Ohnsorge Szabó László

 

 

A monetarista komplexum és a monetaristák
II. rész

Keynes megtagadása

 

Összefoglaló:

 

Írásunkban a monetarista komplexum egyik fontos vonatkozásának tárgyalása a célunk. A monetarizmust komplexumként fogjuk fel, azaz részben másként, részben hasonlóan, ahogy a fogalmat "általában" értik. A monetarista komplexum fogalma a Hegel-Fukuyama Társaságban hosszú évek munkája eredményeként eloállt koncepciót tükröz. A fogalomnak "általában való jelentésé"-re való utalás biztosabbnak tunteti fel a dolgot, mint valójában, mivel a szuken közgazdasági szakmában és a közvéleményben nem létezik olyan - akár szakmai, akár laikus - konszenzus (amire pedig egyes, magukat szakértonek tartó hozzászólók utalnak, és úgy gondolják, ezzel illegitimmé tették a fogalom általunk való használatát, ill. annak a laikus nyilvánosságban fellelheto konnotációit). A mi monetarizmus fogalmunk merít a szukebben közgazdasági kategóriát körülvevo szakmai vitákból; de ezt is sajátos, az egész elméleti komplexumra vonatkozó fogalom birtokában teszi; s ezen túlmenoen egyéb, általában technokrata, közgazdász szakmai körökben nem tárgyalt dimenziókat is behoz a képbe.

Az elso rész (amely az inco 1999/1-es számában jelent meg) célja a komplexum pénzelméleti oldalának filozófiai igényu vizsgálat volt. Ebben a második részben a pénz elmélete mögötti tudásszociológiai, "eszmetörténeti" hátteret mutatjuk be: azaz a monetarizmus akadémiai érvényesülését, a keynesiánus konszenzusból való kinövését, és ahhoz való viszonyát. Ez jóval összetettebb képet mutat, mint azt a laikusok felé a közgazdász szakma egyes képviseloi sugallják, aminek a monetarista komplexum értelmezésére is alapveto hatása van.

 

Így visszatérhetsz az első osztott ablakhoz

Így jutsz el a teljes szöveghez