában is, mint mindenhol az országban. A jelenlegi munkanélküliségi ráta Észak-Kareliában 23,4 %.

Észak-Kareliában a munkahelyek számának csökkenése gyorsabb volt az iparon belül, mint az összes többi ágazatban. Az iparon belüli fenti átlagos foglalkoztatottsági fejlődés részben azon kevés ipari ágazattal indokolható, amelyek a gazdasági válság ellenére növekedtek (műanyag- és fémipar, bányászat).

Az 1990-es évek mély recessziója és gazdasági válsága néhány komoly fenyegetést váltott ki a régió fejlődésére nézve. A növekvő nemzeti adósság az 1990-es évek alatt arra a kényszerítette a kormányt, hogy jelentős megtakarításokat vigyen véghez, és ez jelentős érvágást eredményezett a regionális támogatási politikán, ami hagyományosan rendkívüli fontosságú volt a távoli önkormányzatok szempontjából. A korábbi időszakok jóléti politikája, amelynek legfőbb célja a regionális különbségek kiegyenlítése volt, nagymértékben a regionális jövedelmek közszektorba történő áthelyezésen alapult. Nyilvánvaló, hogy a jövő regionális politikai trendje növekvő mértékben követi azokat a támogatási rendszereket, amelyek a regionális kezdeményezésen és tevékenységen alapulnak, mint inkább az automatikus “támogatási eszközökön”. Ez új követeléseket fog támasztani a tartománnyal és a régiójukkal szemben. Következésképpen szorosabb együttműködés szükséges a régión belül. Másrészt a nemzetközi együttműködési képesség a regionális képesség egyik mutatójává válik.

A második fontos fenyegetés a recesszió utáni Finnország foglalkoztatottsági és népességi trendjeivel kapcsolatos. Ahogy az előbb megállapítottuk, a viszonylagosan állandó népességi trend a külső régiókban folytatódott az 1970-es az 1980-as években is a regionális kiegyenlítő jóléti politikának köszönhetően. Az 1990-es évek népességcsökkenését az egész országban (és Európában) tapasztalható gyatra foglalkoztatottsági helyzet határozta meg.

Ma Finnország gyors gazdasági növekedést él át, ámbátor ennek a gazdasági növekedésnek a hatásai szelektívek a foglalkoztatottsággal kapcsolatban. Az információs és kommunikációs technológia és a távközlés, valamint az elektronika azon kevés területek közé tartoznak, ahol a foglalkoztatottak száma egyértelműen növekszik. E fejlődés közben a jelenlegi finnországi gazdasági növekedés mindennél világosabban a technikai információs társadalom felé halad.

Észak-Karélia jövőbeli fejlődését érintő két nagy fenyegetés egyrészt a régiók politikájában egyre világosabban megfigyelhető regionális politikai átalakulással kapcsolatos, másrészt pedig azzal a kérdéssel, hogy képes-e régiónk az információs társadalom fejlesztési modelljének megteremtésére, ami a saját előfeltételeinken alapszik, és ami sok vonatkozásban egy alternatív modell. Ez döntő fontosságú egy olyan helyzetben, ahol az információs technológiával kapcsolatos területek mindinkább komoly növekedést érnek el a foglalkoztatottságban kifejezve.

Finnországban a magán- és az állami szervezetek is aktívan kihasználják a technológiai újításokat. Ez tartalmazza például a távközlési rendszerek nagy- és kiskereskedelmét, az egészségügyi és a banki üzleti felhasználást és más logisztikai rendszereket is. Az 1990-es évek elején a Tampere Műszaki Egyetem vezetett egy széles körű stúdiumot a kis- és középvállalkozások felhasználásáról és technológiai befektetéseiről (SME). Ez magában foglalt egy összehasonlító regionális stúdiumot is. Ezzel a jelentéssel az észak-karéliai kis- és középvállalkozások vezető helyet vívtak ki technológiai befektetések és a minőség szempontjából. A felszereltség abban az időben a legjobbak típusok között volt. Ezt a fejlődést nagyban befolyásolták a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami befektetési támogatások, amelyeket több esetben használtak fel technológiai befektetésekre. A probléma azonban - különös a kis- és közepes nagyságú szervezetek esetében -ennek a technológiának a kezdő bevezetéséhez és hatékony használatához kapcsolódott. Ugyanazon szervezetek technológiai felhasználásainak összehasonlításainál az észak-karéliai vállalkozások az átlag alatt szerepeltek. Ezek az eredmények megmutatják, hogy a kis- és középvállalkozások mennyire könnyen fektetnek be a technológia terén, de nem szükségszerűen tulajdonítanak kellő fontosságot a kezdő képzésnek és a technológia használatának, amelyek pedig döntőek hatékony kihasználásuk érdekében.

A finneket elkápráztatja a technológia: a mobiltelefon sűrűség (29,2% 1997-ben) és az Internetre kötöttek száma (1000 emberre 65, 1997-ben) a legmagasabb a világon. Ez a banki üzletben is természetes. Például a pénzforgalom összege itt a legalacsonyabb a világon (pénzforgalom folyama / BKT). A hitelkártya használók körében is elsők vagyunk Európában. (Úton a finn információs társadalom felé, 1997., 31-37. oldal).

A magán háztartásokra vonatkozóan a régió PC-lefedettsége (11%) egyértelműen az országos átlag alatt van (25%). A modemsűrűség esetében is ez a helyzet (az ország összes háztartásának 40%-ában van modem, ellenben Észak-Kareliában a megfelelő szám 26% volt; Nurmela, 1997.). Európai méretekben azonban Észak-Karélia kissé az átlag felett foglal helyet. Az ISDN alapú videokonferencia felszerelést a tartomány minden regionális központjában használják, a technikai lehetőségek a magas színvonalú videokép láncolatok használatára, szintén rendelkezésre állnak.

Az információs társadalom fogalmához kapcsolódó regionális projekteket külön csatoltuk (2. melléklet); e projektek közül néhány a technikai infrastruktúra fejlesztéséhez is kapcsolódik.

Az észak-karéliai technológiai szakértelemre vonatkozó további információk a 3. mellékletben találhatók. A melléklet tartalmazza a Joensuu-körzetben található, a multimédia területére vonatkozó szakértői hálózatot, valamint a régióban, az információs technológia területén működő vállalkozások listáját. Ez a leírás tartalmazza az információs társadalomra vonatkozó szaktudás egyik gyújtópontjának területén működő szereplőket is.

A Joensuu Egyetem Finnország egyik legfiatalabb egyeteme. 1969-ben alapították. A Joensuu Egyetem fontos szerepet tölt be az egész régió jövőjére nézve két különleges okból. Először, a karok és a különvált osztályok gondoskodnak a technológiai és kutatási szakértelemről, amely létfontosságú Észak-Karélia regionális profilja szempontjából. Az információs társadalmi modell gyakorlati megvalósítására tekintettel, Észak-Karélia számára fontos, hogy előállítsa saját know-how szabványát és szakértelmét az információs és kommunikációs technológia, valamint a szolgáltatóipar területén. A Joensuu Egyetem hallgatóinak száma 6000, ebből 1000 savonlinnai.

A Joensuu Egyetem karai:

• Humán Tárgyak,
• Erdészet,
• Tanárképzés,
• Társadalomtudományok,
• Természettudományok.

A következő szakaszok néhány központi projektről szóló rövid leírást, továbbá a Joensuu Egyetemről szóló fejezeteket tartalmazzák.

A humán tárgyak kara keretében működő Néprajzi Média Labor a finn nyelvi, irodalmi és kulturális tanulmányok tanszékének kutatási és fejlesztési egysége. Az EtnoLabor a médiatechnológia humán tevékenységek területén való alkalmazására specializálódott. A célja az, hogy egyesítse a kulturális tárgyak, a vizuális tervezés és modern információs technológia területére vonatkozó szaktudást egy újító entitásban a multi- és hipermédia segítségével. Az EtnoLabor felhasználta ezt a modellt a folklorisztikában, a vizuális antropológiában és a művészeti antropológiában. Mostanáig ennek az egységnek a legnagyobb projektje a Hyper-Kalevala CD-ROM termék volt, amely nemzetközi hírűvé vált (lásd a 3.3.7. szakaszt). A projekttel kapcsolatos további információért keresse fel a http: //cc.joensuu.fi/Humanistinentdk/Kalevala/homepage.html oldalt!

A régió erdészeti szakértelme az Erdészeti Kar körül központosult, amely erdőigazgatás, erdőgazdaság és erdő-betakarítási technológia szakokra különül. Ez a terület mindig is a régió gazdaságának központi csoportja volt, és marad is a jövőben. A hangsúly mostanában a fakitermelés fejlesztésére tevődött át. Az Erdészeti Kar is kiemeli a regionális hálózat fontosságát más erdészeti intézetekkel és erdészeti vállalkozásokkal a fejlődés elősegítése érdekében. Ők is aktívan részt vesznek a fejlesztési távoktatási és távmunka rendszerekben, más szóval egyfajta virtuális kar fejlesztésében. További információért keresse fel a http://gis.joensuu.fi oldalt!

Az Információs Technológiáért az Oktatásban Kutatási és Fejlesztési Központot (TOTY), a KONTI projekt eredményeképpen alapították a Joensuu Egyetemen. Ez a központ a Tanárképző Kar kutatási és oktatási egysége. Az egységen belüli kutatási tevékenység jelentős mértékben a terület európai kutatásain alapszik. Következésképpen a TOTY az EU IV Keretmunka Programjának néhány telematikus projektjével is partneri viszonyban áll (például a REM, Réseau d’enseignement multimédia, és a DEUC, azaz Európa Távoli Területeinek Közösségi Fejlesztésével kapcsolatos telematikus képzés). A TOTY kutatási és fejlesztési tevékenysége lényeges szerepet tölt be a régió fejlesztésében az információs társadalom irányába. A Tudományos Szervezettel kapcsolatos fejlesztési munka például növeli a társaságok és állami szervezetek képességét arra nézve, hogy igazodni tudjanak és megbirkózzanak az információs társadalom gyors változásaival. További információ: http://toty.joensuu.fi/htmlsivut/totypages2.html.

A Szöveg és Média Tanulási Program a médiaképzés új típusa az észak-karéliai régióban. A gyakorlati képzés célja, hogy fejlessze a modern médiával kapcsolatos szakismereteket és azokat a képességeket, amelyek ma lényegesek. A Joensuu Egyetem minden hallgatóját megcélozza az oktatás, tekintet nélkül karra, tanulási programra vagy tantárgyra. A nagykorú hallgatóknak is megvan a lehetőségük, hogy a szabadegyetemen keresztül rácsatlakozzanak. Az alapötlet szerint a hallgatók saját tantárgyi területéhez kapcsolódó szakértelme alakítja a tanulmányok tartalmát. A Szöveg és Média Program célja, hogy gondoskodjon az eszközökkel kapcsolatos lehetőségekről, hogy kifejezze ezt a tartalmat. Az információs bázisról azután a hallgató tanulmányi területe gondoskodik, és a médiaoktatás biztosítja a hallgatók számára a képzettséget önmaguk kifejezéséhez. A kereszt-tudományos program hozzászoktatja a hallgatókat a tömegmédia és az általános média területéhez, és lehetőséget nyújt számukra, hogy különböző típusú csatornák részére témákat és tartalmi munkákat alkossanak. Az oktatás felhasználható a modern információs technológiában és lefedi például a sajtó, a kép, az elektronikus és a digitális média területét. Ráadásul a technikai felszerelésen kívül a hallgató is a média része. A tanulmányi terv tanfolyamokat tartalmaz, amelyek segítenek a hallgatónak abban, hogy kihasználja találékonyságát, önkifejezésre buzdítják és fejlesztik a csapatmunkához szükséges készségét, valamint interaktív képességeit. A program tanulmányi ismertetője a http://cc.joensuu.fi/~media/opas/opilista.html oldalon található.

A Karéliai Intézet a Joensuu Egyetem kutatási egysége. Feladata az, hogy irányítsa Kelet-Finnország és Karélia szellemi és anyagi fejlesztésének alap- és kísérleti kutatásait. A Karéliai Intézet három osztályból áll: Ökológia, Humán Tárgyak és Társadalomtudományok. Az intézetnek jelentős szerepe volt sok vidéki fejlesztési projektben regionális, országos és nemzetközi szinten is. Az országos és regionális Vezető projekt kulcsszereplője is az intézet volt. A foglalkoztatás új modelljének vonatkozásában javaslattal élt a kutatómunka és a közös és együttműködő munkatársaságokkal kapcsolatos szaktudás terén (lásd a Munkaerő-képzésről szóló szakaszt). Észak-Karélia Információs Társadalmi Stratégiai és Akció Tervének fejlesztésével kapcsolatban a Karéliai Intézet, amely az információs technológiának inkább társadalomra, mint önmagában a technológiára gyakorolt befolyásának tanulmányozására összpontosít, egyrészt szakértőként, másrészt a régió stratégiai fejlesztési munkájának kritikus értékelőjeként játszhat szerepet. További információért keresse fel a http://cc.joensuu.fi/ ~alma/ktl/index.htm oldalt!

A Természettudományi Karon működő Fizikai Tanszék a fénytan - különösen a nanotechnológia és az ipari optika - területének kutatására szakosodott. Az osztály a saját területén, országos szinten a legjobbak között van. Kutatási és publikációs tevékenységük magas, nemzetközi színvonalú.

A Matematikai és a Számítástechnikai Tanszék az észak-karéliai információs társadalom fejlesztésének kulcsszereplői. A magasan képzett munkavállalók és vállalkozók toborzása a helyi társaságokba a legtermészetesebb azok között, akik a regionális egyetemen szerezték meg diplomájukat. Ráadásul a hallgatók - különösen a posztgraduális képzésben résztvevők - fontosak az információs társadalommal kapcsolatos kísérleti és kutatási projektek számára. Ezek az osztályok a helyi telematikus vállalkozásokkal együttműködő hálózatokat alapítottak, különösen a Karéliai Tudományos Park keretében.

A Joensuu Egyetem tevékeny volt az EU kutatási és fejlesztési programjaiban. Az EU IV Keretmunka Programjában például már 20 folyamatban levő projekt szerepel a kutatással és a technológiával kapcsolatban. A “6 Feladat Programjával” kapcsolatos, folyamatban levő és tervezett fejlesztési projektek és közösségi kezdeményezések is léteznek. Ezeket a projekteket (ADAPT, INTERREG, SME, RECITEII, ECOS / OUVERTURE) az Európai Strukturális Alapok pénzelik. A TACIS / PHARE Tempus programokon belül az egyetem kiterjesztette az együttműködést a szomszédos területekre is. Néhány, a LEONARDO és a LIFE programokon belül teljesített projekt az oktatással és a tanítással kapcsolatos kutatási és fejlesztési projekteket is képviseli.

A Joensuu Egyetemnek 16 ország 34 egyetemével van nemzetközi diákcsere egyezménye. Például az ISEP program tartalmazza a kanadai, dél-amerikai és koreai diákcseréket, a SOKRATES / ERASMUS programok pedig az ausztráliaiakat. A NORDPLUS teszi lehetővé a diákcserét Franciaországgal, a balti országokkal, Oroszországgal és Thaifölddel. Ezt leszámítva, a Joensuu Egyetemnek számos fejlesztési projektje működik Afrikában és Ázsiában. A Joensuu Egyetemről évente 300 hallgató vesz részt a diákcsere programokban.

Az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola az elsőként alapított finnországi műszaki főiskolák egyike. 1995-ben 11 középfokú szakoktatási intézetet vontak össze egy multidiszciplináris műszaki főiskolává. A főiskola székhelye Joensuuban van. Kitee, Outokumpu, Lieksa és Nurmes városokban is működnek szakirányú műszaki intézetek. Az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola a következő szakokat fogja át: üzleti igazgatás, technológia, erdészet és mezőgazdaság, erdészet és faipar, idegenforgalom és táplálkozás, vizuális művészetek és tervezés, szociális munka és egészségügy. A hallgatók összlétszáma 2000.

Az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola felelős például a régió távközlési mérnökeinek képzéséért. Minden évben száz új hallgatót vesznek fel az információs technológia szakra. A képzési programot folyamatosan frissítik és modernizálják. A program célja, hogy átfogó és változatos információkat nyújtson a telematikáról, valamint a programozásról és az automatikus technológiáról. a média tanulmányok program szintén újdonság az Észak-Karéliai Műszaki Főiskolán: ez biztosítja a hallgatók számára a médiagyártással és -kultúrával kapcsolatos elsajátítandó ismereteket. A tanulmányi program felöleli a kommunikáció verbális, vizuális, hallásbeli és audiovizuális felhasználását. A program célja, hogy a képzés során a hallgatók megértsék a digitális és interaktív technológia, valamint a hagyományos kommunikáció és média kombinálása nyújtotta lehetőséget.

Az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola fejlesztési projektjei szorosan kapcsolódnak az információs társadalom fejlesztéséhez és a legújabb technológia meghatározott területeken történő alkalmazásához, bevezetéséhez és elterjesztéséhez. Ezek a projektek a következőket tartalmazzák:

• Észak-Karéliai Fröccsöntő és Szerszámozó Központ,
• Tervező Szolgáltató Központ,
• Szociális Technológia / Sokora (Szociális Újjászervezés),
• Kőipari Oktatási és Fejlesztési Központ,
• Információs és Mikroelektronikus Fejlesztés,
• Szolgáltató és Fejlesztési Központ,
• Internet Technológia Kutatási és Fejlesztési Egység,
• A szomszédos régiókkal való együttműködés egysége.

E két utóbbi egység is az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola Szolgáltató és Fejlesztési Központjának része. További információért keresse fel www.ncp.fi oldalt!

Az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola is egy fontos nemzetközi szereplő Észak-Kareliában. Az intézménynek több mint 30 egyetemmel és más felsőoktatási intézménnyel van együttműködési megállapodása. Ez a folyamat diák- és tanárcserékkel és projekt-együttműködéssel kezdődött számos ERASMUS, SOCRATES és LEONARDO projektben, valamint néhány együttműködési programmal az EU, Oroszország és a kelet-európai országok között (INTERREG, TACIS és PHARE). Az orosz együttműködés, különösen a Karéliai Köztársaság régióinak ismeretanyagával kapcsolatban, az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola szaktudásának minősített területei közé tartozik.

Egy multidiszciplináris műszaki főiskola alapítása a tartományban pozitív hatással volt a régió oktatási rendszerére. Ez is szorosabb együttműködést vont maga után az egyetem és más intézmények között, valamint az oktatás minőségével, továbbá a projekt együttműködés a profitra vonatkozó felelősséggel kapcsolatos egészséges verseny megteremtését is eredményezte. A gyakorlatban ez nyilvánvalóvá vált az aktív hálózati munkában, a nemzetközi és a helyi üzleteknél. Ezen felül az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola aktívan kihasználta az Európai Strukturális Alapok által megteremtett új lehetőségeket a helyi vállalkozásokkal együttműködésben.

Az Észak-Karéliai Önkormányzatok Oktatási Szövetsége a régió önkormányzatainak oktatási szervezete, amely a régió szakközépiskoláinak ernyőszervezeteként működik. Az Észak-Karéliai Önkormányzatok Oktatási Szövetsége szabad főiskolákat tart fenn és működtet, 50%-ban pedig megosztja tulajdonjogát az Észak-Karéliai Műszaki Főiskolával és Joensuu várossal. Az Észak-Karéliai Önkormányzatok Oktatási Szövetsége fontos szerepet tölt be a régió felnőttoktatási rendszerének, valamint a munkaerővel kapcsolatos oktatási politikának a szervezésében.

Az Észak-Karéliai Önkormányzatok Oktatási Szövetségének intézményei regionális tanulmányi központokként lettek megszervezve, Valtimo, Lieksa, Nurmes, Ilomantsi, Kitee, Pyhäselkä, Outokumpu és Joensuu székhellyel. Ezek az egységek gondoskodnak a továbbképzésről a fiatal, valamint a felnőtt hallgatók részére a természeti erőforrások, a technológia és a közlekedés, az idegenforgalom, a táplálkozás és az élelmezés, az üzlet és a közigazgatás, az egészség és a biztonság, a kultúra, a szórakozás és a testnevelés, a gazdaság élet és a társadalmi fejlődés, illetve más szolgáltatások területén. Ezek az intézmények kiegészítő tanfolyamokat és tanulmányi programokat is működtetnek. Összesen 6263 hallgató tanult az Észak-Karéliai Önkormányzatok Oktatási Szövetségéhez tartozó intézményekben a szakmai tanulmányi programokon, illetve a munkaügyi politikai tanulmányok tárgy keretében 1996-ban.

Egy ATM-alapú oktatási hálózat alapítójaként és tulajdonosaként, az Észak-Karéliai Műszaki Főiskolával és Joensuu Felnőtt Szakoktatási Rendszerével együtt, az Észak Karéliai Önkormányzatok Oktatási Szövetsége a régió információs társadalmi fejlesztésének egyik kulcsszereplőjévé vált. Az oktatási információs hálózat leírása a 4. mellékletben található.

A hagyományos tantermi oktatást - például az 1997. elején megindult Információs Hálózati Pedagógia projektben - továbbfejlesztették egy nyílt, virtuális tanulókörnyezet irányában. Ez a projekt az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola, az Észak-Karéliai Önkormányzatok Oktatási Szövetségével és Joensuu várossal közös program, amelynek célja, hogy növelje és fejlessze az észak-karéliai Oktatási Információs Hálózatot a fent említett intézmények pedagógiai céljai érdekében. Ugyanakkor a projekt fejleszteni kívánja ezeket az intézményeket a decentralizált tanulókörnyezetek irányában, amelyek rugalmas, külső helyszínű és változatos oktatási módszereket használnak fel. Ebben a pillanatban több mint tízezer felhasználó és háromezer munkaállomás kapcsolódik az Oktatási Információs Hálózatra. Az Információs Hálózati Pedagógia projekt az oktatási intézmények tanári kara és hallgatói számára biztosítja az alapvető, valamint a különleges feladatú területekkel kapcsolatos ismereteket, hogy a telematika felhasználható legyen az oktatásban és a tanulási folyamatokban, az igazgatásban, a tananyag előkészítésében, az információkeresésben és a kommunikációban. A projekt egyik kihívása a telematikus tananyag előállításának megszervezése. Lehetséges az is, hogy független kutatási projekteket tartalmazzon a projekt részeként, mint például a szakmai-tudományos posztgraduális munkát. A nyílt tanulókörnyezet fejlesztésével és a hálózati pedagógiával kapcsolatos kutatásokat az Információs Technológiai Tanszék és az Internet Technológiai Kutatás és Fejlesztés egysége közötti együttműködés keretében irányítják az Észak-Karéliai Műszaki Főiskolán, valamint a Joensuu Egyetem Információs Technológiáért az Oktatásban Kutatási és Fejlesztési Központjában (TOTY).

Észak-Karéliában 162 általános iskola (13.900 tanuló), 26 alsó-középiskola (7450 tanuló) és 19 felső-középiskola (gimnázium) (4120 tanuló) van. Jelentős különbségek vannak az általános középiskolák és a gimnáziumok közötti hálózati lefedettségben a kommunikációs láncokkal és minőséggel kapcsolatosan. Ennek ellenére a legtöbb iskola számos önkormányzatban csatlakozott az Internetre. A nagyobb iskolai egységek állandó kapcsolatban állnak, de a kisebbek csak modem-alapú láncon működnek. Az elektronikus levelezés használata a középiskolákban egyre általánosabbá válik. Becslések szerint, például a gimnáziumi tanulók nagyjából 50%-ának van saját e-mail címe.

Az észak-karéliai információs társadalmi fejlesztés egyik fő kihívása, amely a telematika felhasználásait hasznosítja, széles körben megvalósult napjainkra. A középiskolai és a szakirányú oktatás tanárképzésének is tartalmaznia kell az információs és kommunikációs technológiával kapcsolatos tantárgyakat. Sok észak-karéliai középiskola és gimnázium már részt vesz az Oktatási Minisztérium által finanszírozott Know-how Finnország Projektben, ahol az iskolai alaplehetőségeket a felszerelések terén megvalósuló beruházások, a hálózati tervezés, a tananyag tervezésével kapcsolatos fejlesztési projektek és a tanárképzés segítségével fejlesztették tovább.

A munkaerőképzés széles körben terjedt el Észak-Karéliában az 1990-es évek tömeges munkanélküliségének időszakában. Egyre nagyobb mértékben nyilvánvalóvá vált, hogy ezen túlmenően a képzés, a foglalkoztatás új fajtái és méretei szükségessé teszik a túlélők és a lecsúszottak közötti szakadás megakadályozást, ami mindinkább világossá vált társadalmunkban.

Finnország és Észak-Karélia új projektjei, amelyeket legtöbbször a munkanélküliek kezdeményeztek, a munkanélküliek szövetségei és kooperatív munkatársaságai. Ezeknek a projekteknek a megvalósítása jelentős eredmény volt. A tapasztalatok szerint a legtöbb nehézséget az állandó munkahelyek teremtése okozta a munkanélküliek számára.

1995-ben az Észak-Karéliai Munka Érdekszövetség Projekt a Karéliai Intézet kutatói és az Észak-Karéliai Munkás Körzet közötti együttműködés keretében indult. A projekt ötlete az volt, hogy a helyi kezdeményezésekre alapítva támogassa a munkalehetőségeket. Az alapötlet célja: fejlesztések segítségével integrálni a munkanélkülieket a munkaerőpiaccal, a helyi szervezetek és a munkanélküliek közötti együttműködésen keresztül. A projekt a 25 éven felüli életkorú, hosszú ideje munkanélküliek érdekében működik. Tevékenysége az individualitás, az integrált szolgáltatások, a közös felelősség, továbbá az információ és a tapasztalatok átadásának gondolatán alapszik. Legfőbb célja, hogy létrehozzon egy olyan fejlesztési programot, amely az állástalanok egyéniségét is számon tartja; ez a program egy személyes karrier tervre épít, amelyet minden résztvevő számára elkészítenek. E terv alapján egy összetett program (ez magában foglalja a képzést, a munkagyakorlatot és a rehabilitációt) valósul meg, miután a munkalehetőségeket helyi szinten közösen felderítettük, a különböző érdekcsoportok tagjaiból álló támogató csoport segítségével.

Ezek a típusú munkás érdekszövetségek jelenleg hat különböző önkormányzatban működnek. A szakértelem első szintjeinek tapasztalatai támogatásban részesülnek. A szakértelem legérdekesebb összetevői magukban foglalják egy tréning megszervezését egy egyéniségfejlesztő program részeként, másrészt új, innovatív megoldásokat szándékoznak megvalósítani. A program egyéb céljai közé tartozik az adminisztratív szabályok megváltoztatása ott, ahol a munkahelyek teremtését azok akadályozzák. A munkás érdekszövetségekkel kapcsolatos további információért keresse fel a http://cc.joensuu.fi/~tpooli oldalt.

A könyvtár intézmények helyzete hagyományosan erős a finn önkormányzatokban és Észak-Karéliában is. Különösen a tömeges munkanélküliség jelenlegi időszaka alatt, a könyvtárak sok munkanélküli számára egyfajta “szelelőlyukká” váltak. Észak-Karélia könyvtárai képesek választ adni ezekre a növekvő kihívásokra az önkormányzati szektor elmúlt években tapasztalható erőforrás-csökkenésének ellenére. Ráadásul ezek a könyvtárak választ tudtak adni az információs technológiai fejlődés által életre hívott új kihívásokra. A legtöbb könyvtár csatlakozott az önkormányzati információs hálózathoz és ezeken keresztül az Internethez is. A polgároknak meglehetősen szabad csatlakozási joguk van (csak időben határolt) az információs hálózathoz az egész közösség számára biztosított számítógépeken keresztül.

A társadalmi szervezetek JELLI hálózati szolgálata 1995-ben indult az Elli Szolgálat fejlesztésének és Joensuu város által biztosított Internet szolgáltatások részeként. Ez az önkormányzati biztonsági hivatal és az Egészségügyi és Biztonsági Központi Szövetség HYVE projektjén alapul. A JELLI hivatala Joensuu központjában, a “Népi Háznál” található.

A JELLI egy olyan rendszer, amely piaci lehetőségeket kínál a különböző szervezetek által biztosított tevékenységek és szolgáltatások részére. Szabad, támogató környezetet nyújt ezeknek a szervezeteknek, így azok megkezdhetik a hálózati szolgáltatások használatát. A Népi Házban székelő NETTI kávéházban található egy polgárorientált telematikus szolgáltató központ, ahol a vásárlók ellenszolgáltatás nélkül használhatják a JELLI-t és más internetes szolgáltatásokat. A vezérlés a rendszer használatában, különösen az információ és a technika esetében szintén biztosított a NETTI kávéházban. Ráadásul a Népi Ház és szervezetei dolgozói részére az ingyenes oktatást a Joensuu-i Média Központtal együtt szervezték meg. A JELLI támogatja a látássérültek, a Joensuu-i Rokkant és Aktív Munkanélküliek Egyesületének Szolgáltató Otthona számára létrehozott Internet-használati állomásokat is. A Népi Ház Internet oldala: http://www.jns.fi/palvelut/jelli.

A következő oldalakon néhány Észak-Karéliában működő információs technológiai projekt leírása található. A projektek közötti választás két körülményen alapult. Először, ezeket a projekteket a “Technológia Társadalomformáló Hatása” elméletének gyakorlati felhasználásáról nevezték el (KONTI, RATKO, Marjala). Másodszor, ezek a projektek jelentősek a regionális fejlesztési terv gyújtópontjainak szempontjából.

A KONTI projekt azon úttörő észak-karéliai projektek egyike, amelyek már az 1980-as évek alatt kialakították profiljukat információs társadalom képének felfedezésével.

• Hogyan a fejlesszük a régió iskolai rendszerét a számítógépek tanítási folyamatba való bevezetésének irányában?
• Hogyan szervezzünk számítógépes képzést a terület felnőtt lakossága körében (ideértve a tanárokat is) úgy, hogy bárki, aki akar, be tudjon kapcsolódni?
• Képes-e ez az új technológia a falvak mozgósításának és fejlődésük felgyorsításának eszközéül is szolgálni?
• Felkínálhatunk-e olyan képzési szolgáltatásokat, amelyeket a vállalatok és a közigazgatás is igénybe vehetne az iskolai rendszer fejlesztésén túl?
• Az iskolai rendszer fejtetőre fordított fejlesztési stratégiája egy olyan új kultúrát fejleszt ki, amely képessé válhat megteremteni egy új üzleti tevékenységet?

E kérdések megszövegezése közben sok olyan téma került elő, amelyet központi jelentőségűnek ismertek el az 1990-es évek alatt. Ezek között szerepel a számítógépek szerepe az oktatásban (gyermekek és felnőttek számára is), valamint az információs technológia szerepének kérdése, és az a tény, hogy a lehetőségek munkaalkalmak teremtését / új üzleti tevékenységeket nyújtanak egy új, gyorsan változó társadalmi klímában. Ráadásul e probléma felvetése szorosan kapcsolódik a hagyományos szétszórt települési modell és a falvak megélhetési lehetőségei megőrzésének helyileg aktuális kérdéséhez. Ebből a szempontból a projekt szorosan kötődött a teleházak tapasztalataihoz, amelyek tipikusak voltak abban az időben (lásd a RATKO projektet).

A KONTI projekt egyik vezérelve az volt, hogy működésének le kell fednie az egész régiót. A projekt célja az volt, hogy a tartomány összes iskolája, és ezen keresztül minden kis közösség, valamiképpen részesévé váljon ezeknek a tapasztalatoknak és ennek a fejlesztési modellnek. Minden tanárnak felkínálták a lehetőséget, hogy részt vegyen a projekt által szervezett kurzusokon, részben a munkaideje alatt, részben pedig azon kívül. Ezt az elvet a felnőtt oktatásban is alkalmazták a felnőtt oktatási központokkal együttműködésben. Az önkormányzati felnőtt oktatási központok hosszú időre visszanyúló hagyományokkal rendelkeznek a finn felnőtt népesség részére nyújtott rugalmas képzési egységeikkel kapcsolatban.

Ezek a központok gondoskodnak az oktatási szolgáltatásokról, különösen a kis közösségekben, mindenki számára, társadalmi-gazdasági helyzetre tekintet nélkül.

Egy helyi átfogó hálózat létén kívül ennek a projektnek egy világos nemzetközi dimenziója is van, ugyanis szoros együttműködésben dolgozott hasonló tapasztalatokon alapuló projektekkel más északi országokból is (Aalborg - Dánia, Trondheim - Norvégia, és Skövde - Svédország).

A projekt oktatásfejlesztési fejezetének fő kezdőpontja az a cél volt, hogy integráljuk a számítógépeket egy sillabusz mentén, oly módon, hogy használatuk könnyedén elősegítse a gondolkodást és a problémamegoldó folyamatokat a jelenlegi oktatási helyzetben. Szakértőink ezt a tevékenység és kutatás hangsúlyozásán, valamint a diákok közötti kölcsönhatáson keresztül szándékoztak megvalósítani. A használt LOGO tanuló és programozó környezet támogatta ezeket a célokat: az egyik főötlet az volt, hogy a gyerekeket a technológia felügyelete alá kell helyezni, ugyanis ez által nincsenek ellenőrizve. Ezt a különleges tanulókörnyezetet a középiskolák alsó tagozatai számára tervezték. A működés második központi területe a hagyományos programok közé tartozott, amelyeket a tanítás részeként és a projektmunka - közelebbről több különböző iskolai tantárgy -, eszközeiként használhattak. Az általános iskolai tanulókon kívül a projekt többi célcsoportjai a tanárok, a szülők és a dolgozó felnőtt népesség voltak.

Ezeknek, a projekt által kitűzött társadalmi és gazdasági céloknak a gyakorlati megvalósítása a teleház típusú fejlesztés modelljévé vált. Két teleházat hoztak létre a KONTI projekt keretében - egyet a régió központjában, egyet pedig Jakokoski faluban. Ezek a teleházak a projekt oktatási központjaiként és mindenki számára nyitott munkalehetőségként működtek.

A számítógépes tanítás fejlesztése a KONTI projektben úttörő módszerként került szóba Finnországban. A projekt meglehetősen széleskörű és alapvető telematikus szakértelemmel bír ebben a régióban. Ugyanakkor új speciális kutatási szaktudást is megalapozott a régióban. A gyakorlatban ez a Joensuu Egyetem Információs Technológiáért az Oktatásban Kutatási és Fejlesztési Központjának (TOTY) alapításában valósult meg.

Számos egyéb információs technológiai projekt indítása a KONTI projekt pozitív következményeként vagy “örökségeként” is szóba került. Ez magában foglalta a Jövő Iskolája projektet, a Falusi Kommunikációs Fejlesztési projektet és a Kontiolahti Tietopesäke (Kontiolahti Know-How Központ) projektet. Ez utóbbi projekt a KONTI projekt teleházas tevékenysége közvetlen folytatásának is tekinthető, közvetetten pedig a projekt gazdasági életért kifejtett fejlesztési tevékenységének kézzelfogható példájának fogható fel.

Az 1980-as évek végén alapított Kontiolahti Know-How Központ az információs társadalom első ipari parkjai közé tartozott. A központot a Kontiolahti önkormányzat és az Észak-Karéliai Munkás Körzet szervezte és pénzelte. Célja az információs technológia használatának elősegítése a vállalkozásokban, másrészt pedig új high-tech társaságok és know-how-k, valamint a kapcsolódó munkahelyek behozatala a régióba. A Kontiolahti Know-How Központ felkínálta ezeknek a társaságoknak a legszükségesebb lehetőségeket; irodahelyeket bérelhettek vagy vásárolhattak, és profitálhattak a rendelkezésre álló technológiából, valamint a titkári és egyéb irodai szolgáltatásokból Ez megteremtette a high-tech orientációjú vállalkozások hálózatának, és azok növekedésének alapját Észak-Karéliában. Még ha az 1990-es évek elején tapasztalható gazdasági visszaesés következtében sok szervezeti és működési változás történt is a központ működésében, annak hatása nagyban érezhető volt az észak-karéliai üzleti szektorban. Néhány, a Kontiolahti Know-How Központban korábban alapított társaság átköltözött a Joensuuban található Karéliai Tudományos Parkba. A Kontiolahti Tietopesäke-ügy modellként is szolgált a hasonló szakértői és technológiai transzfer-programok számára ennek az időszaknak a fordulóján a balti országokban.

A KONTI projekt mellett a RATKO-projekt egy újabb példája a korai, úttörő projekteknek, amelyek 1986-ban indultak, a területnek az információs társadalom kihívásaival történő találkozásaira való felkészítése időszakában. Fő célja az információs technológia által felkínált lehetőségek felderítése, és ezek fejlesztése volt, különösen a szétszórt települések, közelebbről a kicsiny falusi közösségek szempontjából. A központi kérdés, illetve az egész projekt valamiféle vezérfonala az volt, hogy “Lehetséges-e, és ha igen, miképpen, hogy a technológia és annak bevezetése úgy legyen fejleszthető, hogy a folyamat tárgyai, vagyis az emberek, ténylegesen is befolyásolhassák azt?” A gyakorlati oktatás és a technológia lehetséges használatának tárgyalása és annak társadalmi következményei abból a célból szükségesek, hogy megteremtsék a legalapvetőbb feltételeit ennek a fejlesztésnek. A projekt vezérötlete az volt, hogy szóba hozza azt, ahol az emberek élnek és tevékenykednek, vagyis a helyi közösséget. A technológia bevezetésének nem kell automatikusan meghatározottnak lennie, ez inkább legyen egy társadalmi értékelési folyamat egy típusának eredménye. Ezen keresztül a technológia kihasználása támogathatja a közösségek saját szükségletein alapuló jövőkép valóra váltását.

A projekttervhez igazodva, a tevékenységeket három szintre osztották. Az első szint az alapvető automatikus adatfeldolgozó képzésre összpontosult, amelynek célja az volt, hogy a falusiaknak módszertani és gyakorlati ismereteket nyújtson az információs technológia lehetséges használatáról. A második szint célja a falusiak szükségleteire épülő információs technológia lehetséges használatának fejlesztése. A harmadik szint célja, hogy megvalósítsa azokat a felhasználásokat, amelyeket a második szint alatt fedeztek fel. A falusi munkaképes korú népesség 25%-a részt vett a projekt alapfokú képzésén, és a legtöbbjük elégedett volt az oktatással. A második szint legfontosabb eredménye a Ruvaslahden Tietotupa (Ruvaslahti Teleház) megalapítása volt, amelyre minden fejlesztési tevékenység épült a második periódus alatt.

A harmadik szint nagymértékben a teleházak működésének megszilárdítására összpontosult. Ezen keresztül a Ruvaslahti Teleház a falu irodai és információs szolgáltató központjává vált. A teleház működése gyakorlatilag oda vezetett, hogy a Ruvaslahti Teleház a későbbi teleházak modellelődje lett Finnországban. A RATKO-projekt és a Ruvaslahti Teleház is Finnország távmunka fejlesztésének úttörőjévé vált. 1988. tavaszán a teleház részére kijelölték az első átfogó távmunka projektet, amely tartalmazta a falusi területek kutatására vonatkozó irodalomjegyzéket a Belügyminisztérium részére.

A RATKO projekt teljesítését követően a Ruvaslahti Teleház független fejlesztési egyesületként folytatta tevékenységét, és például távmunkaként irányította az adatrögzítést az Országos Mezőgazdasági Igazgatóság részére. A Ruvaslahti Teleház a Falusi Tanácsadó Bizottság országos szolgáltató központjául is szolgált. A Ruvaslahti Teleház ezen felül Joensuu körzet regionális vezető hivatalaként is dolgozik 1996. óta.

1990-ben Joensuu város megkezdte egy új lakónegyed - Marjala - szerkezeti munkáját, az országos Kedvezményes Lakásépítési program részeként, az 1995-ös teljesítésnek megfelelően. Ezt a szerkezeti munkát abban az időben a gazdasági visszaesés - amely különösen a szerelő üzletekben volt tetten érhető -, valamint a későbbi nyilvános bírálat és hitetlenség jellemezte a projektben. Ez megkívánta, hogy Joensuu város új ötletekkel és megoldásokkal rukkoljon elő abból a célból, hogy növelje Marjala fejlesztési folyamatának vonzását. A korai széleskörű regionális fejlesztési terveket, amelyeket az 1980-as évek növekvő gazdasági fellendülése alatt fogalmaztak meg, újra kell gondolni. Ennek eredményeképpen Marjala terület minden költséget magában foglaló fejlesztése, amely a Marjala-Pärnävaara terület ötéves fejlesztési tervének részeként készült, Liperi önkormányzatával együttműködésben és az Észak-Karéliai Regionális Kormány finanszírozásában lett megvalósítva. A szerkezeti projekt egy teljesen újfajta közösségi terven alapult. A szerkezeti projekt mögöttes témája az “Egy város mindenkinek” szlogen volt. A tervezés alapötlete a teljes hozzáférhetőség volt, amely fizikai értelemben házépítést és területi rekonstrukciót, szellemi értelemben pedig a fogyasztó-központú telematikus felhasználások fejlesztésére vonatkozó távközlési megoldásokat jelentette. Legnagyobb jelentősége az volt, hogy ezeket a megoldásokat a lakosság valós igényeihez igazította. Egy új, élethosszúságú élő szolgáltató rendszer fejlesztése és felhasználása indult meg, amely lefedi egy személy igényeit gyermekkorától öregkoráig. A technológia a hozzáférhetőség és a polgárok közötti egyenlőség követelésének megvalósításában főszerepet játszott.

A fentiekben bemutatott korai projektek - amennyiben sikeresen valósultak meg - sok szempontból megelőzték korukat. Több probléma megszövegezése ezekkel a projektekkel kapcsolatban, például a végrehajtásukra való technikai felkészültség, elégtelen volt vagy teljesen hiányzott. Ez történt különösen a két központi, egymással összefüggő esetben, nevezetesen a felhasználói érintkező felületeknél és a telekommunikációs kapcsolódásoknál.

A felhasználói érintkezési felületek vonatkozásában az elmúlt tíz év a gyors fejlődés időszaka volt. A technológiával kezdve, ez azt jelentette, hogy az információs technológia használati küszöbszintje számottevően csökkent: ez a fejlődés különösen természetes volt a telematikus felhasználásokban. A gyorsabb távközlési kapcsolódások lehetővé tették a grafikus használatú érintkezési felületek átadását. Ezeknek a felhasználásoknak a könnyed használata, valamint a rendelkezésre álló szolgáltatások sokoldalúsága és száma, jelenleg eléggé eltérő szinten áll azokhoz képest, amelyek hozzáférhetőek voltak az úttörő projektek (KONTI és RATKO) indulása alatt.

A megvalósításukhoz szükséges különféle technológiai felhasználások hiánya ellenére, ezek a projektek mégis jelentősek voltak. Először is, hozzájárultak az észak-karéliai imágó kialakításához, továbbá a jövő információs társadalma fejlesztési modelljei országos jelentőségű helyzetének megerősítéséhez is, néhány kulcsterületen, amelyek még az 1990-es években is fontosnak számítanak. Ezek a fejlesztési tevékenységek a következőket tartalmazzák:

• az információs társadalomban szükséges alapvető szakismeretek biztosítása, és
• egy olyan modell fejlesztése, amelyik figyelembe veszi a polgárok szükségleteit.

Az úttörő projektek is biztosítottak területeket a növekedéssel és fejlesztéssel közös együttműködések részére. A helybeliek, valamint Joensuu város különböző igazgatásainak nagy számú személyzete, a régió és más területek különböző szakterületeiről érkezett szakértők, Marjalába költözve részt vettek a Marjala projekt fejlesztési munkálataiban 1990. és 1995. között. Marjala egy osztott tanulási folyamatot jelentett a szereplői számára, és egy lehetőséget is, amelyen keresztül bizonyíthatták szakértelmüket, különösen a Marjalai Kedvezményes Lakásépítés keretében 1995-ben. Az építőiparban észlelhető nehéz gazdasági válság ellenére Joensuu város sikeresen valósította meg céljait, a Kedvezményes Lakásépítés nagy sikert aratott. Ezzel egyidőben Marjala egy olyan akadálymentes, könnyen megközelíthető, éő terület és szerkezet modelljévé vált, amely Európa-szerte ismert. Marjala megtervezése és fejlesztése is széles körben elismert az Európai Unióban: 1995-ben Joensuu város a Marjala-modell kifejlesztésével elnyerte a HELIOS II munkanélküli program aranyérmét. A Marjala projekttel kapcsolatos fejlesztési tevékenységek az új telematikus vállalkozások megteremtésében és fejlesztésében jelentős szerepet játszottak a régióban.

Jelenleg csaknem mindegyik észak-karéliai önkormányzat az információs hálózatokon keresztül is kínálja már szolgáltatásait. Ennek köszönhetően a polgároknak és a közösségeknek is megvan a lehetőségük, hogy a különböző ágazatokban számos telematikus szolgáltatást igénybe vegyenek. A következő szakaszokban a Marjala Multi-Szolgáltató projektet mutatjuk be, mint a szolgáltató rendszereknek egy olyan példáját, amelyet az állami szektorral, a telematikus szakértőkkel és a végső felhasználókkal együttműködésben fejlesztettek ki.

A marjalai terület megtervezésének és szerkezetének fő témája a jó és kellemes életnek, valamint a környezetvédelem megteremtésének a gondolata volt, amely ki tudja elégíteni az ott élők, dolgozók és szabadidejüket töltők életének különböző szintjein jelentkező igényeit. A Kedvezményes Lakásépítést követően Marjala fejlesztése a Multi-Szolgáltató fejlesztési projekttel folytatódott 1995-ben. Ezt a projektet Észak-Karélia Regionális Tanácsa és Joensuu város pénzeli. A tervezés és építés vezető gondolatai:

• a teljes megközelíthetőség,
• a lakó- és munkakörnyezet inetgrációja,
• a multiprofesszionálos szolgáltató rendszer,
• a fenntartható fejlődés gondolata.

A megközelíthetőséget a lakásépítéseknél, valamint a környezetvédelmi döntéseknél figyelembe veszik. A megközelíthetőség itt nem csupán azt jelenti, hogy a technikai érzék területén előmozdítsák a rokkantak és idősek mozgását, hanem ez maga után von egy lélektani és egy társadalmi dimenziót, amelyek minden lakójának életet támogatják az élet minden szintjén számos interaktív hálózat és közösség formájában. A megközelíthetőség a táv- és rugalmas munka lehetőségeinek megteremtését is maga után vonja a lakásokban, a házakban és a távmunka állomásokon. A befejezett megoldások célja, a kommunikációs és információs folyás könnyedsége és ennek "varrás nélküli" integrációja az összes többi területen.

A munka és az élő környezet integrációja a táv- és rugalmas munkalehetőségeken és a közeljövőben felépülő új munkaterületen keresztül valósult meg. Ezt a fejlődést a különféle technológiai megoldásokon keresztül támogatják. Valamennyi birtok, ház, lakás, üzleti és szolgáltató hely a modern távközlési kapcsolódásokhoz való csatlakozási lehetőségek segítségével épült meg (ISDN, ATM).

Egy új, multiprofesszionális szolgáltató rendszer fejlesztése maga után vonja a különböző szolgáltatások produceri hálózata létrehozásának gondolatát a területen. Ez a rendszer szoros együttműködésben dolgozna a lakókkal. A terület szolgáltató-központjának tervezett Marjala Ház, a közigazgatás hagyományos szolgáltatásait is magában fogja foglalni (iskola, napközi, szociális és egészségügyi szolgáltatások). A Marjala Ház ugyanakkor szórakoztatóközpontként is szolgálja a lakókat, korra való tekintet nélkül. A Ház építkezési munkálatai 1999. őszére fejeződnek be.

A fenntartható fejlődés gondolata nem csak az ökölógiai gondolkodásmódra korlátozódik. A megalkotott környezetnek lehetőségeket kell teremtenie a fenntartható társadalmi fejlődésre is, ahol a lakók magukévá tehetik a fenntartható ökológiai fejlődés és a társadalmilag fenntartható mindennapi életmód gondolatát. Ennek a célnak a megvalósítása szilárd, hosszadalmas oktatást és a lakók, a tervezők, az építők, a birtokok tulajdonosai és a szolgáltató rendszerek közötti együttműködést igényel.

A multi-szolgáltató rendszer gondolata az idősek és rokkantak részére szervezett szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos tárgyalásokból ered. Ezeknek a tárgyalásoknak a célja a közszolgáltatások előállításának területén uralkodó gondolkodásmód eltörlése volt. Ennek a modellnek az első fejlesztési szintje egy "egyszereplős" alapelv fogalmára épült, ahol egyetlenegy hivatal biztosít átfogóan annyi szolgáltatást, amennyi csak lehetséges. A projekt alatt azonban egy olyan új, multiprofesszionális hálózati modell bukkant fel, amelyben a szolgáltatások előállítói szoros együttműködésben dolgoztak egymással és kifejlesztették azokat a szolgáltatásokat, amelyek mérték után igazodtak használóik felszínes igényeihez. A Marjala Multi-Szolgáltató modell a társadalmi technológiával kapcsolatos nagyobb fejlesztési projekt független alprojektje, amely 1995-ben indult és 1999-ben fejeződik majd be (lásd a 3.2.3. szakaszt). A Marjala Multi-Szolgáltató projekt leírását az 5. mellékletben csatoltuk.

A telematikus felhasználásoknak a hétköznapi emberekkel való érintkezésbe hozása volt a Marjala Multi-Szolgáltató projekt egyik fő feladat. Ezen a kísérleten belül, a lakók három ADP lehetőség állomáshoz kaptak csatlakozást. Ezek segítségével a lakók használhatták az Intranet-típusú szolgáltató rendszert, és az önkormányzat által létrehozott Elli-Szolgálatot, hogy igénybe vehessék az elektronikus levelezési lehetőségeket vagy, hogy szörfözhessenek az Interneten. A projekt egyik célja az volt, hogy megismertesse a telematikus felhasználások által biztosított lehetőségeket az átlagemberekkel, még abban a helyzetben is, amikor nem volt lehetőségük elsajátítani a szükséges képességeket vagy tanulni a felhasználásukról. Ennélfogva Marjala lakói részére biztosították a lehetőséget, hogy a saját igényeiknek megfelelően használják a megosztott felhasználásokat, és információkhoz jussanak a kért szolgáltatásokról ezeken a lehetőségeken keresztül.

A TERVE projekt az Észak-Karélia Kórház Kerülettel és öt önkormányzati egyészségügyi központtal közös projekt. A projekt célja, az egész egészségügyi eljárás reformja a beteg-orientált szolgáltatások növelése érdekében, és egy kellően integrált láncolat kialakítása az alap- és a szakosított egészségügyi szolgáltatások között. Ez a láncolat hasznára fordította a belső és interaktív hálózatokat és a szervezeti automatizmusokat.

Az Észak-Karéliai Központi Kórház és az önkormányzati egészségügyi központok egy széleskörű hálózaton keresztül közösen csatlakoztak. A TERVE projekt jelenleg is vizsgált felhasználásai tartalmaznak például egy intelligens hivatkozó és kinevezési rendszert, egy elektronikus visszacsatolást, és egy elektronikus esetjegyzéket, amelyet szintenként teljesítenek. A hálózat telematikus gyógyszer-felhasználásra való használatát is vizsgálják. A projekt például sikeresen továbbított digitális röntgenképeket a regionális egyészségügyi központok és a Központi Kórház röntgen osztálya között. Az előzetes eredményekhez igazodva, a digitális képek továbbítása és a távoli szakkonzultációk egyértelműen csökkentették a betegszállítási igényeket.

A TERVE projekt a CHIN projekten belül is megtalálható (Közösségi Egészségügyi Együttműködési Információs Hálózat - a Távgyógyítási Szolgáltatások Piaca), amely az EU IV Telematikus keretmunka projektjének része. A TERVE projektet egy országosan is jelentős kísérleti projektként tartják számon, amely számos újító elemet tartalmaz. A projekt eredményeinek oktatási értéke nemzetközi méretekben is jelentős lesz.

Az Észak-Karéliai Társadalmi Technológia projekt elősegíti a társadalmi technológia fejlesztését és a technológia olyan használatát, amely a társadalom több tagjának lehetőség szerint segít abban, hogy önállóan intézze mindennapi feladatait.

• lehetővé tenni a különböző korcsoportú emberek és a fizikailag vagy szellemileg rokkantak számára, hogy önmagukat eltartókká váljanak, és önállóan megállják a helyüket, valamint biztosítani számukra ugyanazokat a szolgáltatásokat és társadalmi kapcsolatokat, amelyekben a társadalom többi része is részesül,
• helyreállítani és megépíteni az elfogadható lakókörnyezetet,
• társadalmi technológiai termékfejlesztés és termékkészítés,
• a működési stratégiák és szolgáltatások fejlesztése,
• a megszerzett tudás áthelyezése a kutatás, a termékfejlesztés és a képzés területére (alap-, tovább- és folyamatos oktatás).

Az Észak-Karéliai Társadalmi Technológia projekt megvalósítása kilenc alprojektben történik. A projekt magját az EU (az Európai Strukturális Alapok), a finn kormány (Egészségügyi és Biztonsági Hivatal), az Észak Karélia Regionális Tanács és más önkormányzatok pénzelik.

Ma nagy számban állnak rendelkezésre technikai segélyek, amelyek segítenek az idős és rokkant embereknek, hogy egyedül birkózzanak meg a napi munkameneteikkel. A probléma azonban az, hogy ezek gyakran nem felhasználó-barát jellegűek, illetve használatuk túl bonyolult vagy nehéz megtanulni. Az Észak-Karéliai Társadalmi Technológia projekt megpróbál megoldást találni ezekre a problémákra. Az idősek vagy rokkantak családjainak részére szervezett tanfolyamokon megtanulják, hogy miképpen használják ezeket a segélyeket. Az emberek ugyanakkor megtanulják lokalizálni azokat a kritikus pillanatokat a mindennapi életükben, amelyekben a legnagyobb szükség van a segítségre vagy a technológiai segélyekre. Ezen kívül a projekt a felhasznált felszereléseket még felhasználóbb-barátokká kívánja fejleszteni. A társadalmi technológia hálózati projektje is az új innovációk bevonását fejleszti az elkészült termékekbe. Például egy új támogatási eljárás egy eladható termék kereskedelme esetében, ebben a pillanatban a termékfejlesztési szinten történik.

Ezen kívül a projekt új utakat fejlesztett ki a telematika mindennapi használatára az emberek különböző csoportjai részére. Az Elli-Szolgálat nevű kommunikációs rendszert, amely az Interneten és a nyilvános megosztott bemutató terminálokon keresztül használható, Joensuu hatóságai és polgárai közötti kommunikációs csatorna szerepének betöltésére hozták létre. Az idősek számára a gyéren lakott területeken a PC-alapú kommunikációs rendszereket is kifejlesztik. Ennek például az a célja, hogy csökkentse a társadalmi munkások szükségtelen utazásait.

A PAIDEIA a Telecom Finnország Kft. és az EU Regionális Tanácsai 6-os Tárgyai területeinek (Észak-Karélia, Kainuu és Lappföld) közös hálózati programja, amely a regionális információs társadalmi felhasználásokat kívánja elősegíteni az oktatási és képzési szektorban. A program célja: új tanítási és képzési módszerek, anyagok és nyílt tanulási környezetek megteremtése az oktatásban a telematikus felhasználások kutatásán és fejlesztésén keresztül az iskolákban, az intézetekben és a vállalkozásokban, főképp az életen át tartó tanulás gondolatának támogatása érdekében.

A PAIDEIA hálózati programot két szinten valósítják meg ezeken a területeken. Először, a program a regionális együttműködés új rendszerét fogja megteremteni, annak regionális hálózati szervezetein keresztül. A PAIDEIA program ugyanakkor elősegíti az oktatási intézetek és vállalkozások nemzetközi hálózati munkáját is. A különböző régiók közötti új együttműködési projekt-kezdeményezéseket a program eredményeként látták előre. Ezeket majd előterjesztik az EU programokban is, úgy mint a 6-os Tárgyai program, a IV és V Keretmunka Programok, valamint más kutatási programok, amelyeknek célja az információs társadalmi stratégiák fejlesztése az oktatásban és a képzésben.

A PAIDEIA program 1995. és 1999. között fog működni. Összesen negyven, távtanulással és a távmunkával kapcsolatos alprojekt működik az említett tartományok különböző régióiban. 1996-ban a PAIDEIA programot az egyetlen, az oktatáson belüli technológiai felhasználásokkal kapcsolatos projektként ismerték el a TEN Telecom programban, amely az Euro-ISDN-alapú, nemzetközi felhasználásokat értékeli. A PAIDEIA hálózati programmal kapcsolatos további információért keresse fel a http:/www.tele.fi./paideia oldalt!

• erdészeti know-how,
• ipari szakértelem,
• együttműködés a szomszédos területekkel,
• megélhetési források a falusi területeken,
• kommunikáció,
• kultúra és művészet,
• idegenforgalom és szórakozás.

Az 1930-ban alapított Európai Erdő Intézet egy kiváló példa a nemzetközi elektronikus hálózati együttműködés és a modern távközlés lehetőségeire. Ez a nemzetközi erdészeti kutatásokat irányító intézet - amelyet Joensuuban, az Európai Unió keleti perifériális területén alapítottak -, több mint 35 országgal tart napi kapcsolatot a távközlési hálózaton keresztül. Rövid fennállása alatt az EFI egy olyan fontos független erdészeti társaságként szilárdította meg helyzetét, amelynek 92 teljes jogú és társult tagszervezete van a világon. Európán kívül az EFI-nek az USA-ból, Kanadából és Ausztráliából is vannak társult tagjai. Az intézet 20 fős kutató és 10 fős kisegítő személyzetet alkalmaz.

Az EFI inkább a probléma-orientált kutatásokra, különösen az európai országok erdészetének és erdőpolitikájának összehasonlító elemzésére összpontosít, mint az alapkutatások irányítására. A célja az, hogy a különféle országok erdőpolitikájával és gazdaságával kapcsolatos döntéshozatal támogatására egy megbízható és szilárd alapot hozzon létre.

Az EFI kutatások prioritásainak tartalma:

• fenntartható erdőigazgatás,
• az erdészet és a globális éghajlatváltozás hatásai,
• az erdészeti termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos piaci változások,
• erdőpolitikai elemzés,
• erdő ágazati információs szolgáltatások és kutatási módszertan.

Észak-Karélia fejlesztési stratégiájának szempontjából ez túlmutathat az EFI erdőkkel és erdészettel, kutatással, nemzetközivé tétellel és a hálózaton alapuló tevékenységi formával kombinált tevékenységein. A tudományos közösséget a Joensuu Egyetem, a Finn Erdőkutatási Intézet, az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola, és a régió erdőtársaságai és szolgáltató szervezetei alakították ki az EFI-vel együttműködésben.

Az EFI nemzetközi kutatási projektjeinek példái tartalmaznak egy tanulmányt is, amelyet az Európai Unió rendelt meg egy európai méretű erdészeti adatbank alapítása érdekében az erdészeti stratégiák jelentőségével, és különösen Európa távoli falusi területeinek gazdaságaival kapcsolatban. Ezen kívül az EFI, végső felhasználóként az Európai Unió Telematikus Programjának a WEB4-Csoportok projektjében foglal helyet. Az EFI az európai erdei erőforrásokkal kapcsolatban egy nagy adatbázist tart fenn és korszerűsít. Az Európai Erdő Intézettel kapcsolatos további információért keresse fel a http://www.efi.joensuu.fi oldalt.

A nemzeti Erdészeti Szakértő Központ program a regionális fejlesztést célzó új stratégiák egy példája. Ennek a programnak az a célja, hogy fejlessze a nemzetközi üzleti verseny működésének elhelyezését és fejlesztési lehetőségeit, amelyek magas fokú szakértelmet feltételeznek.

Az 1995-ben alapított Erdészeti és az Erdőipari Szakközpont Joensuu-i székhelye támogatja a már erős erdészeti szaktudás gyarapítását és Kelet-Finnország összes erdészeti csomópontja működésének alapját. A központ legfontosabb feladata az, hogy elősegítse az erdészet területén a hálózati együttműködés fejlesztését. A gyakorlatban ez annyit jelenti, hogy amiatt, hogy a termelés hasznot húzhat a kutatási eredményekből, ezen keresztül növekedhetnek a foglalkoztatási lehetőségek is az erdészettel kapcsolatos üzleti vonalon.

Finnország északi és keleti részén az erdőkutatások szinte teljesen kihasználtak. Ezért a nagymérvű növekedés lehetősége ezen a területen csaknem kimerült. Emiatt kell a stratégiának az erdészeti termékek előállítási standardjának fejlesztését és a nyersanyag holisztikus felhasználását megcéloznia, amelyek nemzeti erőforrásaink és ökológiai szellemű igazgatásunk fenntartható fejlődésén alapulnak.

• a szaktudás gyarapítása a környezettel és a kommunikációval kapcsolatos tárgyakban,
• környezeti adatok gyűjtése az erdészet fejlesztésének támogatása érdekében; oktatás, képzési programok tervezése és megvalósításuk szervezése,
• a finn erdei gépek minőségi összehasonlítása nemzetközi méretekben a költség-haszon viszony és a környezeti hatások, valamint az erdészeti termékek átlagos élettartamának elemzéséhez készült háttértanulmányok vonatkozásában,
• növelni a nyersanyagok felhasználhatóságát és eladhatóságát,
• Finnország szomszédos régióinak működését is tartalmazó, teljes fakitermelési láncolattra vonatkozó színvonal emelése és a működés fejlesztése,
• olyan erdészeti termékek előállítása, amelyek növelik a fa sokoldalú használatát és elősegítik a nem hazai fák feldolgozását,
• a régiók közötti együttműködés és eszmecsere; fejlesztési munkálatok és képzés az adathálózatokon és adatbankokon, valamint a közös termékek bemutatásán keresztül.

A gyakorlati tevékenységek legjobban a közös projekteken keresztül realizálhatók, amelyek a fent említett témákkal kezdődtek. A Központ megalapítása óta, annak programja egy életciklus megállapító projektet is tartalmazott. Ebben a projektben a fakitermelő láncolat életciklusának elemzése, amely a legfrissebb kutatási eredményekre épül, és a termékek életívű elemzéséhez való kapcsolódásaik, alkalmazható eszközöknek bizonyultak.

Az észak-karéliai műanyagipar kiemelkedése jogosan kerülhet szóba az ügyesen üzletelő regionális fejlesztési politika olyan példájaként, amely egy távoli régió új, jelentős ipari üzletágának létrehozásához vezetett. Különösen azért történt így, mert ezeknek az üzletágaknak a létrehozása a régióban nem kötődött a nyersanyagok felhasználhatóságához.

A Wärtsilä lakatgyárat (amely nem azonos az Abloy Kft.-vel, ami az Assa Abloy Vállalat része) 1968-ban alapították Joensuu-ban. Ez rendkívüli fontossággal bírt a régió ipari fejlődésének szempontjából. A nemzetközileg is sikeresnek mondható fémipari vállalkozások megtelepedése megteremtette és megerősítette a régió neo-ipari fejlődésének két fontos előfeltételét:

1. szakértelmet a modern ipari és alvállalkozási termelésben, és
2. a magasan képzett szakértők továbbképzését az ipar számára (mérnökképzés).

Az észak-karéliai műanyagipar fejlődése az 1970-es évek elején indult meg. A Helsinki régió munkaerejének fenyegető hiányával a Perlos Kft. nevű műanyagipari vállalkozás, termelési tevékenységének, a Helsinki régión kívülre való költöztetésére kényszerült. Az új elhelyezkedésnek a következő feltételeknek kellett eleget tennie: regionális technikai főiskola, megfelelő szállítási és logisztikai adottságok, valamint távközlési kapcsolatok (abban az időben ez automatikus telefonvonalakat jelentett).

Joensuu megfelelt ezeknek a feltételeknek, és az új ipar megalapítását célzó folyamat élére állt. Az első tevékenymegosztás 1974-ben indult. A Perlos főként az elektronikus iparhoz szükséges műanyag alkatrészek gyártására szakosodott. Az első tíz év alatt a foglalkoztatottak száma kétszázra nőtt. Az 1980-as évek végén történt tulajdonosi újjászerveződés után a társaság neve GWS Perlos Kft.-re változott. A Nokiával való együttműködés az 1990-es években a társaság kiterjedt növekedésének időszakát jelentette. A Perlos Kft. ma hétszáz embernek ad munkát közvetlenül Joenssuuból és Kontiolahtiból, és újabb háromszáznak az alvállalkozói társaságaiból. Fő termékei az elektronikában, a sejtszerű telefonok hőre lágyuló fedőlapjaihoz és a gyógyszeradag dobozokhoz szükséges műanyag összetevők.

Joensuu meglehetősen jól kielégítette az új ipari irányvonal képzési szükségleteit, különösen a Joensuu Egyetem és az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola (korábban Wärtsilä Technikai Főiskola, amely megváltoztatta nevét és az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola része lett) működésének fejlesztésén keresztül. Finnországban először Joensuuban indult meg a műanyagipari mérnökök képzése 1985-ben. Az Észak-Karéliai Injekció Kiöntő és Alakító Központot 1996-ban alapítottak azzal a céllal, hogy biztosítsa a műanyag- és fémipar magas szakmai színvonalát.

Ennek a húszéves fejlesztésnek az eredményeként Észak-Karélia termékmegosztása a műanyagok területén, Finnország teljes termelésének 15-20%-a lett. Napjainkban negyven társaság összesen ezerötszáz munkást foglalkoztat a régió fém- és műanyagiparában. A terület kilátásai jók, a foglalkoztatottak száma várhatóan növekedni fog a jövőben.

Ez a fejlődés világosan jelzi azt a tényt, hogy még a távoli régiókban is lehetséges új ipari termékeket bevezetni és fejleszteni, ha a regionális és a helyi közigazgatás, valamint az oktatási egységek és a régió megélhetési politikájának felelősei között egy egyértelmű, közös fejlesztési stratégia létezik. A másik központi tényező - legalábbis Észak-Karélia esetében - az, hogy rendelkezésre áll egy egység, amely elég nagy ahhoz, hogy az egész terület működését és fejlesztését ösztönözze. Valószínűleg ez a hiányzó kapocs az olyan peremtérségek több területének fejlesztésében, mint amilyen Észak-Karélia.

Észak-Karélia Finnország és az EU határtartománya, amely hosszú országhatáron keresztül (kb. 310 km) határos az Orosz Föderációval (Karéliai Köztársasággal). Ez a földrajzi fekvés a magasan fejlett teleinfrastruktúrával kombinálva eredeti erősséget hozott létre a régió számára - az országhatár technikai őrizeti rendszerét. A keleti határőrizeti rendszer, amelyet az Észak-Karéliai Határőrség onttolai bázisán fejlesztettek ki, a világ legfejlettebb határőrizeti rendszereinek egyike, amelyet speciálisan a sajátos helyi körülmények figyelembevételével terveztek meg. Ezek a körülmények: a határrégió szokatlanul ritka népessége, valamint a sűrű erdőségek, amelyek korlátozzák a hagyományos radaros őrizeti rendszer működését.

A rendszer célja, hogy meglehetősen szerényen, vegyítse a hatékonysági és biztonsági tényezőket a helyi határközlekedés és a határkörzet lakosainak vonatkozásában. A rendszer egy olyan, hosszú kísérletre alapuló megoldásra épült, amely lehetővé teszi egy hatékony entitás felhasználását a hatalmas költségekkel járó elektronikus fal nélkül. A határőrizeti rendszer egy érzékelő rendszerből, egy információ-továbbító rendszerből és egy termékelemző rendszerből áll, amelyeket videokamerák használatával egészítenek ki. Ez az egység lehetővé teszi, hogy határőr állomások “valós idejű” elektronikus képeket készítsenek. Amikor szükséges, ezeket a képeket továbbítani lehet más állomások felé is a hálózaton keresztül. Az őrizeti rendszer a járőr osztagok helyzeti információs rendszerébe is integrálódott, ami a gyakorlati őrizeti tevékenységeket még hatékonyabbá teszi.

Az “Észak-Karélia az információs társadalomért” fejlesztése szempontjából a határtartományi helyzet az infrastruktúránkkal kapcsolatban hasznos is lehet. Például a határőrizeti tevékenység melléktermékeként, egy hatékony adattovábbító rendszert hoztak létre, amely meglehetősen nagy területet fed le (még ha ritkán lakott is). A rendszer kapacitása más célokra való felhasználását is lehetővé teszi. A határon túli együttműködés szempontjából a jelen helyzet rendkívül érdekes. Már nincsenek akadályai a finn szaktudás kiterjesztésének, különösen a kíváló teleinfrastruktúrának, a szomszédos orosz régiók irányában.

A RATKO projektet korábban megvizsgálták úttörő jellegének vonatkozásában (lásd a 4.1.2. szakaszt). A projekt a megélhetési források változatosságának példájaként is figyelembe vehető vidéken és helyi szinten.

A RATKO projekt első szintjének céljai erősen mezőgazdasági orientáltságúak. Annak a vizsgálatára összpontosítanak, hogy a mezőgazdasági vállalkozók hogyan hasznosíthatnák a modern technológiát a mindennapi életükben. Ennek a fejlesztési szintnek az eredménye és következményének összesített értékelése szerint az eredeti célok meglehetősen terméketlennek bizonyultak (legalábbis a technológiai követelmények és az 1980-as évek végén nyújtott szolgáltatások fényében). Ez a célok újrafogalmazásához vezetett. Egy fejlesztési vitafolyamatot követően egy új szolgáltató és távmunka központ modelljét hozták létre, amely rendkívül sikeresnek bizonyult. A projekt eredményeként sok állandó munkahely jött létre néhány extra jövedelemszerzési lehetőséggel a falusiak számára. Ez, és a projekt vonzásának köszönhetően igencsak pozitív nyilvánosság egy pozitív imágót teremtett Ruvaslahti falunak, amely néhány új, magasan képzett lakost vonzott a faluba. Ez viszont megváltoztatta a falu megélhetési strukrúráját is.

A RATKO projekt egyik legfontosabb tanulsága, hogy az eredeti programtervhez való túl merev ragaszkodás az új technológia felhasználásával és értékelésével kapcsolatos projektekben gyakran csökkentheti a projekt közelgő hasznos hatásait. Emiatt a nagymértékben kísérleti jellegű, vagy állandóan változó működési környezetű projekteknek a megfogalmazott céljaik szerint rugalmasnak kell lenniük abból a célból, hogy maximalizálni lehessen a projekt hasznos hatásait.

3.3.6. Kommunikáció - információs és kommunikációs szolgáltatások

A távközlés területén uralkodó szabad versenynek köszönhetően, Észak-Karélia az információs és távközlési hálózati szolgáltatásokat nyújtó minden üzlet számára egy nyílt fórumot kínált fel. Ezen a területen öt aktív teleoperátor található: a Joensuu Telefon Társaság Kft., a TeleKarélia Telefon Társaság Kft. és az Outokumpu Telefon Társaság Kft. (amelyek a FINNET Csoporthoz tartozó független társaságok) és az országos Telecom Finnország Kft, valamint a Telivo Kft. Ezek a teleoperátorok ellenőrzött optikai kábelhálózatokat és nagy kapacitású hálózati kapcsolódásokat nyújtanak. A távközlési szolgáltatások lefedik valamennyi országos és nemzetközi hálózati rendszer, valamint telefonos szolgáltatás, különböző típusú adat- és Internet szolgáltatás láncolatait.

A teljes drótos telefonhálózat digitalizálása 1996. végére fejeződött be. A regionális központok és a legnagyobb beépített területek készen állnak az ISDN alapú beszéd- és adattovábbító kapcsolódásra. Más területeken az adatszolgáltatásra használt kapcsolódások modem-alapúak. A gyors adatátviteli szolgáltatások felkészültsége minden regionális központban és beépített területen fennáll. A gyakorlatban ez azt jelenti a régió egész drótos telefonhálózata képes lesz a 28 800 / 33 600 bps-os adatátvitelre.

A négy mobiltelefon hálózati rendszer regionális lefedettsége nagymértékben növekszik (a két konkurens GSM hálózat és az NMT 450 és 900 hálózatok). Két adathálózat lefedi a legfontosabb regionális központokat (Datanet és Finnet), a harmadik hálózat pedig néhány központot (Telivo). Az adatátviteli sebesség az önkormányzati és államigazgatási körben használt adathálózatokban 128 kb/s és 2Mb/s között váltakozik.

Az Észak-Karéliai Önkormányzatok Oktatási Szövetsége, az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola és Joensuu-i Felnőtt Szakoktató Központ az ATM hálózatot 1997. tavaszán 155 Mb/s adatátviteli sebességgel kezdte el használni. Ez a hálózat eléri a legfontosabb regionális központokat (Lieksa, Nurmes, Kitee, Outokumpu, Ilomantsi, és Valtimo; lásd a 4. mellékletet, Észak-Karélia Oktatási Információs Hálózatáról).

A régió Internet kapcsolódásainak vonatkozásában, a Joensuu Egyetem és az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola a finn egyetemek FUNET hálózatát használják, amelyet a Telecom Finnország Kft. ajánlott fel számukra. Az Észak Karéliai Önkormányzatok Oktatási Szövetségének más intézményei a helyi teleoperátor társaságok, a Joensuu Telefon Társaság és a FINNET által biztosított hálózati láncokat használják. Az önkormányzatok hálózati rendszereit főként a Telecom Finnország Kft. hozta létre. Érdemes megemlíteni, hogy az EUnet Kft. is ott van a mai helyi piacon.

A távközlési területen belüli versenynek pozitív és negatív hatásai is voltak. Hozzávetőleges becslések szerint ez a verseny körülbelül 200 MFIM megtakarítást eredményezett a régió távközlési szolgáltatásaihoz kapcsolódó alacsony költségein keresztül. Később, ahogy a teleoperátorok felépítették a technikailag korszerű távközlési láncokat, a verseny pozitív hatásai a magasan fejlett távközlési láncok megteremtésével láthatóvá váltak. A negatív hatások közé tartoznak az egymást kissé átfedő tevékenységek, valamint az a tény, hogy nem létezik egy mindent magába foglaló, optimális felhasználási stratégia.

A Joensuu Egyetem finn nyelv, irodalom és kulturális tárgyak tanszéke és kutatási tevékenysége és a Néprajzi Média Labor (EtnoLabor) fejlesztési egysége az új média teljesen új területeken való eredeti és újító felhasználásának egy jó példáját jelenti (lásd a 2.5.1. szakaszt is). Ez az egység felgyorsítja a régió művészeti és kulturális területeivel kapcsolatos fejlesztést.

A HyperKalevala CD-ROM, amely nemzeti eposzunkat – a Kalevalát, és a finn kultúra születését írja le, a helyi médiatársaságok, a kulturális tárgyak kutatói és az országos kiadóvállalkozások közötti együttműködés keretében jött létre a Joensuu Egyetem kulturális tárgyak tanszékén belül található Néprajzi Laborban. A finn mitológia digitális eposzát és kultúránk születését 1996-ban adták ki, és már meg is szilárdította helyzetét Finnország médiakorszakával kapcsolatos nemzeti örökség részeként.

Ezek a kulturális és művészeti fejlesztési projektek az információs társadalom fogalmának vidéki összhangja szempontjából igen fontosak. Először is, változatossá teszik az információs technológiával kapcsolatos képet, emberi dimenziók, vagy részben néprajzi-antropológiai dimenziók hozzáadásával. Ezek támogatják a kulturális információs termékek és az úgynevezett puha információs társadalom fejlesztését. Másfelől, az Etnolabor és a HyperKalevala projektek pénzügyi jelentőséggel is bírnak. Ezek az információs technológia falmélyedés-ideológiájának példái, amelyek egy gazdasági jelentőségében kifejezve csak marginális szektor hosszútávon jelentős neo-ipari tevékenységeinek keretében működhetnek.

Az észak-karéliai legfrissebb változatos információs technológiai kísérletek közé tartozik a média legújabb eszközeinek felhasználásával megvalósított két látványos adatátviteli esemény. Az első kísérletet tavaly júniusban hajtották végre Helsinkiben, a “Karélia legjobbjai” című eseménysorozat keretein belül. Ez bemutatta az egész észak-karéliai tartományt, illetve főként a régióban található üzleti lehetőségeket. A helyi üzletek szempontjából ez egyszersmind egy marketingesemény is volt. Az esemény alatt a nyilvános ünnepségeket és az évente megrendezett kulturális események koncertjeit élőben közvetítették Helsinkibe, a Szenátus térre, Joensuutól 500 kilométernyi távolságra. A sok-kamerás technika felhasználásával készült felvételt Joensuuból Helsinkibe három 128 kb/s ISDN-alapú láncon keresztül közvetítették, amelyet azután egy 16 képernyős videofalon ismételtek meg a közönségnek. A közvetítés technikailag és tartalmilag is sikeres volt. A gyakorlati megvalósítás a Joensuu Media Központ, a Joensuu Telefon Társaság Kft., valamint a Helsinki Telefon Társaság Kft. közötti együttműködés keretében történt.

A megfelelő média és telematikus próbát is tavaly júliusban hajtották végre az évente megrendezésre kerülő Ilosaari Rockfesztiválhoz kapcsolódóan. A fesztivál alatt megvalósult az első szinkronidejű internetes közvetítés a főszínpadi 15 perces előadással. Ezt a projektet a Joensuu Média Központ, az Észak-Karéliai Műszaki Főiskola, a Joensuu Telefon Társaság és az Ilosaari Szervezők Bizottsága közötti együttműködés keretében irányították. Az előadóművészek is támogatták ezt a kísérletet az esemény közvetítési jogának ingyenes biztosításával. Több mint ötezer ember látogatta meg az Ilosaari Rockfesztivált az Interneten keresztül a két nap alatt.

A Carelicum - a Karéliai Kapubejárat, Joensuu város fejlesztési projektje, amelynek célja egy kísérleti központ létrehozása a karéliai kultúráról, történelemről és utazásról Joensuuban. Ennek az egységnek az a fő rendeltetése és működési terve, hogy növelje Észak-Karélia regionális identitását az információs szolgáltató központ szerepének eljátszásával, ezekkel a területekkel összefüggésben. A Carelicum projekt elsődleges célja a turizmus és a regionális kulturális javakat előállító kisvállalkozások növekedésére jótékony hatást gyakorolni.

A Carelicum projekt tevékenységei szorosan kapcsolódnak az információs hálózatok növekedésével és az új technológia felhasználásával. A Joensuu központjában elhelyezkedő Carelicum épületben megrendezett kulturális eseményeken kívül, az utazási és kulturális szolgáltatásokat is lefedi az információs hálózat. Az egyéb tevékenységek magukban fogják foglalni a képzést ezeken a területeken, valamint az információs szolgáltatások fejlesztését. Ezen tevékenységek mentén a környezet és a szolgáltatások fejlesztése új lehetőségeket fog nyújtani az információs technológiával összefüggő vállalkozások számára, főként a multimédia és annak felhasználása területén.

A Carelicum - a Karéliai Kapubejárat - projektnek is van egy részlege a hálózati szolgáltatásokkal kapcsolatban, ez az úgynevezett Virtuális Carelicum, amelyet szellemi környezetének megalkotása mentén fejlesztenek majd ki. A Virtuális Carelicum a következő főbb területeket tartalmazza: az IS Carelicum-ot (a polgári tevékenységek és az állami szektor, továbbá a polgárok képzettsége, tudása és jogai által létrehozott információs társadalom részére), a Kulturális Carelicum-ot (karéliai kulturális hagyományok, múzeumok, kutatás, művészet, szórakoztatás és oktatás), az Üzleti Carelicum-ot (karéliai vásárhelyek, vásártér, az elektronikus kereskedelem központja: marketing, reklámok, eladások) és a Természeti Carelicum-ot (erdészeti szaktudás, utazás a vadonban, a Natura 2000 célterületeinek környezete és bemutatása).

A Carelicum szellemi és virtuális működését, a Karéliai Kapubejáratot, az Észak-Karéliai Múzeummal, Joensuu város Kulturális és Újjáteremtési Központjával, az Észak-Karéliai Önkormányzatok Oktatási Központjával, a Karéliai Tudományos Park vállalkozásaival és a régió idegenforgalmi szervezeteivel együttműködésben fejlesztik.

4. SWOT

Az információs társadalommal kapcsolatos regionális fejlesztési tevékenység esetében a következő kulcscélokat lehet megfogalmazni: a gazdasági növekedés gyorsítása, a munkanélküliek helyzetének javítása, a hajléktalanság felszámolása, a polgárok lehetőségei befolyásolásának növelése, a regionális és egyéni elmozdítások megelőzése, a technológiai know-how és a szakértelem, valamint a régió általános vonzásának növelése.

Amikor meghatározták a regionális Információs Társadalmi Stratégiai és Akció Tervet és felvázolták az észak-karéliai régió jövőképeit, a legfontosabb szempont a már meglévő erősségek figyelemmel kísérése és teljesen új lehetőségek teremtése volt. A jelenlegi észak-karéliai regionális fejlesztési stratégiát, annak tartalmát, valamint az egész észak-karéliai regionális fejlesztési munka gyújtópontjait ebben a pillanatban, széles körben tárgyalják. Az átdolgozott Regionális Fejlesztési Programban az információs társadalmi kezdeményezések lesznek a fő gyújtópontjai Észak-Karélia regionális versenyképességének.

Ami a tartomány jövőjét illeti, a regionális fejlesztés fő kihívása az Információs Társadalmi Stratégia megteremtése, amely az eredeti és a regionális hagyományokra, valamint a “Technológia Társadalomformáló Hatásának” fogalmára épít. Egy kemény városi és technológiai meghatározottságú társadalom fogalmára épülő fejlesztési politikában Észak-Karélia nem egyenértékű az ország nagy központjaival. Emiatt lehetőségei e verseny feltételeinek megváltoztatásától függnek. A kritikus értékelés ellenére képesek kell lennünk megteremteni a saját információs társadalmunkat és az információs technológiát felhasználó fejlesztési kultúránkat. Ez a régióban lakó emberek igényeiből fog eredni. Ez a fentiek szerint az erősségek állandósításának és az információs társadalmi fejlődés által felkínált új lehetőségeknek az eszközeként fog működni.

Az információs társadalommal kapcsolatos regionális fejlesztési munka kihívását az jelenti, hogy az ipari társadalom hátrányait az információs társadalom előnyeivé változtassa. Az információs társadalommal kapcsolatos fejlesztési munkát sem különálló jelenségként kell elválasztani az összes többi regionális fejlesztéstől. Eképpen - kiemelve az információs és kommunikációs technológiát, valamint a technikai infrastruktúrát - az átfogó információs munkahelyek teremtése nem az egyetlen tényező az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatban. Más szektorok fejlesztése és a társadalom egyéb tevékenységei (úgy mint utazás, környezetvédelem, oktatás, kultúra és művészet, valamint a hagyományos megélhetési források) is fontosak.

A regionális fejlesztési munka részeként a NOKIS-program az együttműködés és a régió központi működő fejlesztési stratégiáinak további fejlesztése felé integrál; ezek a legfontosabb fejlesztési projektek például a nemzetközivé tétellel és a gazdasági élettel kapcsolatban. A jövő kihívásai ezen együttműködés számára az erdészeti stratégián, a környezeti információs stratégiákon belüli működő regionális projektek tevékenységeiben megosztott folyamatokat is teremtenek a környezetvédelemmel, valamint a kultúrával és művészettel kapcsolatban.

A bővülő információs technológia által formált társadalmi fejlődés - legalább is eddig - követte a koncentrált települési mintát és az ipari társadalom által továbbadott termelési működést. Néhány vonatkozásban ez a fejlesztés eddig az egyetlen lehetséges útnak bizonyult, mert egészen mostanáig ilyen technikai rendszereket nem fejlesztettek az információs technológia területén, és ez e hagyományos modell mindenhatóságának alapvető kérdése lehet.

A gyors kommunikációs kapcsolatok, valamint az Internet nyilvános adatbázisaival és a különböző Internet-típusú adatbankok felhasználásával kombinált sokoldalú kommunikációs programok újszerű helyzetet teremtenek. E munkacsoport tagjainak fizikai helyzete jelentéktelenné vált. Néhány vonatkozásban a gyors információs kapcsolatok tömeges felhasználásának fejlesztési gyújtópontjai eltorzultak, ugyanis úgy fest, hogy azon kérdés körül összpontosultak, hogy miképpen tegyék még sokoldalúbbá a szabadidős szórakozási szolgáltatásokat, abból a célból, hogy a tömegeket az információs technológiák és kapcsolatok felhasználóivá tegyük. Ha azonban egy szélesebb távlatban ezt fontolóra vesszük, akkor valójában hatalmas lehetőségeket észlelhetünk atekintetben, hogy egy magasan fejlett információs társadalmi technológia egyre több embert szabadít fel az alól, hogy munkájuk fizikai helyhez kösse őket. Ez viszont új lehetőségeket nyitna a munka és a szabadidő összekapcsolásához. Miután ma egyre több szabadidőt töltünk el a virtuális világban, és míg a munka a nagy népességű központokban az embereket a való világhoz köti, addig a jövő modelljében a munka a virtuális világban történik, és az élő környezetet az egyéni szabadidős preferenciákhoz igazodva lehet választani, és ez valódi alternatívát kínálhat fel.

A NOKIS-program számára a még szunnyadó új lehetőségek megvalósítása a szociális rés egy típusát jelenti. A fennálló információs hálózatokban és kapcsolatokban rejlő lehetőségeket egy átfogó virtuális térbe kell átformálni, a működést és a lehetőségeket, amelyeket egy csoportnyi szereplőnek megfelelő nagyságban kell tesztelni. Ezen keresztül az információs társadalom jelentésével és a régió jövőbeli fejlődésében játszott szerepével kapcsolatos alapvető kérdésekre szeretnénk gyakorlati válaszokat találni. Ebből a szempontból a kihívás az, hogy vajon képesek vagyunk-e együtt megteremteni egy ilyen tartalmú információs társadalmat, amely Észak-Karélia jővőbeli fejlődéséhez szilárd bázist teremthetne.

Az előbbiekben leírt modelleket támogató mértékeknek és tapasztalatoknak központi jelentőséget kell tulajdonítani régiónk információs társadalmi stratégiájában. A régió alapvető technikai lehetőségei még világviszonylatban is kitűnőek a tapasztalatok tekintetében. A működő jóléti infrastruktúránk a természetes, gyönyörű, biztonságos és emberi élőkörnyezettel kombinálva sok ember számára jelent vonzóerőt. Jól indítottunk a népesség széles skálájú információs technológia képzésével. Az elmúlt néhány év alatt a nemzetközi együttműködés és a hálózatépítés kedvezően fejlődött, ami azt jelenti, hogy minden lehetséges követelményről gondoskodtunk a munkahelyteremtő alternatív stratégia megteremtése miatt, hogy következetesen meg tudjuk szilárdítani ezt a folyamatot.

A fentiekben felvázolt virtuális tér viszonylag könnyen teremthető meg a jelenlegi technikai lehetőségekkel. A már felhasznált adatkapcsolatok technikailag többek, mint elégségesek. A nehézségek és problémák inkább ennek tartalmi bemutatásával és azzal a kérdéssel kapcsolatosak, hogy mennyire lesz kiterjedt és átfogó ennek a használata. Ezeknek a kérdéseknek a sikeres megoldása megköveteli a tartalmi bemutatást, amely elég érdekes ahhoz, hogy a szereplők nagy csoportjait vonzza és használja a virtuális teret, amely felhasználóbarát és ésszerű áru. Amikor sikerül, ez az új típusú tárgyalás és információs tér részmegoldásként is szolgálhat régiónk jelenlegi információs társadalma fejlődésének sok gyengeségére.

Észak-Karélia regionális virtuális terének különféle segédfórumokat is magában kell foglalnia, amelyek a maguk területén különlegesnek számítanának, de szabadok lennének az információ átadással és a tárgyalásokkal kapcsolatban. A fő cél az élő tárgyalások megvalósítása és a hatékony információ átadás, amely elősegítené a párbeszédet és a kölcsönhatást a különböző szereplőcsoportok között. Ez magában foglalhatna például egy vállalkozói fórumot, egy polgári fórumot, egy politikai döntéshozói fórumot és egy közigazgatási fórumot.

Ezeken a segédfórumokon kívül a működés központi területe egy átfogó regionális adatbank bemutatása kell, hogy legyen. Ez tartalmazna egy adatbázist a régió működő fejlesztési projektjeiről és projektterveiről. Észak-Karélia meglehetősen sikeres volt a nemzetközi együttműködésben, de van még lehetőség a fejlesztésére is. Mi egy távoli és ritkán lakott határtartományban élünk, magasan fejlett kommunikációs kapcsolatokkal. Tudatosan meghatározott tevékenységgel ez a kombináció a sikerhez szükséges több hozzávalót is maga után von. Jelenleg, ebben a bizonyos szempontból vad helyzetben képtelenek vagyunk elegendően egyesíteni ritka erőforrásainkat. Szükségünk lenne egy átfogó projekt adatbázisra, amely világosan megmutatná, hogy mi történt és mi történik ezen a területen a régióban. Ez az adatbázis friss információkat tartalmazhatna a jóváhagyott, a hozzáférhető és az alkalmas projektekről. Ezen keresztül legalább megelőzhetnénk az új projektjavaslatok közötti átfedést, másrészt pedig egy nagyobb regionális bemenetet hozhatnánk létre több nemzetközi projektjavaslat részére, amelyeken jelenleg dolgozunk.

A NOKIS-program egyik legnagyobb kihívása, az észak-karéliai vállalkozások részvétele egy közös információs társadalmi fórumon. Képesek vagyunk szabályszerűen felhasználni a gyakorlatban a jó teleinfrastruktúránkat, és új foglalkoztatási lehetőségeket teremteni a vállalkozások számára az információs és kommunikációs technológia területén. Liberális fejlesztési tárgyalásra van szükségünk az információs és telekommunikációs hálózatokkal kapcsolatban, az állami szektorban, a gazdasági életben, illetve különösen a kis- és középvállalkozásokban. Ez nagyon fontos a vásárlók, és a régió információs technológia területén működő üzletei számára, mert ez nem lehet valódi követelés a szolgáltatásokra nézve, kivéve, ha a lehetséges ügyfelek ismerik a rendelkezésre álló ellátást és az új szolgáltatások által megteremtett lehetőségeket.

Az információs társadalommal kapcsolatos seregnyi jelentés, amely lényegesen befolyásolja a NOKIS-programot és az észak-karéliai regionális fejlesztési programot, előkészítés alatt áll a Karéliai Tudományos Parkban. Ez a jelentés segít majd megtalálni - a vállalkozásokkal együttműködve - a fejlesztés azon gyújtópontjait, amelyeknek a legtöbb erőforrásra van szükségük az új üzletek és munkahelyek teremtéséhez Észak-Karéliában.

A regionális fejlesztés szempontjából az is ésszerű lenne, ha meghatároznák a vállalkozások támogatását úgy, hogy megszilárdítsák a regionális információs társadalom stratégiáit. Több felhasználás vonatkozásában még egy kísérleti-féle szinten szerzünk tapasztalatokat, amelyben a társaságok - eléggé érthetően - inkább haboznak részt venni ezekben a kísérletekben. Ezért részben nehéz a fejlődés ezen a szintjén rábeszélni a vállalkozásokat arra, hogy sovány erőforrásaikat kísérleti tevékenységbe fektessék. A régió vállalkozói ugyanis inkább kisvállalkozás-orientáltak, és ez a fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban egy rosszindulatú körforgást eredményez.

A fejlesztési munkában a kis- és közepes méretű vállalkozásokkal együttműködésben nekünk oktatási módszerek kifejlesztésére van szükségünk a régióban, ahol a vállalkozókat és a különböző üzletek személyzeteit megismertetve az információs társadalom fejlesztésével és az általa biztosított lehetőségekről, amennyire csak lehet, könnyűvé és vonzóvá tehetnénk azt. A fejlesztés másik fontos területe a kisvállalkozások Internet csatlakozásainak támogatása. Egy viszonylag egyszerű megoldás lehetővé tehetné, hogy az önkormányzati / regionális igazgatás mindnyájuk részére biztosítsa a modem alapú csatlakozás használatát az Interneten, a helyi telefonhívás áráért. Ez a fajta liberális megoldás egyidejűleg pozitív szemléletet is tükrözne az információs társadalomról.

A gazdasági élet vezérelte fejlesztési tevékenységben meg kell teremtenünk az új vállalkozások és a további munkahelyek létrehozásának előfeltételeit, különösen az üzleti vonalakon, a lehetséges nagy igények mentén. A tartalmi működés vonatkozásában nagyfokú növekedést terveznek a jövő multimédiás termelésének területén, amely lehetővé teszi majd a vállalkozók munkájának a növelését is ezen a területen Észak-Karéliában. Részben a multimédia és kommunikáció területén, például az Online multimédia és a decentralizált multimédiás termékek előállítása munka lehetőségeket kínál a régió vállalkozóinak és végzős hallgatóinak. Már jelen van egy jelentős szakértelem ezen a területen a régióban, és az észak-karéliai multimédiás termékeknek jó nevük van, például a Hyper Kalevala nevű termék sikere miatt. Mindazonáltal, gyakorlati mértékek meghatározása mégis szükséges a marketinggel és a távmunka lehetőségeinek megteremtésével kapcsolatban.

A médiával kapcsolatos központi fejlesztési cél a következő években a multimédiás képzés fejlesztése lesz a megkülönböztetés és a jelentős területté válás érdekében nemzetközi viszonylatban, valamint a foglalkoztatási lehetőségek vonatkozásában. Ezen felül, a jelenlegi képzési programok fejlesztését biztosítani kell az alkalmas bemeneteken keresztül a további oktatás, kutatás és termékfejlesztés érdekében. Az egyéb célok közül a legfontosabb a médiaképzés meghonosítását foglalja magában a régióban, kezdve a magas szintű tanár továbbképzéssel és a nemzetközi oktatási együttműködés fejlesztésével.

A NOKIS egy területet kínál fel a regionális információs fórumnak - akár egy “dolgozó méh” -, amelyben minden helyi érdekcsoport és szereplő részt vehet. Ez több típusú területet foglal magában. A stratégiai tárgyalásokon kívül, a NOKIS-program teljesít például különböző típusú kísérleti projekteket, amelyek növelik a gyakorlati együttműködést a partnerek között és elősegítik az információs társadalom által biztosított lehetőségekről való tudomásszerzést. A tervezett, részleges és működő projektek leírását a 6. mellékletben csatoltuk.

A NOKIS-program célja, hogy továbbra is hangsúlyozza a regionális, átfogó információs kölcsönhatás jelentőségét. Egy olyan stratégia, amely működőképes, és különböző érdekcsoportokat köt össze, kizárólag a polgárok közötti nyílt kölcsönhatások és kiterjedt tárgyalások eredményeképpen jöhet létre. A NOKIS egy folyamat, amelyben megvan a lehetőségünk fejleszteni a megosztott képet Észak-Karélia információs társadalmának jövőjéről. Részt vállalva ebben a tárgyalásban, és ott különböző szempontokat felhozva, mindannyian részesei lehetünk annak az információs társadalomnak az alakításában, amelyet létre akarunk hozni, és egyidejűleg ki is használhatjuk a technológiai változás által felkínált lehetőségeket.

Az Internet-alapú NOKISNET információs és kommunikációs rendszert azért fejlesztették ki, hogy növelje a kommunikációt és a kölcsönhatást valamennyi partner között, akik közé az észak-karéliaiak és a különböző érdekcsoportok is tartoznak. Ez a rendszer - elektronikus leveleken és nyilvános vitarovatokon keresztül - lehetővé teszi egy közvetlen tárgyalócsatorna és kölcsönhatás létrehozását a polgárok és a NOKIS-programba bevont emberek között. Az észak-karéliai információs társadalom fejlesztése iránt érdeklődő bármely személy vagy szervezet, ha kívánja, csatlakozhat a NOKISNET felhasználói nyilvántartásához és megkaphatja saját digitális üzleti kártyáját / internetes oldalát és saját elektronikus levélcímét. Ezt a rendszert a NOKIS és a Karéliai Tudományos Parkon belül működő CR Net Kft. és M’design Kft. nevű vállalkozások közötti együttműködés során fejlesztették ki. A NOKISNET szolgálat megtalálható az Interneten, a http://nokisnet.carelian.fi oldalon.

Észak-Karéliának megvan a lehetősége, hogy létrehozza saját munkatervét az információs társadalom fejlesztése érdekében, és nem csak az országos vagy az európai vezérfonalat követve, hanem meghatározva a saját kulturális, gazdasági és társadalmi alapjait arra nézve, hogy milyen jövőt képzel a régió és lakói számára. A periférikus, eddig még tiszta, természetközeli, gyönyörű és ritkán lakott Észak-Karélia jól szerepelhet a nemzeti és a nemzetközi információs társadalmi versenyben a társadalom kényelmes és tartós fejlesztéséhez kapcsolódó egyedülálló modellek alkotásával, amelyekben az információs technológia nem mesterként, hanem hasznos szolgaként van jelen.

Észak-Karélia egyedülálló szakterület, úgynevezett információs társadalmi laboratórium, például fekvését, méretét, népességi bázisát és különösen infrastruktúráját és technológiai szakértelmét illetően. A távolság kérdése az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatosan is lényeges. Bár fizikailag Észak-Karélia messze esik Európa nagy növekedő központjaitól, a regionális távolság jelentéktelenné vált. Az információs technológia felkínálja - legalábbis elvileg - a lehetőséget arra, hogy mindenhonnan minden információt elérjünk. Beszéltünk a világfaluról és arról, hogy hogyan kell újrafogalmazni a távolságot. A távolság soha többé nem függ a térközöktől, ehelyett inkább a különböző hálózatok és információs rendszerek, társadalmi viszonyok és kölcsönhatások figyelmen kívül hagyásától. A távolság és a közelség ismérvei változnak ezekben a valódi hálózatokban. Központi jelentőséggel bír a távolságok szerepének megerősítése a jövőben. Az a tény, hogy messze, és földrajzilag távol vagyunk, sajátos lehetőségeket nyújt számunkra, hogy különböző típusú megoldásokkal próbáljuk meg legyőzni a távolságot.

A megosztott társadalommal kapcsolatos félelem szorosan kapcsolódik az információs társadalomhoz. Ez a fenyegetés gyakran szóba kerül tárgyalások közben, bár megoldások ritkán kínálkoznak rá. Nem tudjuk, hogy miképpen kerüljük el ezt a lehetséges megosztást az információs társadalomban. Az eltolódás, amennyiben a hatalmi szerkezetektől és a befolyásolási lehetőségektől való elválasztást jelenti, kevésbé lesz földrajzi természetű és kisebb mértékben fog a társadalmi osztályokon alapulni a jövőben. Ez nem jelenti azt, hogy távol maradunk az információs szupersztrádától; ez több annál a kérdésnél, hogy a szaktudást meg ne rövidítsük. Ez az eltolódás többnyire a szemléleteknek és a kölcsönhatásnak köszönhetően jön létre. Egy hálózati rendszerben a versenyző többé már nem egy szilárd, sajátos szabvány, hanem ismét újraformálja önmagát mindenütt.

A régi határok összedőlnek, az újak most épülnek. Képesnek kell lennünk új módon gondolkodni és cselekedni. Azok a dolgok, amelyek negatívnak tűnnek a jelenlegi észak-karéliai regionális fejlődésben - tartós munkanélküliség és öregedő társadalmi szerkezet -, az információs társadalommal kapcsolatban hasznokká válhatnak. Arra sarkallnak minket, hogy oldjuk meg azokat a problémákat, amelyek először váltak láthatóvá, de máshol is veszélyesek. Ha fejlesztjük közös álláspontunkat, amely nem csak a földrajzi hódításon alapszik, hanem társadalmi különbségeken is, részt vehetünk a globális megoldások létrehozásában a nyugati ipari társadalmak megosztásának rémével szemben.

A “Választási Lehetőségek Aktájának” központi feladata egy tárgyalási dokumentum és egy háttéranyag szerepének betöltése a NOKIS-programban az Információs Társadalmi Stratégiai és Akció Terv előkészítésével kapcsolatos további tevékenységekkel kapcsolatban, amely majd támogatni fogja az észak-karéliai regionális fejlődést. A folyamat következő lépései az alábbiak szerint alakultak:

• a “Választási Lehetőségek Aktájának” nemzetközi értékelése a RISI hálózati munkálatokon belül (1997. ősze alatt),
• az Információs Társadalmi Stratégiai és Akció Terv bevezetése (1997. végére),
• az Információs Társadalmi Stratégiai és Akció Terv bevezetésének regionális és nemzetközi értékelése (1998. tavasza alatt),
• az Információs Társadalmi Stratégiai és Akció Terv befejezése (1998. június 30.),
• a végeredmény értékelése a NOKIS-program keretében (1998. december 31.).

Szeretnénk felhívni mindenkit, aki csak érdeklődik az információs társadalom regionális fejlesztése iránt Észak-Kareliában, Finnországban vagy Európában, hogy csatlakozzon ezekhez az információs társadalmi “dolgozó méhekhez”, és főleg, hogy megossza gondolatait és véleményeit ezzel az elemzéssel kapcsolatban. Észrevételeit a következő címre küldheti: Észak Karélia Regionális Tanácsa, NOKIS program / RISU, Siltakatu 18, Joensuu, FIN 80100, telefon: +358 13 259 1137, fax: +358 13 259 1130, vagy e-mail-en Satu Ahonen-Hawkins projektvezető részére: satu.ahonen@pkarjala.reg.reg.elisa.fi, illetve szakértőnk, Riitta Nevalainen részére: riitta.nevalainen@ spinoletta.inet.fi.

A NOKIS program partnerei az Interneten keresztül is kapcsolatba léphetnek a projekttel kapcsolatos észrevételek és kérdések formájában a http://www.carelian.fi/nokis oldalon.

Szeretnénk kifejezni hálánkat mindazoknak, aki hozzájárultak a “Választási Lehetőségek Aktájának” elkészítéséhez - leírva az észak-karéliai információs társadalmi kezdeményezéseket. A tájékoztatók és a háttéranyagok összefoglalóját, valamint azoknak az érdekcsoportoknak és partnereknek a nevét is csatoltuk, akik részt vettek ennek a dokumentumnak a tárgyalásában és értékelésében.