Varga Csaba

 

 

Az információs társadalom stratégiája II.

(fóliák)

 

 

 

AZ INFORMÁCIÓS KORSZAK FONTOSABB DILEMMÁI:

 

  1. A pénzközpontú újkapitalizmus világválságot okoz VAGY sikerül az átlépés az információs társadalomba (információs korszakba)
  2. Egynegyedes-háromnegyedes tömegtársadalom VAGY minimum középosztályosodó civil társadalom
  3. Információ-gazdagok és információ-szegények korszaka VAGY széles tudástársadalom
  4. Az információs korszak leértékeli Magyarországot VAGY Magyarország sajátos információs társadalmat teremt
  5. Sokszorosan alávetett, manipulált tömegember VAGY viszonylag autonóm civilpolgárok hálózatai
  6. A szocializmus és a kapitalizmus egymást folytatva elfogyasztja a nemzeti identitást VAGY az információs társadalom visszaépíti a hagyományokat-identitásokat
  7. A demokrácia intézményrendszere kifárad, kiüresedik VAGY beköszönt a részvételi demokrácia korszaka
  8. A globalitás felmorzsolja VAGY felemeli a lokalitást

 

 

 

ÚJ EMBERKÉP

(az ember külső és belső mezői Varga Csaba szerint)

 

 

 

 

2. CIVILPOLGÁR FOGALMAK
A GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS VILÁGBAN

 

Világszerkezet szintjei

Civilpolgár fogalmak

   

Globális társadalomban

Planetáris polgár

Kontinentális(európai) társadalomban

Európai polgár

Magyar társadalomban

Honpolgár

Helyi(civil) társadalomban (lokális világban)

Civil polgár

 

 

 


4. TÁRSADALMI ESÉLYEK
A TELEPÜLÉS-SZERKEZETI LEJTŐN

A. Szocialista-utószocialista modell

 

 

B. Információs kori modell

 

 

 

 

4. A CIVIL VÉDŐFAL ÉS
KÖZVETÍTŐ RENDSZER

a helyi társadalomban

 

 

 

 

5. CIVIL TÁRSADALMAK
BELSŐ SZERKEZETE

 

 

 

 

7.ÖNKORMÁNYZATI
STRATÉGIÁK

 

    • beletörődés az utófeudalizmusba vagy/és az utószocializmusba

    • beletörődés a megkésett utókapitalizmusba

    • a tradicionális "ahogy lehet játszmák" folytatása

    • koncentrálás a minél jobb alkuhelyzetek kiharcolására

    • a helyi hatalmi pozíciók megszerzése-megtartása

    • egyéni vagy csoportos előnyök rejtett érvényesítése

    • alkalmazkodás a helyi gazdasági lobbikhoz

    • a helyi civil társadalom felé fordulás

    • koncentrálás a helyi gazdaság fejlesztésére

    • összpontosítás a hagyományok ápolására

    • átfogó innovációs stratégia

    • jövőközpontú társadalmi-szellemi fejlesztés
      (az információs kori lokalitás fejlesztése)

 

 

 

12. Intézményes alternatívák

az országos civil együttműködés megoldására

 

    • Két kamarás parlament, de akkor is szükséges valamilyen országos civil intézményi háló (egyik stratégia cél hosszabb távon)
    • Egy kamarás parlament és nincs elfogadott országos civil intézmény vagy intézmények (a meglévő struktúrák konzerválása)
    • Egy kamarás parlament és kvázi civil parlament és más országos civil tömörülések (rövid távú taktika 2002-ig)
    • Egy kamarás parlament, alkotmányosan el- fogadott civil parlament, és tagolt civil közvetítő rendszer (aktuális stratégia 2002-2006-ig)
    • Pártalapú parlament helyett pártokból és civilerőkből álló egy vagy két kamarás parlament (másik stratégiai cél 2002-2006-ig)
    • Egy kamarás parlament és állam által kitalált, hivatalos “civil” tárgyalópartner (lehetséges tévút)
    • Miniszterelnök civil tanácsadó testülete (átmeneti megoldás rövid távra)
    • Köztársasági elnök mellett működő civil testület (részmegoldás szintén rövid távra)

 

 

 

13. Új demokrácia-intézmények,
- szervezetek, -megoldások

 

    • Forza Italia, a civil"párt" (Olaszország)
    • Bajor mozgalom, hogy az állampolgárok joga legyen a népszavazás kiírása (Németország)
    • A közvetlen demokrácia első városa, Porto Allegre (Brazilia)
    • Kezdeményezés, hogy a választásokon és a népszavazásokon elektronikus úton lehessen szavazni (Svájc)
    • THOMAS-projekt, a kongresszusi információs rendszer megteremtése (USA)
    • Kaliforniai számítógépes, on-line szavazó kalauz, a CVF (USA)
    • Cybercrate, háttér politikai információs web-lap, amely egyúttal elektronikus találkozóhely (Belgium)
    • Minnesota elektronikus demokrácia-projekt, mint virtuális helyi agóra (USA)
    • Mehr Demokratie-projekt a közvetlen demokráciáért (Németország)
    • Stb.

 

 

 

14. Milyen lehet az információs társadalom
részvételi demokráciája?
(kiépülése 2000-től kb. 2016-2020-ig)

 

    • minden (18 év feletti) állampolgár potenciálisan virtuális országgyűlési képviselő lehet
    • a parlamenti, a helyhatósági és az Európa Parlamenti választások elektronikus úton
    • minden fontos kérdésben akár óránként elektronikus népszavazás lehet
    • helyi, kistérségi, regionális szinten virtuálisan létrejön a közvetlen-részvételi demokrácia
    • a megyei és fontosabb kistérségi civil tömörülések országos politikai "párttá" áll(hat)nak össze
    • a hagyományos országgyűlés funkciói és szerepei átalakulnak (pl: szakértői országgyűlés)
    • állam és társadalom újra találkozik: civilállam és állami funkciókat gazdagon ellátó civil társadalom
    • közép-európai virtuális parlament alakulhat
    • az európai régiók saját “országgyűlései” jöhetnek létre
    • Európai Parlament, európai “kormány” szerepe megnövekszik
    • valamilyen globális parlament és globális “kormányzás” lehetősége (ENSZ, Világbank, Európai Bizottság, stb. új szerepei vagy új intézményformák)

 

 

 

12 pont

az információs társadalom magyar stratégiája

második variáció

 

  1. nemzeti információs hozzáférési stratégia
    (az intelligens, szélessávú információs-kommunikációs hálózatok kiépítése)
  2. kormányzati információpolitika
    (a nyitott kormányzás és önkormányzás; a digitális állam és elektronikus önkormányzás, az információs korszak jogrendje)
  3. tudásalapú gazdaság programja
    (a tudásalapú, információs és kommunikációs gazdaság térhódítása Magyarországon)
  4. az információs korszak munkavilágának stratégiája
    (az információs korszak új munkaszervezeteinek, munkatípusainak, foglalkoztatási modelljeinek koncepciója )
  5. a magyar tudástársadalom koncepciója
    (az alap, közép, felső és felnőtt oktatás mennyiségi és minőségi fejlesztésének átfogó stratégiája a szellemi tőke korszakában)
  6. a teleszolgáltatások programja
    (a levelezést
    ől a távegészségügyig, a közlekedéstől a banki szolgáltatásig, a távmunkától a távoktatásig, stb.)
  7. az információs hozzájutási stratégia
    (az információs polgár egyéni, családi, kisközösségi programjai az információs társadalomban; kezdve a digitális háztól a családi tartalomszolgáltatásokig, stb.)
  8. az elektronikus demokrácia előkészítése
    (a demokrácia új modellje, a közvetlen demokrácia elterjedése: például az on-line választási rendszer, a virtuális országgyűlési képviselők hálózatai, stb.)
  9. nemzeti kommunikációs stratégia
    (a globális kommunikációs rendszerben a magyar hírközlési, távközlési program és a médiastratégia)
  10. a regionális információs társadalmak terve
    (a magyar regionális információs társadalom projektek koncepcionális megvalósítása)
  11. az átfogó tartalomipari program
    (az új tudás előállítása, a kulturális hagyományok átadása, a magyar kontentipar létrehozása)
  12. az közép-európai cybertér koncepciója
    (magyar program a kárpát-medencei cyber társadalom megtervezésére és megvalósítására)