Molnár László

Az információtechnológia etikai vonatkozásai.

Megjegyzések James H. Moor: 'Mi a komputer etika? című tanulmányához

1. Nem túlzás, hogy John P. Barlow a komputerek világát egy újonnan felfedezett földrészhez hasonlítja: 'Képzeljük el, hogy egy olyan kontinenst fedezünk fel, amely oly nagy, hogy talán nincs is vége. Képzeljünk el egy új világot, amelynek több erőforrása van, mint amennyit jövőbeni mohóságunk kimeríteni képes, több lehetőséggel rendelkezik, mint amennyit a vállalkozók bármikor is képesek lennének kihasználni és olyan sajátos fajtájú földtulajdona van, ami a fejlődéssel együtt kiterjed.'

Ennek az új 'kontinensnek' a jellemzését a következőképpen folytatja: 'Képzeljünk el egy olyan helyet, ahol a jogtalan behatolók nem hagyják ott a lábnyomukat, ahol a javakat tetszés szerinti alkalommal lehet ellopni és mégis megmaradnak az eredeti tulajdonos birtokában, ahol olyan vállalkozások, amelyekről sohasem hallottunk, személyes ügyeink történetét birtokolják, ahol csak gyermekek érzik magukat teljes mértékben otthonosan'

Mi ez a hely? Ez a komputerek világa, amely: 'elektron állapotokból, mikrohullámokból, elektromágneses mezőkből...áll; egy hullám elektronikus adatfeldolgozó és kommunikációs rendszereink hálózatában.'

Ez a szó szoros értelemben a korlátlan lehetőségek földje. De éppen ezért ajánlatos óvatosnak lennünk, mert itt nemcsak a kedvező lehetőségek, hanem a kockázatok is igen nagyok lehetnek, s ráadásul nem is biztos, hogy az utóbbiak nagyságát meg tudjuk becsülni.

Ezen új világ meghódítása során keletkező problémák súlyának és jellegének érzékeltetése végett vegyünk szemügyre néhány esetet. Az első a komputer tévedhetetlenségének babonáját cáfolja. Egyben szemlélteti azt is, hogy sokszor igen nehéz bizonyítani a komputer tévedését. Ezért nem könnyű az ügyfeleknek és az érintetteknek, ha igazukat akarják bizonyítani a komputerrel rendelkező szervezettel - hivatallal, szolgáltató vállalattal stb.- vel szemben. Emiatt a téves döntés kiigazítása sem egyszerű, amint azt a következő eset (is) mutatja.

2.1. A hitel-minősítő irodák (credit bureau industry) esete

A hitelnyújtás előtt tudniuk kell, hogy mekkora a kockázata. Mivel a tömeges számban jelentkező ügyfelek hitelképességének minősítése igen nagy terhet róna a hitelezőkre, ezért ennek megállapítására az USA-ban a hitel-minősítő irodákat hoztak létre. Ezek felmérik a hitelező szervezetek leendő ügyfeleinek hitelképességét, amelyekről jelentéseket írnak. (Ezeket az információkat persze fel lehet használni más célokra is, például ha valakit alkalmazni akarnak egy állásban, akkor egy ilyen jelentés igen hasznos lehet a jövőbeni munkaadó számára.)

Mint oly sok más iparág, a hitel-minősítő ipar is odáig fejlődött, hogy az USA-ban jelenleg három nagyvállalat kezében vannak a hitel-minősítő irodák. Ezen nagyvállalatok hatékony működését (is) a számítógépes hálózatok tették lehetővé. Ugyanakkor a hitel-minősítő irodák szoros kapcsolatban vannak a hitelezőkkel, és megosztják velük információikat.

Azonban az igen nagyszámú adat kezelése során nem ritkák a hibák és a tévedések, amelyek elsősorban az ügyfeleket sújtják.

A TRW-hez a panaszok áradata érkezett, míg végül megoldódott a rejtély: egy, a TRW részére a hitelképességről szóló jelentéseket ellenőrző kis vállalat részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottja hibázott: Amikor a Norwichre vonatkozó jelentéseket vizsgálta, kérte azoknak a listáját, akik a nem fizették rendesen az ingatlan adójukat. Ehelyett tévedésből mindazok nevét elküldték neki, akik hiánytalanul teljesítették adófizetési kötelezettségüket.

Az alkalmazott figyelmetlensége folytán nem vette észre a tévedést és úgy adta tovább ezt a listát, mint azokét, akik nem fizetik az adójukat.

A vállalat vezetősége először úgy védekezett, hogy ez egy rendkívüli eset volt. Majd néhány hónap múlva elismerte, hogy hasonló hibák fordultak elő több más városban.

Korunkban igen jelentős a száma azoknak az eseteknek, amelyekben a komputerek segítségével végeznek megfigyeléseket oly módon, hogy az érintett számára rejtve marad. Ez a magán szférába történő indokolatlan és észrevétlen behatolást jelent. Az ennek során elkövetett hibák - mint például téves tényállás megállapítása - igen kellemetlen következményekkel járhatnak.

3.1. Nekem nincs rejtegetni valóm, avagy a megtalált autó esete

Sok embernek meggyőződése, hogy a magánszféra védelmére hozott adatvédelmi törvények csak a bűnösöket segítik abban, hogy meneküljenek a felelősségre vonás elől. Szerintük akinek nincs rejtegetnivalója, annak nincs szüksége az ilyen jogszabályokra. Erről szól a következő történet, amely az USA-ban játszódik.

John Brown autóval ment vidéki kiküldetésre. Már órák óta vezetett, amikor egyszer csak rendőrök állítják meg az úton. Brown úr igen fáradt és zaklatott volt, mert éjszaka nem aludta ki magát és az úton majdnem baleset érte, amikor egy agresszív, nagy sebességgel vezető autó majdnem nekiütközött. A rendőrök szökött fegyenceket kerestek. Fegyvert fogtak rá és mivel gyanúsan viselkedett, nem hiszik el neki, hogy ez az ő autója. A gyanúnak az volt az oka, hogy a rendőrségi adatbázisban, amit ellenőrzésre használnak, Brown úr autója a lopottak között szerepelt. Sajnos, valamilyen okból (még?) nem volt az adatok között az, hogy a rendőrség a múlt héten megtalálta az autót és visszaadta neki. A rendőrök nem hittek Brown úrnak és őrizetbe vették. Bár nincs semmi rejtegetnivalója, már egy ideje a börtönben volt, amikor a helyzet tisztázódott.

A következő, Magyarországon játszódó történetben a rendőrségi adatkezelés látszólag tisztán technikai jellegű hibája igen kellemetlen zaklatást eredményezett. Elképzelhető, hogy milyen következményekkel járhat ez a hiba akkor, ha olyan bűncselekmény elkövetőjének téves azonosításához vezet, akit a készenléti rendőrségnek kell őrizetbe vennie.

3.2. A sors rossz tréfája

A következő történet egy hölgyről szól, aki az adatvédelmi biztoshoz volt kénytelen fordulni, hogy megszűnjön az a zaklatás, melyben részben a számítógépes technika is szerepet játszott. Arról van szó hogy 'nap mint nap határozatokkal zaklatja rendőrség, a határozatokban pedig a hölgy nem kis megdöbbenésére általában a következőkre szólítja fel az eljáró hatóság:

"Mivel a tiltott kéjelgés miatt kirótt több ezer forintos szabálysértési bírságot nem fizette meg az előírt határidőn belül, a büntetést elzárásra változtatják és ennek letöltése végett egynapi hideg élelemmel és tisztasági csomaggal jelenjen meg a kijelölt BV intézetben."

A hölgy már rutinos, ilyenkor rohan a rendőrségre, és tisztázza, hogy ő nem azonos azzal a bizonyos személlyel, és egyébként is kikéri magának. A rendőrtiszt ekkor bocsánatot kér, és minden folytatódik előlről.

A panaszos ügyét végül megvizsgálta az adatvédelmi biztos is, és mindenki meglepetésére a követezőkre derült fény. A két hölgy neve, születési helye, ideje és anyjuk neve megdöbbentő módon majdnem teljesen azonos. Azaz mégsem, a mi panaszosunk keresztneve egy kicsit más, de a különbség csak annyi, mint a Mária-Marianna, a Júlia-Julianna, vagy Zsuzsa-Zsuzsanna keresztnevek között.

A rendőrségi hivatalos válasz szerint a gép panelekben gondolkodik, elsősorban a név és az anyja neve alapján keres, összehasonlítja az adatbázisban szereplő személyek adatait, majd áttér ugyan a többi adat egyeztetésére, de kis különbség esetén a számítógép az eltérést automatikusan kijavítja.'

Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy különböző tényezők eredője volt ez a zaklatás: 1. gépelési hiba, 2. gép működése: a fenti módon panelekben gondolkodik. Ennek során az adatok kis különbsége esetén automatikusan javít, ami éppen akkor veszélyes, ha két ember adatai között igen kis különbség, mert akkor ezt a két különböző személyt azonosnak tekintheti. (A működés ezen módja az alkalmazott szoftver sajátosságaiból adódik.) 3. A felhasználók nem számoltak az említett hibalehetőséggel.

A megoldás itt az lenne, hogy a programot az adatok legkisebb különbségek iránt is érzékennyé teszik, s akkor a gép ezt a fajta automatikus javítást nem hajthatja végre.

4. Hogyan bánjunk a komputer technológiával, avagy mi a komputer etika

A számítógép Moor szerint 'forradalmi gép', melynek jelentősége nehezen lehetne túlbecsülhető; az ipari forradalom gőzgépéhez hasonlítható.

Sokféle előnyös tulajdonsága van, így például teljesítményéhez képest a mérete kicsi, gyors, könnyű használni, igen hatékony stb. De nem ezek a legfontosabb, minden mástól különböző tulajdonságai. Moor szerint a komputer forradalom lényege magában a számítógépben található. A komputerek logikai formálhatóságában rejlik a forradalmiság. A komputerek logikailag alakíthatók abban a tekintetben, hogy oly módon formálhatók és alakíthatók, hogy bármely olyan tevékenységet elvégezzenek, amelyet az input és az output, valamint az ezeket összekapcsoló logikai műveletek jellemeznek. A logikai műveletek pontosan meghatározott lépések, amelyeket a komputer az egyik állapottól a másikig tesz meg. A komputer logikája a hardver és a szoftver megváltoztatása révén tetszőleges számú módon gyúrható és alakítható. Ahogy a gőzgép ereje az ipari forradalom nyers, alakítható erőforrása volt, ugyanúgy a komputer logikája is alakítható erőforrása a komputer forradalomnak. Mivel a logikát mindenhol lehet alkalmazni, a komputer technológia alkalmazási lehetőségei korlátlanok. Az általunk birtokolt gépek közül a komputer áll a legközelebb az univerzális géphez. És valóban, a komputer korlátai nagyjából megfelelnek kreativitásunk határainak.

A komputer forradalom lényegi kérdése ezért a következő: "Miként tudjuk a komputer logikáját úgy formálni, hogy jobban szolgálja céljainkat?"'

Ahhoz, hogy ezt megtudjuk tenni, szükségünk van a vele való bánásmód megfelelő szabályrendszerére. Úgy is mondhatnánk, megfelelő komputer politikára van szükségünk. Ez azonban feltételezi a számítógép lényegi tulajdonságainak ismeretét, azt, hogy mi a komputer.

Ehhez kapcsolódik a komputer etika, ami 'a komputer technológia természetének, valamint társadalmi hatásának elemzése, továbbá az ilyen technológia etikus használatára szolgáló politikáknak az ezen elemzéssel összhangban történő megfogalmazása és igazolása.

Tulajdonképpen arról van szó, hogy intézményesített viselkedési szabályok olyan rendszerére van szükség, amelyek a komputertechnológia etikus használatát teszik lehetővé. Itt a 'politika', mint szak-politika etikai értékekre alapozódik. A komputer mint viszonylag új technológia, még nem rendelkezik ilyen bevált szabályrendszerrel, 'politikával.' Itt tehát a komputer technológia esetében "politikai vákuum" van, amit a megfelelő politikával, a viselkedés megfelelő szabályrendszerével kell kitölteni.

Ebben az esetben 'A komputer etika alapvető feladata az, hogy meghatározza, hogy mit tegyünk az ilyen esetekben, azaz tetteink irányítására szolgáló politikákat fogalmazzon meg. Természetesen bizonyos etikai helyzetekkel individuumként, másokkal pedig elsősorban a társadalom tagjaként kerülünk szembe. A komputer etika magában foglalja a komputer technológia etikus használatára vonatkozó megfontolásokat mind az egyéni politika, mind a társadalompolitika értelmében.'

Így belátható, hogy a komputer etikának komoly gyakorlati jelentősége van, hiszen a technikapolitika egy sajátos területének megalapozására szolgál.

Mindezeknél tekintetbe kell venni azt, hogy a komputer nem pusztán "számfaló". Szintaktikailag a komputerek logikája formálható a számok és a lehetséges állapotok és műveletek terminusaiban. Szemantikailag a komputerek logikája abban az értelemben alakítható, hogy a komputer állapotait olyannak tekinthetjük, mint amely bármit reprezentálhat. A számítógépek szimbólumokkal manipulálnak, de nem törődnek azzal, hogy mit reprezentálnak a szimbólumok.'

Másként kifejezve a számítógép univerzális formálhatósága univerzális eszközzé (géppé) teszi, amellyel elvileg bármely feladat megoldható. Ezért jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Használata gyökeres változásokat idéz elő a társadalomban, ezért Moor következményeit az ipari forradalomhoz hasonlítja.

5. A komputer forradalom

Moor szerint - akárcsak az ipari forradalomnak - a komputer forradalomnak két szakasza van. Az első a bevezető szakasz. Ez használatának első negyven éve. Ennek során különböző típusú számítógépeket alkotnak meg, melyeket továbbfejlesztenek. Alkalmazásuk egyre szélesebb körben történik. A második szakaszban 'a komputer társadalmunk minden részében az intézmények alkotórészévé válik.'

Ez azzal jár, hogy 'a komputer technológia a következő évtizedekben számos emberi tevékenységet és társadalmi intézményt átalakít és a komputerizáció ezen átalakító hatása a komputer etika számára a kérdések széles körét veti fel.'

Ennek a mondatnak az értelme igen nagy mértékben függ attól, hogy mit jelent az 'átalakítás' szó. Moor azt mondja, hogy itt a tevékenységek, illetve intézmények alapvető jellegének vagy céljának a megválaszolásáról van szó. A fejlődésnek ez a két szakasza a következőképpen jellemezhető: Az első, vagy bevezető szakaszban a kérdés a következő: ''Milyen jól végzi a komputer ezt vagy azt a tevékenységet?' A második szakaszban, amikor a komputer már áthatja az egyes tevékenységeket, már más típusú kérdés merül fel. Ez pedig az illető tevékenység lényegére, természetére vonatkozik: 'Mi a természete és az értéke ennek, vagy annak a tevékenységnek?'

Ezt a változást jól szemléltetik a következő példák.

5.1. A választások komputerek segítségével történő lebonyolítása

Moor azt az esetet hozza fel példaként, amikor az USA-ban az elnökválasztás során még folyt a szavazás, amikor a tv állomások még a szavazás befejeződése előtt a részeredményekből kiindulva a végeredményre vonatkozó előrejelzéseket tettek közzé. Erről azonban tudni lehet, hogy ez az információ befolyásolja azon választókat, akik szavazatukat még nem adták le. Ezért ez a gyakorlat nem fogadható el.

Míg korábban csak arról volt szó, hogy a komputerek segítségével milyen gyorsan lehet a szavazatokat összeszámlálni (első, bevezető fejlődési szakasz), addig ebben az esetben már más a probléma. Vissza kell térni az alapokra vonatkozó kérdéshez, ahhoz, hogy mi a szabályszerű és tisztességes választás.

Ahhoz ugyanis, hogy ezt az eljárást megítéljük, rendelkeznünk kell a tisztességes, szabályszerű eljárás fogalmával. Ez pedig azt jelenti, hogy a választás során nem szabad a választók magatartását befolyásolni. A konkrét esetben ez annak a tilalmát jelenti, hogy a részeredményeket és a végeredményre vonatkozó, ezeken alapuló becsléseket a szavazás során nyilvánosságra hozzák.

5.2. A munka jellegének a megváltozása

A komputeres hálózatok elterjedésével megváltozik a termelő és a szolgáltató tevékenységek jellege is. Korábban, amikor még nem épültek ki a számítógépes hálózatok, a vállalatok összegyűjtötték a feldolgozandó adataikat és elszállították a komputerhez, ami feldolgozta azokat. Ezután a vállalatok az eredményeket elhozták. Ez volt a kötegelt feldolgozási mód. Később kialakultak a hálózatok mind az intézményeken belül, mind pedig az egyes felhasználókat összekötve. Ma már a világhálóról, illetve annak mind intenzívebb használatáról beszélhetünk.

Mindez átalakítja a végzett munka jellegét. A személyi számítógépek a munkavállalók széles körében tették lehetővé az otthoni munkát, de megváltoztatták a gyári munka jellegét is. A robotok bevezetése az autóiparba megváltoztatta az autógyártás arculatát. Ugyanez mondható el az irodai munkáról is. Más lett a bérelszámolás, a könyvelés, a raktározás, a minőségellenőrzés, a levelezés és a postázás is az irodákban.

Mindez pedig indokolttá teszi a munka lényegére vonatkozó kérdés újra történő feltevését és megválaszolását.

Korábban ugyanis a kérdés az volt, hogy miként tudja a komputer segíteni a munkánkat. Például milyen hatékonyan lehet vele elkészíttetni a bérelszámolást, vagy a könyvelést. Ma, amikor a komputer egyre többféle munka alkotórészévé válik, s így megváltoztatja azt, újból fel kell tenni a kérdést: 'Mi a természete ennek a munkának?'

Ez pedig a munka hagyományos fogalmának a megváltozásával függ össze. Korábban inkább arról volt szó, hogy az ember elvégzett egy bizonyos fajta munkát. Például egy esztergályos a gép segítségével elkészített egy munkadarabot. De a komputer-vezérelte szerszámgépek használata során inkább már arról van szó, hogy a komputernek adunk arra vonatkozó utasítást, hogy végezze el a munkát, azaz készítse el ezt vagy azt a munkadarabot.

Az új helyzetben az otthon dolgozó menedzser (is) sokat elveszít abból a spontán kommunikációból, ami korábban munkájának feltétele volt.

A munka hagyományos fogalma feltételezte azt, hogy a munka olyan esemény, ami 'normális esetben egy meghatározott helyen és időben zajlik le.' Ez többé már nem így van. A számítógépes hálózatok segítségével a végzendő munka helyének meghatározása egyre kevésbé egyértelmű: hiszen elvileg bárhol elvégezhető, ahol a hálózatra csatlakozni lehet. Ez pedig egy világháló megléte esetén (elvileg) az egész világon bárhol megtehető.

Így - a zónaidőket is figyelembe véve - a munkavégzés időpontjának korábban elképzelhetetlen flexibilitásáról beszélhetünk.

Ez a munkához kapcsolódó értékek megváltozását eredményezi. Ezért magának a munkának fogalmát kell újból megvizsgálni.

De ez a fejlődés a termelékenység növekedésével munkaerő megtakarításával is jár. Ez pedig azt a kérdést veti fel, hogy az így feleslegessé vált munkaerő hányad része talál magának munkahelyet; azaz az új feltételek között kezelhető-e a munkanélküliség - s ha igen miként -, figyelembe véve a munka fogalmának és értékének megváltozását.

Hasonló a helyzet az oktatás és a képzés esetében. A fejlődés első szakaszában itt is arról volt szó, hogy a komputer segíti az oktatás és a képzés folyamatát. Ekkor a kérdés az, hogy mennyire tudja segíteni a gép az oktatást. Jelenleg azonban, a fejlődés második szakaszában a komputer az oktatás alkotórészévé válik. Az oktatás során már egyre nagyobb szerepet játszanak a számítógépes hálózatok, melyek a tanár és a diák közti személyes kapcsolatot egyre nagyobb mértékben helyettesítik és közvetítik. Ekkor viszont már felmerül a kérdés, hogy 'Mi az oktatás?'

Másként kifejezve újra kell fogalmazni a tanár és a számítógép, valamint a diák szerepét ebben a folyamatban.

Hasonló mértékű problémákkal találkozunk a pénzügyi rendszer esetében is.

5.3. A pénzügyi rendszer átalakulása

Kezdetben a komputer felhasználása azt jelentette, hogy megnőtt a pénzügyi rendszer, a bankok és a hozzá kapcsolódó szervezetek működésének a hatékonysága.

A pénzek átutalása, a tőzsdei árfolyamok nyomon követése, a pénz elküldése stb. rövidebb idő alatt történik. Később a fejlődés első fázisának a kérdését - "Mennyire jól tudják a számítógépek a pénzt megszámolni?" - felváltotta a következő, megválaszolandó kérdés: "Mi a pénz?"'

Valóban az elektronikus átutalások és könyvelés korában ez a kérdés még élesebben vetődik fel, mint amikor az aranypénzt a papírpénz váltotta fel.

Itt arról van szó, hogy a globális kommunikációs hálózatok technikailag teszik lehetővé a globális pénzpiac működését, ahol a pénzügyi tevékenységi formái jöttek létre. Ennek következménye, hogy a deviza- és a nemzetközi értékpapír-kereskedelem forgalma 1985 és 1996 több mint a tízszeresére nőtt.

A globális pénzügyi rendszerben két probléma kapcsolódik egymáshoz: Az egyik a komplex kommunikációs hálózatok társadalmi kontrollálhatóságának megoldatlansága. Mit is jelent ez? Ugyanis ezek kontrollálhatósága csak akkor áll fenn, ha 'vannak olyan társadalmi normák, jogi eszközök vagy szabályozási mechanizmusok, - vagy legalább javaslat formájában léteznek -, melyek segítségével a technikai fejlődés, annak alkalmazása, valamint az általa létrejött terhelések és tehermentesítések célzottan és hatékonyan irányíthatók. Itt nem arról van szó, hogy valamennyi kockázatot részleteiben kellene előrelátni, és arról sem, hogy minden egyes probléma számára már előre megoldást kellene kínálni. A kérdés az, hogy vannak-e olyan szabályozási mechanizmusok, mint az...adatvédelmi törvény, vagy a médiatörvények, amelyek lehetővé teszik a politikai irányítást jelenlegi, vagy továbbfejlesztett formájukban a technikai fejlődés következményei, illetve ezen következmények különböző társadalmi csoportok közti megoszlása tekintetében, vagy premisszáik, érvényességük területe és konstrukciós elveik nem illenek az új tényekre és eszközeik ezért hatástalanok.'

Az a döntés, amely egy társadalmilag kontrollálhatatlan fejlődést mozdít elő, egyúttal lehetetlenné teszi a társadalmi normák működését ezen a területen. Ez morálisan mindenképp negatívan ítélendő meg, mert így lehetetlenné válik a társadalmi és erkölcsi normák érvényesülése. Ez pedig kiszámíthatatlan kockázatoknak teszi ki a társadalmat.

Ehhez kapcsolódik a másik probléma: a nemzetközi pénzpiac állami szabályozásának leépítése. E két tényező együtt ingataggá tette a nemzetközi pénzügyi rendszert.

Mivel a 'komputer forradalom' a fenti módon megy végbe, ezért kiszámíthatatlan kockázatoknak teszi ki a társadalmat. Moor szerint komputer etika szempontjából pedig 'egy olyan elemzésre van szükség, amely egy olyan koherens fogalmi keretet nyújt számunkra, amelynek keretében meg lehet fogalmazni a cselekvést irányító politikát.'

Ennek az elemzésnek azonban szerintem csak akkor van értelme, ha van valamilyen, ezen technikai fejlődést kontrolláló szabályozás. A globális komputer hálózatok hiányzó társadalmi kontrollja, illetve a nemzetközi pénzügyi folyamatok deregulálása esetén inkább csak negatív elemzés lehetséges, ami rámutat a szabályozás hiányának következményeire.

Más szóval ez a szabályozási vákuum másként kifejezve mesterségesen létrehozott 'politikai vákuum’- ot' jelent.

Bár egyet lehet érteni azzal, hogy a Moor által 'komputer forradalom’- nak nevezett fejlődési folyamat megalapozza a komputer etika szükségességét. De egy, a politikát megalapozó etika csak akkor működhet, ha szükségesnek tartjuk annak szabályozását, hogy miként használjuk a komputert. Ezen szabályozási gyakorlat igényli a szabályozási elveket, a politikát. Ekkor van konkrét szerepe a komputer etikának.

Moor úgy látja, hogy koncepciója - amely a komputer etika szükségességét, gyakorlati fontosságát a komputer forradalom koncepciójára alapozza - nem általánosan elfogadott.

Ezért a komputer etika szükségességét ettől függetlenül, más módon is megalapozza. Ez a megalapozás a 'láthatatlansági tényező’ -ből indul ki.

6. A láthatatlansági tényező

A komputerek működése többnyire láthatatlanul megy végbe: Bár eléggé tájékozottak lehetünk egy komputer inputjai és outputjai a tekintetben, csak halvány fogalmunk lehet az adatfeldolgozás belül lejátszódó folyamatáról. A probléma az, hogy 'Ez a láthatatlansági tényező gyakran hoz létre politikai vákuumot abban a vonatkozásban, hogy miként használjuk a komputer technológiát.'

Ezt kell tudatosítanunk, majd pedig magát a vákuumot kell megszüntetnünk. Itt pedig a komputer etikának meghatározó, megalapozó szerepe van. A fentieket szemléltetik a következő esetek:

6.1. A láthatatlan visszaélés

Moor a következőképpen foglalja össze az eset tanulságát: 'Bár ez a lopásnak egy közönséges esete, a komputer etika szempontjából fontos, hogy a komputer technológia lényeges tényezője volt ennek a cselekménynek, és kérdés, hogy milyen politikát kell bevezetni ahhoz, hogy az ilyen visszaéléseket a lehető legjobban felismerjék és megelőzzék. Ha nem férünk hozzá a kamat ellopására használt, vagy a bonyolult könyvelési programhoz, akkor az ilyen tevékenység könnyen válik észrevétlenné.'

6.2. A tulajdon fenyegetése

Ez viszonylag egyszerű eszközök segítségével megvalósítható. A telefonvonalhoz csatlakoztatott komputer egy modem segítségével komputerhálózatokhoz csatlakozhat. A megfelelő módon programozott személyi számítógép észrevétlenül csatlakozhat más komputerekhez, onnan adatokat szerezhet be, de meg is változtathatja azokat.

Számos olyan eset vált ismertté, amikor pusztán szórakozásból betörtek egy fontos intézmény adatbankjába. Így például tinédzserek egy csoportja - akik magukat 414-eseknek nevezték - betörtek a New Yorki kórház, egy kaliforniai bank és a kormány egy olyan laboratóriumába, ahol nukleáris fegyverekkel kapcsolatos munkát végeztek.

Természetesen ezt mások is mehetik tenni ártó szándékkal is.

6.3. A magánszféra (a személyiségi jogok) megsértése

Ennek egyik formája az, amikor a munkaadó komputere segítségével a munkavállalók munkaidő alatti tevékenységének minden mozzanatát rögzíti. Nincs az a hajcsár művezető, aki úgy meg tudná hajszolni a dolgozókat, mint ez a módszer.

Ilyen esetben például az alkalmazottak telefonbeszélgetéseit lehallgatják és elektronikus postáját elolvassák. Mindez észrevétlenül megtehető. Ugyanúgy lemérhető az is, hogy hány másodpercet töltött az alkalmazott a WC-ben stb.

Kérdés, hogy miként lehet ezt a tényt etikailag értékelni. A menedzserek erről azt mondják, hogy ők csak a termelés érdekében teszik ezt és joguk van alkalmazottaik kontrolljára a munkatevékenység alatt. S.I. Benn szerint azonban az ilyen rejtett megfigyelés, ami - ha nem is okoz közvetlen fizikai károsodást a gyanútlan megfigyeltben - nem tartja tiszteletben az egyén méltóságát, és erkölcsileg rossz. Szerinte 'az észrevétlen megfigyelés - a kémkedés - helyteleníthető, mert tudatosan félrevezeti az érintett személyt a világ milyenségével kapcsolatban. Meghiúsítja, hogy az érintett racionális választást hajtson végre, olyan okokból, amelyek nem lehetnek az ő indokai.'

Azaz ha megváltoztatjuk egy személy tevékenységének feltételeit és ezt eltitkoljuk előtte, akkor ezen másik személyt, illetve elképzeléseit nem tiszteljük.

Ezt a helyzetet R. A. Spinello a következőképpen értékeli: 'Tehát szoros kapcsolat van a magánszféra tiszteletbetartása és a személyek, mint autonóm, szabad és racionális lények iránti tisztelet között.

Az a tény, hogy egy személy méltó arra, hogy racionális és autonóm lényként tiszteljék, maga után vonja azt is, hogy tiszteletben kell tartanunk magánszféráját, ami autonómiájának szükséges feltétele.

A magánszférába történő olyan behatolások, mint az (észrevétlen) megfigyelés, erőszakkal megtörhetik az egyének tevékenységét és ezért akadályozzák a szabadságát, ami nem igazolható.'

A vállalkozások esetében némileg más a helyzet. Ott elsősorban anyagi veszteségekről van szó. Például igen nagy veszteségeket okozhat egy vállalat a másiknak, ha lehallgatja a másik beszélgetéseit.

6.4. A programok láthatatlan értékei

Moor egy komputer program írását egy ház építéséhez hasonlítja: 'Bármilyen részletesek is az előírások, a ház építőjének a ház felépítése végett számos döntést kell hoznia olyan dolgokban, amelyekre vonatkozóan nincsenek előírások. Különböző házak építhetők meg az előírások egy adott készletével összhangban. Ehhez hasonló az eset, amikor egy komputer program megrendelése olyan elvont formában történik, ami rendszerint sokkal általánosabb, mint a rendelkezésre álló programnyelv. Avégett, hogy az előírásoknak megfelelő programot alkalmazzon, a programozó értékítéleteket fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy mi fontos és mi nem. Ezek az értékek beleágyazódnak a végtermékbe és észrevehetetlenek lehetnek a program futtatója számára.'

6.4.1. Helyfoglalás repülőgépen

Az 'American Airlines' bevezetett egy SABRE nevű helyfoglaló szolgáltatást. A felhasznált program úgy volt megírva, hogy elfogult volt ezen légitársaság gépeivel szemben. Akkor is az 'American Airlines' gépeit ajánlotta, ha az utas számára adott esetben nem ez volt a legkedvezőbb. Az egyik konkurens, a 'Braniff Airlines, csődbement és az említett elfogultság miatt kártérítési pert indított az American Airlines ellen.

A program azonban nem csak ilyen durva esetben tartalmaz értékítéleteket. Bármilyen struktúrát teremt, bizonyos értékek mindig belekerülnek a programba. Ezek elemzése a komputer etika feladata.

6.4.2. Az atomerőmű katasztrófája

1979-ben a Three Mile Islanden lévő atomerőmű balesete során az operátorok nem tudták helyesen értelmezni a hibákat. Ennek az egyik oka az volt, hogy az esetleg bekövetkező balesetekre ugyan voltak szimulációs modellek, de éppen arra a típusú problémára nem, ami akkor merült fel. Itt ugyanis egyidejűleg következett be egymástól függetlenül több meghibásodás. A balesetek szimulációs modelljeinek készítői éppen az ilyen típusú helyzetekre nem készítettek szimulációs modelleket, mert elhanyagolhatónak tartották annak valószínűségét, hogy ilyen helyzetek előfordulnak.

6.4.3. A láthatatlan számítások

Az ugyan nagyon is lehetséges, hogy egy programot megértenek a programozók, de a rendkívül nagyszámú komplex számítás folyamatát sok esetben már nem tudják áttekinteni.

Moor úgy látja, hogy a kérdés az, hogy 'milyen mértékben bízzunk meg a komputer láthatatlan számításaiban. Ez lényeges etikai kérdés lesz, amint a következmények fontossága megnövekszik. Például a hadseregnél számítógépeket használnak a nukleáris fegyverek kilövésével kapcsolatos döntéseknél.'

Ezekben az esetekben az a probléma, hogy 'Egyrészt a számítógépek tévedhetnek és lehetséges, hogy nem lesz idő az általuk adott helyzetértékelés ellenőrzésére. Másrészt valószínűbb, hogy a nukleáris rakéták kilövésére vonatkozó döntés a számítógépek felhasználása nélkül téves lesz és még nagyobb veszélyeket hordoz. Mi legyen a politikánk a láthatatlan számításokban való bizalom tekintetében?'

Magatartásunkat a helyzetünkből adódó kettősség jellemzi. Egyrészt örülünk annak, hogy a számítógépek láthatatlanul dolgoznak. Nem szükséges és nem is lehet a számítógép minden egyes lépését ellenőrizi. Ezzel nagymértékben megnövekszik tevékenységünk hatékonysága. Másrészt azonban láthatatlan megfigyelésnek, láthatatlan számítási folyamatok következményeinek, a programokban lévő rejtett értékek hatásainak, a komputerek tévedéseinek, a tulajdonunkat képező információkba, az adatbankjainkba történő behatolásnak stb.-nek vagyunk kitéve.

Ebből adódik az a helyzet, amelyben 'A komputer etika számára a kihívás az, hogy olyan politikákat fogalmazzunk meg, amelyek segítenek bennünket ezen dilemma kezelésében.'

7. Összefoglalás

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a komputer etika az erkölcsileg igazolható számító-géphasználat elveinek alapján megfogalmazott politikák megfogalmazásához nyújt segítséget.

Moor abból indul ki, hogy ezen új, univerzálisan használható technikáról kezdetben nem tudjuk, hogy miként használjuk, azaz milyen politikát fogalmazzunk meg vele kapcsolatban. Arra a következtetésre jut, hogy komputer forradalom következtében a számítógép egyfajta politikai vákuumba kerül, amelyet megfelelő szabályrendszerrel, politikával kell kitölteni. Ezen szabályrendszer megfogalmazásában nyújt gyakorlati segítséget a komputer etika. Ennek kidolgozása elméleti, fogalmi elemzést igényel, mert a politikai vákuum mellett konceptuális zűrzavar is jellemzi ezt a viszonylag új, viharosan fejlődő technikát. Ebben is fontos szerepet játszik a komputer etika. Létét tehát ezek a szerepek igazolják.

A komputer etika létjogosultságának és gyakorlati fontosságának igazolását Moor a 'láthatatlansági tényezőből' kiindulva is elvégzi. Itt arra a megállapításra jut, hogy az itt jelentkező problémák kezelésében fontos segítséget nyújt a komputer etika. Elemzései révén hozzájárul a számítógép működésének természete - a láthatatlan működés - következtében fellépő bizalmi dilemma megoldásához is.

Moor korszakalkotó jelentőségű tanulmánya majdnem minden lényeges problémát felölel. Itt azonban még mindenképpen meg kell említeni, hogy az adatbankok megjelenésével a személyes adatok védelme azért válik különösen fontossá, mert ezzel az amúgy is meglévő - az állampolgárok és az állam, a munkavállalók és munkaadó, az egyének és a legkülönbözőbb szervezetek közötti - hatalmi különbségek fokozódnak. Ezért van szükség adatvédelmi törvényekre, melyek az egyének magánszféráját védik. Ezek alapja az egyén autonómiája és szabadsága abban a vonatkozásban, hogy a róla szóló személyes adatokról, azok gyűjtéséről, felhasználásáról ő dönt szabadon. A személyes adatok védelme, amelyet kiegészít a közérdekű adatok nyilvánosságának elve, a polgárok alapvető jogait védi, azok gyakorlását teszi lehetővé.

A másik, kiemelendő probléma a tulajdonjog, pontosabban a szoftverek tulajdonjogának kérdésével kapcsolatban merül fel. Ennek során újra meg kell fogalmazni a kérdést, hogy 'Mi a tulajdon?'

Mindezzel jelezni akartam, hogy Moor tanulmánya értékes kiindulópont az elemzéshez, mert a komputer etika általa adott igazolása meggyőző és így elfogadható.

A továbbiak során természetesen a problémák száma természetesen bővült és bővülni is fog.