Állam – társadalom – közigazgatás – polgár – információ.
Szavak, amelyek külön-külön definiálva is értelmes tartalommal bírnak. Szavak, amelyek jelentésének külön-külön vizsgálata során egyre több jel utal arra, ma már attól bonyolultabb életet élünk, hogy csak egyik vagy másik definícióra alapozva gondoljuk át jövőnket. Azt a jövőt, amelynek állandó eleme a változás.
E változásból eredően, a korunk társadalmában élőben egész más tartalommal bírnak a fenti szavak. Más tartalommal bír, mert a ma társadalmában élő embernek az életét az információ, a tudás és a kommunikáció határozza meg. Információ, tudás és kommunikáció, amely nélkül az egyén, a család, a társadalom működése elképzelhetetlen, jövője megalapozatlan lenne.
A technikai fejlődés által elérhető közelségbe került adathalmaz alkalmazása, az Internet adta lehetőségek felhasználása mellett kellett az a politikai akarat, amelynek eredményeként új értelmet kapott az ember és társadalom kapcsolata.
Az információs társadalom egy új típusú államot hozott létre, megfogalmazódott a jövő állama: a hálózati állam. A hálózati állam közigazgatása pedig az e-közigazgatás. A hálózati államban a kormánnyal egyenrangú szereplővé válik a regionális – megyei és a helyi közigazgatás. Ebben a formában pedig az eddigi alattvaló polgár számára megteremtődik a résztvevő állampolgár lehetősége. Ezáltal a digitális önkormányzás és a digitális polgár, az e-közigazgatás és az e-polgár egymást feltételezi, és közösen testesíti meg az e-demokráciát.
Másképp fogalmazva: a huszadik században az állam és a társadalom nagyon messze került egymástól. Az állam tagjai sokszor érezhették úgy, hogy az állam nem értük van, sőt a diktatúrák idején egyértelműen ellenük lép fel. A modern demokrácia intézményeinek célja így nem lehet más, minthogy az államot és közigazgatását végképpen a társadalom szolgálatába állítsa. Az állampolgárok sokasága csak akkor érzi magát majd állambarátnak, ha különösen az önkormányzás és a helyi közigazgatás egyértelműen polgárbarát lesz. Tehát az állam van a polgárért és nem fordítva. Ennek a sokszor meghirdetett fordulatnak a rendszerszerű és egyelőre egyedül hatékony szisztémája az e-kormányzás és az e-közigazgatás lehet. Amikor e megállapítást tesszük azt is tudnunk kell, hogy
ahány európai tagállam van, annyiféleképpen értelmezik az e-közigazgatást, ezért a magyar e-közigazgatási modell kidolgozása sem spórolható meg,
az e-közigazgatás nem egyenlő a hivatalok számítógépekkel való ellátásával és e-ügyintézéssel, sokkal több annál,
számtalan európai gyakorlati példa igazolja, hogy az e-közigazgatási reform illetve fejlesztés nem éri el a kitűzött célt, mert a megvalósítást szervezetlenség illetve meggondolatlan szervezettség jellemzi. (Pl. A két szakmai kör - informatikai-információ és közigazgatási - nem érti meg egymást.)
Az e-közigazgatás célja: a civil társadalmi e-kapu, az önkormányzati-közigazgatási e-kapu, a kormányzati és regionális e-kapu, s a közigazgatási tudás e-kapu összenyitása. Az e-közigazgatás tehát feltételezi a helyi intelligens társadalom erősödését és az új tudások, technológiák közigazgatási alkalmazását.1
Az elektronikus közigazgatás fogalma így rövidítve az e-közigazgatás. Az „e” betű azonban már többet jelent, mint elektronikus, de ez a kiterjesztett tartalom homályos. Az elektronikus helyett mondhatnánk digitálist, ám akkor is csak a technológiaváltásra utalnánk. Az információs korban beszélhetnénk információs közigazgatásról, csakhogy ez a jelző önmagában nehezen értelmezhető a közigazgatásra vonatkoztatva.
Ha nem is értjük pontosan, hogy mi az e-közigazgatás (vagy tágabban az e-kormányzás), feltűnhet nekünk közép-európaiaknak vagy magyaroknak, hogy Európában az elmúlt években a kormányzás és az önkormányzás szintjén mindenhol áttértek, vagy most térnek át az e-közigazgatásra. Valamilyen nagyon fontos állami és közigazgatási reformot jelenthet ez, ha a kontinens nagyobbik fele a legfontosabb információs kori fejlesztésnek tartja, hiszen az e-Europe stratégia legújabb változatában már az első lépésnek sorolják be ezt. Most tekintsük azt mellékes körülménynek, hogy a magyar társadalmat vagy szűkebben a változásokra figyelő közvéleményt még nem tájékoztatták megfelelően az új európai stratégiákról, például az e-Europe programról, amelyet először 1999 végén hirdetett meg az Európai Bizottság.
Az e-Europe pedig évek óta követeli az e-kormányzás és az e-közigazgatás elterjesztését. Az információs korban minden településnek és térségnek a lehetőségei és a mozgásirányai ugyan is már az információs társadalom szabta körülmények szerint alakulnak. Az elemi feladat tehát az, hogy lehetőleg minél több település és térség ne csak elkészítesse az intelligens stratégiát és operatív programot, hanem meg is valósítsa.
A fentieket figyelembe véve e dolgozat készítője mérlegelve saját korlátait, a rendelkezésre álló elméleti és gyakorlati forrásokat, arra próbál választ adni, hogy egy új - hazai viszonylatban ma még csak elméleti síkon lévő – tartalmú és új típusú közigazgatási ügyintézés milyen feladatok megoldását hozza felszínre. Lehet –e, és ha igen milyen feltételek között megvalósítani az e-közigazgatást egy dinamikusan fejlődő településen. Minek kell ahhoz bekövetkeznie, hogy e cél elérése fontos legyen az ügyintézőnek, az ügyét intézőnek, a helyi társadalom valamennyi résztvevőjének.
A fenti kérdések megválaszolása során történő útkeresésben nyújtott iránymutatásáért szeretném hálámat és köszönetemet kifejezni Dr. Varga Csaba szociológus, címzetes egyetemi docens Úrnak, aki egyben a Stratégiakutató Intézet Elnöke. Köszönet a SZÁMALK Oktatási Rt. tanárainak, mert hitet adtak ahhoz, hogy tanulni sosem késő. Köszönet a Stratégiakutató Intézet munkatársainak, mert lehetőséget biztosítottak az e-közigazgatás eszenciájának községi szintű továbbgondolására. Remélem, munkájuk nem volt haszontalan.
Korunk technikai eszközeivel az állampolgár és a helyi közigazgatás kapcsolatát teljesen új alapokra helyezhetjük. (E folyamat a községek mértékadó polgárainál is elkezdődött.)
Az új alkalmazások által az állampolgárok hozzáférhetnek az őket érintő adatokhoz. Ügyeik elintézéséhez nem kell felkeresniük a hivatalt, az intézményt. A fenti tájékoztatási formák a helyi önkormányzatok modernizációjában különböző módon haladtak, és haladnak előre. Az újabb és újabb átfogó változások irányát a külső és belső kihívások egyaránt befolyásolják, a községeknél a külső hatások erősebbek, mint a belsők.
Az EU csatlakozást követően a meglévő helyi rendszerek modernizációjában jelentős változásnak kell bekövetkeznie, pl. az önkormányzati munka átláthatóságában, hatékonyságában, a közérdekű és digitális információk hozzáférhetőségében, az állampolgári tájékoztatás, ügyintézés informatikai támogatásában egyaránt.
Általános cél, hogy a települések irányítói példát mutassanak a helyi közösség szereplőinek az info-kommunikációs technológiák bátor alkalmazása terén. Itt jegyzem meg, hogy a helyi képviselő- testületi tagok, vezetők, köztisztviselők információs ismerete lehet biztosítéka a modernizációnak, melyet fokozatosan és tudatosan kell megteremteni minden településen, így nálunk is.
Az elektronikus közigazgatás fogalma rövidítve az e-közigazgatás. Az „e” betű azonban már többet jelent, mint elektronikus, de ez a kiterjesztett tartalom homályos. Az elektronikus helyett mondhatnánk digitálist, ám akkor is csak a technológiaváltásra utalnánk. Az információs korban beszélhetnénk információs közigazgatásról, csakhogy ez a jelző önmagában nehezen értelmezhető a közigazgatásra vonatkoztatva.
Ha nem is értjük pontosan, hogy mi az e-közigazgatás (vagy tágabban az e-kormányzás), feltűnhet nekünk közép-európaiaknak vagy magyaroknak, hogy Európában az elmúlt években a kormányzás és az önkormányzás szintjén mindenhol áttértek, vagy most térnek át az e-közigazgatásra. Valamilyen nagyon fontos állami és közigazgatási reformot jelenthet ez, ha a kontinens nagyobbik fele a legfontosabb információs kori fejlesztésnek tartja, hiszen az e-Europe stratégia legújabb változatában már az első lépésnek sorolják be e tartalmat.
Az információs korban minden településnek és térségnek lehetőségei, és a mozgásirányai már az információs társadalom szabta körülmények szerint alakulnak. Az elemi feladat tehát az, hogy lehetőleg minél több település és térség ne csak elkészítesse az intelligens stratégiát és operatív programot, hanem meg is valósítsa. A közeljövőben az állam működésében soha nem látott modernizációs folyamatnak kell végbe mennie: a kormányzatnak s minden önkormányzatnak át kell állnia az e-közigazgatásra. Az e-közigazgatással párhuzamosan aztán létrejöhetnek az e-demokrácia helyi intézményei és eszközei, ami talán a civil társadalom szerepkörének jelentős kibővülését is magával hozhatja.
A leírtak alapján fontosnak tartom rögzíteni azokat a fogalmakat, amelyet a Stratégiakutató Intézet51 szerint így összegezhetünk:
A hálózati állam elektronikus kormányzása. Az e-government közismert alaptétele: a hálózati vagy Internet alapú technológiák felhasználása a közösségi kommunikációra, s az igazgatásra a közszolgálata érdekében. Az e-kormányzás és az e-önkormányzás nem állam-, nem hivatal-, hanem állampolgár vagy közösségi polgár központú. Elektronikus államgyakorlat nélkül nem is lehet hálózati – nem hierarchikus viszonyokban gondolkodó és cselekvő – állam.
Az e-kormányzás adaptálása az önkormányzásra, avagy a hálózati alapú technológiák alkalmazása az önkormányzat által képviselt közösség szolgálatára. Szűkebb értelemben az önkormányzati testületek (és bizottságok) munkájának digitális módja, tágabb értelemben az önkormányzás folyamatába való társadalmi bevonás, aktív e-részvétel lehetővé tétele. Az e-önkormányzás feladata az is, hogy elektronikus együttműködés legyen helyi társadalom és helyi önkormányzat, helyi önkormányzat és állami kormányzás között. Végül az önkormányzati testületek és polgármesteri hivatalok közti folyamatosan modernizált belső működés.
A helyi vagy térségi szintű szolgáltató közigazgatás elektronikus formája. Az e-közigazgatás négy „oldal” új tartalmú és új típusú partneri együttműködését jelenti. Az e-közigazgatás keretében a (1) helyi társadalom, a (2) nemzeti s regionális állam, a (3) helyi önkormányzat és közigazgatás, és a szükséges (4) helyi tudásközpontok elektronikus kapun (portálon, e-piactéren) való kommunikációja és közösségi működése. Az e-közigazgatás célja: a civil társadalmi e-kapu, az önkormányzati-közigazgatási e-kapu, a kormányzati és regionális e-kapu, s a közigazgatási tudás e-kapu összenyitása és magas szintű közigazgatási együttműködése. A helyi „végrehajtó hatalom” modernizálása, az e-ügyintézés bevezetése, a nem papíralapú okmánykezelés.
Egyfelől nem papíralapú vagy éppen egyablakos e-ügyintézés, avagy a mainál sokkal gyorsabb, egyszerűbb, profibb közigazgatási (természetesen elektronikus) ügyintézés. Az e-ügyvitel nemcsak számítógépes hálózaton keresztül történő hivatali ügyintézés, amely a kitöltött űrlapok letöltését és leadását egyaránt lehetővé teszi. Másfelől hatékony információkezelés is, amelynek során megvalósul a nyilvános adatok kétoldalú (interaktív) hozzáférése, az információszerzés is.
A résztvevő állampolgárok körének szélesítése és intézményesítése, továbbá intelligens partneri viszony állampolgárok és közszféra között, valamint a közszféra szereplői között, továbbá a vállalkozók és a közszféra között.
Az információs kor politikai/közösségi működési eszménye, új demokráciamodell. Az a politikai rendszer, amely nem az eddigi alattvaló állampolgárokból áll, hanem a résztvevő állampolgárokból. A közvetett, képviseleti demokráciából továbblépve az új infokommunikációs hálózatok és szolgáltatások révén e-módon elvileg minden állampolgár közvetlenül a politikai közösség része lehet. Az e-demokrácia teszi lehetővé, hogy az atomizált helyi társadalomból evolúciós folyamat keretében intelligens civil társadalom jöjjön létre. Az e-demokráciában – az e-választások segítségével is - valóban megvalósulhat minden szabadságjog s érvényesülhet minden közösségi felelősség. Így a digitális önkormányzás és a digitális polgár, az e-közigazgatás és az e-polgár egymást feltételezi, és közösen testesíti meg az e-demokráciát.
A fogalmak rövid meghatározása után a következő folyamatábra már nem csak azt vázolja fel, hogy az e-közigazgatás milyen elveken és módszereken alapszik, hanem egy olyan integrált sémát mutat be, mely négy egymással találkozó, egymást kiegészítő, erősítő állami és társadalmi folyamatot rajzol meg. Az e-közigazgatás bevezetésére persze különböző folyamatvezérlések képzelhetők el, de a mai önkormányzati és közigazgatási, valamint társadalmi gyakorlatok alapján ez lehet az egyik optimális alternatíva6.
Az Európai Bizottság Romano Prodi vezette kormánya 1999. decemberében hozta nyilvánosságra azt a programtervezetét, amely az e-Europe (elektronikus Európa) nevet viselte. Új politikai programot adott az Új Gazdaság (New Economy) korszakára. Az Európai Unió “e-Europe” programja az Unió jelenlegi helyzetét és fejlettségét tekintette kiindulópontnak. A program tíz legfontosabb fejezete:
A fiatalok beléptetése a digitális korszakba
Olcsó Internet hozzáférés
Az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása
Gyors Internet a kutatók és a diákok számára
Intelligens kártyák a biztonságos elektronikus hozzáféréshez
Kockázati tőke a high-tech KKV-k (kis és középvállalatok) számára
„Elektronikus részvételi” lehetőség a fogyatékos, csökkent munkaképességű és hátrányos helyzetű személyek számára
On-line egészségügyi szolgáltatások
Intelligens közlekedés, szállítás
On-line kormányzás
Az e-Europe központi üzenete maga a cím: Információs társadalmat mindenkinek! Tehát az információs társadalom előnyei, áldásai ne csak kevesekhez, hanem lehetőleg mindenkihez jusson el. Mindenekelőtt a fiatalokhoz, akik nem kerülhetnek ki úgy az iskolákból, hogy nem rendelkeznek az új digitális kultúrával.
A második összefoglaló üzenet, hogy a digitális korszak technikailag lehetséges alkalmazásaival törekedjünk az életminőség javítására, kezdve az elektronikus kereskedelemtől az on-line egészségügyig. A program utolsó pontja pedig a demokráciamodell megújítását követeli az on-line kormányzásra való áttéréssel.
A harmadik átfogó üzenet az, hogy az elektronikus Európa (a digitális Európa, az európai információs társadalom) megerősödése érdekében a tudásgazdaság, az információs gazdaság fontosabb alkalmazásai (e-kereskedelem, intelligens kártya, stb.) gyorsan és szélesebb körben terjedjen el.
A közszolgáltatások végzésére vonatkozó Európai Uniós ajánlás, a "Common List of Basic Public Services" a tagállamok számára kötelezettségeket határoz meg az állampolgároknak, ill. az üzleti élet szereplőinek elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére, és azok Interneten keresztül történő igénybevételének szintjeire vonatkozóan.
Az ajánlás négy elektronikus szolgáltatási fejlettségi szintet különböztet meg:
1. szint: információ. On-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról („ügyleírások”)
2. szint: egyirányú interaktivitás. Az ügyleírások által nyújtott információkon túl az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok is letölthetők, kinyomtathatók
3. szint: kétirányú interaktivitás. Az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok on-line kitölthetők, elektronikusan (elektronikus aláírás segítségével) hitelesíthetők, s ugyancsak on-line továbbíthatók
4. szint: teljes körű elektronikus ügyintézés. A teljes ügyintézés, ügymenet elektronikus; űrlap, nyomtatvány kitöltés, hitelesítés, továbbítás, döntés, kézbesítés, illeték lerovása.
Az EU ajánlásban szereplő közigazgatási szolgáltatások közül Magyarországon az alábbiak érintik elsősorban az önkormányzatokat az állampolgárok vonatkozásában:
személyi okmányok (személyi igazolvány útlevél, gépjármű vezetői engedély),
hatósági igazolások (születési, házassági, halálozási anyakönyvi kivonatok),
lakcímváltozás bejelentése,
gépjármű-regisztráció, súlyadó-fizetés,
építési engedélyezés,
szociális juttatások, támogatás fizetése,
helyi adózás (pl. üdülőhelyi adó),
az egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások (interaktív tanácsadás, az egyes
intézményekben elérhető szolgáltatások, bejelentkezés stb.),
az üzleti szféra szervezetei vonatkozásában,
iparűzési adó, gépjármű-súlyadó,
engedélyek (pl. iparengedély, telephely-engedély) kiadása, stb.
Az elektronikus közigazgatási ügyintézés, szolgáltatás fejlettségének mérése (benchmarking) annak alapján történik, hogy az állampolgárok, ill. az üzleti vállalkozások részére javasolt szolgáltatások közül melyek valósultak meg, s azok milyen fejlettségi szinten.
További elvárások, illetve feladatok az EU részéről4
Magyarország EU tagságából eredően elvárás a magyar közigazgatás EU tagállami közigazgatásként történő működtetése, ennek megfelelő közszolgáltatások nyújtása. Az intézmény-rendszernek minden szinten képesnek kell lennie a hozzájuk tartozó feladatok eredményes megoldására, s rendelkezni kell az ehhez szükséges intézményi kapacitásokkal.
Az EU csatlakozás együtt jár a közigazgatási, közszolgáltatási intézmény-rendszer bizonyos mértékű átalakításával is. Ehhez kapcsolódó feladat a kistérségek, települések, régiók új szerepének felépítése, a térségi szemlélet kibontakoztatása, megerősödése és gyakorlati megvalósítása, a kistérségi, majd a regionális közigazgatási szervezet, folyamatok létrehozása, az ezek működéséhez szükséges informatikai rendszer, info-kommunikációs infrastruktúra megvalósítása.
Az Európai helyzetkép után nézzük mi a tapasztalat a hazai önkormányzatok ügyintézésről.
Manapság a magyarországi önkormányzatok tevékenysége úgy az állampolgároknak, mint az üzleti- és civil szférának egyaránt átláthatatlan. (E megállapítás nem az alkalmazottak munkáját minősíti.) Az önkormányzatok jelentős részének polgármesteri hivatalaiban általában a felelősségi kérdések tisztázatlanok. Nem derül ki, hogy az adott feladatért ki felel, a feladat ellátása során ki rendelkezik döntési hatáskörrel, amely a feladatot teljesíthetővé és a felelősséget vállalhatóvá teszi.
Nagyobb méretű polgármesteri hivatalokban dolgozó vezetők a döntések, intézkedések meghozatalát igyekeznek felfelé, a tisztségviselői szintekre tolni, néhányan pedig úgy "szereznek" hatáskört és azt gyakorolták is, hogy a felelősséget formálisan másra tolják át. Községi szintű hivatalokban általában a szűk létszámkeret nem enged teret a fenti polémiának, ugyanakkor a kis méretből eredően rendkívül sokrétű egy-egy ügyintéző munkaköre. Ebből eredően sérülhet a szakszerű ügyintézés.
A feladatok telepítése nem kellően átgondolt, a hatósági munka a fejlesztési területekkel keveredik. A stratégiai feladatokat ellátó belső szervezeti egységek elveszítették azon képességüket, hogy a problémák gyökereit vegyék célba, mindezt azért, mert operatív feladatok ellátására is kényszerültek. Nem tudnak megfelelő mértékben a döntéshozatal előkészítésére összpontosítani. Az operatív feladatokat ellátók is kapnak stratégiai feladatokat, amelyek megoldásához nem rendelkeznek kellő információval, rálátással, megfelelő koordinatív képességekkel. A feladatok megoldása közben, vagy azok elkészülte után derült ki, hogy a különböző belső szervezeti egységek párhuzamosan ugyanazon feladaton dolgoznak.
Nincs meghatározva a feladatok teljesítését szolgáló tevékenységek láncolata. Gyakori a kampánymunka. A szervezetben a pozícióhoz, az abban betöltött szerephez kapcsolódik a presztízs, a jövedelem és a jutalom, elszakadva a feladatok teljesítésétől. A belső szervezeti egységek között nincs élő kapcsolat, rossz információ-áramlás és gyenge csapatmunka a jellemző. A szervezeti struktúra nem ösztönözi arra a benne dolgozókat, hogy keressék a változtatás lehetőségeit - hogyan hasznosíthatók az erőforrások, a hatékonyság, a hasznosság, az információ- és kommunikációtechnológia tekintetében.
Az önkormányzatoknál egyfajta idegenkedés is tapasztalható az információ- és kommunikációtechnológia alkalmazásával kapcsolatban. A nagyobb arányú átalakításhoz, szemlélet- és módszerbeli változás, változtatás szükséges. Elmaradás tapasztalható az információ és kommunikációtechnológián alapuló ügyfélközpontú közszolgáltatásokban:
A legtöbb területen még jellemző a közigazgatás hagyományos szemléletének és alkalmazási módszereinek egymásmellettisége és keveredése.
A jognak az állampolgárral szembeni bizalmatlanságra épülő rendelkezései ma is nagy számban részei, érvényesülési formái.
A felesleges ügyintézési terhet és költséget jelentő anyagi és eljárásjogi szabályok hasonlóképpen jelen vannak
A közigazgatás jellegénél fogva konzervatív, vagyis a stabil, kiszámítható folyamatokat részesíti előnyben, míg az informatika nap, mint nap megújítja technológiáját és eszközrendszerét.
Az önkormányzatok többsége nem határozta meg azokat a külső tendenciákat, amelynek hatása lehet az önkormányzatra, az elemezhető
szociológiai, demográfiai,
gazdasági, pénzügyi
technológiai, tudományos,
politikai, jogi, szabályozási,
szakmai, oktatási folyamatokat.
Nincsenek az információ- és kommunikációtechnológia követelményeinek megfelelő adatnyilvántartások és az elemzésekhez elengedhetetlenül szükséges információk. Az önkormányzatok belső környezetére vonatkozó elemzések nem készültek, melyből megállapítható lehetne az önkormányzatok erősségei és gyengeségei. Ebből eredően az önkormányzatoknak nem áll módjában saját magukról az e-közigazgatásnak megfelelő adatokat, helyzetelemzést szolgáltatni.
Az önkormányzatok többségénél miden egyes szoftver rendszer egy külön információ-sziget. Ez azt jelenti, hogy nem lehet kiaknázni az adatok teljes értékéből származó előnyöket, mivel lehetetlen a különböző igazgatási területek adatait összesíteni. Emellett az önkormányzatok dolgozói sok időt töltenek azzal, hogy a rendszerek által generált adatokat újra beviszik egy másik rendszerbe. Ez csökkenti az igazgatási munka hatékonyságát. Az integráció hiányának egyik oka, hogy sok rendszer esetében zártak a rendszerek mögötti adatstruktúrák. A helyi önkormányzatok nem rendelkeznek az adatbázisok felépítésének dokumentációival.
A jelenlegi kormányzati számítógép hálózatba bekapcsolt önkormányzatokhoz kötődő további intézmények kiszolgálása központilag nem megoldott. Ezt a problémát egyes önkormányzatok maguk igyekeznek megoldani. A következmény; ad hoc módszerek léteznek, az alkalmazott technológia nem egységes.
Általában minden önkormányzat azt vallja, az információ- és kommunikációtechnológiai fejlesztés legnagyobb akadálya a pénzhiány. Az önkormányzatoknak komoly pénzügyi nehézségei vannak. Ezért az önkormányzati igazgatási munkát olyan nem átfogó és nem integrált rendszerekre alapozzák, amelyek csökkentik az információ- és kommunikációtechnológiai rendszerek alkalmazásából hasznosítható előnyöket. Emiatt viszont gyakran szükséges a különböző rendszerek adatainak újra bevitele. Kevés számítógép rendelkezik Internet eléréssel az önkormányzatoknál, mivel drága a vonal.
Kevés az informatikai szakember. Ez legfőképpen azért alakult ki, mert az üzleti szférában jóval magasabb fizetést kapnak az informatikusok. Jobbára az idősebb szakemberek maradnak meg az önkormányzatoknál, egyrészt elhivatottságból, másrészt a köztisztviselői karrierrendszerből és annak finanszírozási viszonyaiból adódóan.
A fiatal szakemberekhez képest az idősebbek képzettsége elmaradott. Az informatikai képzések nem kaptak megfelelő súlyt a fontosságukhoz képest. A fiataloknak nincs olyan önkormányzati munkában megszerzett tapasztalata, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megértsék az igazgatási területen dolgozók problémáit.
Sok önkormányzatnál, egyáltalán nincs informatikai szakember. Ez kiszolgáltatottá teszi az önkormányzatot, mert ha leáll a rendszer, a szakember megérkezéséig leállásra kényszerülnek. Ez veszélyezteti az ügyfelek kiszolgálását. A helyzet kiküszöböléseként csak azokat a rendszereket üzemeltetik az önkormányzatok (pénzügyi alkalmazások, könyvelői, bérszámfejtői, ingatlan-nyilvántartó stb. programok), ami távmunkában elvégezhető szakmai segítségnyújtással is képes működni. Ha lennének informatikusok az önkormányzatoknál, akkor sokkal bátrabban mernének rendszereket használni, mert a felmerülő problémákat azonnal lehetne orvosolni.
A helyi önkormányzatok ágazati informatikai stratégiája elkészítéséhez elengedhetetlen az önkormányzatok feladatkörét és működését szabályozó jogi környezet és annak az önkormányzatok működésére, szolgáltatásaira, azok fejlesztésére gyakorolt hatásának megfelelő mélységű megismerése és megértése. Az önkormányzatok működését szabályozó törvényeket, rendeleteket2:
Az Alkotmány (1949. évi XX. Törvény)
Az Önkormányzati Törvény
Az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény.
Ágazati törvények
Kormányrendeletek
Miniszteri rendeletek
Önkormányzati rendeletek
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvények
Az önkormányzati ügyirat-kezelést szabályozza.
Ikrény község önkormányzata egy létszámában is dinamikusan fejlődő, 1700 főt meghaladó település lakosainak, napi „ügyes-bajos” dolgainak intézését hivatott megoldani. A hivatal alkalmazotti létszáma 6 fő, amely létszámot egy fő jegyző, egy fő igazgatási előadó, kettő fő pénzügyi előadó, egy fő adóügyi előadó és egy fő iktató illetve kézbesítői feladatokat is ellátó tölti be. A jegyzőt – aki egyben a hivatal vezetője – a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület válassza, míg a hivatal köztisztviselőit a jegyző nevezi ki.
A falu életét - a helyi képviselők választásáról szóló törvény alapján - 9 fős képviselő-testület irányítja. Munkáját az általa létrehozott és működtetett bizottságok segítik.
Az ország többi önkormányzatához hasonlóan nálunk is fenntartással vegyes érzés tapasztalható az információ- és kommunikáció technológia alkalmazás terén. Az átalakítás sikeréhez úgy szemlélet, mint módszerbeli változás, változtatás szükséges. (E változásnak természetesen nem csak Ikrényben kell bekövetkeznie.) Elmaradásunk van az információ és kommunikáció technológián alapuló ügyfélközpontú közszolgáltatásokban, mert:
Nálunk is felfedezhető a közigazgatás hagyományos szemléletének és alkalmazási módszereinek egymásmellettisége és keveredése.
Jelen vannak a felesleges ügyintézési terhet és költséget jelentő anyagi és eljárásjogi szabályok.
A helyi döntéshozatal szereplői a hagyományos közigazgatás szemlélet rabjai.
Önkormányzatunknak csak részben áll rendelkezésre az információ- és kommunikációtechnológia követelményeknek megfelelő adatnyilvántartása. (Pénzügy, népesség, adó, iktatás, vagyonkataszter.) Az önkormányzat belső környezetére vonatkozó olyan elemzések, melyből megállapítható lehetne az önkormányzat erőssége és gyengesége nem készült, így Ikrény önkormányzatának nem áll módjában az e-közigazgatásnak megfelelő adatokat, helyzetelemzést szolgáltatni.
2003-ban sikerült kiépíteni egy hivatalon belüli számítógép-hálózatot 8 munkaállomással, amelyet elsősorban pénz hiányában nem tudunk továbbfejleszteni. Intézményeink felé - az információ- és kommunikációtechnológia működéséhez szükséges - fizikai kapcsolat kiépítése nincs megoldva. Az Internet elérése ugyan megoldott, de lehetőségeinknek sajnos gátat szab a drága vonal.
Sajnos, mint a magyarországi önkormányzatokra általában jellemző, komoly pénzügyi nehézséggel küzdünk mi is, amelynek legfőbb oka az állam pénzelosztó szerepében keresendő. Ebből eredően az információ- és kommunikációtechnológiai fejlesztés legnagyobb akadálya a pénzhiány. Ezért az önkormányzat igazgatási munkája nem átfogó és nem integrált rendszeren alapul, azáltal viszont csökken az információ- és kommunikációtechnológiai rendszerek alkalmazásából kiaknázható előnyök, és e miatt gyakran van szükség a különböző rendszerek adatainak újra bevitelére.
Mint általában az önkormányzatok többségénél nálunk is minden egyes szoftver egy külön információ-sziget, az alkalmazott technológia nem egységes. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet kiaknázni az adatok teljes értékéből származó előnyöket, mivel nem lehetséges a különböző igazgatási területek adatainak összesítése. Ezenfelül a hivatal dolgozói sok időt töltenek azzal, hogy a rendszerek által generált adatokat újra beviszik egy másik rendszerbe. Ez csökkenti az igazgatási munka hatékonyságát. (Főleg ha figyelembe vesszük, hogy községi önkormányzat révén nem csak a kijelölt ügyintézési napon fogadjuk az ügyfeleket.)
Míg az államigazgatási ügyek kezelését szakképzett ügyintézők végzik, addig önkormányzatunknál egy informatikai rendszer kiépítésére, üzemeltetésére egyáltalán nincs szakember. Ez az állapot egyben azt is jelenti, hogy ezen a téren a hivatal kiszolgáltatottá vált, mert ha zavar keletkezik a rendszerbe, a szakember megérkezéséig leállásra kényszerülünk. Ez az állapot viszont az ügyfelek kiszolgálását is veszélyezteti. Ha lenne informatikusunk az önkormányzatnál, akkor inkább mernénk rendszereket használni, mert a felmerülő problémákat azonnal lehetne orvosolni.
Az önkormányzat jogi környezete jogszabályilag adott, ezen a téren nincs különbség kicsi és nagy település között. Ugyanis azonos esetben a legkisebb település hivatalának ugyanazon hatósági intézkedési jogkörben eljárva kell eljárnia, mint akár egy megyei jogú város hivatalának, ahol szakterületre specializálódott osztályok állnak rendelkezésre. Ugyanakkor működési feltételünkben már megtalálható egyediségünk jellemzői.
Amint látható, nagyon behatárolt létszámkerettel kell megfelelni a törvényi és helyi társadalmi elvárásnak úgy, hogy számunkra sem közömbös a végeredmény. Az érdemi ügyintézéshez nem állnak rendelkezésre osztályok, specialisták. Saját kútfőből merítve, jogszerűen kell megoldani ügyeinket. Ez sok időt és néha bizonytalanságot eredményez.
Míg a bizottságok működtetése inkább kötődik a polgármesteri tisztséghez, addig a hivatal működtetése - a polgármester véleményezési jog biztosítása mellett - elsősorban jegyzői feladat. Az is látható, hogy fontosságának megfelelő súllyal bír a pénzügyi feladatok ellátása, míg az adókhoz, ügyiratok iktatásához kapcsolódó teendőket egy-egy fő maradéktalanul el tudja látni. Az igazgatási feladat ellátása öleli fel azt a területet, ahol a hivatali munkavégzés az ember születéséből adódó anyakönyvezéssel kezdődik, és halálának anyakönyvezésével végződik. Az a köztes állapot, amely e két esemény között van, és amit életnek nevezünk, számtalan olyan történést tartalmaz, amelynek megoldása erre a szakterületre hárul.
Az eddig leírtak alapján megállapíthatjuk:
Korunk technikai eszközeivel az állampolgár és a helyi közigazgatás kapcsolata teljesen új alapokra helyezhető, mert
az információs társadalom egy új típusú államot hozott létre, megfogalmazódott a jövő állama: a hálózati állam.
A hálózati államban pedig az eddigi alattvaló polgár számára megteremtődik a résztvevő állampolgár lehetősége,
ezáltal a digitális önkormányzás és a digitális polgár, az e-közigazgatás és az e-polgár egymást feltételezi, és közösen testesíti meg az e-demokráciát.
Annak a rendszernek, ahol az állam van a polgárért és nem fordítva, a rendszerszerű és egyelőre egyedül hatékony szisztémája az e-kormányzás és az e-közigazgatás lehet.
Az e-közigazgatás pedig a legkisebb településen is egy olyan nyilvános társadalmi vállalkozásnak fogható fel, amelyben a polgárok és érdekeik kifejezésére szervezett csoportjaik, valóságosan és elektronikusan együttműködnek az általuk választott önkormányzati képviselőkkel és a helyi közigazgatással, s az e-együttműködésből született közös döntéseket végrehajtják.
A végrehajtó munkában pedig kiemelt szereppel bír az a helyi hivatal, amelynek működése részben azonos feltételek (törvényi szabályozás) között történik. (Az eltérés elsősorban gazdasági eredetű.)
Feltételezve, hogy úgy az országos, mint a helyi rendeletek, döntések, nem lesznek hosszú ideig kitéve a korlátozott, lokális érdekeknek és felfogásoknak, a közigazgatás elektronikus módja, az Internet teremtette helyi nyilvánosság és átláthatóság csökkenti a kiszolgáltatottság érzését. De vajon mikor jutunk el ide?
Napjainkban a kormány támogatja az önkormányzatok és a kistérségek információs rendszereinek jelentős korszerűsítését, integrált rendszerek használatát, az info-kommunikációs eszköz-park korszerűsítését, korszerű Internet-hozzáférési lehetőség biztosítását az önkormányzatok és az állampolgárok részére, az önkormányzati döntéshozók, előadók, informatikusok, ill. az állampolgárok továbbképzését és további területeket. A jelenlegi tervidőszak végére, 2012-2015-re remélhetőleg megtörténik majd Magyarország felzárkózása - beleértve az önkormányzatokat is - az információs társadalom terén az Európai Unió átlagához.
Magyarország 2004. május 1-vel csatlakozott az Európai Unióhoz. Ettől az időponttól kezdve a hazai közigazgatásnak, beleértve a települési és területi önkormányzatokat is, EU tagállami közigazgatásként kell tudni működnie. Ez magában foglalja a szolgáltató közigazgatás, ügyfél-központú ügyintézés megvalósítását. A célkitűzés teljesítése érdekében jelentősen fejleszteni kell a helyi közigazgatás, az önkormányzat informatikai hátterét. Biztosítani kell, hogy minden magyarországi településen minél előbb rendelkezésre álljon a megfelelő sebességű és nagy megbízhatóságú Internet hozzáférés. (Ez alapvetően széles sávú Internet hozzáférést jelent.) Korszerűsíteni kell a települési önkormányzatok infokommunikációs eszközparkját. A korszerűtlen, szigetszerűen működő információs rendszert fel kell váltani a korszerű, globális, integrált rendszernek.
A fejlett távközlési infrastruktúra egyik fontos feltétele -ADSL hálózat- 2005-re községünkben elkészül. Erre alapozva lehet kiépíteni azt a településen belüli hálózatot, amely megfelel az e-közigazgatással kapcsolatos társadalmi és állampolgári (közösségi) igényeknek. A településen minden lakosnak és vállalkozásnak elérhető áron hozzáférhetővé kell tenni az információs hálózatokat és szolgáltatásokat. (Ez utóbbi biztosítása nem csak helyi akarat kérdése.)
Kívánatos, hogy a közigazgatási szervezetek (tehát mi is) egységesen fogalmazzuk meg a közigazgatási átalakítás programjainkat. A Megyei Területfejlesztési Tanács pedig írja ki (egyeztetve a régióval) pályázatait az intelligens önkormányzati programok elterjesztésére. Ugyanakkor a siker elérése érdekében ösztönözni kell a települések fogadó képességét, készségét.
A hivatal szervezeten belüli kapcsolatrendszere –elsősorban a méretéből adódóan- jónak értékelhető. Ez megkönnyíti a kisebb méretű, szakszerű közigazgatás-szervezési átalakítást, mivel át kell alakulnia a megszokott eljárási-döntési mechanizmusnak. Ugyanis az új technológia nem csodaszer, mert csak akkor hidalja át az információcsere útjában álló időbeli és földrajzi távolságokat, ha áttörésre kerül az a hierarchikus és bürokratikus korlát, amely megkönnyíti a hivatalon belüli vertikális és horizontális információáramlást. Tisztázott felelősségi viszonyokra, átlátható és követhető ügyintézési folyamatokra, valamint koordinált munkamegosztásra van szükség. Ezért
elsőként a hivatal közigazgatási szervezetét kell átalakítani a saját belső ügyviteli folyamatok interaktív elektronikus rendszerére;
másodszor ezt az e-közigazgatás rendszert fel kell osztani egyrészt egy klasszikus interaktív integrált közigazgatási rendszerre (pénzügy, könyvelés, stb.), valamint egy olyan rendszerre, mely a lakossági hozzáférést teszi lehetővé (polgárokkal való közvetlen interaktív kapcsolat, együttműködés);
harmadszor pedig jelenjen meg interaktív módon minden közinformáció, közhasznú információ. A fejlesztési elképzelések, a rendeletek tervezetei, a képviselő-testületi és bizottsági anyagok kerüljenek fel az önkormányzati honlapokra, biztosítva a hozzászólás, vélemény-nyilvánítás lehetőségét.
Az információs és kommunikációtechnológia alkalmazásával a polgármesteri hivatal, és az önkormányzat közelebb kerül az állampolgárokhoz és a helyi társadalom egyéb szereplőihez. Az állampolgár és a szervezet közötti párbeszéd módját megtestesítő adminisztratív információs tárgyalási módszereket az új információs- és kommunikációtechnológiák kínálta eszközöknek kell felváltania.
Az önkormányzatnak a lehető legtöbb információval kell megjelennie az Interneten, - ide értve, a fentebb felsoroltakat, valamint az idegenforgalmi tájékoztatást, a térképeket, a közlekedési tudnivalókat, az egészségügyi alapinformációkat, az önkormányzati-, turisztikai-, kereskedelmi-, környezetvédelmi-, vállalkozói-, kulturális-, oktatási-, sport információkat, – úgy a helybelieknek, mint az odalátogatóknak egyaránt. Ezek az információk a községi könyvtárban, Civil Házban, Általános Iskolában, Óvodában, „Rábcatorok” Kulturális és Sportcsarnokban, az önkormányzat ügyfélszolgálati helyiségében, az Egészségházban és egyéb nyilvános helyekre telepített számítógépek képernyőjén legyenek megjeleníthetők.
Az alapnyilvántartások (cég-, telek-, ingatlan-, gépjármű tulajdonos-, személy- és lakóhely nyilvántartások, közműtérképek) jó működésében elsősorban az állampolgárok és az üzleti szféra érdekeltek. Az adatok megbízhatósága növelhető és az „egy adatot csak egyszer megadni” elv érvényesíthető az adatbázisok törvényileg és rendeletileg tételesen szabályozott korlátozott összekapcsolásával (például tb. kifizetések a személy és lakhelynyilvántartás alapján).
Kiemelt hangsúlyt kell fektetni az önkormányzat, a lakosok és az üzleti szféra számára igen fontos alapnyilvántartások és közműnyilvántartások (csatorna, víz, gáz, út, villamos, telefon, stb.) számítógépes alapon történő létrehozására és működtetésére. Ugyanis ez teremti meg az állampolgárok lehetőségét arra, hogy hatósági engedélyezési ügyeit hatékonyan intézze. Ez segíti a település irányítását, támogatja az üzleti szféra bekapcsolódást a helyi feladatok megoldásába.
Települési szint helyett -annak gazdasági okából eredően- kistérségi önkormányzati összefogással kellene megoldani egy olyan csoportmunkát támogató szoftver beszerzését, amely a közigazgatási témákban való együttdolgozást segíti elő. Esetünkben ennek központjaként lehetne a Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatalt nevesíteni, mivel intézményhálózata és feladatai révén amúgy is közigazgatási központi szereppel bír. Ez a központ gyűjtené össze, és tenné hozzáférhetővé a hálózaton más térségek számára is a közösen elkészített, kidolgozott „Közigazgatási Gyűjteményt”. A leírtak analógiáját követve jutnánk el ahhoz az országos szinthez, amelyen keresztül mindenki mindenkivel kapcsolatot tudna teremteni, kommunikálni.
A térinformatikai rendszer kialakításával minden település -így mi is- hivatala rendelkezne olyan integrált településirányítási hardver- és szoftverrendszerrel, amely lefedi a térinformatikai alapokon nyugvó önkormányzati feladatokat és hatásköröket.
Az önkormányzat rendszeresen frissítené a megfelelő műszaki követelmények alapján feldolgozott digitális térképi objektumokhoz kötött információk kezelését az alábbiak szerint:
egyrészt a saját térbeli elemzésekhez, tervezésekhez hozzáférési jogosultságot kell kialakítani,
másrészt lehetővé kell tenni a lakosságra és a turistákra vonatkozó információk lekérdezhetőségét,
harmadrészt pedig lehetővé kell tenni az önkormányzati, területi földhivatali, területi közmű-üzemeltetői, rendőrségi, tűzoltói, stb. feladatokat támogató térinformatikai alapú digitális térképek hozzáférhetőségét az intézmények/hivatalok számára.
A fentiek megvalósulása révén minden településen kialakulhat egy egységes térinformatikai nyilvántartási rendszer, amelybe beintegrálva működne a közműszolgáltatásokat egységesítő nyilvántartás is. Ez elsősorban az üzemeltetők feladata, de a tulajdonos önkormányzat számára is lényeges, hogy a tulajdonában lévő vagyon pontos nyilvántartása biztosított legyen.
E feladat megoldását nem helyi szintű problémaként kell kezelni. Ugyanis csak akkor lesz eredményes és hatékony az e-közigazgatás, ha annak alkalmazásában, működtetésében minden szinten részt vesz az ügyintéző, az ügyfél, a hatóság. Ebből eredően gondoskodni kell az információ- és kommunikáció technológia, megfelelő használatát célzó ismeretek elterjesztéséről. E feladat megoldásában ösztönözni lehetne a felsőoktatási intézményeket – esetünkben a Győrben működő Széchenyi István Egyetemet –, hogy térségi szinten is vállaljon szerepet az információs társadalomra való felkészítésben. Demonstrálni kell, hogy miként segítheti az új technológia a tanulást és a szakképzést.
Nagyobb arányú átalakítás, szemlélet- és módszerbeli változás, változtatás szükséges, a köztisztviselők felkészítése az e-közigazgatás feladatainak ellátására. A lakosság részére minden önkormányzatnak gondoskodni kellene, az információ- és kommunikáció technológia, megfelelő használatát célzó ismeretek elterjesztéséről. A regionális, megyei vagy esetleg kistérségi távoktatási programok egyik kiemelt feladata lenne, hogy a köztisztviselőket felkészítse az e-közigazgatás feladatainak ellátására, beleértve a számítástechnikai és Internet-alapismeretek elsajátítását.
A meglevő intézmények keretein belül térségfejlesztési társulásonként szerveződhetne meg a térség közigazgatási informatika képzőközpontjai. Ezen központok feladata a települések jegyzőinek, polgármestereinek, önkormányzati képviselőinek, köztisztviselőinek tematikus és szisztematikus, legalább felhasználói szintű ismereteket nyújtó informatikai oktatásának szervezése és lebonyolítása.
Fel kell kínálni minden állampolgárnak az információtechnológiai eszközökkel igénybe vehető oktatási és szakképzési lehetőségeket. Fel kell készíteni őket az információs- és kommunikációs társadalomban megvalósítandó, egész életen át tartó továbbképzésre. Leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy a helyi önkormányzat alapfeladatai kiszélesednek azzal, hogy a hivatali alkalmazottak és a helyi lakosság életen át való tanulási feltételét megteremtse, működtesse. E cél elérésében döntő szerepe van a megválasztott önkormányzati képviselőknek. Tehát a felelősségük óriási.
Az elérendő stratégiai célok számbavételét követően nézzük meg, milyen szerep vár az önkormányzatokra a közigazgatás szolgáltató jellegének kialakítása során.
Magyarország EU-n belüli és azon kívüli versenyképessége szempontjából döntő fontosságú, hogy a mai és az eljövendő nemzedékek tudása, felkészültsége mennyire lesz „piacképes”. A kormány ezzel összefüggésben célul tűzte ki a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők társadalmon belüli arányának többszörösére emelését. A közoktatás (alap- és középfokú oktatási intézmények) pedig döntő mértékben a települési és a területi önkormányzatok tulajdonában vannak, így az önkormányzatok szerepe e téren is jelentős. Az alap- és középfokú oktatás minősége, eredményessége hatással van a gazdaságra (közvetlenül, ill. a felsőoktatás megalapozójaként) is.
Helyi viszonylatban - az iskolai előkészítőt jelentő - óvodai nagycsoportos korosztállyal, játékos formában lehetne már megismertetetni az informatika alapjait. A családoknál egyre nagyobb számban megtalálható számítógépekre alapozva, e korosztálynak mintegy fele már találkozott a számítógéppel, tehát viszonylag könnyen megoldható lehetne ez a feladat. Az alapfokú oktatást biztosító általános iskolában intenzív informatika oktatás folyik, tehát az oda bekerülő gyermeknek nagy esélye van elsajátítani ezt a tudományt is. A helyi önkormányzatnak pedig továbbra is kiemelt feladata lenne a minőségi oktatás feltételeinek biztosítása.
Önkormányzati működés
Testületi és egyéb szervek létrehozása, működtetése (bizottságok, költségvetési szervek, közalapítványok, gazdasági és közhasznú társaságok stb.)
Stratégiai és éves tervezés (gazdasági ciklusprogram, ágazati és funkcionális feladatstratégiák - pl. informatikai -, éves költségvetés, célprogramok)
Rendeletalkotás, határozathozatal, vezető döntéshozatal, belső szabályozás (szervezeti és működési szabályzat, ügyrendek, közszolgálati szabályzat, ügyviteli, gazdálkodási szabályzatok, belső védelmi szabályozások, minőségbiztosítás stb.)
Operatív irányítás és vezetés (éves munka- és feladattervek, vezetői értekezletek, csoportmunka szervezés, feladatkiosztás- és követés, kiadmányozás, kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés stb.)
Felügyelet és ellenőrzés (költségvetési szervek irányítása, ellenőrzése, belső ellenőrzés, külső ellenőrzések, beszámoltatások, közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok intézése stb.)
Képviselet és együttműködés (általános önkormányzati képviselet, partnerkapcsolatok, civil szervezetek, társulások, kistérségi együttműködés, érdekképviseleti szervi tagság, nemzetközi kapcsolatok stb.)
Tájékoztatás, public relations, arculatépítés (lakosság, ügyfelek, nem önkormányzati civil - és gazdálkodószervek, média, Internet, kiadványok stb.)
Településrendezés, településfejlesztés, helyi gazdaságfejlesztés - Helyi építési szabályzat, településrendezési tervek, területszervezés, munkahelyteremtés, foglalkoztatás-bővítés, térségfejlesztés, önkormányzati beruházások, idegenforgalom, falusi turizmus, befektetés-szervezés, nem önkormányzati beruházások kedvezményrendszere és így tovább.
Közszolgáltatások
Humán (közoktatás, közművelődés, egészségügyi és szociális ellátás)
Kommunális (víz, csatorna, elektromos energia, gáz, hulladékkezelés, tömegközlekedés stb.)
Egyéb (nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása, tudomány, művészetek, sport támogatása stb.)
Pénzügyek és gazdálkodás
Éves költségvetés és zárszámadás, operatív gazdálkodás, számvitel, könyvelés, forrásteremtés, helyi adófeladatok, költségvetési szervek gazdálkodása
Vagyonkezelés
Vagyonkataszter, vagyonhasznosítás, karbantartás, felújítás, befektetés, vállalkozás
Hatósági ügyintézés, közigazgatási szolgáltatások (ügyfélszolgálat)
Lakossági tájékoztatás, ügyfél-felvilágosítás, államigazgatási és önkormányzati hatósági eljárások, hatósági nyilvántartás, ellenőrzés, okmányok, engedélyek, kiegészítő irodaszolgáltatások - másolás, e-mail -, nem önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben segítség, önkormányzati adatvagyon közérdekű, közhasznú köréből adatszolgáltatás és így tovább.
Az állampolgár az önkormányzattal, a polgármesteri hivatallal elsősorban ügyeik intézésekor kerül kapcsolatba. Munkájáról alkotott lakossági véleményt elsősorban az határozza meg, hogy milyennek ítélik meg a konkrét ügyeik elintézését. Az állampolgár mellett az önkormányzat ügyfeleinek körébe beletartoznak a vállalkozások is. Egy felmérés szerint (Kopint-Datorg, 2001) egy állampolgár 1,35 ügyet intézett egy év alatt. A tíz leggyakrabban intézett ügy közül hét köthető részben vagy egészben az önkormányzatokhoz. Ha az első tizenötöt vizsgáljuk ez a szám tizenegy. A 70%-os arány is mutatja, hogy az önkormányzatok szerepe meghatározó a közigazgatási szolgáltatások területén, éppen ezért az ebben a szektorban történő fejlesztések a közigazgatás egészének működését javíthatják. Az ügyek intézése során az egyének terhei is jelentősek, de a társadalmi költségekről adhat tájékoztatást az, hogy évente a lakosság 18 millió órát tölt ügyintézéssel, egy ügy elintézéséhez legalább 5,5 km-t legfeljebb 34,4 km-t utazik az ügyfél, amely 18, illetve 56 percet vesz igénybe. Ezen adatok ismeretében nem meglepő, hogy az állampolgárok egyre nagyobb szerepet szánnak az ügyintézésben az informatikai alkalmazásoknak, a távközlésnek, még akkor is, ha többségük nem vonzódik a személytelennek vélt távügyintézéshez. Az Internetet használók a számítógépet és a telefont rangsorolták előre, jelentősen hátrébb sorolva a személyes jelenlétet igénylő ügyintézést. Az Internetet nem használók ezzel szemben a telefonos és a személyes ügyintézést preferálták a számítógépen történővel szemben.
Összességében megállapítható, az ügyfelek részéről erős igény van arra, hogy ügyeiket bárhonnan el tudják intézni. Az on-line ügyintézéssel kapcsolatos véleményekben az is megjelent, nem mindenki számára vált nyilvánvalóvá az ehhez kapcsolódó kényelem, ugyanakkor az ügyfelek számára még mindig fontos az ügyintézővel való személyes kontaktus. Ha megvizsgáljuk, hogy milyen feltételek mellet használnák a megkérdezettek az elektronikus ügyintézést, két kiemelkedő arányban előforduló válasz közül az egyik az igénybevételi lehetőség olcsósága, a másik a hozzáférés biztonsága. Ez utóbbira az Internetet használók a legérzékenyebbek, 62%-uk említette a biztonság kérdését. Meglepően alacsony azok aránya, 12,9%, akik semmiképpen nem vennének igénybe; a hétköznapivá válását az Internetet használók 64%-a tíz éven belül várja. (Koping-Datorg, 2001)
A jogi környezet és feladat ismertetést követően nézzük milyen erőforrások szükségesek a leírtak megvalósításához.
A polgármesteri hivatal működéséhez szükséges erőforrások biztosítása
technikai (munkafeltételek, épületek, irodák, irodabútorok, irodai berendezések, irodaszerek, informatikai, irat-előállító, -többszöröző eszközök, szociális helyiségek, járművek stb.)
humán (személyi feltételek): létszám- és bérgazdálkodás, közszolgálati nyilvántartás, javadalmazás, ösztönzés, teljesítményrendszer, minősítés, képzés, továbbképzés stb.)
ügyvitel (ügykezelés, ezen belül irat-előállítás és iratkezelés, ügyintézés, ügyvitelszervezés)
információellátás (informatikai rendszer létrehozása, üzemeltetése, fejlesztése, belső vezetői információellátás, adatszolgáltatások kifelé közérdekű adatok, jogszabályok, közlönyök, szakirodalom)
igazgatásszervezés (feladatrendszer gondozás, munkakörök kialakítása, szervezetalakítás, egyszerűsítés, korszerűsítés, technologizálás)
belső védelem (vagyon-, munka-, tűz-, adatvédelem)
Az önkormányzatok igazgatási tevékenységét jól szemlélteti, hogy ma Magyarországon az önkormányzatoknál évente mintegy 20 millió ügyirat keletkezik, 8 millió határozat születik, s a hatósági ügyek száma mintegy 3,2 millió, s mintegy 30-40 ezer helyi rendelet születik. Itt szeretném azonban kihangsúlyozni, hogy az ügyiratforgalom megítélésekor figyelembe kell venni a hivatal szervezeti felépítését. (Lásd 15. oldal.)
Jórészt az anyagi lehetőségek szűkösségére vezethető vissza, hogy az önkormányzatok számára gyakran okoz problémát a megfelelő számú - és felkészültségű - informatikai szakember alkalmazása, valamint a már meglévő, s az igazgatáshoz is értő informatikusok megtartása. Szintén főként a pénzhiány miatt nem képesek e szervezetek arra sem, hogy az egy-egy funkciót megvalósító, elszigetelten működő, s gyakran nem a legkorszerűbb fejlesztési és üzemeltetési környezettel bíró alkalmazások, programok helyett átfogó informatikai rendszereket valósítsanak meg, illetve üzemeltessenek. A jelenlegi, szűkös anyagi források gyakran nem teszik lehetővé azt sem, hogy a számítógépparkot folyamatosan modernebbekre cseréljék, így eléggé sok az elhasználódott, a korszerűtlen, elavult eszköz.
Az önkormányzatok informatikai fejlettsége, az informatikai eszközökkel való ellátottság vegyes képet mutat. A városokban a választásokhoz, könyveléshez, majd az okmányirodai feladatokhoz központilag biztosított eszközök segítették az informatika szerepének felismerését. Bizonyos egyező alapelemeken kívül (okmányirodák felszereltsége) az egységes stratégiai elképzelések és az ennek alapján megvalósuló egységesség (alkalmazás-portfolió, illetve hardver, szoftver, hálózati és kommunikációs infrastruktúra és további, szükséges erőforrások vonatkozásában) sem mindenütt tapasztalható még. Az önkormányzatok döntő többsége még nem rendelkezik szélessávú Internet hozzáféréssel.
Az önkormányzatok gyakran saját maguk is úgy vélik, hogy a folyamataik még nem állnak készen az Interneten bonyolítható ügyintézésre.
A szűkös anyagi források ellenére az önkormányzatok is számos programot indítottak, melyeknek célja, hogy az informatika adta lehetőségeket kihasználva ésszerűsítsék, megkönnyítsék munkájukat, egyszerűsítsék, gyorsítsák partnereikkel történő kommunikációt. A programok összehangolására irányuló törekvések azonban gyakran nem vezettek eredményre, ami nem egy esetben az egyébként is szűkös erőforrások szétforgácsolásához vezetett. Eredményeket elsősorban a pénzügyek, az iktatás, a szociális ellátások – utóbbit a minisztérium igazgatási mintahely programja segíti - területén tudnak felmutatni.
A leírtak analógiája alapján Ikrény önkormányzatának informatikai ellátottsága is hagy némi kívánnivalót maga után. Először is, egyáltalán nincs informatikai szakemberünk, hiba esetén a munka mindaddig áll, amíg egy külsős cég szakembere megérkezik és elvégzi a javítást. Másodszor néhány speciális program alkalmazásán túl nincs egy átfogó és megvalósítható informatikai rendszerünk. Mondom ezt akkor, amikor az első fontos lépést – hivatalon belüli hálózat kiépítése – megtettük, és 2005-re rendelkezünk szélessávú Internet hozzáféréssel. E szerény adottságunk azonban további fejlesztésre szorul úgy a hardver, mint szoftver oldalon. És akkor még nem beszéltünk a rendszert használók folyamatos oktatásáról. Ahhoz, hogy a fentiek megvalósuljanak az éves költségvetésből -300MFt -nagyobb összeget kellene tudni biztosítani a jelenlegi 0,0015% helyett.
Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az önkormányzati informatika egyik legfontosabb, kiemelten kezelendő problémája az informatikára fordítható, illetve fordított pénzügyi források szűkössége. Ez a probléma községi szinten halmozottan jelentkezik.
Az eddig leírtak sommás összegzése olvasható a fenti megállapításban. Ugyanakkor, ha rendelkezésre állna a fejlesztéshez szükséges pénz, tudni kell annak hatékony felhasználási módját. Ezért az alábbi célok, prioritások kijelölését tartom indokoltnak.
Hatékony, szolgáltató közigazgatás
Az önkormányzatokkal szembeni társadalmi elvárás a gyors, bürokrácia-mentes, ügyfél- központú, helyi közigazgatási szolgáltatások nyújtása. Gazdasági és társadalmi elvárás a hatékony közigazgatás.
Az EU elvárja, hogy a magyarországi közigazgatás - beleértve a helyi közigazgatást is - uniós tagállami közigazgatásként működjék, amely elvárás egyik kulcsfontosságú eleme a szolgáltató típusú közigazgatás. A hatékony, szolgáltató közigazgatás, mint célkitűzés megvalósulása esetén mind a társadalmi, gazdasági, mind pedig az EU-s elvárások teljesülnek, javul az önkormányzatok, a közigazgatás társadalmi, gazdasági, valamint az önkormányzatok és az ország EU-n belüli megítélése.
Végül, de nem utolsó sorban a hatékony, szolgáltató közigazgatás megvalósulása révén a helyi lakosság önkormányzat által történő kiszolgálása is jó megítélés alá esik Ez pedig mindenkinek csak jót eredményezhet.
Nyitott, átlátható közszféra (üvegzseb)
Társadalmi, gazdasági és EU-s elvárás is a nyitottabb, átláthatóbb közszféra megteremtése, így e cél megvalósulása esetén mindezen elvárások teljesülnek. Növekszik az ország, a lakosság bizalma a közszféra iránt, s nő az ország EU-n belüli presztízse. Önkormányzatunk – törvényi kötelezettségének eleget téve – megalkotta azokat a helyi rendeleteket (pl. közbeszerzés) amelyek révén beruházásaink, működésünk nyitott a köz iránt érdeklődő számára.
Esélyegyenlőség biztosítása
Az önkormányzati szférával szemben létezik egy olyan elvárás, hogy minden állampolgár, függetlenül attól, hogy mely régióban, nagyobb, vagy kisebb településen lakik, s hogy helyzete lehetővé teszi-e, hogy saját számítógépe, illetve Internet hozzáférése legyen, ugyanazon eséllyel juthasson hozzá ugyanazon helyi közigazgatási szolgáltatásokhoz. Tehát helyi szinten nekünk is az a feladatunk, hogy e feltétel teljesülésével is erősítsük a lakosság bizalmát az önkormányzat irányába.
Megfelelő sávszélességű és elérhetőségű hálózat biztosítása
Ha a megfelelő sávszélességű és elérhetőségű hálózat eljut valamennyi hazai településre, az önkormányzatokhoz, önkormányzati szervekhez, illetve közösségi hozzáférési pontokon keresztül (és más módon) az önkormányzatok ügyfeleihez, akkor elhárul az e-önkormányzat megvalósításának egyik legfontosabb akadálya. A célkitűzés megvalósítása jelentős előrelépés a Magyar Információs Társadalom Stratégia (Továbbiakban MITS), valamint minden bizonnyal annak további részstratégiái megvalósítása vonatkozásában is. A hálózat megjelenésével javul a települések infrastruktúrája, ami gazdasági szempontból is jelentős lehet. Számunkra ezért bíztató az ADSL hálózat kiépítése 2005-re.
Berendezések hozzáférhetőségének biztosítása
Az önkormányzatok egyik legfontosabb problémája az informatikai eszközökre fordítható források szűkös volta; ezért sok a korszerűtlen, elavult, elhasználódott számítástechnikai eszköz. Nem megfelelő teljesítményű és kapacitású, elöregedett, megbízhatatlan eszközökkel nem lehet az elvárt, korszerű, ügyfél-barát közigazgatási szolgáltatásokat nyújtani, az e-önkormányzatot, a MITS-t sikeresen megvalósítani.
Úgy gondolom, amennyiben ezen a téren helyzetbe kerülünk (elsősorban politikai akarat) fogunk tudni élni a lehetőséggel. Erre garanciát jelent a hivatal alkalmazottainak permanens tanulási készsége, a megválasztott képviselők új iránti fogékonysága és a község lakosságának partneri együttműködése.
Alkalmazások, alapinformációk rendelkezésre állásának biztosítása
Az önkormányzatok másik nagy problémája, ami szintén jelentős részben az informatikai fejlesztésekre fordítható források szűkös voltára vezethető vissza, hogy gyakran nem rendelkeznek átfogó, integrált, korszerű, flexibilis alkalmazói rendszerekkel, alkalmazásokkal. Szigetszerűen működő, nem eléggé rugalmas, nem jól dokumentált, nem eléggé biztonságos alkalmazói rendszerekkel nem lehet a magas szintű közigazgatási szolgáltatások megfelelő támogatását biztosítani, vagyis nem lehet az e-önkormányzatot, a MITS-t sikeresen megvalósítani.
Az elsősorban szakmai feladat országos szintű meghatározását követően, az éves költségvetési törvényben kell biztosítani minden önkormányzat számára azt az anyagi forrást, amellyel helyi szinten tudja megvalósítani az e-önkormányzatot.
Felhasználói ismeretek szintjének emelése (humán erőforrás fejlesztése)
Az e-önkormányzat (és ezen keresztül a MITS) sikeres megvalósításának komoly akadálya lehet, hogy az önkormányzatok egy részénél, főként a szűkös források miatt, gyakran nem kerül sor sem az informatikusok, sem az informatikát alkalmazó köztisztviselők, közalkalmazottak rendszeres továbbképzésére, sem pedig a döntéshozók (képviselők, vezetők) informatikai ismereteinek elmélyítésére, s így informatikai döntéshozó készségük fokozását biztosító tréningekre. Ennek következtében gyakran tapasztalható az informatikusok esetében a legkorszerűbb eszközök, rendszerek, módszerek ismeretének hiánya, azaz egyfajta „szakadék”, a felhasználók esetében gyakran jelentős ismeret, készség hiány, komoly „digitális szakadék”, a döntéshozók esetében pedig az informatikaalkalmazás lehetőségei, előnyei ismeretének hiányossága.
Pénzügyi feltétel teljesülése esetén lehetőség nyílna informatikai szakember alkalmazására, az alkalmazottak rendszeres továbbképzésére, a döntéshozók ismereteinek fejlesztésére.
1. Az önkormányzatok jellemzően kötött szabályozási valamint saját jogalkotási rendben dolgoznak.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenleg még nem integrált, különböző személyeknél vagy szervezetekben működtetett szétszórt adatbázisok, sajátos belső munkafolyamatok megkövetelik, hogy minden önkormányzati hivatalon belül egyenként is megfogalmazásra kerüljenek:
A fejlesztés fő szakmai irányai,
A fejlesztéssel szemben támasztott követelmények,
Javaslatok a konkrét alkalmazásokra (projektek)
2. A fokozatosság elve: az alkalmazások megvalósulása lépésről léprésre, a település illetve az igazgatási területi szint nagyságától, befogadóképességétől függően történik. A fokozatosság elvét több érv is alátámasztja: ma még nincsenek véglegesen elfogadott törvényerővel bíró döntések a közigazgatási szintek jövőbeni elhatárolását illetően; még jó néhány éven keresztül számolnunk kell a hagyományos és az elektronikus ügymenetek párhuzamosságával; a rendszer kialakításánál tekintettel kell lenni a hivatali apparátusok és a személyi állomány felkészítésére, képzésére; hosszútávon az e-kormányzás és e-közigazgatás sikere a lakosság befogadó képességétől is függ;
3. A fejlesztés iránya az önkormányzatoknál is papírnélküli közigazgatás rendszerének fokozatos kialakítása, amely átszövi az elektronikus közigazgatás teljes tevékenységét.
Papírnélküli közigazgatáson a közszereplők feladatainak elvégzéséhez szükséges elektronikus, digitalizált kommunikációját értjük, mely több cselekvési irányban valósulhat meg:
A városi, községi polgármesteri hivatalok az adatok, információk elektronikus kezelésével látják el a feladataikat. A szervezeten belüli feladatok hatékony, elvégzése szorosan összefügg az irodaautomatizálással, a különböző munka folyamatvezérlő rendszerekkel.
Célja a korszerű ügyvitelben, hogy az ügyiratok elektronikus formában közlekedjenek, nyomon követhetővé váljanak. A jól és eredményesen működő hivatalhoz ma már egységes adatbázisokat, összefüggő integrált rendszereket kell kiépíteni, és erre kell az apparátust megfelelő képzéssel felkészíteni.
4. Az önkormányzati igazgatás másik fő irányát, a közszolgáltatást biztosító intézményrendszer alkotja. Egy-egy közigazgatási feladat ellátása több intézményt is érinthet. Az intézmények és az irányító képviselőtestület, polgármesteri hivatal megfelelő kapcsolata esetén a feladatok elvégzése hatékonyabbá, átláthatóvá tehető. Az ilyen kapcsolatoknál előtérbe kerül a közvetlen korszerű belső (Intranet) és külső hálózatban (Internet) működő kapcsolat. Ezek meghatározásához és működtetéséhez tisztázni kell a jogosultsági kérdéseket: ki és milyen formában ismerheti meg a különböző információkat.
5. A szolgáltató önkormányzat feladatának harmadik területét a lakossággal – ügyfelekkel kialakított korszerű információ kapcsolatépítés jelenti. Az állampolgár hivatalos ügyeinek intézésekor és a közszolgáltatás igénybevételekor kapcsolatba kerül az önkormányzat különböző szervezeteivel, intézményeivel. A kapcsolatok során szerzett tapasztalatok, benyomások alapján ítéli meg a hivatali munkát, az intézmények együttműködését, a szolgáltató önkormányzási kép kialakulását. Fontos szempont a hivatali munka hatékonysága és eredményessége is. Az állampolgárnak ugyanis nem kell ismernie az ügymenet teljes folyamatát, de folyamatos tájékoztatást igényel arról, hogy ügyei miként haladnak előre. A tájékoztatás a hivatali kommunikáció fontos, „szolgáltató” részét képezi.
6. Gazdálkodási információs rendszer: az önkormányzati szervek és intézmények költségtakarékos működéséhez elengedhetetlen, hogy a gazdálkodás hatékonyan valósuljon meg. Ma már az informatikában olyan a szervezeteket támogató alkalmazások (szoftverek) állnak rendelkezésre, amelyek megfelelően képesek segíteni egy szervezet gazdálkodását a papírmunka minimálisra történő csökkentésével.3
A rendszer elsődleges célja: az adott gazdálkodási körülményekhez igazodva támogassa az intézményi, hivatali gazdálkodást, képes legyen nagyon pontosan és kifinomultan követni a gazdálkodási folyamatokban, a szervezetek felépítésében, a számviteli előírásokban a szervezetek-, felhasznált adatok- és az igénybe vett funkciók mennyiségében történő folyamatos és nagyobb arányú változásokat is. Hatékonyan támogassa az önkormányzat és szervei éves tervezését, a napi előirányzat-gazdálkodást, kötelezettségvállalást. Rugalmasan alakítható jogosultsági hierarchiája alkalmas legyen minden költségvetési intézményi igényt kielégíteni. A rendszer fel legyen készítve a legújabb technológiák alkalmazásával a jövő informatikai kihívásaira, és alkalmas legyen az uniós elvárásokra.
A gazdálkodás rendszerével kapcsolatosan általános követelmények:
Gazdálkodási információk a költségvetés alrendszer szintjén összesítve gyorsan, pontosan rendelkezésre álljanak;
Csökkenjen a papírmunka;
Egységesen elektronikus formában elő állítható gazdálkodási információk; koncentrált, minőségi számítástechnika jöjjön létre az intézményeknél;
A gazdálkodás végrehajtása korszerűbbé és átláthatóbbá váljon; az önkormányzati és intézményi szintű tervezés egyszerűsödjön; jogszabályi változások rugalmas követésének lehetősége javuljon;
Kevesebb pénzügyi, számviteli és informatikai szakember igény a hivataloknál és az intézményeknél; az alapfeladat ellátására való koncentrálás;
Az önkormányzat és intézményei közötti elektronikus adatkapcsolat kialakítása;
Az Uniós elvárásoknak hosszútávon megfelelő rendszer alakuljon ki.
A fenti célok eltérő nagyságrendben és bonyolultságban jelennek meg a városoknál, községeknél (a megyénél) és a régiónál.
7. A hivatali modernizáció és a papírnélküli munkavégzés egyik alapvető feltétele, hogy az irodai feladatokat elektronikus módon végezzük el.
Az irodaautomatizálás: a „manuális” irodai tevékenységek (adatbevitel, adatfeldolgozás, adattárolás, adminisztrációs munkafolyamatok, stb.) kiváltása és/vagy hatékonyságának, gazdaságosságának, sebességének, rugalmasságának és megbízhatóságának növelése a különböző korszerű technikai eszközök és rendszerek, valamint információ-feldolgozási módszerek aktív alkalmazásával. Miután az önkormányzati hivatalok szervezeteire a kötött hivatali ügymenet a jellemző. Egy munkafolyamatokat támogató informatikai rendszerrel könnyen erősíthető a hatékonyabb munkavégzés.
Akár papíron, akár elektronikus hordozón tárolják az iratokat, feldolgozásuk menete lényegében megegyezik. Minden beérkező dokumentum elindít egy munkafolyamatot. Akár hosszú, akár egyszerű a folyamat, megvannak a maga lépései. A tapasztalatok szerint sok helyen nem alakítanak ki korszerű ügyviteli rendszereket, ezért az ügyvitel megbízhatatlan és áttekinthetetlen.
Elektronikus dokumentumkezelési megoldásokra mindenekelőtt olyan helyeken – többek között a polgármesteri hivatalnál (és pl. állam- és adóigazgatási szerveknél, vámigazgatásban, önkormányzatoknál, pénzintézeteknél) – van szükség, ahol az irodai feladatok tipizálhatóak. Általában törvényi vagy belső szabályozás írja le a használatos dokumentumok formáit, fajtáit.
8. Az információs társadalom kulcskérdésként kezeli a Szolgáltató Közigazgatás az „egyablakos” ügyintézés lehetőségének megteremtését.
A megvalósítás már több önkormányzatnál megkezdődött. Az „egyablakos” rendszer bevezetéséhez olyan generális kérdéseket kell rendezni, illetve feladatokat kell megoldani, a helyi és központi jogi szabályozás terén, mint az „egyablakos” ügyvitel eljárási rendjének kidolgozása, adatbázisok elvi összekapcsolása, adattulajdonosi érdekek tisztázása, adatbázisok fizikai összekapcsolása, adatbázisok közötti kommunikációs közeg felépítése, a kommunikáció szellemi és technikai feltételeinek megteremtése.
Az „egyablakos” ügyintézés fogalma: az „egyablakos” rendszer alatt azt az ügyviteli eljárási rendet értjük, mely az állampolgár számára biztosítja, hogy több közigazgatási szervezetet, vagy szervezeti egységet érintő ügyeinek intézése egyetlen helyen keresztül, egyszeri kezdeményezéssel történhessen.
A szervezeti megoldások és információs rendszerek hozzák létre az ügyintézés teljes folyamatában résztvevő adatbázisokat úgy, hogy azok az „egyablakos” eljárási rend szerint összekapcsolhatók legyenek.
A közigazgatás szolgáltató jellegének fejlesztését a világháló (Internet) sokirányú használata szolgálja. A kormány is kiemelt feladatának tekinti e fejlesztési irányt, forrásokat biztosít e témakör egy-egy alkalmazása támogatására, ezért a fejlesztési programnak tartalmazni kell azokat az elveket, melyek a folyamatot meghatározzák.
Az internetes célkitűzés megvalósításának első üteme rövid, illetve középtávra tervezhető, többek között:
A városi, községi önkormányzatok rendelkezzenek munkavégzésre is alkalmas honlappal. Az infokommunikációs fejlesztés kapcsán e célkitűzés az elsők között kell, hogy szerepeljen.
Az Interneten létre kell hozni azt az állampolgári kaput, mely az állampolgárok részére tájékoztatást nyújt az önkormányzat szervezetéről, a közigazgatási eljárásokról és a nyilvános adatbázisokról; el kell érni, hogy az önkormányzat honlapján belül az önkormányzati feladatot megvalósító intézmény funkcionális egység rendelkezzen önálló web oldallal, biztosítva azok folyamatos karbantartását;
Meg kell valósítani, hogy minden közérdeklődésre számot tartó közéleti esemény, önkormányzati, közigazgatási rendelet kerüljön digitálisan a hálózatra és legyen elérhető az állampolgári kapun keresztül;
El kell érni, hogy az adatbázisok megbízhatóan, a közérdekű adatok nyilvánosan, ingyenesen, kivételesen megfizethető áron nyújtsanak információkat;
Meg kell kezdeni az önkormányzat és az állampolgár közötti információcserét; a lakosságot tájékoztató rendszerek mellé el kell helyezni az interaktív, párbeszédes rendszereket, egyének és vállalkozó csoportok számára;
Első lépésként el kell érni, hogy a polgárok, vállalkozások, érintettek rendszeresen szolgáltatandó adatok formanyomtatványai elektronikusan letölthetővé váljanak, és segítségükkel valósulhasson meg az adatközlés.
9. Tartalomszolgáltatás: az önkormányzati igazgatásban a felhalmozódó nagy mennyiségű anyag rendkívüli érték. A tudás alapú társadalom felé haladva az adatok (információk) értéke rohamosan nő. A tartalomszolgáltatás az állampolgárok, külső szervezetek vállalatok felé nagyon fontos része az a papírnélküli közigazgatásnak.
A tartalomszolgáltatásban ma még jelentős lemaradások tapasztalhatók. A fő probléma abból fakad, hogy az önkormányzat szervei, szervezetei külön-külön próbálják fejleszteni szolgáltatásaikat, anélkül, hogy valamiféle koordinációt lehetne érzékelni. Nem működnek az elektronikus döntéselőkészítő testületi, vezetői munkát támogató alkalmazások.
10. A papírnélküli közigazgatás hatékony működéséhez megfelelő infrastruktúra kiépítésére van szükség. Ennek egyik legfőbb eleme a helyi infokommunikációs csatornák megléte, amelyek lehetőséget nyújtanak az adatok áramlására.
Ma már az Intranet (belső rendszer), Internet (világháló) térhódításával elérhető, hogy nem szükséges közvetlen postai vonalakat működtetni, pl. az intézmények között.
A fejlesztés során át kell tekinteni az „infrastrukturális adósságokat”, a telefonkapcsolattól az Internet összeköttetésen át a helyi kábel hálózatig. Szükséges megvizsgálni a számítógép állományt, a szoftverek korszerűsítését, hisz ezek biztosítják az alapot a többi eszköz alkalmazás használatához.
Számolni kell a közigazgatásban az intelligens kártyák alkalmazásával, amelyek „univerzális felhasználhatóságuk”, titkosíthatóságuk következtében kiváló információs eszköznek látszanak.4 A közigazgatásban azonosításra és hozzáférési jogosultságok kezelésére célszerű a chip-kártyát alkalmazni (e folyamat elindult 2-3 éven belül szükséges lesz ennek fogadására felkészülni). Egyetlen kártya segítségével intézhető el minden, amihez eddig igazolványok, kártyák, bonyolult kódok és jelszavak kellettek. Az intelligens alkalmazás területei a következők lehetnek:
Személyazonosító - a személyi igazolvány,
Jogosítvány, egyéb igazolványok
Útlevél
Egészségügyi kártya – nemcsak a „TB”-számmal, hanem olyan egészségügyi adatokkal, amelyekre egy esetleges sürgősségi ellátás esetén szükség lehet.
Bankkártya – készpénz-felvételre illetve –befizetésre
Hitelkártya
Beléptető kártya – kapukhoz és számítógépekhez egyaránt alkalmazható, ráadásul a kártya memóriáját ez a funkció nem terheli, mert a felületén elhelyezett ujjlenyomat segítségével azonosít.
Az intelligens kártyák olyan eszközök, amelyek saját döntési jogkörrel rendelkeznek. Az intelligens kártya feldolgozóegysége kizárja az adatok közvetlen elérhetőségét, az intelligens kártyák alkalmasak egyszerre több, nagy biztonságot igénylő alkalmazás kiszolgálására is. Ebben az esetben a kártya memóriáját felosztásra kerül.
11. Térinformatika: az önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak végrehajtásához fontos alkalmazás a térbeli információk feldolgozására. A gyakorlati helyzethez kapcsolódó térbeli információkat biztosító információs rendszereket széles körben alkalmazzák a közigazgatásban. Az alkalmazás legismertebb területei:
a közszolgáltatások tervezése, működtetése, az önkormányzatok terveinek bemutatása,
a környezet-vizsgálat,
építéshatósági igazgatás, különösen annak tájékoztatási része,
általában a könnyen átlátható lakossági információ biztosítása stb.
A térinformatika képes a különböző nem informatikai szakmai területek által használt adatok integrálására. Az adatok egy része a helyre vonatkozik (geometriai adatok). A geometriai adatok hagyományosan térképművek formájában realizálódtak. Az adatok másik része a természet, a környezet, a gazdasági és társadalmi szféra, az infrastruktúra jellemzésére szolgál. A települési térinformatika fejlesztésével összefüggésben, a jövőben különböző specifikus célok fogalmazhatók meg:
a kistérség helyzetismeretének bemutatása;
az Európai Unió rendszerébe való beilleszkedés elősegítése, összetételének bemutatása;
a rendelkezésre álló adottságok erőforrások hatékony elosztásának, bemutatása;
a térinformatikához kapcsolódó folyamatok áttekinthetőségének növelése (rendezési tervek, közművek, természetvédelem, környezetvédelem);
A fenti alapelvek, fejlesztési célkitűzések megvalósítása teljes körben minden településen nem valósíthatók meg, de egyes részei igen. Ezt szolgálja a fejlesztés települési adaptációja, a legkisebb hivatalban is megvalósítható 3-4 alkalmazás, amely egy fokozatos folyamatos modernizációt generál. A helyi fejlesztéseknek az igazgatási rendszer területi szintjeihez való illeszkedése és elektronikus gyűjtőportálon keresztül való összekapcsolása ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az állampolgár szempontjából mindenki számára megvalósuljon a teljes ellátottság követelménye.
Az önkormányzatok és az államigazgatási szervek/hivatalok feladatellátásával szembeni általános informatikai elvárásokat az alábbiakban fogalmazhatjuk meg:
informatikai megoldások lehető legszélesebb körű alkalmazása;
informatikai alkalmazások rendszerszerű telepítése (egységes rendszer kialakítása);
munkatársak szakmai felkészültsége a szervezet működésének hatékonysága érdekében.
Az e-közigazgatás jövőképét és megvalósításának stratégiai tervezését legátfogóbban a regionális és kistérségi önkormányzati és igazgatási rendszer létrehozása befolyásolja, amely teljes vertikumában módosítja a jelenlegi közigazgatási struktúrát és annak működését. A megyei területi felosztást a kistérségekbe és régióba szerveződés veszi át. Ennek megfelelően átalakulnak a korábbi feladatkörök és kompetenciák:
1. Regionális önkormányzatok feladatköre:
kormányzati (ágazati minisztériumi) feladatok egy részének dekoncentrációja (felülről lefelé történő vertikális hatásköri mozgás)
a jelenlegi megyei önkormányzatok feladatkörének regionális szintű koncentrációja (alulról felfelé történő vertikális és horizontális hatásköri mozgás)
a települési önkormányzati feladatkörök egy részének centralizációja (alulról felfelé történő vertikális hatásköri mozgás)
2. Kistérségek feladatköre: az önkormányzati és államigazgatási feladatrendszerek különválása.
Minden államigazgatási tevékenység alapegysége: a települési önkormányzatok hatósági feladatainak centralizációja – a speciális szakértelmet biztosító elsőfokú hatósági ügyintézési feladatok ellátása (horizontális hatásköri mozgás)
egyes megyei önkormányzati feladatkörök kistérségi decentralizációja (felülről lefelé történő vertikális hatásköri mozgás)
Tekintettel arra, hogy az államigazgatás egészének átszervezéséről, a feladat és hatósági jogkörök megosztásáról ma még nincs pontos információnk, az ágazati stratégiák elkészítése is várat magára, Ezért abból az alapállásból kell kiindulnunk, hogy az „államigazgatási tevékenység alapegysége” minden tekintetben a kistérség lesz.
Az e-kormányzás magyar stratégiája külön stratégia keretében dolgozza ki az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) kialakítását, amely a kormányzati és közigazgatási adatbázisok és informatikai rendszerek összekapcsolására, az általuk nyújtott szolgáltatások elérhetőségének biztosítására egy nagy sebességű, országos adattovábbító hálózat. A gerinchálózatra a közigazgatási szervek közvetlenül kapcsolódnak. Az EKG megyei végpontjai a megyei közigazgatási hivatalokkal szorosan együttműködő TÁH-ok lesznek.
A másik fontos, ugyancsak országos hatókörű program a KÖZHÁLÓ, amely a kormányzati informatikába be nem sorolható helyi közigazgatási szervek, közintézmények, közfeladatot ellátó szervezetek és civil szerveződések informatikai ellátására szolgál. A KÖZHÁLÓ olyan informatikai rendszer, amely alkalmas az EKG-val való együttműködésre.
E két országos program teszi lehetővé, hogy a jelenleg még fennálló igazgatási rendszerben elkezdődjenek az e-kormányzás és e-közigazgatás informatikai rendszereinek lokális fejlesztései.
A fejlesztés általános célkitűzései
Megfelelés az önkormányzat belső működéséből valamint a helyi társadalmi és gazdasági igényekből fakadó igényeknek
Széleskörű belső és külső funkcionalitást megvalósító átfogó informatikai megoldások alkalmazása
Megoldást nyújtson a leggyakoribb önkormányzati problémákra
Nyílt, szabványos eszközök és megoldások használata, amelyek képesek a más szervezetekkel, intézményekkel való széleskörű együttműködésre (e-kormányzat, e-gazdaság, e-egészségügy, e-oktatás, e-környezetvédelem, megyei és később regionális e-önkormányzati rendszer)
Átfogó integrált rendszer kialakítása, amely képes elősegíteni a belső ügyintézési, ügyviteli, költségvetési (gazdálkodási) folyamatok integrálását valamint a szervezet munkájának hatékonyságát
Moduláris telepítés: minden felhasználónak csak azokat a modulokat kelljen alkalmaznia, amelyek elvégzendő feladatainak ellátásához szükségesek
Olyan korszerű megoldások preferálása, amelyek képesek rugalmasan alkalmazkodni a környezet (pl. változó közigazgatási rendszerből és térszerkezetből bekövetkező működési folyamatok és szervezetek) valamint az infokommunikációs technológia dinamikus változásaihoz
Hatékony, szolgáltató közigazgatás
Nyitott és átlátható közszféra
Specifikus célkitűzések
Esélyegyenlőség biztosítása a települések ellátottságában (a tervezési szintek mindegyikén ugyanazon szolgáltatásokat és azonos színvonalon kell biztosítani)
A költség-hatékony informatikai fejlesztés szempontjai miatt nem nyirbálhatók meg a funkcionalitással szemben támasztott követelmények
Megfelelő sávszélességű és elérhető hálózat biztosítása
A széleskörű szolgáltatások biztosítása érdekében a partnerségi kapcsolatok erősítése (szubszidiaritás elve)
A közösségi és egyéni hálózati hozzáférések biztosítása
Teremtse meg a társadalmi és gazdasági térbeli esélyegyenlőséget:
tegye lehetővé a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonását
az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására való felkészítés
Mozdítsa elő a megye és a régió minden szintjén a valóságos igényeken alapuló, interaktív, integrált információs lánc kialakulását
Alapalkalmazások rendelkezésre állásának biztosítása
Humán erőforrás fejlesztés: felhasználói ismeretek és készségek színvonalának emelése
Figyelembe véve a fentebb megfogalmazott általános és specifikus célok megvalósulását, a területi szintek adottságaihoz és lehetőségeihez alkalmazkodva kell azokat meghatározni. A feladat megoldása szempontjából az országos illetve regionális szintet átlépve, a községi és kistérségi szint meghatározása az alábbi lehet:
A község fejlesztési prioritásait a lakosság szolgáltatások iránti igénye, az informatikai rendszer költség-hatékonysága és az önkormányzati feladatok együttesen határozzák meg. A helyi lakosság által eddig megfogalmazott igények a községi honlap-elkészítésében, és a helyi önkormányzati funkciókhoz kötődő modulok telepítésében jelentkeznek, úgymint
települési weblap készítés és integrálása a meglévő kistérségi portálba;
tartalomfejlesztés – A honlap folyamatosan frissített információkat tartalmaz és közvetít;
közhasznú, általános információk az önkormányzati munkával, a település életével kapcsolatosan;
turizmussal kapcsolatos információk;
ügyintézési lehetőségek: on-line információk (ügyleírások, ügyfél tájékoztatás, „egy ablakos” rendszeren keresztül kapcsolódás a kistérségi igazgatási, hatósági szerveihez);
linkek a kistérségi e-közigazgatási portál szolgáltatásaihoz;
általános közinformáció a lakosság és partnereik számára;
önként vállalt és kötelező feladatok, hatáskörök leírása;
az önkormányzati testület munkájával, határozataival és rendelkezéseivel kapcsolatos információk;
közvetlen, interaktív kapcsolat a polgármesterhez, jegyzőhöz és a képviselő testület tagjaihoz;
helyi fórum: lakossági hozzászólások, vélemények panaszok;
helyi e-szavazás.
A kistérség mind közigazgatási, mind pedig területfejlesztési szempontból alapvető fontosságú szint, mert:
az államigazgatás elsőfokú hatósági szintje, és
az önkormányzatok társulásának és együttműködésének színtere.
E kettős szerepkörből, valamint a kistérségen belüli területi és szolgáltatói/szolgáltatási különbözőségek első számú kiegyenlítődésének színtere. Ennek megfelelően kistérségi szinten ki kell alakítani a kistérségi Web-gyűjtőportált, amely az e-önkormányzással és az e-közigazgatással kapcsolatos funkciókat, szolgáltatásokat és tartalmakat egységes rendszerbe integrálja. Itt valósulnak meg azok a funkciók (kapcsolódó informatikai fejlesztések) is, amelyek önálló fejlesztése a kisebb településeken anyagi okokból értelmetlen.
A kistérségi gyűjtőportál hármas szerkezete lehetővé teszi a kistérségi önkormányzatok szervei közötti kommunikációt, információk cseréjét, és a belső „közös” szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a belső felhasználók számára a helyi és kistérségi tartalmakhoz való hozzáférést, valamint az Interneten keresztül lehetőség nyílik az ügyfelekkel történő kapcsolattartásra.
közvetlen kapcsolatot a kistérség hivatalai, az intézményei, és a képviselői között
kistérségi feladatok ellátását szervezzék meg, hozzák létre a szükséges megállapodásokat a települések képviselő-testületei
kistérségi interaktív, integrált információs modell, amely a kistérségre vonatkozó adatokat tartalmazza, egy egységes szerkezetű adatbázisban.
A gyűjtőportál a kistérségről szolgáltasson teljes körű információt és egyúttal a települések működését sokoldalúan mutassa be, és a hatósági ügyek intézését megkönnyítse meg
A gyűjtőportál folyamatosan frissített információkat tartalmazzon a kistérségben levő:
közhasznú, általános információkról,
fejlesztési elképzelésekről,
befektetési lehetőségekről,
turizmussal kapcsolatos információkról,
az ügyintézési lehetőségekről.
A gyűjtőportálon legyenek elérhetők a közérdekű információk, a kistérség közhasznú adatbázisai, a települési önkormányzatok döntései, a képviselő-testületi- és bizottsági ülések előterjesztései, jegyzőkönyvei, a rendeleteik, a határozataik.
A gyűjtőportálon belül önálló weboldalat kell biztosítani a Kistérségi Tanács munkájának: szervezeti és működési szabályzat, ügyrend, ülések jegyzőkönyveinek összefoglalói, szakértői anyagok, partnerségi megállapodások, fejlesztési stratégiák, szakértői anyagok, pályázatok, közbeszerzéssel, beruházásokkal kapcsolatos információk stb.
Közvetlen között kapcsolatot a kistérség hivatalai, az intézményei és a képviselői
Kistérségi interaktív, integrált információs modell, amely a kistérségre vonatkozó adatokat tartalmazza, egy egységes szerkezetű adatbázisban.
A gyűjtőportál a kistérségről szolgáltasson teljes körű információt és egyúttal a települések működését sokoldalúan mutassa be, és a hatósági ügyek intézését megkönnyítse meg
A gyűjtőportálon legyenek elérhetők a közérdekű információk, a kistérség közhasznú adatbázisai, a települési önkormányzatok döntései, a képviselő-testületi- és bizottsági ülések előterjesztései, jegyzőkönyvei, a rendeleteik, a határozataik.
Az önkormányzatok olyan szabályozást dolgozzanak ki, amely mindenkit képessé tesz, és egyben ösztönöz is az információs társadalom teljes gazdasági és szociális előnyeinek kiaknázására.
A kistérség olyan hálózati megjelenése is váljon lehetővé, amelyen keresztül a hagyományőrzés és a környezeti kultúra kialakítása ösztönözhető és tanítható. Ennek jelentősége a kistérségi identitás fejlesztésében lesz.
Az adatok megbízhatósága növelhető és az „egy adatot csak egyszer megadni” elv érvényesíthető az adatbázisok törvényileg és rendeletileg tételesen szabályozott korlátozott összekapcsolásával.
Az önkormányzatnak fokozott hangsúlyt kell fektetni az állampolgárok és az üzleti szféra számára igen fontos alapnyilvántartások és közműnyilvántartások (csatorna, víz, gáz, út, villamos, telefon, stb.) számítógépes alapon történő létrehozására és működtetésére. Ez lehetővé teszi az állampolgárok hatósági engedélyezési ügyeinek hatékony intézését, segíti a település irányítását, támogatja az üzleti szféra bekapcsolódást a helyi feladatok megoldásába.
A gyűjtőportál közérdekű legyen, egységes információs szisztéma szerint tartalmazzon hasznos információkat, ami akkor lesz igazán jó, ha oda-vissza működőképes:
Az állampolgárok az interneten keresztül küldhessék be kérelmeiket.
Kérelmek, adatlapok, tartalmazzanak jogszabályi hivatkozásokat, melyek alapján az állampolgár is utána tud nézni.
Minden ügyintézéshez kapcsolódjanak szolgáltatások is (pl. mit, hol, mikor, kinél, milyen módon lehet intézni, házasságkötés: virág, fényképész, étterem, stb.)
Az ügyiratot lehessen nyomon követni, kinél tart, milyen stádiumban van az ügy
Az illeték lerovását is elektronikus úton lehessen rendezni
Az e-szignó bevezetéséig legalább az eljárások indulhassanak el az interneten keresztül is
A közigazgatási munkafolyamatok láthatóak, minden ügymenetre pontosan kidolgozottak legyenek.
A hivatali ügyintézőtől közvetlenül lehessen kérdezni
Nyomtatványok, adatlapok, letöltése mellett, tegyék lehetővé a kérelmek kitöltését, vissza töltését, ellenőriztetését
Bár a hagyományos ügyintézést a jelenlegi helyzetből kiindulva még fenn kell tartani, de az önkormányzat teremtse meg a lehetőségét annak, hogy az Interneten keresztül is intézni lehessen a hatósági ügyeket, gyorsabban, hatékonyabban és sorban állás nélkül.
A közigazgatási reform és a kapcsolódó térszerkezet változásaiból fakadóan a két szint e-közigazgatási és e-kormányzási fejlesztése szoros kapcsolatban állnak. Az előzetes stratégiai anyagok tükrében eldöntöttnek látszik a megyéknél mind területileg, mind pedig hatáskör tekintetében jóval nagyobb régiók létrehozása.
A közigazgatási reform jelenlegi állapotának megfelelően a megyében kialakított kistérségi gyűjtőportálokat egységes megyei rendszerbe kell állítani, oly módon, hogy az a későbbiek folyamán az a regionális elektronikus kormányzásba integrálható legyen.
A megye mint összefogó erő 2006-ig érje el, hogy mind a településeken és városokban, mind pedig a kistérségekben valósuljon meg az elektronikus ügymenet, teremtődjenek meg mindenütt legalább az egyirányú interaktivitás feltételei.
A regionális integráció másik alapkövetelménye az általános, ágazati és a speciális adatbázisok létrehozása. Ezek elkészítése és hálózati hozzáféréseinek biztosítása felkészülés időszakának egyik legfontosabb prioritásává kell, hogy váljon.
Az Integrált Portál létrehozásának célja egy áttekinthető informatikai, „Internetes” arculat képzése, a különböző kapcsolódó portálok, honlapok részére egy befogadó, hordozó felület megteremtése. A portál arculat tükrözni fogja a kistérség (megye, régió) adottságait, szervezeti fenntartását, hagyományait, az ott élő emberek tevékenységét.
Szerkezetében hangsúlyos elem a komplexitás, a legfontosabb gazdasági-társadalmi folyamatok, szervezetek minden területének elektronikus befogadása, ebben való eligazodás elősegítése. A fizikai megvalósítás során pedig az átgondolt, időtálló informatikai megoldások keresése, a szabványteremtés, a biztonságos üzemeltetés megoldása jelenti a fő hangsúlyt.
A portál a horizontális és (jelenleg még a) vertikális kapcsolódások eszköze. Kapcsolódik a külső információt hordozók portáljaihoz, honlapjaihoz láthatóvá teszi, s összefogja a területi elv szerint szerveződő városi és kistérségi, községi portálokat, honlapokat befolyásolja, vagy elérhetővé teszi az egyéb portálokat.
Vertikálisan kapcsolódási szerepet tölt be a megye funkcionális alportáljai irányába.
A portál felépítésére a modularitás a jellemző, melynek stabilnak mondható szerkezete fokozatosan alakul ki. Maga a portál is modulokból épül fel, illetve a hozzá kapcsolódó funkcionális alportálok is modulként kezelendőek. Ezzel egy kellően rugalmas struktúra érhető el, egységes csatlakozási lehetőségekkel, felületekkel. A rugalmasságon túlmenően a rendszer előnye az egységes kezelhetőség, így bármelyik alrendszeren ugyanazok a funkciók (pl. keresés) elvégezhetők, bármelyik alrendszerbe egy-egy modul beemelhető. Így a felhasználó a látszólag egymástól független területeket is otthonosan, egységes elvek szerint kezelheti. A fenti elv szerint a modulok elnevezései a sajátosságoknak és a célszerűségeknek megfelelően változtatható, növelhető, vagy csökkenthető.
A rendszer moduljai (= portálok alrendszerei) fokozatosan és a kapcsolódás, az elérhetőség, a strukturálhatóság logikájával kerülnek kialakításra egységes koncepció szerint (az alrendszereken belül működhetnek a honlapok és web-lapok).
Modulok felsorolása:
Közhasznú információs portál
Oktatási portál
e-Közigazgatás portál
Kulturális portál
Egészségügyi portál
Környezetvédelmi portál
Szociális ellátási portál
Sport, szabadidő portál
E-gazdasági portál
Turisztika portál
E-mezőgazdasági portál
EU portál
Területfejlesztési portál
A portálszerkezet véglegesítése a rendszerfejlesztés, illetve a városi, községi információs alkalmazások elérhetőségének, átjárhatóságának eredménye.
Funkcionális modulok
Tájékoztató modul: a modul az információközlés eszköze (jogi, gazdasági, gazdálkodási formák, szervezeti rendeltetések). Tárgyától függően az adatok feldolgozása komolyabb adatbázis kezelési eljárások alkalmazását is igényelheti, de a nagyarányú adatkezeléstől tartózkodni kell. Kiemelten kell kezelni az adatfüggetlenség elvét. Ennek betartásával válik lehetővé az, hogy a különböző alrendszerek egymás adatait saját céljuknak megfelelően használják. Az általános tájékoztatás egyik hangsúlyozott formája az eligazodást segítő elemek széleskörű alkalmazása, mely követelményként szerepel az alrendszerek kialakításánál.
Elektronikus újság: aktuálisan változó, szerkesztett információtartalom megjelenítésére szolgál. A szerkesztési feladatokat arra felhatalmazott, programozói ismeretekkel nem rendelkező személyek végezhetik, külön a városban, illetve községekben.
Honlapok: mint modulelemek az alrendszerek legfontosabb részei az egységes megjelenés érdekében kerülnek definiálásra. Célszerű érvényre juttatni az interaktivitást, az élő, változó közeget, a szerkezeti illeszthetőséget és átjárhatóságot a modulrendszerbe.
On-line kommunikációs modul: a személyes kapcsolattartás eszköze. A megvalósítás módozatai a válaszidő és használati mód tekintetében különböznek egymástól. Típusai: Csevegő csatorna, Levelezési fórumok, Űrlaprendszerek. Jellemzően, csak fokozatos fejlesztéssel a valós használati igényeknek megfelelően alakíthatók ki. A modulok kialakítása lehetővé teszi, hogy arra jogosult felhasználók új témákat állítsanak rendszerbe, rendszerintegrátor beavatkozása nélkül. Az űrlapok főként a hivatali/hivatalos ügyintézés elektronikus megvalósítását hivatottak segíteni. Kialakításuknál fő szempont a stabil, megbízható működés, a nyomon követhetőség, és az adatvédelem. Ennek érdekében a felhasználó rendszerétől függetlenül jól működő, naplózó, nyugtát küldő megoldás kerül kidolgozásra, megfelelő titkosítási eljárás alkalmazásával. E megoldások alkalmazása döntően a honlapok részeként működtethető a honlapot kezelő szervezet által.
Hirdetőtábla modul: A modul a felhasználók információinak megjelenítését szolgálja. Egy űrlapelem kitöltése után a közlendő anyag automatikusan, vagy egy kijelölt moderátor jóváhagyását követően megjelenik az Interneten. Döntő része profit, vagy non-profit alapon működtethető.
Kereső modul: célja a portál és a hozzá kapcsolódó alrendszerek (portálok, ezen belül a honlapok) információtartalmának szűrése, áttekinthetőségének biztosítása a felhasználó igényeinek megfelelően. Az egységes Informatikai koncepció biztosítja ennek megvalósíthatóságát. A struktúraszerű, hierarchiát a web-térkép, míg funkcionális megközelítést a keresőgép kulcsszó szerinti keresése teszi lehetővé. A keresőgép indexállományból dolgozik az optimális működési sebesség és szerverterhelés érdekében. A felindexelésre kerülő állományok körének kijelölése, az újraindexelés gyakorisága, időpontja az adott rendszer Információs stratégiájának kialakításakor kerül meghatározásra, és környezeti változók beállításával programozható.
Statisztikai modulok: célja a rendszer működtetését befolyásoló döntések, a megye (régió) különböző szintű vezetői döntéseinek előkészítése, a kistérségi közvélemény és különböző szakmai csoportok tájékoztatása a rendelkezésre álló adatok célirányos bemutatásával, döntően profitérdekeltséggel. Ennek alapjául a rendszer használatát tükröző adatok naplózása, és az önkéntes adatszolgáltatás, véleménynyilvánítás szolgál.
e-Közigazgatási alapszolgáltatásokon a hagyományos közigazgatási feladatokat, funkcióknak elektronikus úton történő ellátását értjük. Egyik csoportja az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások. A második csoportba a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások tartoznak. Az alapnyilvántartások (cég-, telek-, ingatlan-, gépjármű tulajdonos- és forgalmi engedély-, személy- és lakóhely nyilvántartások, közműtérképek) jó működésében elsősorban az állampolgárok és az üzleti szféra érdekeltek (például vásárlási tranzakciók megbízhatósága a tulajdonos ellenőrizhetőségén keresztül).
Az adatok megbízhatósága növelhető és az „egy adatot csak egyszer megadni” elv érvényesíthető az adatbázisok törvényileg és rendeletileg tételesen szabályozott korlátozott összekapcsolásával (például TB-kifizetések a személy és lakhelynyilvántartás alapján).
Különös hangsúlyt fektessenek az önkormányzatok az állampolgárok és az üzleti szféra számára igen fontos alapnyilvántartások és közműnyilvántartások (csatorna, víz, gáz, út, villamos, telefon stb.) számítógépes alapon történő létrehozására és működtetésére. Ez lehetővé teszi az állampolgárok hatósági engedélyezési ügyeinek hatékony intézését, segíti a települések irányítását, támogatja az üzleti szféra bekapcsolódást a helyi feladatok megoldásába.
A gyűjtőportál közérdekű legyen, egységes információs szisztéma szerint tartalmazzon hasznos információkat, ami akkor lesz igazán jó, ha oda-vissza működőképes:
Az állampolgárok az Interneten keresztül küldhessék be kérelmeiket. A kérelmek, adatlapok tartalmazzanak jogszabályi hivatkozásokat
Minden ügyintézéshez kapcsolódjanak szolgáltatások is (mit, hol, mikor, kinél, milyen módon lehet intézni, például házasságkötésnél: virág, fényképész, étterem, stb.)
Az ügyiratot lehessen nyomon követni, kinél tart, milyen stádiumban van az ügy
Az illeték lerovását is elektronikus úton lehessen rendezni
e-szignó bevezetéséig legalább az eljárások indulhassanak el az Interneten keresztül is
A közigazgatási munkafolyamatok láthatóak, minden ügymenetre pontosan kidolgozottak legyenek.
A hivatali ügyintézőtől közvetlenül lehessen kérdezni
Nyomtatványok, adatlapok, letöltése mellett, tegyék lehetővé a kérelmek kitöltését, visszatöltését, ellenőriztetését
A hagyományos ügyintézést a jelenlegi helyzetből kiindulva még fenn kell tartani, de az önkormányzatnak meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az Interneten keresztül is intézni lehessen a hatósági ügyeket, gyorsabban, hatékonyabban és sorban állás nélkül.
A következőkben felsorolás a fontosnak vélt alapszolgáltatásokat és azok szintjeit tartalmazza. A felsorolás nem lezárt, folyamatosan bővíthető, kiegészíthető, a kívánt igényeknek megfelelően.
Önkormányzat: képviselő-testületi-, bizottsági ülések, képviselők
Képviselő-testületi, bizottsági ülések időpontja
Képviselő-testületi, bizottsági ülések helyszíne
Képviselő-testületi, bizottsági ülések napirendjei
Képviselői fogadóórák időpontja, helye, témái
Lakossági fórumok, időpontja, helye, napirendje, jegyzőkönyvei
Tisztségviselők, képviselők, bizottsági tagok fizetése
Polgármesteri hivatal
Tisztségviselők (cím, telefon, fax, e-mail, weblap – a továbbiakban: elérhetőség)
Tisztségviselői fogadónapok időpontja, tartama
Belső szervezeti egység (cím, elérhetőség, ügyfélfogadás rendje, ügyintézők elérhetősége, időpont-egyeztetés)
A település lapjai on-line változatban.
Ügyintézés
Kérelmek adatlapok, kitöltési útmutatók egyének számára
Kérelmek adatlapok, kitöltési útmutatók gazdasági szervezetek számára
Kitöltést ellenőrző programok
Kitöltött nyomtatványok iktatásának visszaigazolása
Kérelmek sorsának nyomon követése
Földhivatalai alaptérkép
Közmű alaptérkép
Ingatlankataszter
Vagyonkataszter
Építmény és vállalkozáskövetés
Légi fotók
Egységes ügyintézés kialakítása szükséges a kistérség településein, a térség településeinek polgármesteri hivatalaiból, otthonról közvetlenül lehet indítani az ügyeket az infokommunikációs eszközökkel, amelyeket a térségközpontban a szakemberek elintéznek. Az ügyfélnek nem kell beutaznia a térség központjának polgármesteri hivatalába, hanem csak az ügye utazik a technika segítségével.
Azok számára, akik segítségre szorulnak egy kérelem elindításánál, a polgármesteri hivatalban, dolgozó ügyintéző a kérelmek szerelvényezését ellenőrzi, így a hiánypótlások miatti időkiesést is el lehet kerülni.
Látnivalók, nevezetességek, programok
A település nevezetségeinek, programjainak felsorolása, időrendben Mit? Hol? Mikor? Kinek? Milyen körnek? Jegyigénylés.
A látnivalók címei, megtekintési lehetőségeik időpontjai, jegyigénylés.
Szálláshelyek, éttermek
Turistaszállások címe, elérhetőségük, a férőhelyek száma, szállásfoglalás
Kempingek címe, elérhetőségük, a férőhelyek száma, helyfoglalás
Fizetővendéglátás címe, elérhetőségük, férőhelyeinek száma, helyfoglalás
Éttermek címe, elérhetősége, asztalfoglalás.
Kulturális és szabadidő létesítmények
Könyvtár (cím, elérhetőség, nyitva tartás, kölcsönzés)
Sport, szabadidő létesítmények (cím, elérhetőség, nyitva tartás, helyfoglalás)
Közlekedési szolgáltatások
Helyi járatok menetrendje
Helyközi járatok menetrendje
Vasúti menetrendek
Szolgáltatók /busz, vonat, taxi/ (cím, elérhetőség)
Útfelbontások, útlezárások
Egészségügyi létesítmények
Házi orvosok (cím, elérhetőség, rendelési idő)
Gyermekorvosok (cím, elérhetőség, rendelési idő)
Fogorvosok (cím, elérhetőség, rendelési idő)
Védőnői szolgálatok (cím, elérhetőség, rendelési idő)
Rendelőintézetek (cím, elérhetősége, rendelési idő)
Kórházak (cím, elérhetősége, rendelési idő)
Gyermekintézmények
Óvoda (cím, elérhetőség, nyitva tartás)
Oktatási intézmények
Általános iskola (cím, elérhetőség)
Szociális létesítmények
Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat (cím, elérhetőség, nyitva tartás).
Az e-Közigazgatási tartalomszolgáltatásokon egy új iparág, a tartalomipar megteremtésének alapját értjük: szöveges, numerikus, képi, hangos, multimédiás információk közzétételét időben vagy anyagilag korlátozott vagy korlátlan módon a különböző (Internet, mobil) hálózatokon.
Igényként fogalmazódott meg, hogy a tartalomszolgáltatás segítse elő a gazdaságfejlesztést, a helyi lakosság foglalkoztatását. Javuljon a polgárok jövedelmi helyzete, tartalmazza a település gazdaságának, foglalkoztatásának adatait Továbbá tartalmazza a civil és gazdasági szervezetek tárát. Az adatbázisokból kinyerhetőek legyenek statisztikák, az elemzéshez szükséges nyilvános adatok
Tartalomszolgáltatás tekintetében a fontosnak tartott főbb információk az alábbiak:
Önkormányzat
Képviselő-testület névsora, összetétele
Bizottságok névsora, összetétele
Képviselő-testületi, bizottsági ülések írásos anyagai – véleménynyilvánítás, fórum
Képviselő-testületi, bizottsági ülések jegyzőkönyvei
Melyik képviselő, milyen témában, hogyan szavazott
Határozatok tára
Rendeletek tára, egységes szerkezetben, rendeletmagyarázatokkal
Költségvetés
Költségvetési beszámoló
Pályázatok
Választókerületek utcajegyzéke
Választások: tájékoztatás, határidők, kötelező hirdetmények, választási iroda hirdetményei, jelöltek nyilvános adatai a jelölésük elfogadásától, választókerületek, szavazókörök utcajegyzéke, a szavazóhelyiségek helyszíne, választási bizottságok adatai.
Városkörnyéki bizottság: a pénzügyi alap alakulása, jegyzőkönyvek, döntések.
A polgármesteri hivatal létszáma
A település elhelyezkedése
A település földrajzi elhelyezkedése, távolsága, elérhetőségi ideje más nagyobb településektől
Főközlekedési útvonalak, melyek áthaladnak a településen, autópálya elérhetősége, távolsága, időbeli elérhetősége (számadatok)
Vasút-közlekedési útvonalak (leírás, milyen járműveket tud fogadni) és azok elérhetősége (számadatok)
Vízi-közlekedési útvonalak (leírás, milyen járműveket tud fogadni) és azok elérhetősége (számadatok)
Repülőtér (leírás) és annak elérhetősége (számadatok)
A közigazgatási terület nagysága (számadat)
A mezőgazdasági művelés alatt álló terület nagysága (számadat)
A belterület nagysága (számadat)
A beépített terület nagysága (számadat és százalék)
A települési zöldfelületek (mesterséges tavak, parkok, zöldsávok) nagysága (számadatok), kihez tartozik, címük, elérhetőségük
A település domborzati (leírás)-, éghajlati – csapadékmennyiség (számadat) –, széljárások (leírás), közép-hőmérsékletek (számadatok) és vízrajzi (leírás, számadat) – viszonyai.
Gazdaság szervezetek, befektetési lehetőségek
Gazdasági szervezetek száma (jogi személyiségű, jogi személyiség nélküli, egyéni vállalkozók), megoszlása (foglalkoztatottak száma szerint)
Vezető vállalkozások együttműködése (leírás)
Ipari létesítmények címük, elérhetőségük, nagyságuk, mivel foglalkoznak, hány főt foglalkoztatnak, teljesítményérték (beszállítóik, helyben, máshonnan) (leírás és számadatok)
Kereskedelmi létesítmények címük, elérhetőségük, nagyságuk, eloszlásuk, forgalmuk, teljesítményérték hány főt foglalkoztatnak (leírás és számadatok)
Mezőgazdasági üzemek címük, elérhetőségük, nagyságuk, hány főt foglalkoztatnak, teljesítményérték (leírás és számadatok)
Szállító és szolgáltató cégek címük, elérhetőségük, nagyságuk, hány főt foglalkoztatnak, teljesítményérték (leírás és számadatok)
Áru- és utas szállítás típusai (leírás és számadatok)
Szállítási eszközök kielégítősége (leírás és számadatok)
Szállítási teljesítmény nyilvántartások (leírás és számadatok)
Szállítási költségek és árak (leírás és számadatok)
Szállítási szabályozások (leírás)
Szállítási előjogok (leírás)
Ipari övezetek, parkok nagysága, közműellátottsága, megközelíthetősége, elhelyezkedése, elérhetősége (cím, telefon, fax, e-mail, weblap)
Fejlesztési információk
A település fejlesztési programjai (programok, koncepciók, tervek)
Városrendezési tervek (szabályozási- és szerkezeti tervek)
Pénzügyi szolgáltatások
Banki szolgáltatások (hitelpolitika, támogatások, új vállalatok finanszírozásában való érdekeltség)
Helyi befektetők száma
Országos-, regionális-, megyei-, térségi- és helyi finanszírozási források
Bankok (cím, elérhetőség)
Posták (cím, elérhetőség)
Közlekedési jellemzők
Útnyilvántartás
Helyi járatok száma, sűrűsége, vonalhálózatának hossza, napi utaslétszáma (számadat)
Vasút és helyközi járatok száma sűrűsége, vonalhálózatának hossza, napi utaslétszáma (számadat)
Kerékpárutak hossza (számadat)
Kerékpársávok hossza (számadat)
Sétálóutcák hossza (számadat), behajtási lehetőségek (térkép)
Parkolók (parkolóházak) darabszáma, elhelyezkedése (számadat, térkép)
Utak tulajdonosai (magán, önkormányzat, közútkezelő kht.) címe, elérhetősége, a kezelt utak hossza (számadat, térkép)
Az utak minőségének hossza (földút, aszfalt, makadám, stb.) (számadat, térkép)
Járművek száma (számadat)
Környezetvédelmi jellemzők
Vízminőséget befolyásoló tényezők (számadatok és leírás, térképen bemutatás)
Levegőtisztaság a település különböző helyszínein (számadatok, térképen bemutatás)
Zajszint a település különböző helyszínein (számadatok, térképen bemutatás)
Szennyvízkezelés (leírás, térképen bemutatás)
Veszélyes hulladékok kezelése (leírás, térképen bemutatás)
Szilárd hulladékok lerakása (leírás, térképen bemutatás)
Hóeltakarítás minősége (só, homok, egyéb)
Népességi jellemzők
Demográfiai eloszlás (kor, nemek szerint) (számadat)
Iskolai végzettségek (általános, középiskola, felsőfokú) (számadat)
Foglalkoztatottak megoszlása (köztisztviselők, közalkalmazottak, iparban-, mezőgazdaságban-, szolgáltatásban dolgozók száma) (számadat)
Népességi tendenciák, népességvándorlás (grafikonok, leírás)
Vonzáskörzet (települések száma, lakónépesség száma)
Jövedelmi adatok megoszlása (sávosan Ft/hó)
Létfenntartási költségek (rezsi, élelem, háztartás Ft/fő/hó)
Lakások és tartós cikkek tulajdonviszonyai (leírás)
Szegény lakosság százaléka (számadatok)
Szociális segélyben részesülők aránya (számadatok)
Lakásállomány
Lakásállomány összetétele (számadatok)
Új lakásépítkezések (van, nincs, tervezett építés a tárgyévben) (számadatok)
Lakásépítési telkek értéke (számadatok)
Az épített lakások átlagos alapterülete (számadat)
Az épített házak átlagos alapterülete (számadat)
Ingatlanközvetítők neve, címe, elérhetősége
Munkaerő, foglalkoztatottság
Munkaerő összetétele (iskolai végzettség, kor szakképzettség szerint)
Ingázók száma (számadat)
Ingázók közlekedése (leírás)
Munkabérek, átlagkeresetek (sávosan Ft/fő/hó)
Alkalmazottak változása (fizikai, szellemi)
Munkáltatók és munkavállalók közötti viszonyok hagyományai (leírás)
Munkanélküliség aránya a foglalkoztatottakhoz képest (% adat)
Munkanélküliek (képzettsége, neme, kora) (számadat)
Munkaközvetítő cégek felsorolása, címük, elérhetőségük
Munkalehetőségek (leírás)
Közműellátottság
Elektromos energia: rendelkezésre állása és árai egy háztartásra jutó villamos energia felhasználás (számadatok)
Az áramszolgáltató neve, címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail, weblap)
Gázszolgáltatás: rendelkezésre állása és árai, az összes gázhálózat hossza, a szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (ebből a háztartásoknak), vezetékes gázzal fűtött háztartások száma (számadatok)
A gázszolgáltató neve, címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail, weblap)
Vízszolgáltatás: rendelkezésre állása, forrása, felhasználása és árai, a közüzemi vízhálózat hossza, az összes szolgáltatott víz mennyisége, a lakásoknak szolgáltatott víz mennyisége (számadatok)
A vízszolgáltató neve, címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail, weblap)
Szennyvízcsatorna: rendelkezésre állása és árai, a csatornahálózat hossza, az elvezetett összes szennyvíz mennyisége (ebből a háztartásokból elvezetett) (számadatok)
A szennyvízszolgáltató neve, címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail, weblap)
Telefonszolgáltatás: rendelkezésre állása és árai (bekapcsolt főállomások száma, lakásokban-, közterületeken-, nyilvánosan felszerelt állomások száma)
A telefonszolgáltató cégek nevei, címei, elérhetőségük (telefon, fax, e-mail, weblap)
Internetszolgáltatás: rendelkezésre állása és árai (bekapcsolt főállomások száma, lakásokban-, közterületeken-, nyilvánosan felszerelt állomások száma)
A internetszolgáltató cégek nevei, címei, elérhetőségük (telefon, fax, e-mail, weblap)
Kábel TV szolgáltatás: rendelkezésre állása és árai (bekapcsolt állomások száma, lakásokban-, közterületeken felszerelt állomások száma)
A kábelszolgáltató cégek nevei, címei, elérhetőségük (telefon, fax, e-mail, weblap)
Közműtérkép beszerezhetősége cím, időpont, közműtérképek árai
Védelmi szolgáltatások
Rendőrség (cím, elérhetőség, vezető, éves beszámoló jelentés, rendelkezési hatókörük, nyilatkozni jogosultak neve) eredményességének főbb mutatói (számadat)
Polgárőrség (cím, elérhetőség, vezető, éves beszámoló jelentés, rendelkezési hatókörük, nyilatkozni jogosultak neve) eredményességének főbb mutatói (számadat)
Tűzoltóság (cím, elérhetőség, vezető, éves beszámoló jelentés, rendelkezési hatókörük, nyilatkozni jogosultak neve) eredményességének főbb mutatói (számadat)
Katasztrófavédelem (cím, elérhetőség, vezető, éves beszámoló jelentés, rendelkezési hatókörük, nyilatkozni jogosultak neve) eredményességének főbb mutatói (számadat)
Média szolgáltatások
Típusa és gyakorisága (számadat)
Sajtó (számadat)
Újságok (számadat)
TV és rádió vételi lehetőségek (számadat)
Helyi témák közlésének aránya (számadat)
Szerkesztőségek (cím, elérhetőség)
Egészségügyi jellemzők
Házi orvosi ellátás költségei
Gyermekorvosi ellátás költségei
Fogorvosi ellátás költségei
Védőnői szolgálat ellátási költségei
Rendelőintézeti szakorvosi ellátásban teljesített évi gyógykezelések száma
Szakorvosi gondozói ellátásban teljesített gondozói vizsgálatok száma
Szociális létesítmények
Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok száma (számadat)
Gyermekintézmények
Óvoda címe, elérhetősége, a férőhelyek száma, nevelőprogramok bemutatása
Oktatás
Általános iskola száma, címe, elérhetősége, tanulók- és pedagógusok száma, pedagógiai programok bemutatása
Kulturális és szabadidő létesítmények
A könyvtár milyen könyv- és folyóirat-állománnyal rendelkezik. Kölcsönzési idők és lehetőségek.
Rekrációs, szabadidő- és sportolási lehetőségek felsorolása, (befogadóképesség, technikai felszereltség, milyen rendezvények lebonyolítását teszi lehetővé); kiállító terem (mérete, kiállítható falfelület, megvilágítás); egyéb rendezvényekhez (termek biztosítása technikai berendezésekkel, büfével, befogadóképességgel); kiszolgáló egységek, szolgáltatások (szálláslehetőség, büfé, nyilvános telefon, stb.). Speciálisan milyen lehetőségek vannak.
Történelmi, kulturális hagyományok
Jelentős történelmi események leírása
Kulturális, művészeti örökségek leírása
Népművészeti, népi hagyományok leírása
Gazdálkodási, foglalkozási hagyományok leírása
Szálláshelyek
Üzleti forgalom számára (számadatok)
Tárgyalások befogadására (számadatok)
Pihenni vágyók számára (számadatok)
Vendégvárók
Éttermek száma (számadatok)
Bárok száma (számadatok)
Presszók száma (számadatok)
Vendéglők száma (számadatok)
Vallási létesítmény
Száma és felekezetek felsorolása, címe, elérhetőségük, hívők száma, %-os aránya az összlakossághoz képest
Civil szervezetek
Száma és felsorolása, címük, elérhetőségük, programjaik
Önkormányzatok
Települési önkormányzat címe, elérhetősége
Az Alkotmány (1949. évi XX. Törvény) IX. fejezete meghatározza a helyi önkormányzatok rendeltetését, legátfogóbb funkcióit, működésük garanciáit, az önkormányzati, a polgármesteri, a jegyzői feladatok keletkezésének forrásait.
Az Önkormányzati Törvény meghatározza átfogó módon a helyi önkormányzatok alapvető működési területeit és funkcióit, feladatait az alapvető helyi közszolgáltatások biztosítása körében, és azok ellátásainak módját és mértékét, a kötelezően ellátandó feladatok körét, a hatáskörök átruházásának rendjét, rendelkezik a feladatok keletkezésének módjáról és az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételek biztosításáról. E törvényben külön-külön fejezet foglalkozik, többek között, a helyi önkormányzás általános szabályaival, a települési önkormányzatokkal, a megyei jogú városokkal, a fővárossal, a megyei önkormányzatokkal, valamint a kisebbségi önkormányzatokkal is.
Az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló (1957. évi IV.) törvény az államigazgatási szervek (tárgyunk szempontjából a jegyző, kivételesen a polgármester, vagy hivatali ügyintéző) egyedi ügyekben való hatósági eljárásának szabályait állapítja meg.
Az egyes kapcsolódó államigazgatási szervek jogállását rendező törvények (pl. a Közigazgatási Hivatalokat szabályozó) meghatározzák átfogó módon a szervek alapvető rendeltetését, ezáltal az önkormányzatokkal kapcsolatban ellátandó feladataik jellegét, a feladatkör tartalmát és legfontosabb összetevőit, az ellátandó funkció alapvető tartalmát (törvényességi ellenőrzés, igazgatási szakmai-, végrehajtó jelleg stb.).
Ágazati törvények (pl. a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. tv.) a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört állapíthatnak meg, részletezik az önkormányzati törvényben megállapított feladatok tartalmát, a feladatok ellátásában érvényesülő munkamegosztást, az egyes feladatok megvalósításának alternatíváit, a feladat végrehajtásának mozgásterét. A Kormányrendeletek törvény felhatalmazása alapján a polgármestert (főpolgármestert) államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatják fel, illetve államigazgatási feladatot, hatáskört állapíthatnak meg a jegyzőnek és a hivatal ügyintézőjének.
A Miniszteri rendeletek törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátásának szakmai szabályait állapítják meg (pl. a miniszter szabályozza a nevelési és oktatási, szakmai szolgáltató intézmények feladatait, feladat ellátásának rendjét, az intézmény létesítésének feltételeit, működését, vezetője megbízhatásával kapcsolatos szakmai és eljárási követelményeket).
Az Önkormányzati rendeletek törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására, kiegészítő szabályozásra szolgálnak, avagy állami szabályozás hiányában helyi regulációt adnak, önként vállalt feladat végzéséről szólnak.
Az önkormányzati ügyirat-kezelést jelenleg a „38 / 1998. (IX. 4.) BM rendelet a helyi önkormányzatok iratkezelési mintaszabályzatáról” szabályozza. Ennek melléklete rendelkezik arról, hogy az önkormányzatok milyen kötelező tartalmi elemek figyelembe vételével alakíthatják ki iratkezelési szabályzataikat. E melléklet foglalkozik az elektronikus irattal is: meghatározza a fogalmát, az „Általános rendelkezések” pedig tartalmaznak az elektronikus irat kezelésére vonatkozó szabályokat. A „IV fejezet 11.: elektronikus iktatási sajátosságok” foglalkozik a speciális szabályokkal. Az elektronikus iratkezelésről szóló részek teljes egészében a papíralapú iratkezelés gyakorlatát tükrözik, a vonatkozó szabályok az elektronikus iktatásról szólnak, elektronikus dokumentumkezelésről szóló rendelkezések nincsenek. Az elektronikus nyilvántartás nem helyettesítheti azokat az átadókönyveket sem, melyekben az átadás-átvétel tényét a saját kezű aláírás bizonyítja. A rendelet kiadmányozásról szóló pontja (V. fejezet 16.) sajátkezű aláíráshoz köti a dokumentum hitelességét. Ez a (jelenleg is érvényben lévő) rendelet nem teszi lehetővé az önkormányzatok számára, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő elektronikus dokumentumkezelő rendszert alkalmazhassanak.
Szükséges az iratkezelés szabályozásának az elektronikus iratkezelést szervesen magába foglaló újraszabályozása. Az EU csatlakozás kapcsán az önkormányzatok jogi környezete a közeljövőben bizonyos mértékig megváltozik majd; folyik több jogszabály, rendelet felülvizsgálata, korszerűsítése.
Jegyzetek
1 Varga Csaba : Az e–közigazgatás felépítése (kézirat)
5 Az e-közigazgatás elmélete és gyakorlata. A Stratégiakutató Intézet kutatása. (Kézirat)
6 Varga Csaba : Az e–közigazgatás felépítése (kézirat)
3 Magyar Információs Társadalom Stratégia e-Önkormányzat Ágazati Részstratégia
4 Magyar Információs Társadalom Stratégia e-Önkormányzat Ágazati Részstratégia
2 Lásd 1. számú melléklet
3 A rendszerek alkalmazásával az összesített gazdálkodási információk gyorsabban előállíthatók és a szervezetek gazdálkodása is könnyen ellenőrizhetőbb, és különböző – erre hivatott – szervek számára biztosíthatók. Költségvetési szervek gazdálkodási információs rendszerét támogató informatikai megoldásoknál a jelenlegi szoftver sokszínűség ellentmond annak a követelménynek, hogy a költségvetési intézmények gazdálkodása, egységesített szabályok, eljárások alapján történik. Ebben a körben ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen informatikai megoldást alkalmazunk.
4 Miután ugyanaz a kártya több célra felhasználható, akár adatok nyilvántartására (mint pl. azonosító okmányok), akár aktív felhasználásra (mint például fizetés, illetékek bonyolítása), s miután a jól alkalmazhatók a például személyazonosításra az egészségügyi és szociális ellátásban, célszerű lenne e kártyák széles körű bevezetése. Az Európai Unió egyes országai például kísérleteket folytatnak a kártya univerzális személyi okmányként való használatára. – ld. MITS intelligens kártya részstratégia (Munkaanyag) www.ihm.hu
5 A Belügyminisztérium ágazati szintű középtávú informatikai stratégiája (2003-2006), 2003. Június 30. www.b-m.hu
6 e-Közigazgatási alapszolgáltatásokon a hagyományos közigazgatási feladatokat, funkcióknak elektronikus úton történő ellátását értjük. Egyik csoportja az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások. A második csoportba a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások tartoznak. Az alapnyilvántartások (cég-, telek-, ingatlan-, gépjármű tulajdonos- és forgalmi engedély-, személy- és lakóhely nyilvántartások, közműtérképek) jó működésében elsősorban az állampolgárok és az üzleti szféra érdekeltek (például vásárlási tranzakciók megbízhatósága a tulajdonos ellenőrizhetőségén keresztül).