Kapuvári Béla

 

 

Erdőkertesi ATOM-program

 

 

 

Térinformatika oktatása az általános iskolában

 

Az Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola közel másfél éves előkészítés után 1996 szeptemberében kezdte meg egy merőben új oktatási forma, a térinformatika alapfokú oktatásának bevezetését.

A hosszú távú programunk neve ”Alapfokú Térinformatikai Oktatási Módszertan”

(ATOM)

 

1. Iskolánk rövid bemutatása:

Erdőkertes kb. 4.600 lakosú település a főváros, ill. Gödöllő és Vác városok közelében helyezkedik el. A községben meghatározó helyi ipari, vagy mezőgazdasági munkalehetőség nincs, a lakosság jelentős része a környező városokban talált munkahelyet.

Ebből következően a fenntartó önkormányzatnak a kormányzati központi bevételeken túl saját bevételi lehetősége alig van. Ez meghatározza intézményeinek a kötelező minimális működtetési, fenntartási lehetőségeit.

Iskolánkban, a 22 tanulócsoportban tanuló 482 gyermek neveléséről, oktatásáról 41 pedagógus gondoskodik. Ebből három tanulócsoportban enyhén fogyatékos gyermekekkel foglalkozunk, továbbá 4 tanulócsoportban napközis és menzai ellátást biztosítunk tanulóinknak,

Tanulólétszámunk az elmúlt öt évben 27%-kal nőtt, és az előrejelzés szerint az elkövetkező években is ez a tendencia folytatódik. Legnagyobb problémát a tanteremhiány jelenti. Ennek megoldására a fenntartó önkormányzat három éve ugyan még egy épület iskolai célra átadott, de ez csak szükségmegoldás jelenthet, hiszen a 22 tanulócsoport három épületben való elhelyezése kedvezőtlenül hat a nevelő-oktató munkára. Az oktatás feltételeinek megteremtéséhez az kell, hogy megtörténjen az iskola tetőterének megépítése. Az ehhez szükséges tervek elkészültek, de sajnos a pénzügyi fedezet megteremtése rövid időn belül nem tűnik reálisnak.

Az iskolavezetés kezdeményezésére 1996-ban vette fel iskolánk a Neumann János nevet.

A nevelőtestület a Nemzeti alaptanterv 1998-as bevezetésekor a meghatározott műveltségi területeket átfogó helyi pedagógiai programját a következő kiemelt nevelési feladatokkal tervezte megvalósítani:

A térinformatika alapfokú oktatására a NAT kiegészítő műveltségi területeként helyi tantervet dolgoz ki.

 

2. A Program előkészítése:

A program tervezésekor - 1994. végén - még kevés információnk volt az ezredfordulón bekövetkező ” digitális forradalomról ”, az EU csatlakozás lehetőségéről, feltételeiről, az ” információs társadalomról ”.

Az informatika rohamos fejlődését látva, a ” változások szelét megérezve ” kezdtünk megismerkedni egy új tudomány, a térinformatika alkalmazásának, oktatásának lehetőségeivel.
Térinformatikát addig a néhány felsőoktatási intézményen kívül tudomásunk szerint a középfokú oktatási rendszerben is csak Budapesten a Neumann János Számítástechnikai

Szakközépiskolában, ill. a Kvassay Jenő Út-, Híd-, és Vasútépítő Szakközépiskolában és Miskolcon a Kós Károly Építőipari Szakközépiskolában oktattak.

Ezek ismeretében nem okozott meglepetést, hogy ötletünket, a térinformatika alapfokú oktatását a támogatóként felkért egyetemi, főiskolai oktatók, szervezetek és cégek vezetői első hallásra elképzelhetetlennek ítélték.

Amikor a többszöri megbeszélések során megismerték terveinket, az általános iskoláskorú gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve tervezett oktatási programunk által nyújtott új lehetőségeket, szinte valamennyien segítőkészen a program támogatóivá váltak.

Ennek eredményeként írták alá 1996. szeptember 20-án a SIEMENS Székházban az Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola “Alapfokú Térinformatikai Oktatási Módszertan“ /ATOM/ Programjának hat éves támogatására az együttműködési megállapodást.

 

3. A Program célja:

 

3.1. A Program ütemezése:

-

1996-’98:

az ATOM Program részletes kidolgozása, a térinformatikai alapoktatás megkezdése,

-

1999:

a felnőtt térinformatikai átképzés beindítása,

-

2000-..:

a NAT alapján 9. osztályba lépő tanulókkal a térinformatikai szakképzés beindítása.

 

Az első két év fő feladatai:

 

-

a térinformatika szakembereivel együttműködési megállapodások kidolgozása,

-

az alapfokú oktatás feltételeinek megtervezése, megteremtése,

-

a pedagógusok számítástechnikai, térinformatikai szakképzésének beindítása, folyamatos biztosítása,

-

a tanulók számítástechnikai alapképzése, a térinformatika alkalmazása az oktatásban,

-

az ATOM Program részletes kidolgozása,

-

az oktatási tapasztalatok, eredmények publikálása, beszámolás a Programot támogató, együttműködő partnereknek.

 

-

a helyi tanterv részletes kidolgozása, engedélyeztetése,

-

az interaktív multimédia lehetőségét is kihasználva az oktatási módszertani anyagok, segédletek kidolgozása,

-

a pedagógusok folyamatos szakirányú képzése,

-

középfokú végzettséggel rendelkezők részére térinformatikai felnőtt szakképzés, átképzés lehetőségeinek megteremtése,

-

a NAT alapján a 12 osztályos oktatási rendszerben a középfokú szakképzés kidolgozása,

-

az oktatási tapasztalatok, eredmények publikálása, beszámolás a Programot támogató, együttműködő partnereknek.

 

3.2. A Program támogatói:

A Programot a következő intézmények, szervezetek és cégek az aláírt együttműködési megállapodásokban foglaltak szerint támogatják.

A program beindítását követően céljaink megvalósításához több újabb támogatót találtunk, akikkel az együttműködési megállapodás kidolgozása folyamatban van:

 

4. Az informatika oktatása iskolánk helyi pedagógiai programjában:

Századunk egyik legjelentősebb vívmánya az informatika.

Az információ birtoklása és kezelése az emberiség történelmében és a civilizációk fejlődésében mindig kiemelkedő szerepet játszott, de igazán meghatározó a XX. században lett. Általánossá vált az információs piac, maga az információ stratégiai jellegű áru, hatalmi tényező lett.

A modern civilizáció, a fejlett polgári társadalmak olyan hatalmas mennyiségű információ gyűjtését, kezelését és sokrétű elemzését igénylik, amit a hagyományos módszerekkel képtelenség lenne megoldani. Ezt a feladatot oldják meg az információs rendszerek.

Tanulóink életük nagy részét már a jövő évezred erősen informatizált társadalmában élik. Erre fel kell őket készíteni. Ahhoz, hogy hozzájuthassanak a munkájukhoz, életvitelük alakításához szükséges ismeretekhez, el kell sajátítani az információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait.

Célunk felkelteni, és folyamatosan fejleszteni a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni az informatika azon eszközeit, fogalmait és módszereit, amelyek lehetővé teszik a tanulók informatikai szemléletének kialakítását, az informatika alkalmazását minden tantárgyban.

Az informatikai ismeretek ma már az általános műveltség részét képezik. Ez indokolja az informatika önálló tantárgyként való megjelenését iskolánk oktatási rendszerében. A gyerekek nem rendelkeznek semmilyen kommunikációs gátlással az eszközök használatával szemben, ezért feltétlenül építenünk kell a gyermeki kíváncsiságra a megismerés helyes irányba terelésével. Az informatikai ismereteket elsősorban az információtechnikai eszközök rendszeres használata során szerezhetik meg. Fontos, hogy tanulóinknak olyan rugalmas és konvertálható tudást nyújtsunk, amellyel képesek lesznek ismereteik folyamatos frissítésére. Ezért szükséges az is, hogy mind a hagyományos, mind az új technológiákon alapuló informatikai eszközök és információhordozók kezelésében jártasságot szerezzenek.

A nevelési-oktatási feladatok meghatározásakor nagy jelentőségű volt a Soros Alapítvány ”Jefferson” pályázatán való részvételünk, a Jeffersoni elvek megismerése. Thomas Jefferson 1814-ben megfogalmazott szándéka a mai Magyarország égetően aktuális problémája. Ahhoz, hogy a magyar ember és társadalom demokratikussá, etikussá és kreatívvá váljon szemléletmód változtatásra van szükség. Ezt a folyamatot az általános iskolai oktatásban kell elkezdeni, mert ez a korosztály nyitott a világra, fenntartás nélkül azonosul a jóval, és szenvedélyesen elutasítja a rosszat. A közösségi élet hatására fejlődnek ki a közösségi és erkölcsi érzelmek, ekkor élik át a társadalmi kötelezettségeket, amelyek élményalapjává válnak az erkölcsi normának. Már az általános iskolában ki lehet alakítani a képességet arra, hogy a világot minél teljesebben lehet, érdemes és szükséges szemlélni. Az iskolás gyermeket mindinkább érdeklik a dolgok valódi okai és összefüggései.

A kor követelménye, hogy az állampolgári részvételre és a kreativitásra nevelés számítógép segítségével történjen.

Iskolánk informatika tanterve a NAT követelményrendszerét figyelembe véve az 1 - 8. osztályra készült el, mindegyik évfolyamon önálló tantárgyként.

A NAT által meghatározott témakörök tanítására szánt óraszámok az átlagostól eltérnek. Ennek oka, hogy iskolánk helyi pedagógiai programjában az informatika oktatása, ezen belül is a térinformatika alapfokú oktatása kiemelt szerepet kap.

 

Az előzőek alapján tervezett témakörök és óraszámok:

Témakör

Óraszámok

Évfolyamok:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

I. Informatikai alapismeretek

9

6

6

6

5

4

8

4

II. Operációs rendszer, HW ismeret

-

6

5

6

7

8

10

10

III. Algoritmusok

8

7

5

7

5

5

16

12

IV. Szöveg- és ábraszerkesztés

-

6

10

10

11

12

20

12

V. Táblázatkezelés

8

6

3

4

5

4

16

12

VI. Könyvtárhasználat

12

6

8

4

4

4

4

8

VII. Adatbázisok

-

-

-

-

-

-

-

16

összesen:

37

37

37

37

37

37

74

74

 

Az informatika oktatása és az informatikai eszközök alkalmazása valamennyi műveltségi terület oktatásánál nélkülözhetetlen, a tantárgyi koordinációk következtében pedig szükségszerű.

 

5. Térinformatika1

A térinformatika tudomány, az informatika egy speciális ága, olyan informatika, amelyben az információ alapjául szolgáló adatok földrajzi helyhez köthetők.

A földrajzi információs rendszer (Geographical Information System - GIS) a térinformatika eszköze, melynek segítségével valamely földrajzi helyről kap információt a felhasználó.

Technikáját tekintve a GIS egy olyan számítógépes rendszer, melyet a földrajzi helyhez köthető adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a levezetett információk megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki. A hálózatok terjedésével egyre nagyobb hangsúlyt kap az információ elérését, továbbítását szolgáló szerep.

A GIS egyaránt használ helyzeti és leíró adatokat, valamint lehetővé tesz műveleteket a térbeli elemzések elvégzéséhez.

A GIS technológia felhasználása igen sokrétű. A legjelentősebb alkalmazási területei a következők:2

A térinformációs rendszerek alkotóelemei:

A térinformációs rendszerek alkotóelemeit az egyéb információs rendszerek elemeihez hasonlóan a következő csoportokba oszthatjuk:

Az alkotóelemek költségarányát a következő közelítő összefüggéssel fejezhetjük ki:

hardver : szoftver : adatok = 1 : 10 : 100

A térinformációs rendszerek alkotóelemeinek az egyéb célú információs rendszerek alkotóelemeivel azonos csoportosítása nem feledheti el azt a tényt, hogy a térinformációs rendszerek számos, az egyéb célú rendszerekre nem jellemző sajátossággal rendelkeznek. Ezek közül kiemelkedik a Földhöz kapcsolódó helyzet meghatározásának szükségessége, valamint az elsősorban képi megjelenítés igénye. Mindkét sajátosság befolyásolja valamennyi alkotóelemmel kapcsolatos igényt.

A térinformációs rendszerek létrehozásának és működtetésének alapvető feltétele a megfelelően képzett szakemberek tevékenysége. A megfelelő szakemberállomány biztosításának költségeit a szoftver költségeivel azonos nagyságrendűnek tekintik.

 

5.1. A földrajzi információs rendszerek jelentősége:

A környezetvédelem és a környezetben rejlő hasznosítási lehetőségek feltárása azt kívánja, hogy környezetünk jelenlegi állapotát minél alaposabban megismerjük.

Ehhez óriási adatmennyiségre van szükség.

Az információ mennyiségének növekedése tette szükségessé, a technikai fejlődés tette lehetővé az információ tömeges feldolgozását biztosító, számítógépen alapuló információs rendszerek kialakulását.

A helyhez kötött adatok nyerésére, tárolására, elemzésére született az új tudományág, a térinformatika, melynek eszközei a földrajzi információs rendszerek.

A térinformatikai rendszerek alkalmazásának nagy előnye a gyors átfutási idő, ezen kívül a számítógépes megoldás matematikailag, geometriailag pontosabb.

Az adatok naprakészen tartása számítógéppel sokkal egyszerűbb (alfanumerikus és grafikus adatbázis aktualizálás).

A legnagyobb előnyt mégis az jelenti, hogy a minden lehetséges tényezőt tekintetbe vevő, információn alapuló döntés az optimálishoz közelebb álló döntést eredményez, ami nagymértékben csökkenti a döntés lehetséges káros következményeinek esélyét.

 

5.2. A térinformatika alapfokú oktatásának kidolgozásakor a következő alapkérdéseket vizsgáltuk meg:3

  1. Térbeli tanulás:
  2. A belső térbeli ábrázolás formája:
  3. A térbeli gondolkodásra gyakorolt hatások:
  4. Az emberi beszéd:
  5. Az előzőekből a térbeli tanulás fejlődés-lélektani kutatásait emelem ki.

    Jean Piaget francia pszichológus a megismerés fejlődésében a térbeli tanulás folyamatában a következő fő szakaszokat különbözteti meg:

    A kognitív és környezetpszichológia azt tanulmányozza, hogy a felnőtt milyen fejlődési szakaszokon keresztül ismer meg egy környezetet.

    A fentiek tudatos elemzésével bizonyítottnak tűnik, hogy már az alapfokú oktatásban az életkori sajátosságokat figyelembe véve reális lehetősége van a térinformatikai ismeretek komplex, a többi műveltségi területtel integrált oktatásának.

    Ismételten kiemelem - az elmúlt két év tapasztalata is ezt igazolja -, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével, játékos formában, jól felkészült pedagógusokkal nem csak egy szűk, kiválasztott tanulócsoporttal, hanem minden tanulóval az oktatás egészét hatékonyan segítő térinformatikai alapoktatás valósítható meg az általános iskolában.

     

    6. Az első két év fő feladatainak megvalósítása:

    A program indítását megelőzően meglévő eszközök:

    A program megkezdését az 1996/97-es tanévnyitó ünnepségen a támogatók jelenlétében Dr. Riegler Péter akkori államtitkár, a Nemzeti Kataszteri Program kormánybiztosa jelentette be a szülőknek, tanulóknak.

    Ezzel egyidejűleg napjainkig az együttműködési megállapodást aláíróktól a következő támogatásokat kaptuk:

    A program beindítását követően támogató cégektől, szervezetektől a következő rendszeres ill. nem rendszeres segítséget kaptuk:

     

    6.1. Pedagógusképzés:

    A megvalósítás alapfeltétele az információs társadalom igényeinek megfelelő, új nevelési-oktatási szemlélettel rendelkező, kreatív pedagógusokból álló nevelőtestület.

    Ennek figyelembevételével mint intézményvezető elsődleges feladatom volt a Program részletes megismertetése a nevelőtestülettel, illetve az iránta érdeklődő pedagógusok részére a képzés feltételeinek megteremtése. Az anyagi források biztosításában a felsorolt támogatásokon túl sokat segített az elmúlt évben indult MKM pedagógus szakképzési projekt.

    A teljes program a következő 7 modulból álló távoktatást jelenti:

    Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az elmúlt két év alatt az előzőekben felsorolt szakképzéseken a pedagógusok önként, szinte teljes egészében szabadidejükben
    -délutánonként, illetve hétvégeken- vettek részt, valamint hogy erre a képzésre fordított idejük
    megközelítően 30.000 órát tesz ki. Természetes ezen túl a Nemzeti alaptanterv bevezetésével kapcsolatban szervezett szakmai, pedagógiai továbbképzéseken is rendszeresen részt vettek a pedagógusok.

    Úgy érzem, ez kellő bizonyítéka annak, hogy az Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola nevelőtestületében megindult egy lényeges szemléletváltás az új információs társadalom megvalósítása felé, mely alapját és biztosítékát jelenti az ATOM program megvalósításának.

     

    6.2. A tanulók informatikai oktatása:

    A komplex térszemlélet kialakításának lehetőségei:

    Már gyermekkorban el kell sajátítani azt a képességet, hogy a világot nem elemeire bontva, hanem minél teljesebben, összefüggéseiben, komplexen szükséges értelmezni.

    Az iskola nem koravén térinformatikusok képzését vállalja fel, hanem azt, hogy a gyerekek megismerkedjenek a legkorszerűbb döntés-előkészítő rendszerrel, mint eszközzel, amellyel későbbi munkáik során egyre több területen találkozhatnak - önkormányzatoknál, földhivataloknál, közművállalatoknál, környezetvédelemben stb.

    A térinformatika oktatását az informatika-, illetve a szabadon választható órák keretében valósítjuk meg, a komplex térszemlélet kialakítását a különböző tantárgyak keretein belül dolgozzuk ki a szaktanárok segítségével.

    Célunk a térképnek, mint alapvető információhordozó-eszköznek minél szélesebb körű megismertetése és használata. A térkép segítségével a földrajzi koordinátákhoz köthető információk jól áttekinthetővé és elemezhetővé válnak. Segíti összekapcsolni a földrajzi, a történelmi, az irodalmi, a zenei, a biológiai stb. ismereteket. Segít a tájékozódásban, a világban elfoglalt helyünk bemutatásában.

    A tanulók megismerkednek a térképészet alapjaival, elsajátítják a számítógépes térképezést.

    A tanulók megismerték:

    Az életkori sajátosságoknak megfelelő, az előző tanulmányaikra épülő játékos, érdekes problémák megoldására a következő feladattípusokkal ismerkedtek:

    ”Egy dolog volt csak szokatlan, s úgy vettem észre, nem csak számomra, kisdiákok tevékenykedtek közöttünk a plenáris előadásokon éppúgy, mint a szekciókon, vagy a szabadidős programokon. Szorgoskodásuk közben néha-néha megvillant a kezükben a digitális fényképezőgép vakuja. A harmadik nap végére összeállt a kép, méghozzá egy multimédiás program formájában. Újból láthattuk az előadásokat, a szekciók munkáját.

    A környezetünk menüpont alatt pedig néhány szép felvételt lehetett megtekinteni az iskola épületéről, a Székely-kapukról, valamint egy pókhálóról, amelynek fonalait a rátapadó dér tette természetellenesen vastaggá, s rajta a ragyogó napsugár csillantotta meg itt-ott a fényét. Gyönyörű fénykép volt. A tizenéves kislány, aki a kivetített képekhez fűzte hozzá gondolatait (megjegyzem, teljesen természetes módon, minden izgalomtól mentesen a záró előadás népes közönsége előtt), a következő szavakat tette hozzá a pókhálót ábrázoló felvételekhez: “ Ezt csak azért fényképeztük le, mert megtetszett nekünk. A felvétel tegnap készült, ma ez már nincs.”

    Ekkor egyfajta feszült csend lett a teremben, sokan elgondolkozhattak a szavakon. A gyerekek képesek voltak megragadni egy olyan pillanatot a természetből, amely nem csak szép, hanem mulandósága miatt egy emléke maradt megörökítve mások, s egyben a jövő számára. Közvetítve ezzel magát a természeti jelenséget, s fényképet készítők gondolatait is.

    Eddig azt hittem, csak azért jó ez a rendezvénysorozat, mert megtudhatom, hogyan taníthatom jobban a diákokat. Ma már azt is tudom, hogy tőlük hogyan tanulhatok. Rádöbbentem, hogy a gyerekek tényleg mást látnak a világból mint mi, s valljuk be - gyakran többet is. ”

     

    6.3. Csatlakozás országos szervezetek programjaihoz:

    A tervezett feladataink megvalósítása érdekében a következő szervezeteknél kértük és nyertük el a tagfelvételünket:

    Ezen szervezetektől jelentős szakmai, módszertani segítséget, hasznos információkat kapunk kiadványaik és a szakmai megbeszéléseik, konferenciáik során.

     

    7. Országos informatikai trendek:

    A Program megkezdését követően ismertük meg az Európa Tanács 1994-ben Martin Bangemann bizottsága által elkészített ” Európa és a globális információs társadalom ” című jelentését.

    1996-ban, hazánkban is elkészült a Nemzeti Informatikai Stratégia, amelyben stratégiai célként, az EU csatlakozás formális és informális feltételeként fogalmazódik meg többek között:

    mely szerint minden fiatalnak készséget kell szereznie az információtechnológia gyakorlati használatában. Ezért az oktatás struktúráját úgy kell kialakítani, hogy az információ-technológiának támogatnia kell a társas gondolkodás, a nyitott rendszerekben élés, a kreativitás kifejlődését is. A hangsúlyt az információtechnológiának az oktatásban való alkalmazására kell helyezni, az információtechnológia oktatása csak eszköz lehet.

    Az informatika, ezen belül a térinformatika a modern magyar közigazgatás elválaszthatatlan részévé vált.

    A teljesség igénye nélkül néhány, az elmúlt években indult országos térinformatikai programról:5

    Az adatok gyűjtése tárcafeladat, ezzel szemben felhasználásuk a demokratikus társadalom alapvető információigényének kiszolgálását (is) biztosítja.

    A rendszer célja: a felsorolt ágazati térinformatikai rendszerekből és digitális adatbázisokból egy olyan térinformatikai rendszer kialakítása, amely a több rendszerből, többféle filozófiával készült, több ágazat eltérő szempontjait kielégítő digitális állományból egy azonos platformú ” rendszert ” hozzon létre.

    Az előző néhány példát kiragadva, illetve megismerve a regionális, önkormányzati térinformatikai kezdeményezéseket, a térinformatika bevonulását a banki rendszerekbe, az Interneten való megjelenését, az OpenGIS - nyílt földrajzi információs rendszerek, nyitott térinformatika - alkalmazásának egyre növekvő lehetőségét, egyértelműen igazolva látszik a térinformatika rohamos terjedése, beépülése a mindennapi informatikai tevékenységek sorozatába.

    Valamennyi program infrastruktúra- és adatigénye mellett határozott szerepet kap a térinformatikai megoldásokban jártas felhasználók magas szintű tudása.

    Mindezek megerősítik az 1995-ös év elején elképzelt és 1996-ban megkezdett ATOM Program létjogosultságát, az alap- és középfokú térinformatikai oktatás, a felnőttoktatás (pl. önkormányzatok) szükségességét.

     

    8. A program finanszírozása:

    Amint a bevezetőben leírtam, a fenntartó önkormányzat pénzügyi lehetőségei nem teszik lehetővé az iskola alapfeladatán túlmutató oktatási program pénzügyi támogatását.

    Közismert, hogy a térinformatika oktatása (korszerű, nagy teljesítményű hardverek, speciális, drága szoftverek és adatok beszerzése) az általánossá vált ” hagyományos ” informatikai oktatás költségeit nagyságrenddel meghaladja.

    Mi a realitása a ATOM Program megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtésének?

    Elsődlegesen a 6 éves együttműködési megállapodást aláíró és a felsorolt többi támogató juttatása.

    (Az eddigi támogatásuk, a kedvezmények biztosítása megközelítően 10 millió Ft-ra tehető)

    Az iskola vezetése, nevelőtestülete saját erőből is jelentős lépéseket tett és tesz ezután is, hogy oktatási programunkhoz bevételt teremtsen.

    Ennek érdekében:

     

    Az alapítvány céljai:

      1. A térinformatikai ismeretek, mint eszköz alkalmazása az általános iskolai oktatásban.
        1. az oktatáshoz szükséges eszközök vásárlása, (hardver, szoftver, adat, szakirodalom, módszertani anyagok beszerzése)
        2. nevelők szakirányú képzése,
        3. szakmai rendezvényeken, konferenciákon való részvétel biztosítása.
      2. Az iskola tanulóinak informatikai és multimédiás ismeretek -tanórán kívüli- oktatása.
        1. az iskola életéről a községi kábeltévén keresztül közhasznú információk szolgáltatása, továbbítása,
        2. ” Sulilap ” iskolai újság és iskolai évkönyv elkészítése,
        3. ” Sulirádió ” és ” SuliTV ” működtetésének támogatása,
        4. A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó helyi tanterv kidolgozásának elősegítése.
      3. Környezetvédelem.
        1. környezetvédelmi szaktáborok, kirándulások, programok, vetélkedők szervezése, finanszírozása, pályázatok kiírása,
        2. a gyerekek ökológiai ismereteinek kiszélesítése, elmélyítése.
      4. Egészséges életmód.
        1. táplálkozáskultúra,
        2. mentálhigiéniás, drogellenes programok szervezése,
        3. sporttevékenység támogatása, kiemelt figyelemmel a tájfutó sportra, tájfutó szakosztály megalakítása.
        4. szaktáborok, kiállítások, vetélkedők szervezése, finanszírozása, pályázatok kiírása.

     

    Néhány rövid gondolat az alapítványunk eddigi tevékenységéről:

     

    9. További tervek, feladatok:

    A községben több civil szerveződés elképzeléseit figyelembe véve reálisnak tűnik Erdőkertesen egy TUDÁSKÖZPONT kialakítása, melynek központi helye az Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola lenne.

    Megkezdődött a településen a kábeltelevíziós hálózat felújítása, korszerűsítése és bővítése két szomszédos községben, Szadán és Őrbottyánban is.

    A kábeltelevíziós társaságnak hasznosítási szerződése van a GATE-val arra az optikai információs kábelre, amelynek vége kb. 10 km-re Gödöllő határában a SONY üzemnél található.

    A Tudásközpont része kell, hogy legyen egy TELEHÁZ. (Erre folyamatosan pályázunk.)

    Ez a sokfunkciós civilközpont amellett, hogy betöltene egy ”mindenki irodája” szerepet, egy komoly szolgáltató központtá nőhetné ki magát. Ez a TELEHÁZ lenne KTV hálózat logisztikai központja is.

    A már említett regionális pedagógusképzéseken túl a helyi vállalkozóknak tartandó Internetes képzések, a Veresegyházon megépült Missziós Egészségházhoz tartozó 13 település orvosainak számítógépes alapképzési igénye lehetőséget biztosít a felnőttoktatás beindítására.

    Mindezek a Program további folytatásához, a fejlesztéshez jelentős bevétel megteremtését, az oktatásban résztvevő pedagógusoknak eddigi munkájuk erkölcsi elismerésén túl anyagi megbecsülését is eredményezik.

    Terveink megvalósulása esetén eredményesen felelhetünk meg a információs társadalom korszerű követelményeinek.

    A néhány évvel ezelőtti "elképesztő ötletünk" korszerűségét, jogosultságát napjainkban és a jövőben, többek között a közelmúltban nyilvánosságra hozott, a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából elkészült "Információs társadalom Magyarországon" c. tanulmányban leírtak egyértelműen igazolják.

    Végezetül ezúton is megköszönöm az ATOM Program valamennyi támogatójának mindennemű segítségét.

    Erdőkertes, 1999. október

     

     

    Jegyzetek

     

 

1 Márkus Béla - Végső Ferenc, A térinformatika elemei. SE FFF Székesfehérvár, 1997.

2 Detrekői Ákos - Szabó György, Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 1995.

3 Török Zs., Márton M., Gercsák G., GIS és a térbeli megismerés. NCGIA CORE CURRICULUM,
Térinformatikai alkalmazások 73. fejezet., SE FFF Székesfehérvár, 1994.
Dr. Geréb György, Pszichológia. Tankönyvkiadó Bp.

4 Huszár István, Egy pillanat tanulságai. INSPIRÁCIÓ Az Informatika - Számítástechnika Tanárok Egyesületének lapja (1998. február)

5 A VIII. Országos Térinformatikai Konferencia. A Szervezőbizottsága által készített kiadvány, 1998.