Kamarás István

Vallásosság, életstílus, ízlés

1. Pozíció, életstílus, vallásosság

P. Bourdieu (2002) a társadalmi pozíció, a habitus és a különböző életszférákban (étkezés, szabadidő-szokások, fogyasztási javak) mutatkozó igények, választások és szokások összefüggését vizsgálva úgy találja, hogy a habitus közvetít a gazdasági és a kulturális tőke koordináta-rendszerében kijelölhető társadalmi pozíció, valamint különböző mutatkozó igények, választások és szokások között. Úgy vélem, hogy a habitus többé-kevésbé megfelel az életstílusnak, az értékrendnek, a szokásoknak, vagy talán éppen az ízlésnek (már csak azért is, mert maga Bourdieu is olykor ezzel a szóval váltja föl a habitust). Számomra rendkívül izgalmas kérdés, hogy vajon hogyan helyezhető el ebben az összefüggésrendszerben a vallásosság. M. Weber (1992) eléggé meggyőzően bizonyította, hogy a vallások és a vallásosságok különböző fajtái eléggé jól kapcsolhatók különféle társadalmi rendszerekhez, osztályokhoz és rétegekhez. Habár a vallásosság különböző változatai ritkán esnek teljességgel egybe társadalmi pozíciókkal, sok esetben eléggé jól megfeleltethetők életstílusoknak, értékreteknek, szokásoknak és ízléseknek, amelyeknek hatása általában közvetlenebbül kimutathatók mindennapi és ünnepnapi életünk választásaiban, döntéseiben (a vásárlási szokásainktól ízlésítéleteinkig).

Amikor Bourdieu társadalmi pozíció térképére rávetíti az életstílus-térképet, a szabadfoglalkozású diplomások (ügyvédek, orvosok, művészek, tudósok) életstílusát, a lakásokban található zongorát és zongorajátékot, a bridzspartiakt, a golfot, a vízisíelést és a whiskyt jelöli meg ezen életstílus jellemző jegyeinek, a szakmunkások körében viszont a futballt, a sörözést, a snapszlit, a horgászást és a tangóharmonikát ( 2002:17). Vajon mennyiben jellemezhető-e a katolikus, református, Jehova-tanú, buddhista vagy Krisna-tudatú hívek életstílusa ilyen fajta elemekkel? Úgy tűnik, Andrew Greeley tézise bátoríthat ilyen természetű hipotézis megtételére.  A protestáns és a katolikus képzeletvilágot összehasonlítva Greeley (2000) azt bizonyítja, hogy a katolikusok −  a protestánsokéhoz képest szakrálisnak nevezhető − képzeletvilága jelentős mértékben gazdagabb képekben, illusztrációkban, történetekben, szertartásokban. Márpedig az ilyen képzeletvilágú ember a többieknél (köztük például a protestánsoknál) jóval inkább hajlamos a világ dolgaiban Isten jelenlétét érzékelni. Greely meggyőzően bizonyítja¹, hogy a katolikus képzeletvilág sajátos katolikus életstílussal jár együtt. Így például az Egyesült Államok katolikusai a protestánsokhoz képest jobban szeretik és “gyakorolják” (hallgatják, nézik, olvassák) az operát, a klasszikus zenét, a képzőművészetet, a tánc, gyakrabban járnak partikra, bárokba és más szórakozó helyekre, gyakrabban töltik együtt szabadidejüket barátaikkal és szomszédikkal. És ez még nem minden, ugyanis ezen kívül még szexuális életük is intenzívebb és kreatívabb. Továbbá a katolikusok valamivel optimistábban nézik a világot, nagyobb arányban gondolják úgy, hogy egy jó embernek foglalkozni kell a világ dolgaival, valamit azt, hogy a művészet istenről szól, nagyobb szimpátiával vannak a nők lés az AIDS-esek iránt.² Csakhogy mi innen, Európából is jól látjuk, hogy az amerikai protestánsok³ zömmel fehérek és angolszászok, addig a katolikusok jelentős részben egyfelől a Karib-világból való színes bőrűek, másfelől írek, olaszok, lengyelek és magyarok. Így aztán gyanítom, hogy a neves szociológus legalább annyira etnikai, mint vallási különbséget regisztrált, és az is egyértelmű, hogy etnikai különbségek jelentős gazdasági, társadalmi és kulturális különbségeket is hordoznak, amennyiben a katolikusok az átlagosnál szegényebbek, a protestánsok viszont gazdagabbak.⁴ Kérdés tehát, hogy az amerikai katolikusok és protestánsok között az életstílusokban és ízlésükben megmutatkozó eltérés mennyiben magyarázható a vallási, mennyiben az etnikai és a pozicionális különbségekkel? Másképpen: az etnikumra vagy a vallásosságra jellemző inkább az jól megragadható életstílusbeli, ízlésbeli különbség? Más kérdések is kapcsolódnak az előbbiekhez: Mekkora eltérések regisztrálhatók egy-egy vallási csoporton belül a habitus, az életstílus, a szokások és az ízlés tekintetésben? Milyen méretékig hat a vallásosság az életstílusra, és persze fordítva?

2. A kutatásról⁵

Greeley kutatásához képest vizsgálódásom körét jelentős mértékben kibővítve nem csak a katolikusok és a protestánsok, hanem különböző protestáns felekezetek (baptisták, adventisták, pünkösdiek⁶ és Jehova-tanúk⁷) és nem keresztény vallások (buddhisták⁸ és két különböző irányzathoz⁹ tartozó Krisna-hívők) képviselői vallásosságának, életstílusának és ízlésének összehasonlítására vállalkoztam. A 30-80 fős csoportokat vallásukat rendszeresen gyakorló, 21-35 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező vagy felsőfokon tanuló - tehát meglehetősen homogén¹⁰ csoportokat alkotó - fiatal hívek alkották, és egy hasonló összetételű nem vallásos¹¹ kontrollcsoportot is szerepeltettem. Kérdőíves módszerrel vizsgáltam a) vallásosságuk olyan jellegzetességeit¹², mint a vallásosság domináns dimenziója, a szentnek tekintett dolgok köre¹³, az Istenkép, a világról és az emberről alkotott képüket¹⁴ , b) értékrendjüket és életstílusukat (szabadidős tevékenységeik terjedelmét, összetételét és minőségét,  a szexualitás és a humorérzék fontosságának megítélését), c) a művészetekhez való viszonyukat¹⁵.  A katolikusok, a reformátusok, a baptisták, a Jehova-tanúk és a nem vallásos fiatalok esetében hasonló összetételű 50 évesnél idősebb csoportokat is vizsgáltam azzal a céllal, hogy megállapíthassam azt, hogy milyen eltérések vannak a különböző nemzedékek között, vagyis, hogy milyen mértében felelős ezért az életkor.

3. A vallásosság jellege

3.1. A vallásosság kognitív-emócionális jellege

A vallásosság jellege és az istenkép tekintetében az általam vártnál kisebb eltéréseket tapasztaltam a vizsgált csoportok között. Minden kérdezettel elhelyeztünk egy ötfokú skálán annak alapján, hogy vallásosságát mennyire jellemzi a kognitív, mennyire az érzelmi beállítódás[16], ennek alapján így alakult a tíz vizsgált csoport sorrendje (zárójelben a csoporthoz tartozók száma):

            Jehova-tanúk                                       4.7  (24)

            pünkösdiek                                         4.0  (48)

            baptisták                                             3.9  (34)

            ISKCON-tag krisanások                    3.7  (29)

            adventisták                                          3.6  (23)

            reformátusok                                       3.6  (69)

            buddhisták                                          3.5  (41)

            evangélikusok                                      3.4  (41)

            katolikusok                                         3.3  (68)

            MBM¹⁷-tag krisnások                         3.0  (32)

Megállapítható, hogy a kereszténység funtamentalistább¹⁸ irányzataihoz tartozó felekezeteinek képviselőinek vallásossága eléggé erőteljesen kognitív jellegű, ezzel szemben a katolikusoké és az evangélikusoké ebben a tekintetben jóval kiegyensúlyozottabb. Jelentős mértékben eltér e tekintetben a két Krisna-hívő csoport vallásossága.

A vallás nyolc dimenziója¹⁹ tekintetében a három úgynevezett „történelmi” (a katolikus, a református és az evangélikus) egyház hívei mutattak legnagyobb hasonlóságot. A tíz vallási csoport között alig volt különbség két dimenzió (a hit és a vallási ismeret) fontosságának megítélésében. A vallási közösséget a többiekhez képest valamivel kevésbé tartották fontosnak a három úgynevezett  „történelmi” (a katolikus, a református és az evangélikus) egyház hívei. A MBM-tag krisnások számára bizonyult legfontosabbnak az érzés, az élmény, legkevésbé a Jehova-tanúk számára. A szertartás és a meditáció a két krisnás csoport számára volt a legfontosabb, a pünkösdieknek és a Jehova-tanúknak a legkevésbé. (A katolikusok számára mindkettő valamivel fontosabbnak bizonyult, mint a protestánsok számára.) Az erkölcsi elvek fontosságát leginkább a Jehova-tanúk és a „hagyományos” (ISKCON-tag) krisnások hangoztatták. Az adventisták és a baptisták a legtöbb esetben a hazánkban tradicionális keresztény egyházakhoz tartozók (katolikusok, reformátusok és evangélikusok), valamint a leginkább fundamentalistának tekinthető pünkösdiek és Jehova-tanúk között helyezkedtek el.

A katolikusok, reformátusok, baptisták és Jahova-tanúk esetében módunkban álla a 20-35 éveseket a szintén felfőkú végzettséggel rendelkező 50 évesnél idősebbekkel összevetni: a reformátusok kivételével (akik között nem tapasztaltunk különbséget) az idősebbek körében 0.1-0.4-el magasabb érétkeket kaptunk, vagyis a fiatalok vallásosság ezekben a csoportokban valamivel emócionálisabb, mint az idősebbeké.

3.2. Istenkép

Meglepően nagy mértékű hasonlóság mutatkozott - ne feledjük, a társadalom fiatal és magas végzettségű rétegéhez tartózókról van szó - mind az istenkép, mind az Istennel való kapcsolat személyessége és bensőségessége tekintetében. A közeli-távoli kapcsolat skála egyik végpontjára (1-es értékkel) azok kerültek, akik számára Isten inkább távoli, hatalmas, rajta kívüli, parancsoló, ítélő, személytelen szellemi erő, király, apa és, mester, a másik végére pedig (5-ös értékkel)  azok, akiknek inkább közeli, a hívőben benne levő, biztató, vigasztaló, személyes, anya, barát, szerető társ. Egy kivétellel - a reformátusok (2.7-es értékkel) - valamennyi csoport²⁰ tagjainak többsége (3.4 és 3.8 közötti értékekkel) inkább közelinek, mint távolinak érzi Istent. Mindemellett jellemzőek az árnyalatbeli eltérések. Míg a pünkösdiek és a Jehova-tanúk valamivel közelebbinek érzik magukhoz Istent, személyesebbnek a vele való kapcsolatot, mint a többiek, jóval kevésbé érzik anyának, mint a többiek, (akik közül a „hagyományos” (ISKCON-tag) krisnások legnagyobb mértékben).

Az istenkép esetén nem lehetett lényeges eltéréseket rögzíteni a két nemzedék tagjai között sem.

3.3. A „szent dolgok” fontossága

A szent dolgok (és az ezekhez kapcsolódó vallási szokások) megítélésében az előbbieknél jelentősebb eltérések mutatkoztak:

1. tábla

A leginkább szembetűnő eltérés a krisnások és a többiek között észlelhető: a Krisna-hívők számára - a szent írások kivételével - minden szent dolog szentebb, mint a többieknek, ami arra utal, hogy az ő világuk kevésbé világias, kevésbé vált szét szent és profán szférára. (És ez még azokra a Krisnásokra is igaz - a minta felé ők tették ki -, akik nem Krisnavölgyben (nem a „szent faluban”), hanem a „világi világban” élnek.) Ebben a tekintetben - bár eléggé jelentős távolságra tőlük - a katolikusok állnak hozzájuk legközelebb, legtávolabb a szent dolgokban is legpuritánabbnak bizonyuló Jehova-tanúk bizonyultak. A mindegyik csoportban legfontosabbnak tekintett szent írások valamivel kevésbé fontosak a három hazánkban hagyományosnak tekintett keresztény egyházak tagjai körében. A szent látványosságok és cselekmények pedig - Greeley tézisét igazolva -  a krisnások mögött a katolikusok körében mutatkoztak kiemelkedő fontosságúnak.

Minél emocionálisabb volt a vallásosság, annál erőteljesebben jelentek meg a szent dolgok között a látványosságok és a cselekmények.  (A Pearson-féle „r” értéke +0.35 volt)

3.4. Az ember és a világ megítélése

Igen jelentős eltéréseket tapasztaltam abban a tekintetben, hogy mennyre optimistán vagy pesszimistán ítélték meg a világot, mennyiben tekintik azt Isten világának.²¹

            MBM-tag krisnások                            4.2

            katolikusok                                         4.1

            buddhisták                                          3.7

            evangélikusok                                      3.6

            ISKCON-tag krisnások                                  3.5

            reformátusok                                       3.3

            baptisták                                             3.0

            adventisták                                          3.0

            Jehova-tanúk                                       2.7

            pünkösdiek                                         2.6

Nyilvánvaló, hogy mind a vallásosság, mind az életstílus jellemző jegye a világ és az ember jó vagy rossz természetéről alkotott kép. Ebben a tekintetben eléggé jelentős a különbség mind a katolikusok és protestánsok, mind a tradicionális, mind a fundamentalista keresztények, mind pedig hagyományőrző és a modernizáltabb irányt képviselő krisnások között. A pünkösdi irányultságú keresztények és a Jehova-tanúk többsége kifejezetten pesszimista a világot és az embert illetően. Míg abban a tekintetben, hogy a világban sok jó van, ami Isten²² jóságának jele  teljes egyetértés volt,  azzal az állítással, hogy „A világ alapjában véve gonosz és bűnös”, a baptistáknak (4.0), az adventistáknak (3.8), a pünkösdieknek (4.2), a Jehova tanúknak (4.0), de még a reformátusoknak (3.6) a többsége is egyetértett, a katolikusoknak (2.1), a szekularizáltabb (MBM-tag) krisnásoknak (1.6) és a buddhistáknak (1.4) döntő többsége viszont nem.  Abban a kérdésben, hogy a jó embernek komoly mértékben részt kell-e venni a világ dolgainak a megoldásában, vagy sem, csak a Jehova-tanúk álláspontja volt egyértelműen negatív. ez esetben a másik pólust a hazákban tradicionális kereszttények (katolikusok, reformátusok és evangélikusok), valamint az MBM-tag krisnások és buddhisták képviselték.  Abban a tekintetben, hogy az emberi természet alapjában véve jó-e vagy rossz, a baptisták, az adventisták és a pünkösdiek a leginkább pesszimisták, és a buddhisták mellett a katolikusok a leginkább optimisták. Ebben még a katolikusok, valamint a reformátusok és evangélikusok között is jelentős eltéréseket lehet regisztrálni. Hasonló kép mutatkozik annak a megítélésében is, hogy a legtöbb emberi tevékenység hiábavaló és ostoba, azzal az elétéréssel, hogy ezzel a Jehova-tanúk értenek egyet legnagyobb arányban. További kutatások tárgya kell, hogy legyen, hogy a katolikusok és modern irányultságú krisnások egyértelmű optimizmusa felhőtlen vagy felelőtlen derűlátás-e, továbbá az is, hogy pünkösdiek és a Jehova-tanúk borúlátása mennyiben jelenti értékek tagadását, és mennyiben tekinthető mélyen átélt, megszenvedett és felelősségteli világlátásnak.

A reformátusok körében az idősebbek, a Jehova-tanúk körében a fiatalok 0.4 különbséggel optimistábbak, miknt  amásik nemzedék.

Említésre méltó pozitív kapcsolatot találtam a világ optimista látásmódja és a vallásosság emocionalitása között (+0.27),  jóval erősebbet a világ optimista szemlélete és a szent látványosságok és cselekmények fontosságának hangsúlyozása között (+0.43). (A bensőséges istenképpen gyenge pozitív, a távolságtartó istenképpel gyenge negatív kapcsolatot tapasztaltam.

4. Értékrend

4.1. Fontos dolgok

„Amennyiben a vallásos ember átadja magát Istennek, akit ’mindenek fölött szeret’, minden, ami egyáltalán értékesnek vagy értéktelennek  tekinthető, az értékek hierarchikus szerkezetet követő egységévé szerveződik számára. Sajátosan vallási természetűek-e az értékmegragadás aktusai, és vallási természetű-e az, hogy az ember hozza létre az „értékek rendjét”? Nincsenek-e kifejezetten szekuláris, sőt hangsúlyozottan vallásellenes módja is az értékekhez való viszonyulásnak és értékek hierarchizálásának?”, kérdezi Schaeffler (2003:151) Ha nem is ebben az előtanulmányban, de a kutatás végére, remélem, ezekre a kérdésekre is próbálkozhatok válaszokkal. Az értékrend vizsgálatához Sh. Schwartznak (1992) a különböző kultúrák értékrendjében a közös elemeket kereső kutatásához használt tesztjét alkalmaztam.

 2. tábla

Először is megállapítható, hogy a kulturális tőke és az életkor szempontjából nagyjából azonos szinten álló csoportok értékrendje csak viszonylag kisebb eltéréseket mutat. Legnagyobb egyetértés az „életélvezet” értékeinek legkisebb mértékű elfogadásában mutatkozik. A többiektől leginkább a hagyományos Krisna-hívők térnek el aszketizmusukkal és tradícionalizmusukkal, hozzájuk legközelebb a pünkösdi keresztények és a Jehova-tanúk állnak, Az „univerzalitás” értékeinek legnagyobb arányú igenlésével a katolikusok mutatkoznak leginkább egyetemesnek, a nem vallásos fiatalok fiatalokon kívül pedig a buddhisták kötődnek legkevésbé tradíciókhoz. Mindemellett a nem vallásos csoport értékrendjéhez a modernizáltabb krisnásoké hasonlít legjobban.  A két nemzedék között a katolikusok, a reformátusok és a baptista fiatalok között csak egészen kicsi eltérések voltak³⁰, csak a Jehova-tanúk esetében tapasztalható jelentősebb eltérés, leginkább a „teljesítmény” és az „önállóság” értékeinek megítélésében, a fiatal nemzedék javára.

4.2. Felelősségek és kötelességek

3. tábla

Egyértelműen a Jehova-tanúk mutatkoznak leginkább passzívnak és elzárkózónak, család-centrikusnak. Ebben a tekintetben a szekularizált, ám ugyanakkor jóval erősebben individualizált MBM-tag krisnások állnak hozzájuk legközelebb. A kötelességek tekintetében a hagyományos (ISKCON-tag) krisnások és a buddhisták a legnyitottabbak a világ felé.  A legtöbb vallásos csoport készségesebb a rászorulók megsegítésében, de még a nemi megkülönböztetés elleni fellépésben is, mint a nem   vallásos kontrollcsoport tagjai.

Valamennyi csoportban azok vannak többségben, akik nem tartják szükségesnek a kapitalizmus vagy a liberalizmus minden megnyilvánulása elleni fellépést. Legkevésbé gondolják ezt a Jehova-tanúk (1.4 és 1.4), a nem vallásos fiatalok (2.0 és 2.0) és a buddhisták (2.2 és 2.0). Némiképpen magyarázatra szorul a világot leginkább bűnösnek tartó Jehova-tanúk véleménye. Talán azzal kell számolnunk, hogy ez az egyház mint szervezet kifejezetten nemzetközi jellegű, és a hazai hívek a vezető kapitalista országok híveitől komoly anyagi és erkölcsi támogatást élveznek.

A kötelesség-vállalás tekintetében a katolikusok, az evangélikusok és az adventisták mutatkoznak leginkább tettre késznek. (A reformátusok a homoszexuálisok, a baptisták a szekták iránti toleranciában mutatkoznak mérsékeltebbnek.) A felelősségek és a kötelességek tekintetében a két nemzedék között nem tapasztalható számottevő eltérés.

5. A szexualitás és a szerelem megítélése

E tekintetben - legalább is a nyilatkozatok szintjén - a Krisna-hívők térnek el legjobban a többiektől, akik a házasságon belül is  - a kizárólagosan gyermeknemzésre irányuló aktusokon kívül - lényegét tekintve cölibátusban élnek.  A szexualitással és a szerelemmel kapcsolatos kijelentésekkel való egyetértés foka alapján a következő sorrend alakult ki:

            katolikusok                                                     3.5      

            buddhisták                                                      3.5

            evangélikusok                                                 3.4

            nem vallásos fiatalok                                        3.4

            reformátusok                                                   3.2

            baptisták                                                         3.1

            MBM-tag krisnások                                        3.1

            pünkösdiek                                                     3.0

            adventisták                                                      2.8

            Jehova-tanúk                                                  2.3

            ISKCON-tag krisnások (                                2.1

Ebben - és látni fogjuk, nem csak ebben - legnyitottabbnak (vagy legvilágiasabbnak?) -  a buddhisták és a nem vallásosak mellett a katolikusok és az evangélikusok bizonyultak. Az a tény mindenesetre figyelemre méltó, hogy az ebben a tekintetben eléggé szigorúan szabályozottnak és önszabályozott vélt keresztények közül a huszonéves és magasan iskolázott, ám ugyanakkor kifejezetten buzgón és egyháziasan vallásos réteg ebben a tekintetben nem különbözik nem vallásos társaitól. Mindezt néhány vallási csoport néhány kijelentésre adott véleményével is érzékeltetem:

 4. tábla

Megállapítható, hogy a nem vallásos fiatalok (és az ebben a tekintetben az őhozzájuk legközelebb álló buddhisták attitűdjeihez a katolikusoké állnak legközelebb. Míg a baptisták szexualitással és a szerelemmel kapcsolatos beállítottsága általában jóval visszafogottabb és tradicionálisabb, mint a katolikusoké, reformátusoké és evangélikusoké, a házasság keretében megélt szexualitás vonatkozásban már nincs köztük jelentős eltérés. Két kérdésben eléggé erőteljes konszenzus tapasztalható a legkülönfélébb vallások fiatal és iskolázott képviselői között: abban, hogy 1) a vallásos embernek is javára válik, ha saját teste építésével, szépítésével foglalkozik (3.1 és 3.8 közötti értékek), 2) a házastársak egymás testében gyönyörködjenek (3.5 és 4.2 közötti értékek)³⁵ 3) a házasságon belüli szexuális kapcsolat elsődleges célja nem a gyereknemzés, hanem az örömszerzéssé a szeretet kifejezése (a krisnásoktól eltekintve 3.8 és 4.4 közötti értékek), 4) kívánatosnak tartják a házastársak között a minél gyakoribb szeretkezést (a krisnásoktól eltekintve 3.2 és 4.3 közötti értékek)[36]. A szexualitás fontossága megítélésének tekintetében a katolikusok, a reformátusok és a baptisták két nemzedéke között jelentősek az eltérek, különösen a baptisták körében. A Jehova-tanúk esetében a fiatalok is a szülők álláspontját képviselik (legalább is a magasabb végzettségűek körében).

6. Tevékenység-szerkezet

Figyelembe véve a kérdőívben a vallási tevékenységeken kívül felsorolt 21 féle fő- és 24 féle melléktevékenység³⁷ sokféleségét és az előfordulásuk gyakoriságának öt fokozatát a tevékenységek sokféleségét és az intenzitását egyszerre tükröző mutatók alapján ez a sorrend alakult ki:

            katolikusok                                         3.3

            reformátusok                                       3.3

            evangélikusok                                      3.2

            nem vallásos fiatalok                            3.1

            buddhisták                                          3.0

            baptisták                                             2.9

            adventisták                                          2.9

            pünkösdiek                                         2.9

            Jehova-tanúk                                       2.8

            MBM-tag krisnások                            2.6

            ISKCON-tag krisnások                                  2.5

Bár a különbségen nem számottevőek, tendenciájuk eléggé egyértelmű. A legtöbb vallási tevékenységet végző krisnásoknak jut legkevesebb idő világi tevékenységekre. Természetesen jó néhány nem kifejezetten vallási tevékenység tartalma is lehet vallásos, így például az olvasásé, a zenehallgatásé és a zenélésé, de sokan videón is vallási programokat is néznek. Igen jellemző, hogy ebben a korosztályban és ezen az iskolázottsági szinten alig van eltérés mindössze négy tizednyi) az internet használatban. (Mely az ötven éven felüliek körében még alig jellemző.) Igazolva a Greeley-féle tézist: a szinház-, a képtár-, a múzeum- és a műemlék-látogatásban és a katolikusok állnak az élen, de még az olyan látványosságok kedvelésében is, mint a felvonulás, a dísszemle, a viziparádé, a tűzijáték vagy a sportünnepély. Ezek elutasításában a baptisták, pünkösdiek, az adventisták, a Jehova-tanúk és a krisnások állnak az élen. A televíziózásban és a videózásban - ez esetben sem a tartalmat, hanem a gyakoriságot vizsgálva - a nem vallásos fiatalok állnak az élen (3.8), őket az evangélikusok (3.7) a katolikusok (3.5) és a reformátusok (3.5),  a pünkösdiek (3.5) a buddhisták (3.3), az adventisták (3.1), a baptisták (3.0) és a Jehova-tanúk (3.0) követik, és a sort a két krisnás csoport zártja (2.2). Ebben a tekintetben a két nemzedék között nem tapasztalható eltérés. A sportolás a három leginkább szekularizált csoport (MBM-tag krisnások, buddhisták és a nem vallásos fiatalok 3.1 és 3.2  értékekkel) a katolikusok (3.3) körében a leggyakoribb tevékenység. Valamennyi csoportban eléggé magas gyakoriságú a művészeti tevékenység (2.8 és 3.4 között), ez azonban egyes csoportokban inkább szakrális (krisnások[38]), jelentős részen szakrális (adventisták, Jehova-tanúk, baptisták), vagy elsősorban világi tevékenység

7 A humor-értés és nyitottság 

7.1.    A humor fontosságának megítélése

Nyíri Tamás (1972:262-264) a humor a túlparti fények, a túlvilági boldogság egyik előlegének  egyikének, Peter Berger (1997:214) pedig „kicsi transzcendenciának” tartja. A „Milyen szerepet játszik életében a humor?” kérdésre általunk felkínált válaszok³⁹ 1-5-ös skálán való értékelése alapján ez a kép alakult ki a humorral kapcsolatos attitűdről:

            reformátusok                                       3.5

            katolikusok                                         3.5

            nem vallásos fiatalok                            3.5

            evangélikusok                                      3.3

            buddhisták                                          3.3

            baptisták                                             3.1

            adventisták                                          3.0

            MBM-tag krisnások                            2.9

            pünkösdiek                                         2.9

            Jehova-tanúk                                       2.9

            ISKCON-tag krisnások                                  2.7

Ismét a három hagyományos keresztény felekezet és a buddhisták azok, akik a nem vallásos fiatalokkal együtt a skála egyik, és a Jehova-tanúk, a pünkösdiek és a „hagyományőrző” krisnások, akik a másik végén foglalnak helyet. Nincs jelentős eltérés a viccek, az anekdoták megítélésben, és - az ISKCON-tag krisnásokat kivéve - a paródiák, továbbá a színpadi és a filmvígjátékok megítélésében. Jelentős eltérések regisztrálhatók a kabaré, a szatíra, az irónia, a viccmesélés, az ugratás, a bohóckodás és a tréfálkozás minősítésében. Ezekben a nem vallásos fiatalokon és a modernizáltabb keleti vallások (buddhisták, MBM-tag krisnások) képviselőin kívül a tradicionális keresztény vallások hívei (a katolikusok, a reformátusok és az evangélikusok) művelik legnagyobb mértékben. A humor fontosságát illetően jelentős (0.3-tól 0,7 tizednyi) eltérés tapasztalható a két nemzedékben.

7.2. Lehet-e szent dolgokkal tréfát űzni?

Némiképpen változik a kép a „Lehet-e vicc, humoreszk, vígjáték, szatíra témája a vallás, a vallásos megnyilvánulások, az egyház, a vallási közösség és a papok, lelkészek szerzetesek és más egyházi, vallási személyek?” kérdésre adott válaszok alapján (egy ötfokú zártság-nyitott skálát használva):

            buddhisták                                           3.3

            nem vallásos fiatalok                            3.2

            evangélikusok                                      3.0

            MBM-tag krisnások                            3.0

            katolikusok                                         2.8

            baptisták                                             2.8

            ISKCON-tag krisnások                      2.6

            reformátusok                                       2.6

            adventisták                                          2.6

            pünkösdiek                                         2.4

            Jehova-tanúk                                       2.1                  

Ez alkalommal a katolikusok valamivel elmaradnak az evangélikusok mögött, ami talán azzal is magyarázható, hogy a lelki tükrökben még fel-felbukkan az eléggé nagy bűnnek számító „szent dolgokkal tréfát űztem”. A buddhisták ezúttal is megerősítik, hogy vallásosságuk az ebben a körben világiasabbak közé sorolható, a pünkösdiek és a Jehova-tanúk ismét a legpuritánabbaknak mutatkoznak. Ebben a tekintetben is jelentős (0.4-től 0.9 tizednyi) eltéréseket lehet regisztrálni a két nemzedék között.

7.3. A kultúrával szembeni nyitottság

A kérdezettekkel tömegkultúra és a magaskultúra körébe tartozó szórakoztató műfajokat, filmeket, és regényeket minősítettünk aszerint, hogy szerintük mennyire valók ezek a vallásos embernek.⁴⁰

5. tábla

Ez esetben a nyitottság mindenféle értékű műfaj és mű iránti nyitottságot jelent -  beleértve természetesen az esztétikai és morális értékeket nélkülöző műfajokat és műveket is  -, így a mindenféle kulturális és esztétikai mássággal szembeni megmutatkozó elzárkózás mellett meg lehet különböztetni „parttalan” és válogató, (kritikus) nyitottságot is. A bezárkózás, vagy legalább is a világi kultúrával kapcsolatos erőteljesen kritikus attitűd jellemzi a Jehova-tanúkat⁴¹ és az ISKCON-tag krisnásokat⁴². Érdekes, hogy az indiai kultúrát képviselő és népszerűsítő ISKCON-tag krisnások (akik természetesen másfajta vallási irányzatot képviselnek!) is elutasítják a Káma-szútrát. Ugyanakkor a teológiát illetően hasonló alapon álló, de szekularizáltabb életmódú MBM-tag krisnások egyértelműen elfogadják.

Az ellenkező pólust a buddhisták képezik: a minősítendők között szintre semmi olyat nem találnak, ami ne lenne való vallásos embernek, csupán a valóság-show-val szemben éreztetnek bizonyos fenntartásokat. Válogató, kritikus nyitottság jellemzi leginkább az adventistákat (amit jól láthatunk az esztétikai és erkölcsi értékek nem igen képviselő szórakoztató értéket alig képviselő szórakoztató műsorok szigorú minősítésében. Jellemző, hogy annak ellenére, hogy a Scorsese-filmet (sok katolikus főpap kritikája ellenében is) elfogadó (római!) katolikusok még a reformátusokhoz és az evangélikusokhoz képest is eléggé komoly fenntartásokkal illetik Fellini filmjét. (Elég csak a főpapok filmbéli divatbemutatójára utalni.)

8.  A művészeti ízlés

8.1. Passzív-aktív beállítódás

A művészetekkel kapcsolatos passzív-aktív beállítódást azzal a Rokeach-típusú attitűd-skálával⁴³ vizsgáltam, amelyet már jó néhány kutatásomban sikerrel alkalmaztam. A befogadói aktvitás alapján a következő kép alakult ki:

            MBM-tag krisnások                4.3

            ISKCON-tag krisnások          4.3

            katolikusok                              4.2

            evangélikusok                          4.2

            buddhisták                               4.0

            nem vallásos fiatalok                3.9

            reformátusok                           3.8

            baptisták                                 3.9

            adventisták                              3.8

            pünkösdiek                              3.8

            Jehova-tanúk                           3.8

Mint érzékelhető, ebben a tekintetben alig tapasztalható eltérés. Jelentősebb (0.1-0.5 tizednyi) eltérések érzékelhetők a fiatal és az idősebb nemzedékek között, a fiatalok javára, a legnagyobb a Jehova-tanúk körében.

8.2. A mű-ismeret terjedelme

Egy irodalmi művekből és filmekből álló olyan listát  kaptak kézhez a kérdezettek, amelyen 11 alacsonyabb esztétikai értékű szórakoztató mű (Például Cameron Terminátor, Donner: Superman, Fischer: Drakula,  Minghella: Angol beteg, Spielberg: Jurassic park, Wallace: Ben Hur ) mellett 32 értékes mű szerepelt, köztük olyan könnyebben befogadható alkotások is, mint Dumas és Rejtő regényei Hitckock filmjei és a Micimackó)  Ezek olvasottsága és ismertsége alapján állapítottuk meg az

Olvasottság (és nézettség) terjedelmének[44] sorrendjét: 

            Nem vallásos fiatalok   3.4

            buddhisták                               3.2

            MBM-tag krisnások                2.7

            katolikusok                              2.6

            reformátusok                           2.6

            ISKCON-tag krisnások          2.6

            evangélikusok                          2.5

            baptisták                                 2.1

            adventisták                              2.1

            pünkösdiek                              2.1

            Jehova-tanúk                           2.1

A kép eléggé egyértelmű: fundamentalistább keresztények határozottan kevesebb értékes műalkotással találkoztak (egyébként értéktelennel is kevesebbel), legtöbbel a szekularizáltabb vallásokhoz tartozók és a nem vallásos fiatalok. Az idős kontrollcsoportok esetében is hasonló a helyzet azzal az eltéréssel, hogy - a Jehova-tanúkat kivéve - 0.4-0.6 tizeddel magasabb a művek ismeretének terjedelme.

8.3. A művészeti ízlés szintje

A művészeti ízlés szintjét a listán szereplő 36 értékes mű fogadtatás-értékelése⁴⁵, valamint a legnagyobb olvasmányélmények és a kurrens szépirodalmi olvasmányok alapján - öt kategóriába sorolva s kérdezetteket - a művészeti ízlés tekintetében az előbbit valamelyest eltérő sorrend alakult ki:

            katolikusok                              3.5

            evangélikusok                          3.3

            Nem vallásos fiatalok   3.3

            ISKCON-tag krisnások          3.2

            buddhisták                               3.2

            reformátusok                           3.1

            MBM-tag krisnások                2.9

            adventisták                              2.8

            baptisták                                 2.7

            pünkösdiek                              2.6

            Jehova-tanúk                           2.6

Ez esetben nem mutatkozott komolyabb eltérés a modernizált vallások és nem vallásos fiatalok, valamint a hazánkban tradicionális keresztény felekezetek képviselői között. Ha kisebbek is, mint az ismertség terjedelme esetén, ez esetben is az idősebbek javára regisztrálhatók (0.3-0.5 tizednyi) eltérések.

8.4. Kódismeret

Jelentősebbek az eltérések a kódismertet (vagyis a különböző irodalmi nyelvek és stílusok ismertsége és kedveltsége) terén.

            evangélikusok                          3.0

            Nem vallásos fiatalok   3.3

            ISKCON-tag krisnások          3.2

            buddhisták                               3.2

            reformátusok                           3.1

            MBM-tag krisnások                2.9

            adventisták                              2.8

            baptisták                                 2.2

            adventisták                              2.0

            Jehova-tanúk                           2.1

            pünkösdiek                              1.7

Az irodalmi nyelvek és stílusok ismeretét tekintve még nagyobb a különbség a fundamentalistább vallási csoportok és a többiek között, mint Az irodalmi olvasottság és a film nézettség terén. Ez esetben is elég jelentős (0.3-0.5 tizednyi) eltérések értékelhetők a két nemzedék között, megint csak az idősek javára.

8.5. A művészeti ízlés szerkezete

Az ízlés legkisebb közös többszörösét jelentő - a különböző vallási csoportokban nagyjából egyformán olvasott (nézett) és kedvelt művek a vizsgáltak közül a következők voltak: Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés, Hugo Nyomorultak, József Attila költeményei, Kosztolányi Esti Kornél novellák, Lázár Ervin Hétfejű tündér,  Milne: Micimackó, Örkény István: Egyperces novellák, csupán a kedveltséget tekintve pedig Nagy László és Pilinszky János költeményei, Ottlik Géza Iskola a határon és Wenders Berlin fölött az ég című művei. Többeket meglephet, hogy a vallásos, sőt katolikus költőnek is tekinthető Pilinszky mind a krisnások és a buddhisták, mind pedig a nem vallásos fiatalok körében - ha nem is olyan mértékben olvasott, de - nem kevésbé kedvelt, mint a hívő keresztények körében. A magyarázatot a nem vallásos fiatalok esetében⁴⁶ a magas iskolázottsággal és az irodalmi kánonba tartozással, a többiek esetében pedig a transzcendencia iránti nyitottságban kell keresnünk.

Olvasottságban (nézettségben) és kedveltségben a legnagyobb különbségek a következő művek esetében tapasztalható:⁴⁷

6. tábla

A táblázatban szereplő művek többsége a fudamentalistább vallások tagjai körében kevésbé olvasottabb (nézettebb) és kedveltebb, mint a többiek körében. Vannak olyan művek melyek a hazánkban tradicionálisan keresztény vallások fiatalok képviselői számára ismertebbek, mint a nem vallásos fiatalok körében: az Üveggyöngyjáték, az Iszony, az Iskola a határon, a Máté evangéliuma (amely kedveltebb is). Vannak olyan művek, melyek a buddhisták és a nem vallásos fiatalok körében a legismertebbek (de nem kedveltebbek, mint a hazánkban tradicionális keresztény vallások képviselői, különösen a katolikusok körében): a két Fellini-film, a Nagyítás, A Mester és Margarita, A legyek ura, a Madarak és a Szárnyas fejvadász. Ez utóbbiak - eltekintve a Bulgakov-regénytől témájuk szempontjából nem annyira spirituálisak mint a vallásos fiatalok körében nagyobb arányban választott műveké. A 15 mű közül 4 valamivel jobban, 5 sokkal jobban tetszik a katolikusoknak, mint a reformátusoknak, közülük A legyek ura, a Máté evangéliuma és a Szárnyas fejvadász az összes csoport közül nekik tetszik legjobban. Jó néhány mű - a több vonatkozásban legnyitottabbnak bizonyuló - evangélikusoknak is jobban tetszik, mint a reformátusoknak, és három mű nekik tetszik legjobban: a Bulgakov-, és a Németh László-regény, valamint a Tarkovszkij-film. Három mű a buddhisták körében a legismertebb és a legkedveltebb: a Stalker, a Nyolc és fél és az Üveggyöngyjáték, utóbbi kettő körükben a legkedveltebb is. A Tarkovszkij-film és a Hesse-regény esetében elegendő magyarázatnak tűnik Hesse keleti orientációja⁴⁸, a Stalker meditatív jellege és „zen-buddhista zenéje”⁴⁹. A Fellini-film esetében talán a központi jelentőségű kavics-parabola szemlélete állhat közel a buddhistákhoz. Feltűnő, hogy azok a buddhisták, akik valamennyi művet az átlagosnál nagyobb arányban ismerik és kedvelik, mennyire hűvösen fogadják azt a Pasolini-filmet, melyet az MBM-tag krisnások és a nem vallásos fiatalok is egyértelműen pozitív fogadtatásban részesítették.

8.6. Kapcsolat  a művészettel

A művészetekkel való kapcsolat erősségét érzékeltető mutató tizenkét féle adatot foglal magába: a regény- és versolvasás, a zenehallgatás, a mozi-, a színház-, valamint a képtár-, múzeum- és műemlék-látogatás gyakoriságát, kétszeres súllyal ezek tartalmának minőségét és a művészeti tevékenységet, a kódismeretet, kétszeres súllyal az irodalom-és filmismeret terjedelmét és a művészettel kapcsolatos passzív-aktív beállítódást, háromszoros súllyal a művészi ízlés szintjét.  Ennek alapján az alábbi sorrend alakult ki:

            katolikusok                              3.6

            nem vallásos fiatalok                3.5

            refomátusok                            3.3

            evangélikusok                          3.3

            MBM-tag krisnások                3.3

            buddhisták                               3.2

            baptisták                                 3.0

            adventisták                              3.0

            ISKCON-tag krisnások          3.0

            Jehova-tanúk                           2.9

            pünkösdiek                              2.7

A hazánkban tradicionális keresztények, a szekularizáltabb keleti vallások hívei és a nem vallásos fiatalok életében komolyabb szerepet játszik a művészet, mint a fundamentalistább vallások hívei körében. Az reformátusok kivételével a fiatalabb nemzedék mutatói 0.2-0.4-el magasabbak.

A művészettel való kapcsolat pozitív összefüggésben az optimista világlátással, az „önállóság” értékeinek való fontosság tulajdonításával, a humor-értéssel, még erősebben a szexualitás és a szerelem értékelésével, a szabadidő-tevékenységek intenzitásával és a kultúrával szembeni nyitottsággal.

Jóval nagyobb eltérések mutatkoztak abba a tekintetben, hogy hogyan látják a vallás és művészet kapcsolatát két egymással ellentétes kijelentés minősítése alapján: „A művészetből sok mindent meg lehet tudni Istenről”, „Mivel a művészet lényegélt tekintve a világi dolgok közé tartozik, ezért a műalkotásokat illetően nagy mértékű óvatosságra van szükség”.⁵⁰

A buddhistáknak a másik szekularizált keleti vallási csoporttól való elszakadását ez esetben valószínűleg az „Istenről” kifejezés egyeseket zavaró hatása magyarázhatja. Figyelemre méltó, hogy ez esetben a reformátusok a baptistákkal és az adventistákkal alkotnak egy csoportot, közel kerülve a két leginkább fundamentalista jellegű csoporthoz.

Ez esetben csak a reformátusok (3.2 és 2.9) és főleg Jehova-tanúk két nemzedéke (2.6-1.8) között mutatkozik jelentős eltérés, ez utóbbi a fiatal nemzedék jelentős mértékű elszakadására utal.

A vallás és művészet viszonyával kapcsolatos pozitív beállítódás szoros összefüggésben van a pozitív világlátással, a szexualitás és szerelem fontosságának hangsúlyozásával és a kultúrával szembeni nyitottsággal, ellenétes viszonyban van az erősen kognitív vallásossággal és a „tradíció” értékeinek dominanciájával.

11. Összegezés

A független változónak tekintett vallásosságon belül az istenkép bizonyult a lejobban hasonló dimenziónak, és ez bizonult a különböző függő változókkal szemben a leginkább függetlennek. Nem túl erős, de azért említésre méltó negatív összefüggést találtam a vallásosság emocionális-kognitív jellege és jó néhány függő változó között. Mint ez a 6. táblán is látható: minél erőteljesebben jelenik meg vallásosságban az érzelmi dimenzió (az érzések, az élmények, a rítus és a közösség) - amint ezt elsősorban az MBM-tag krisnások, a katolikusok, az evangélikusok és a buddhisták körében tapasztalhattuk -, annál kevésbé jelennek meg az értékrendben az „önállóság” értékei (például a szabadság, a bátorság, az önérzet, az alkotás,) az „életélvezet” (például a kellemes és a változatos élet, az egészség, az anyagi javak), annál kevésbé tartják fontosnak a szexualitást, a kultúrát, a nők vallási szerepét és a szélesebb világgal szemben vállalt felelősséget és kötelezettséget. Sokkal erősebb összefüggés érzékelhető a pozitív világlátás és a különböző függő változók között. A világot és az embert jónak látó, abban Isten jelenlétét tapasztaló, érdemesnek tartó hívők - elsősorban az MBM-tag krisnások és a katolikusok - elfogadóbbak és nyitottabb attitűdöt mutatnak a szexualitással és a szerelemmel, a látványosságokkal, a kultúrával, a nők vallási szerepével szemben, valamint mindenféle tekintetben nagyobb felelősséget és elkötelezettséget éreznek. Mindez azon vallásos emberek körében mutatkozott erőteljesebben, akiknek az értékrendjében markánsabban jelentek meg az „önállóság”, az „életélvezet” értékei, s jóval kevésbé azon hívek esetében, akik értékrendjét a „tradíció” értékei uralják. Az alábbi táblázat még másfajta összefüggéseket is érzékeltet.⁵²

7. tábla

Azok a vallásukat rendszeresen gyakorló magasan iskolázott fiatalok, akik nyitottak a kultúrával szemben és elkötelezettek a másokkal és a másságokkal szemben, fontosnak tartják a szexualitást és a szerelmet, a humort, a művészetet és a nők mostaninál nagyobb szerepét a vallási életben.

Az előző fejezetekben jól láthattuk, hogy a  tíz vallási csoport vallásossága kevésbé tér el egymástól, mint habitusa (vagyis életmódja, szokásai, ízlése, értékrendje és attitűdjei). Ebben a tekintetben egy különböző csoportokat képezhetünk.

Egy eléggé homogén csoportot alkotnak a baptisták, az adventisták, a pünkösdiek és a Jehova-tanuk, akikre egyformán jellemző az erősebben kognitív vallásosság, a szórakozás, a színház és az irodalom kevésbé fontos szerepe életükben. Közülük a Jehova-tanúk és a pünkösdiek állnak egymáshoz legközelebb, s leglazábban az adventisták kapcsolódnak a blokkhoz.

A modernizáltabb keleti vallások hívei (a buddhisták és az MBM-tag krisnások) alkotják a másik csoportot, akikre az istenkép női dimenziójának hangsúlyozása, a meditáció és a szent látványosságok fontos szerepe, az optimista világlátás, a kultúrával szembeni nyitottság, a nők vallási szerepének pozitív megítélése, a művészetek magasra értékelése jellemző.

Érdekes helyet foglalnak a hagyományos (ISKCON-tag krisnások), akik legközelebb a Jehova-tanúkhoz állnak (elsősorban a vallási ismeret és az erkölcs dimenziói fontosságának pozitív minősítésében, valamint az „önállóság” értékek, a szexualitás és a humor negatív megítélésében), de a másik két keleti valláshoz is elég szoros szálak fűzik őket, elsősorban persze a másik krisnás felekezethez (például az istenkép női dimenziójának, a szent látványosságok és a meditáció Fordosságának hangsúlyozásával), de a katolikusokkal is mutatnak hasonlóságot (a szent látványosságok és a rítusok poztív megítélésében)

A harmadik blokkot a három hazánkban tradicionális keresztény vallás alkotja, erőteljes hasonlóságot mutatva például a szexualitás és a humor megítélésében. Közülük nem két protestáns felekezet hívei, hanem a katolikusok és az evangélikusok hasonlítottak jobban egymásra (a szexualitás és a humor megítélésén kívül az optimista világlátásban és a kultúrával szembeni nyitottságban is. A katolikusok és az evangélikusok egy lazább blokkot alkotnak a két modernizált keleti vallás híveivel, velük az optimista világlátásban és a szexualitás megítélésében mutattak leginkább hasonlóságot.

A magasan iskolázott, Istenben nem hívő nem vallásos fiatalokhoz a vizsgált tíz vallási csoport közül a buddhisták, az evangélikusok és a katolikusok álltak legközelebb (elsősorban a humor és a szórakozás fontosságának megítélésében, valamint a nemi megkülönböztetés elleni fellépés vállalásában.

Felhasznált művek:

Berger, Peter 1997. Reedeming Laughter. Berlin- New York, Walter de Gruyter

Bourdieu, Pierre 2002. A gyakorlati észjárás. Bp. Napvilág K.

Boyer, Régis 2003. A szent megtapasztalása. = A szent  antropológiája. Szerk. Julien Ries.  Bp.Tipotex.  

Delahoutre, Michel 2003. A szent és esztétikai kifejeződése: szent tér, szent művészet, vallási műemlékek = A szent  antropológiája szerk.: Julien Ries.  Bp. Tipotex.  

Greeley, Andrew 2000. The Catholic Imagination.  Berkeley-Los Angeles-London, University of California Press

Hauser, Arnold, 1982. Művészetszociológia. Budapest. Gondolat

Kamarás István 1998 Krisnások Magyarországon. Bp. Iskolakultúra.

Kamarás István 1999. Devotees of Krishna in Hungary. = ISKCON Communications Journal. 2. sz.13-22.

Kamarás István, 2000. The Value System of Hungarian Krsna Devotees. =  ISKCON Communications Journal, Vol. 8. No. 2.  49-64.

Kamarás István, 2002. Olvasó a határon. Budapest-Szombathely,. Pont K. - Savaria University Press

Kamarás István, 2003. A Trilla szólamai: Egy Örkény-egyperces olvasatai. Budapest. Holnap K.

Nyíri Tamás 1972. Antropológiai vázlatok. Bp. Szent István Társulat

Schaeffler, Richard 2003. A vallásfilozófia kézikönyve Bp.Osiris.

Schwartz, Shalom H.:, 1992. Universals in the structure and contest of values: Theoretical advances    and empirical tests in 20 countries. In: Zanna M. (ed.) Advances in Experimental Social    Psychology (Vol 25) 1-65.

Weber, Max, 1992. Vallásszociológia. = U.ő.: Gazdaság és társadalom. Bp. KJK. 109-323.

Jegyzetek

¹ Reprezentatív mintákkal dolgozó kutatásokból származó számadatokkal, a legtöbb esetben 10-15 százalékos eltéréseket mutatva ki.

² Greeley nagy nyomatékkal hangsúlyozza, hogy mindez semmiképpen sem jelenti azt, hogy a katolikusok jobbak lennének, csupán azt, hogy mások, mint a protestánsok.

³ Az európai országokkal (és hazánkkal) összehasonlítva az amerikai protestantizmust, még egy jellegzetes eltéréssel kel számolnunk. Európa legtöbb olyan országában, ahol többségben vagy jelentős arányban vannak a protestánsok, egy domináns protestáns felekezettel lehet számolni: Skandináviában és Németországban a lutheránus, Svájcban, Hollandiában, Magyarországon és Romániában a kálvinista, Angliában az anglikán egyházzal.

⁴ Természetesen számolok azzal is, hogy a keresztlénység Amerikában legdinamikusabban fejlődő pünkösdi ága éppen a színes bőrű szegények számára is igen vonzó, ez azonban csak árnyalja diagnózisomat.

⁵ Mely az OTKA támogatásával (K60269 számon) folyik. Az adatok feldolgozását Bolváry Endre (Bolsoft) végezte.

⁶ Zömmel a Hit Gyülekezete és a belőlük kivált, te teológiailag azonos hitelveket valló csoport tagjai.

⁷ A nem elhanyagolható teológiai különbségek ellenére most - némi nagyvonalúsággal - kereszténynek tekintem őket.

⁸ A buddhista minta tagjai a hazákban megtalálhatő tucatnyi buddhista irányzat közül négyből kerültek ki, legtöbben a Tag Kapuja Buddhista Egyház és a Buddhista Gyémánt Út Közösség hívei közül.

⁹ A  krisnások „hivatalos” világszervezethez, az ISKCON-hoz, és a hozzájuk képest szekularizáltabb, és  individualistább Magyar Brahmana Misszióhoz tartozó vasinavák.

¹⁰ Amelyekben a nők aránya nagyjából fele-fele volt.

¹¹ Nem istenhívő.

¹² Ezt tekinthetjük a kutatás független változónak.

¹³ Szent írások, képek, zene, épület, ruha, cselekmény, valamint zarándoklat és meditáció.

¹⁴ Belefoglalva Istennek a világban elfogalt heklyét és szerepét is.

¹⁵ Ezeket (értékrend és életstílus, valamiknt az ízlés) tekinthetjük a kutatás függő változóinak

¹⁶ Az erősen kognitív kapta 5-ös, az erősen érzelmi az 1-es értéket.

¹⁷ Magyar Brahmana Misszió

¹⁸ A kifejezést leíró, és nem minősdítő kategóriaként használom.

¹⁹ Hit, ismeret, érzés, élmény, szertartás, közösség, erkölcsi elvek.

²⁰ A Buddhisták esetében - mivel számukra Isten nem létezik - a kérdést Buddhára vonatkoztattuk. Egyharmaduk Buddhára sem tudta felkínált kategóriáinkat értelmezni, a többiek körében 3.8-as átlagértéket regisztráltam.

²¹ Hét ilyen kijelentés-párt kellett öt osztályzattal minősíteni: „A világ alapjában véve gonosz és bűnös” — „a világban sok jó van, ami Isten jóságának a jele.”; „Az emberi természet alapjában véve gonosz” — „Az emberi természet alapjában véve jó”; „Isten majdnem teljesen kivonult a bűnös világból” — ’”Isten mindenütt megmutatkozik  a világban”; „A világ káosz és küzdelem helye” — „A világot harmónia és együttműködés jellemzi”.

²² A Buddhisták kezéábe adott kérdőíven ez esetben is Buddha szerepőelt Isten helyett.

²³ Olyan értékek, mint a béke, bölcsesség, belső harmónia, szépség, természetszeretet

²⁴ Olyan értékek, önállóság, bátorság, szabadság,  alkotó szellemű saját, cél választása

²⁵ Olyan értékek, mint sikeres, anyagi jólét, érdekes élet, kellemes élet, egészség.

²⁶ Olyan értékek, mint elvégzett munka öröme, hatékonyság, törekvő, tehetség,  értelmes

²⁷ Olyan értékek, mint anyagi jólét, boldogság, egészség, hovatartozás érzése, társadalmi rend, engedelmes

²⁸ Olyan értékek, hagyománytisztelő, szülők tisztelete, udvariasság, a nemzet biztonsága, a család biztonsága

²⁹ Olyan értékek, mint a szeretet, előítéletektől mentesség, megbocsátás, segítőkész, alázat

³⁰ A katolikus és a baptista fiatalok az „élvezet” és az „önállóság” értékeit valamivel jobban elfogadjék, mint az idősek. 

³¹ Beleértve a terrorizmust is.

³² Beleértve a szektákat is.

³³ Beleértve homoszexuálisokat is.

³⁴ Arthur Koestler állítása.

³⁵ Az ISKCON-tag krisnások ezt inkább elutasítják (2.6), a MBM-tag krisnások viszont inkább egyetértenek (3.5).

³⁶ Ebben a tekintetben azonban a Jehova-tanúk is jóval visszafogottabbak.

³⁷ Olvasás (6 féle olvasmány), televíziózás, videózás, internetezés, mozi, színház (hétféle színpadi műfaj: az operától a cirkuszig), rádiózás, zenehallgatás, (a magnózástól a zenei klubig négy féle tevékenység), múzeum-látoigatáűs, műemlék-látogartás, képtár-látogatás, szórakozóhely látogatás (négy féále tevékenyséág), kirándulás, utaztás,  barkácsolás, hobby, művészeti tevékenyséág ( 9 féle az zenéléstől az irodalmi művek alkotásáig), sportolás, közéleti tevékenység, jótékonykodás, tudományos tevékenység,  társasjáték, keresztrejtvényfejtés, vallési tevékenység.

³⁸ Beleértve a szakrális táncot is.

³⁹ IIyenek, mint viccek, paródiák, karikatúrák, kabaré, ugratás, ironizálás, hülyéskedés, bohóckodás, viccmesélés.

⁴⁰ A zárójelbe tett értékek esetén az elemszám 5 és 10 között van.

⁴¹ Kivétel a kabaré.

⁴² Kivétel Scorsese filmje.

⁴³ Mely ilyen fajta állításopkat tartlamaz: „Annál jobb egy regény vagy film, minél inkább elfeledteti a velem történt kellemetlenségeket”, „Számomra nincs értéke annak a regénynek, filmnek vagy festménynek, melyet csak magyarázat segítségével tudok megérteni”, „Nem baj, ha egy  irodalmi mű szellemi erőfeszítést követel”, „Csak akkor van értelme újból elolvasni egy regényt, ha az ember  nem emlékszik a történetre”, „Egy jó regény, mint a térkép, megmutat a legrövidebb és legjárhatóbb utat”, „Nem szeretem azokat a műalkotásokat, amelyek felzaklatnak, és arra próbálnak kényszeríteni, hogy önmagammal szembenézek”, „Egy igazi műalkotás beavat a lét titkaiba”.

⁴⁴ 1-7 olvasott vagy megnézett mű esetén igen kicsinek (1), 8-13  mű esetén elég kicsinek (2), 14-20 mű esetén közepesnek (3), 21-27 mű esetén elég nmagynak (4), 28-nél több mű esetén nagyon nagynak (5) tekintettük a mű-ismeret (az olvasottság-nézettség) tzerjedelmét.

⁴⁵ Öt fokú skálán a nem tetszett-től (1) a nagyon tetszett-ig.

⁴⁶ Egyébként körükben volt legalacsonyabb  a kedveltség mutatója (3.9 az átlagos 4.1-el szemben).

⁴⁷ A kedveltségi mutatót nem közlük, amikor az csak 1-5 fő olvasta vagy látta a művet, 6-9 fő esetén pedig zárójelbe tesszük.

⁴⁸ Ezt erősíti az a tény is, hogyí ennek a regények az olvbasottsága a három keleti vallás hiívei körében volt a legmagasabb.

⁴⁹ Maga Tarkovszkij fogalmaz így.

⁵⁰ A két kijelentést ötfokú skálán lehetett értékelni, a két értékelés összegezése alapján alakítottuk ki a vallás és művészet kapcsolatos beállítódás mutatóját.

⁵¹ Ez besetben a nem értek egyet választ lesz a 5-ös, és így tovább.

⁵² A táblázatban a Pearson-féle „r” értékei szerepelnek.