Számos okból kifolyólag kérdezhetnénk, vajon milyen evidenciák alapján fejlődtek ki a nemzeti, regionális és lokális politikai programok. Létezik-e egyáltalán koherens teória a 'retorika' mögött? Az Információs társadalom ez egyetlen megmaradt adu a kezünkben? Célom, hogy megvizsgáljam, mely premisszákra épülnek a finn Információs társadalom politikák és stratégiák.

Számos stratégiát és politikát elemző dokumentum áttanulmányozása után leszögezhetem, miszerint (a) a stratégiához készült jelentések viszonylag összefoglaló képet adnak az Információs társadalom trendjeiről, fejlődéséről és a Finnországra gyakorolt hatásairól. Ugyanakkor evidens, hogy (b) az Információs társadalom lokális, regionális és nemzeti szintű stratégiái és politikái bizonytalanok. (c) A stratégia-dokumentumok egyoldalú, többé-kevésbé neoliberális, a globális versenyhez, Információs társadalom-fejlesztéshez és átstrukturalizáláshoz történő igazodást hirdető megítélés alapján születtek. Néhány megatrend azonosítást nyert, de (d) nem került megvizsgálásra, hogy ezen folyamatok miként bontakoznak ki, milyen hatással lehetnek ránk, milyen politikai választási lehetőségeink vannak, illetve, hogy milyen gazdasági, társadalmi és kulturális konzekvenciái vannak ezen "igazodásoknak".

Az Információs társadalom ötlete viszonylagosan új. Japánban az 1960-as években indították útjára, miközben nagyjából ugyanebben az időben a nyugati, ipari országokban a tudósok is hangos vitákat folytattak az információ megnövekedett szerepéről és a poszt-indusztriális társadalomhoz kapcsolódó széleskörű aspektusokról. Az Információs társadalom politikákkal és stratégiákkal kapcsolatban elfogadom azt, miszerint az első hivatalos megállapításokat 1969-ben a japán Gazdasági Tervezési Hivatal és a Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Ipari Struktúra Tanácsa fektették le, azóta pedig a japán hatóságok számtalan dokumentumot és tanulmányt készítettek és publikáltak. (Heaton, 1998) Az Egyesült Államok és Franciaország számít még előfutárnak ezen területen. Az USA kezdetben igen kedvező helyzetben volt, jó prekondíciókkal bírt a technológiailag fejlett társadalom fejlődéséhez, nem beszélve arról, hogy az Információs társadalom-fejlődés egyik legnagyobb katalizátora az Internet, az USA Védelmi Minisztériumának számítógépes hálójából fejlődött ki a korai 60-as évektől. Mondanunk sem kell, hogy az Internet-használat 90-es évekbeli gyors fejlődése óriási hatással van a jelen és a jövő folyamataira. Körülbelül 25-30 millióra teszik a felhasználók, öt millióra a hálózatba kapcsolt gépek számát, a havi növekedés pedig eléri a 10-15 százalékot. Ezen folyamatok az USA kormányának korai 90-es évekbeli döntései nyomán indultak be. Al Gore alelnök megalkotta az azóta széles körűen használt Információs Szupersztráda fogalmát, amely a Nemzeti Információs Infrastruktúra, az NII leírására használnak. (IITF, 1997). Európában Franciaország példáját hozhatjuk fel. A francia Telecom a kormány támogatásával megalkotta a Minitel néven híressé vált hálózatot, amely egy nemzeti telematikus hálózat, és a korai 70-es években indult útjára. (újabb fejlemények ügyében lásd az AdmiNet 1998-at) Napjainkban pedig a 90-es évek közepétől, az Európai Unió Információs társadalom-politikája bír jelentős hatással a globális világra. (ISPO, 1998)

Nem túlzás azt állítani, hogy az Információs társadalom a növekvő globalizációval közösen alapvető koncepciókká válnak az uralkodó tendenciák és megatrendek megértésében. (lásd Anttiroiko, 1996; 1998a; 1998b) Az Információs társadalom koncepciója kétoldalú abban az értelemben, miszerint a fejlődési mód változásának elemzésén alapul, másrészről pedig kifejezi azt az ideát, hogy miként kell irányítani a köz- és magánszervezetek stratégiáit és politikáit. Más szavakkal, leíró és előíró aspektusai vannak. Ez a megállapítás vezet el bennünket ezen munka vitájához, azaz valóban megértettük-e, miként változik a fejlődés módja, és, hogy megfelelő bizonyítékaink vannak-e az újfajta fejlődésre, mint az Információs társadalom-politika és stratégia irányainak premisszájára?

1. ábra. Az Információs társadalom stratégiák és politikák formációi folyamatának kritikus aspektusai

Ami zavarba ejtő számomra az az, hogy milyen 'evidencián' alapulnak a nemzeti, regionális és helyi politikák, illetve stratégiák. Léteznek-e egyáltalán koherens 'teóriák' a 'retorikák' mögött? Az Információs társadalom maradt az egyetlen adu a kezünkben a gazdagság és prosperitás világméretű játékában? Csak ezért hiszünk bennük, mert a vezető országok is így tesznek? Az is megkérdezhető, hogy vajon ez az önzetlenség nem vezet-e a globális technokapitalizmus egyfajta bűnös körébe, amely növeli a szociális feszültségeket és erősíti a nem kívánt konzekvenciákat? Az Információs társadalom stratégiák formációi folyamatának kritikus aspektusai és a kapcsolatos kognitív dimenziók az 1. Ábrában kerülnek szemléltetésre.

Ez egy olyan dilemma, amelyet más-más, a globálistól a lokálisig vezető szinten kell elemeznünk, különböző földrajzi adottságok figyelembevételével. Ebben az írásomban én a finn esetet vizsgálom. Adminisztratív szinten a nemzeti, regionális és lokális szintekre koncentrálok, bár a fő hangsúly a nemzeti szinten van. Célom, hogy megvizsgáljam, milyen premisszákon alapulnak a finn Információs társadalom stratégiák és politikák. Ez azt a követelményt támasztja, amely már a jelen stratégia-folyamataiban is kifejtésre került. Vagyis, hogy a stratégia-folyamatok célja olyan nemzeti Információs társadalom stratégia megalkotása, amely világosan alátámasztott, értékeket őrző, és az eddigi koncepciókon túlmenően összefoglalóbb.¹ Azt is megvizsgálom, hogy mennyire nyitottak az Információs társadalom stratégiák és politikák folyamatai, illetve, hogy milyen dokumentumok érhetők el ezekkel kapcsolatban a hálózaton.

2. Ábra: A finn nemzeti Információs társadalom stratégia és politikák intézményi kerete.

A stratégiakoncepció alatt a finn nemzeti Információs társadalom stratégia fejlesztési folyamatában, a SITRA által meghatározottakra támaszkodom. Ezért, a nemzeti stratégia (i) megnevezi azon lehetőségeket, amelyeket a nemzet kormánya a források allokálása, illetve a nemzeti és regionális fejlődés elősegítését szolgáló közös akciók irányítása során megválaszthat, (ii) azonosíthatja a felelősségi köröket, feladatokat és a főszereplők hozzájárulásait, (iii) értékrendeket és jövővíziókat adhat, és végül, (iv) azonosíthatja a komplex programokat és tevékenységi irányokat, amelyek segítségével elérhető a kívánt fejlődés. (Sitra, 1998b) Ezért a stratégia értékekről, víziókról szól, a változásokhoz történő igazodás érdekében irányvonalakat jelöl ki, illetve szervezeti irányokat és alapelveket határoz meg. Ez a definíció alkalmazható a közhivatalok minden egyes szintjén, kezdve az EU-tól a helyi önkormányzatokig.

Ezen összefüggésben a politika koncepciója a kormány, a minisztériumok és egyéb kormányzati testületek által létrehozott programokra, akciótervekre, megállapításokra vonatkozik. Az Információs társadalom-politika egy köztestület akcióterve, amely a források allokálásával, a feladatok azonosításával, a prioritások felállításával, valamint a végrehajtás figyelemmel kísérésével hozzájárul az Információs társadalom fejlesztéséhez. A megfelelő minőségű munka érdekében a nemzeti Információs társadalom-politikáknak a nemzeti Információs társadalom-stratégián kell alapulnia, bár a gyakorlatban ez a hierarchia természetesen nem abszolút. Továbbá, az Információs társadalom-politikáknak széles körű programokat és más tevékenységi formákat kell figyelembe venniük, amelyek ugyan a kormányzati politikát szolgálják, megszervezésük azonban az állami apparátuson kívül zajlik.

Az Információs társadalom fejlesztésének és a választási lehetőségek megfogalmazásának legkonkrétabb formái az Információs társadalom projektek. Szervezett és koordinált tevékenységeket jelentenek, amelyekben az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése és felhasználása az innovációk és új eljárások megalkotása érdekében történik. Ezen projektek az interakciókra, illetve a szervezeti folyamatokra gyakorolt hatásaival együttesen valósíthatják meg az Információs társadalom-politikában meghatározott célokat. Ezen alapkoncepciók intézményi kerete kerül kifejtésre a 2. Ábrában.

Az Információs társadalommal kapcsolatos viták a 60-as évek végén kezdődtek el. Jelenleg ez a téma a világ egyik legvitatottabb témája. Yoneji Masuda, Marshall McLuhan, Daniel Bell, Alvin Toffler, John Naisbitt és sokan mások a 70-es években és az azt követő évtizedekben alaposan megváltoztatták az egész vitás területet.

Az Információs társadalom ideájának néhány aspektusa sokkal redikálisabban és sokkal hamarabb materalizálódott, mint azt valaha is képzeltük volna. Többé már nem Sci-fi, vagy a korai futuristák képzelgései, hanem olyan realitás, amellyel a társadalom minden egyes területén számolnunk kell. A digitális forradalom egyik intézményi sarokköve volt az USA kormánya által, a korai 90-es években bemutatott NII. A cél egy olyan kommunikációs, számítógépes, adatbázisos és fogyasztói elektronikai hálózat létrehozása volt, amely hatalmas mennyiségű információt nyújt a felhasználók számára. Hamarosan az Európai Unió is beindította az Európai Információs társadalom programját (lásd ISPO, 1998). Ennek a két döntésnek alapvető hatása volt az Információs társadalom fejlődésére és a politikai irányvonalak kijelölésére nemcsak Finnországban, hanem sok egyéb helyen is. (lásd Statisztikák Finnországról 1997,5)

Ugyanakkor Finnország Információs társadalomba vezető útjának vizsgálatakor nem csak a futurológusok és akadémikusok vitáit, politikai állásfoglalásokat kell figyelembe vennünk. Nevezetesen, Finnország és a többi északi ország is fel tudja mutatni azon

2 Ezen vita alapját Anttiroiko, 1997, 7-10. Rész képezi.

• Az 50-es és 60-as évek gyors iparosodási folyamata.
• A Nokia, a finn Információs gazdaság hajtómotorja, amely MikroMikko néven az 1970-es években dobta piacra számítógépét, és Európa egyik vezető elektronikai termékeket gyártó vállalatává nőtt, később pedig már a telekommunikációs iparra koncentrált.
• Az 1980-as évek óta zajló, a finn ipari vállalatok működését érintő nemzetköziesedés.
• A finn ipar strukturális és technológiai modernizációja, elősegítve olyan szervezeti megállapodásokkal, mint pl. a nagy-volumenű nemzeti technológiai programok.
• Telefonhálózatok, amelyek viszonylag korán digitalizálásra kerültek, és ehhez kapcsolódóan, köszönhetően a relatíve fejlett infrastruktúrának és a versenynek, a telekommunikációért fizetendő díjak Finnországban jelentős mértékben olcsóbbak, mint más ipari országokban.
• Ambíciózus nemzeti Információs társadalom stratégiák, politikák és egyéb intézkedések.
• A technikai egyetemekhez kapcsolódó innovációs központok fejlesztése a nagyvárosokban, pl. Espooban, Ouluban és Tamperében.

Mivel a tudás és a know-how központi szerepet kap a gazdasági növekedésben, foglalkoztatottságban és társadalmi jólétben, Finnország - számos nyugati országhoz hasonlóan -, mint nemzeti politikájának egyik eleme, jelentős próbálkozásokat tett ezek elősegítéséhez. Finnország azt a célt tűzte ki, hogy a világ egyik vezető Információs társadalmát építse ki. A Finn Tudomány- és Technológia Politikai Tanácsa (1997, 9), egy nemzeti köztestület, amely az Államtanácsot és a minisztériumokat segíti a tudomány és technika kérdéseiben kérdéseiben, úgy véli, hogy Finnország hosszú távú célja a tudás-alapú társadalom, amelyben a tudás és know-how központi faktorok a gazdasági, társadalmi, oktatási és kulturális fejlődésben.

Finnország 1995-ben vált az Európai Unió tagállamává. Így minden nemzeti erőfeszítés fontosabb intézményi kereteit az EU alakítja ki. Nemzeti szinten már számos intézkedést hoztak, és több szervezet is felállításra került. Ezzel kapcsolatban ismertetek néhány példát (Finnország Tudomány- és Technológia Politika Tanácsa, 1997, 10):

• A telekommunikációs hálózatok fejlesztése érdekében kidolgozásra került egy nemzeti politika (1995-98). Ennek felelőse a Közlekedési és Távközlési Minisztérium.
• Az Információs társadalommal kapcsolatos nemzeti érdekek kezelésére 1996-ban felállításra került az Információs Társadalom Kérdéseinek Nemzeti Bizottsága. Munkáját az 50 tagú Nemzeti Információs Társadalom Fóruma segíti.
• Az Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztérium megalkotta az "Oktatás, Képzés és Kutatás az Információs társadalomban" című nemzeti oktatási stratégia-dokumentumot. Ezzel párhuzamosan alkották meg a "Kultúra-orientált Információs társadalom felé" című dokumentumot, amely a 2000. évig szóló periódust fedi le.
• A Technológia Fejlesztési Központ, a TEKES kidolgozta a Nemzeti Multimédia Programot, amelynek végrehajtásában a releváns iparágak a közszektorral és kutató-szervekkel működnek együtt. (Tekes, 1998)
• A Finnországi Akadémia (1995) számos, az Információs Kutató Program keretén belüli kutatási projektet finanszírozott.

Bár az Információs társadalom megalkotása mondhatni 'technobürokratikus' alapokon áll, az átlagemberek megismerkednek az Információs társadalom példáival, és relatíve pozitív attitűdökkel állnak az információs technológiákhoz.³

Finnország magasan fejlett technikai infrastruktúrával rendelkezik. Ha ezt a mobiltelefonok és Internet-kapcsolatok számán akarjuk lemérni, nincs kételyünk efelől. De a nyolcadik helyet foglalja el a vonalas telefonok, a hetediket pedig az egy főre jutó számítógépek tekintetében. Továbbá Finnország az élen járt a telekommunikációs monopóliumok megszűntetésében. Ezért az OECD országok tekintetében a telekommunikációs szolgáltatások a legalacsonyabbak. Az információs technológiákkal való ellátottság pedig a tanulmányok szerint jobbak, mint bárhol a világon.⁴ (Finn Statisztikák, 1997, 41)

1. Táblázat: Mobil telefonok, számítógépek és Internet-kapcsolatok egyes európai államokban (Finn Statisztikák 1997, 31-35)

A relatíve kedvező prekondíciókkal Finnország az 1990-es évek elején meghatározó lépéseket tett az Információs társadalom létrehozása területén. Az első nemzeti stratégiát 1994-ben készítették el. A SITRA, vagyis a Finn Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Alap 1997-ben indult útjára, és a nemzeti stratégia revízióját tűzte ki célul annak érdekében, hogy tovább segítse a finn Információs társadalom fejlődését. A korai stratégia a technológiára és a gazdaságra fókuszált. Az új stratégia folyamatában inkább az embereket és az állampolgárok azon képességét állítják a középpontba, amely képes kezelni a mindig gyorsan változó környezetet. Ezzel az ötlettel együtt segítik az állampolgárokat életminőségük javításában, a finn társadalmat a stabilitás megőrzésében, illetve támogatják a fenntartható fejlődést.

3 Az Eurobarométer 1995/3-as szám szerint a finnek 41 százaléka ismeri mind az információs szupersztráda, mind az Információs társadalom koncepcióját. Ez az átlag az EU-ban 28 százalék. Egyéb országok, amelyek szintén kiemelkedő eredményt produkáltak Hollandia, Dánia és Svédország. Ugyanebben a barométerben megkérdezték az embereket, hogy vajon veszélyezteti magánéletüket az új információs technológia. Csupán a finnek 9 %-a állítja ezt, miközben az EU átlag 22 százalék. Ugyanakkor a finnek fele mondta, hogy ilyen veszélyt nem éreznek, miközben az EU érték itt egy harmad. (Finn Statisztikák 1997, 18-19). Ezért egyet kell értenünk Antti Kasvioval, abban, hogy a finnek hozzáállása az új technológiákhoz általánosságban pozitív.

4 Az IDC és a World Times által, 1996-ban kiadott, "A Harmadik Forradalom Felé" című jelentés szerint az információs infrastruktúrák területén a vezető országok: USA, Svédország, Dánia és Finnország. A számítógépes infrastruktúra tekintetében: USA, Svájc, Ausztrália, Új-Zéland, Dánia, majd Svédország, Norvégia és Finnország egy szinten áll. Az átfogó technikai infrastruktúra tekintetében: USA, Svédország, Dánia, Norvégia, Ausztrália és Finnország a sorrend. (Finn Statisztikák, 1997, 41)

A finn Információs társadalom-politika jelenlegi formája a nemzeti stratégia kialakításával együtt jött létre. A stratégia megalkotásának folyamata az Információs Technológiai Tanácsadó Testület (1976-1991) munkájának és az OECD 1990-1992 között végzett, Finnország információs technológia- és telekommunikációs politikáját górcső alá vevő ország-tanulmányának köszönhető. Ez utóbbi szerint, bár Finnország igen magas információs technológiai- és kommunikációs szintet ért el, ezeken a területeken a stratégiák megalkotása nem történt meg. Ez volt az egyik legfontosabb kiváltó oka annak, hogy a kormány a Pénzügyminisztérium számára feladatul szabta a nemzeti Információs társadalom stratégia elkészítését (Pénzügyminisztérium, 1996).

Az Információs társadalom fejlesztéséhez kapcsolódóan meg kell említeni, hogy Finnország példája nem volt egyedülálló a 90-es évek közepén. Egyedül az USA kormánya tett már lépéseket ennek érdekében. Mi több, a Bangemann Jelentés, illetve az Európai Tanács "Európa Információs társadalom felé vezető útja" teremtette meg azon legitim intézményi kereteket, amelyek támogatták a finn stratégiaalkotási folyamatot (lásd Európa, 1994 és Európa Utja, 1994).

Az intenzív stratégiaalkotási folyamat eredménye lett az 1994-es, első nemzeti Információs társadalom Stratégia. (lásd Tikas, 1998 és Pénzügyminisztérium, 1996). Eredeti címe a "Soumi tietoyhteiskunnaksi - kansalliset linjaukset", vagyis Finnország az Információs társadalom felé vezető úton - Nemzeti Stratégia. Elfogadására a Pénzügyminisztérium által a következő évben került, és az elkövetkező politikák megalkotásának alapjául szolgált. Az első kormányzati állásfoglalás, vagyis a Kormányzati pozíció-dolgozat, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal készített el a finn Információs társadalom-fejlesztésről, késedelem nélkül kiadásra került. Ezt a kormány 1995. január 18-án fogadta el. A fent említett két dokumentum adta az egyes minisztériumok ez irányú munkáinak alapját. A Közlekedési és Távközlési, illetve az Oktatásügyi Minisztérium már a kezdetektől aktív szerepet játszottak ebben a folyamatban. Ez utóbbi 1995-ben egy hivatalos stratégiát "Oktatás, Képzés és Kutatás az Információs társadalomban - egy nemzeti stratégia", valamint egy kiegészítő dokumentumot "Egy kultúra-orientált Információs társadalom felé" címekkel is elfogadott. (lásd Oktatásügyi Minisztérium, 1995; 1997; finnül OPM 1998a; 1998b; 1998c) Itt kell megemlítenünk a Közlekedési és Távközlési Minisztérium "Nemzeti Információs Hálózat-fejlesztési Program"-ját, a TIVEKE-t, amely egy inkább technológiai orientáltságú stratégiai program. (TIVEKE, 1998) Nem sokkal később a Szociális és Egészségügyi Minisztérium is kidolgozott egy Információs társadalom stratégiát, és számos projektet (lásd STM, 1996). Végül a Pénzügyminisztérium vállalta fel a nemzeti stratégia-alkotás folyamatának központi szerepét (lásd a finn Információs társadalom honlapot, 1997).

Az 1995-ös parlamenti választások számos tekintetben megváltoztatták Finnország politikáját, az Információs társadalom fejlesztésének elősegítése azonban ugyanolyan hangsúlyos maradt, mint korábban. Például, az 1995. április 13-i kormányprogram számos helyen hivatkozik az Információs társadalom-politikára. Az új kormány garantálta, hogy figyelembe veszik az 1995-ös januári pozíció-dolgozatot és, hogy ezen dokumentum akciótervének végrehajtását folytatni fogja. (Pénzügyminisztérium, 1996; részletekért lásd a Kormányprogramot, 1995)

Nem alaptalan az a megállapítás, miszerint a nemzeti stratégiai és politikai irányvonalak nem kerültek széleskörű megvitatásra. A stratégia-alkotási folyamat időbeosztása igen szűkös volt. Az 1994-95-ben az alábbi főbb stratégiai és politikai állásfoglalások és háttéranyagok elkészítésére került sor:

• Finnország az Információs Társadalom felé vezető úton - Nemzeti Stratégia, melyet a Pénzügyminisztérium készített el 1994-ben. Finnül: Suomi tietoyhteiskunnaksi - kansalliset linjaukset. (Tikas, 1996; lásd még a Finn Információs társadalom honlapot és a Pénzügyminisztérium angol nyelvű honlapját, 1996) Ez az első nemzeti Információs társadalom stratégia.
• Kormányzati pozíció-dolgozat, 1995. Januárjából. Finnül: Ahon hallituksen iltakoukannanotto. (Hallituksen…, 1995) A dolgozat az alapelvekre és azon átfogó célokra koncentrál, amelyeket szem előtt kell tartanunk a finn Információs társadalom építése során. Kijelöli továbbá a minisztériumok feladatait a Kormány által felvázolt célok elérése érdekében.
• Kormányprogram. A Paavo Lipponen miniszterelnök vezetésével 1995. április 13-án felállt kormány programja. Finnül: Lipposen hallitusohjelma. (Tietoyhteiskuntateemaa…, 1998 és az 1995-ös kormányprogram). A program számos, a jól funkcionáló Információs társadalom fejlesztését szolgáló célt jelöl meg.

1995 után számos, általános trendet, nemzeti fejlődési irányt és politikát felvázoló jelentés született. A legfontosabb politikai irányvonalak közül a S&T Politikai Tanács, a SITRA kutatási programok és jelentések, és a "Kormányzati Jelentés a Jövő Folyamatairól" című stratégiai dokumentum:

• Finnország: Tudásalapú társadalom, 1995, amelyet a Finn Tudomány- és Technológiai Politikai Tanács (1997) készített el.
• Finnország az ipariból az Információs társadalomba való átmenetben, 1996, amelyet a Finn Kutatási és Fejlesztési Nemzeti Alap, a SITRA készített. Szerkesztője Antti Hautmaki. Finnül: Soumi teollisen ja tietoyhteiskunnan murroksessa. (Hautmaki, 1996)
• Kormányzati Jelentés a Jövő Folyamatairól a Parlament számára. I. Rész: Finnország és a jövő Európája, 1996. Október. II. Rész: Tetszetős és Merész - A felelősség és a know-how Finnországa, 1997. (Finnül: Hallituksen tulevaisuusselonteko eduskunnalle. Osa I: Suomi ja Euroopan tulevaisuus, annettu lokakuussa 1996. Osa II: Reilu ja rohkea - vastuun ja osaamisen Suomi. 1997). (Lásd: VNk 1996a; 1996b; és VN 1997)

Számos intézményes lépés foganatosítására is sor került ezen fejlődés elősegítése érdekében. Az Információs társadalom Nemzeti Bizottság-át az Államtanács 1996. májusában hozta létre, megbízatása három éves időtartamra szólt. A Bizottság elnöke Jouni Backman, az Adminisztrációs Ügyek Minisztere, a titkári feladatokat a Pénzügyminisztérium látja el. Ez a Bizottság olyan feladatokat határozott meg, mint például a közviták segítése és stimulálása, a nemzeti szintű Információs társadalom-projektek figyelemmel kísérése, új kezdeményezések segítése, és a nemzeti és nemzetközi szinteken, az Információs társadalom területén megvalósuló együttműködés támogatása. (VM, 1996) Továbbá létrehozták a Nemzeti Információs társadalom Fórum-át, amely a Bizottságot támogatja. Ez a Fórum 55, a társadalom különböző területein tevékenykedő szakértőből áll, így reprezentálva az Információs társadalom különböző perspektíváit. Négy munkacsoportot alakítottak ki, hogy javaslatokat, ötleteket, állásfoglalásokat nyújtsanak a Bizottság részére. (Tietoyhteiskuntafoorumi, 1998)

Hamarosan szükségessé vált a nemzeti stratégia megújítása, mely fejlesztési folyamat beindítása a Fórum nevéhez fűződik. Ennek következménye lett, hogy 1997-ben a Pénzügyminisztérium megállapodást kötött a Finn Kutatási és Fejlesztési Nemzeti Alappal, a SITRA-val ezen munka elvégzésére. A SITRA feladata lett az új stratégia elkészítése, míg a Bizottság és a Fórum a folyamat felügyeléséért és kommentálásáért felelt. Az új stratégia elkészítése 1998 őszére fejeződött be. (Finn Információs társadalom Honlapja, 1997; a SITRA szerepéről lásd SITRA, 1998)

A folyamat legfőbb célkitűzése a már létező Információs társadalom stratégia megújítása, az Információs társadalom stratégia premisszáival kapcsolatos alapvető tudnivalók megismertetése, a releváns információk összegyűjtése, a közviták támogatása, hangsúlyozva az Információs társadalom szükségességét. Általában ez az agenda sokkal átfogóbb, mint az 1994-es volt (lásd Hautamaki 1997b, 1-2/5). Inkább az állampolgárokra és mindennapi életükre koncentrál. Bár a fejlődés általános aspektusai és makrofolyamatai fontosak maradtak, a mostani fejlesztési folyamat - legalábbis ezt mondják - inkább arra fókuszál, hogy miként felelhet meg az átlagpolgár a mindennapi élet változó kihívásainak. (SITRA, 1997a) Más szavakkal: az 1994-95-ös stratégiaalkotási folyamat főleg a technológiára és a gazdaságra koncentrált, míg a mostanit úgy készítik, hogy a hangsúly az emberekre és a mindennapi életre helyeződjön. (SITRA 1997b) A SITRA (1997a) a fejlesztési folyamatot négy operatív részre osztotta:

1, Az alábbi öt tematikus területen azonosítani kell az új Információs társadalom stratégia prekondícióit:

• Az első nemzeti stratégia értékelése
• Az Információs társadalom nemzetközi szintű fejlődése
• Nemzeti Információs társadalom projektek
• Az Információs társadalommal kapcsolatos nemzetközi viták összefoglalása
• Az Információs társadalommal kapcsolatos nemzeti viták összefoglalása.

2, Háttértanulmányok elkészítése az Információs társadalom stratégia megalkotásával kapcsolatos területeken. A főbb kutatási területek:

• Az Információs- és kommunikációs technológiák szerepe
• A piaci változások
• A fenntartható fejlődés
• A regionális fejlődés.

3, Stratégia-terv elkészítése a szükséges előkészületekre, tanulmányokra és vitákra alapozva. Ez a feladat konkrét eredménye, és négy elemet tartalmaz:

• Koncepcionális és folyamati modell
• "Jövő táblák" és szcenáriók
• Értékek és víziók
• Tennivalók (programok és akció-javaslatok)

Ebben a részben három dokumentum elemzésére kerül sor. A kiválasztás kritériuma ezen dokumentumokkal szemben az, hogy mennyire szolgálnak bizonyítékul az Információs társadalom fejlődésére és a nemzeti Információs társadalom stratégia, illetve politikák tudásbázisára. Az alábbi dokumentumokat vizsgáljuk:

• Suomi tietoyhteiskunnaksi - kansalliset linjaukset. Toinen laajennettu painos, 1996. Finnország az Információs társadalom felé vezető úton - Nemzeti Stratégia. Második, bővített kiadás, 1996. (lásd Tikas 1996; az angol nyelvű változatért lásd Pénzügyminisztérium, 1996) http://www.tieke.fi/tieke/tikas/tikas.htm
• Hautamaki, Antti, toim./ed. (1996) Soumi teollisen ja tietoyhteiskunnan murroksessa. Tietoyhteiskunnan sosiaaliset ja yhteiskunnalliset vaikutukset. Finnország az ipariból az Információs társadalomba való átmenetben. Az Információs társadalom szociális és szocioetikai hatásai. Sitra 154. Helsinki 1996. (lásd Hautamaki 1996) http://www.vn.fi/vn/vm/tyk/sitra154.htm vagy http://www.sitra.fi/tietoyhteiskunta/suomi/st21/sitra154.htm
• Suomalainen tietoyhteiskunta olemme me. Hallituksen tulevaisuusselonteon II osan 'Reilu ja rohkea - vastuun ja osaamisen Suomi' IV paaluvun 'Tulevaisuuden avaimia ja avauksia' 5. Luku, 1997. Mi vagyunk a finn Információs társadalom. Kormányzati jelentés a Jövő folyamatairól a Parlament számára, II. Rész: Tetszetős és Merész - A felelősség és a know-how, IV. Rész: Kulcsok és nyitányok a jövőbe, 5. Csatorna, 1997. (VN 1997) http://www.vn.fi/vn/suomi/selont/tulevaisuus/Tietoyh.htm

A fenti dokumentumok közül az első a nemzeti Információs társadalom stratégia második kiadása, amely feltárja a stratégia alkotási folyamat premisszáit 1994-95-ből. A második dokumentum a finn Információs társadalom stratégiáról és politikákról szól, különös tekintettel az Információs társadalom fejlődésének szociális hatásairól. Ez egy olyan átfogó tanulmány, amely nagymértékben hozzájárult az 1997-98-as stratégiaalkotási folyamathoz. A nemzeti Információs társadalom stratégia új verzióját ugyan helyesebb lenne figyelembe venni a korábbi verzió helyett, nemcsak azért, mert érdekes összevetéseket végezhetnénk, de annak végső verziója csak 1998 őszén jelenik meg. Az elemzés harmadik tárgya a kormány egyik stratégiai dokumentumából vett részlet. Maga a jelentés egészében véve a kormány programjának alapvető kérdéseit tárgyalja. Ebben a kormány az ország jövőjével kapcsolatos vízióit vázolja fel, és a Parlament számára készítették el. Az ötödik fejezet, amelyet itt ismertetek, az Információs társadalom trendjeit, választási lehetőségeit és konzekvenciáit mutatja be a Miniszterelnöki Hivatal által kinevezett irányító csoport és a munkacsoportok nézőpontjából.

A "Finnország az Információs társadalom felé vezető úton" az 1994-es nemzeti Információs stratégiáról készült legfőbb jelentés. Természetesen ennek elkészítését számos dokumentum, memorandum, tanulmány segítette. Például számos memorandum készült abból a célból, hogy sokkal részletesebb képet rajzolhassunk a stratégiaalkotási folyamathoz kapcsolódó témakörökről és tennivalókról. Ezeket alkalmazták ebben a legfőbb jelentésben is. Ezen memorandumok az EU és Finnország Információs társadalom politikáinak olyan témaköreit taglalják, mint például a jólét, a tudás infrastruktúrája, az Információs társadalom állampolgára, az információs iparágak Finnországban, az Információs társadalom jogi aspektusai, az információs ipart szolgáló oktatási és kutatási tevékenységek, az információs technológiák standardizálása, az információs és kommunikációs technológiák fejlődése és hatásai, az információs hálózatok, mint a hálózati gazdaság előmozdítói, a finn Információs társadalom víziók 2010-ben, a vállalkozások elősegítése az információs technológiák segítségével (Tikas, 1994). Ezek mellett elkészült hét kiegészítő jelentés, amelyet szintén beépítettek a jelentésbe abból a célból, hogy az Információs társadalom fejlesztésének és politikáinak vonatkozó témaköreihez minél átfogóbb hátteret biztosítsanak. Ezek foglalkoztak (1) az Információs társadalom stratégiák nemzetközi perspektíváival, (2) az egyes minisztériumok nemzeti stratégiáinak fejlődésével, (3) a finnországi technológiai fejlődés jövőbeni kilátásaival, (4) a finnországi információs technológiák ágazataival, (5) a gazdasági élet szükségleteivel a nemzeti Információs társadalom stratégia szemszögéből, (6) az Információs társadalom polgárával, és végül (7) a nemzeti politikai irányvonalakon alapuló tennivalók további részletezéseivel. (Tikas, 1996) Ez azt jelenti, hogy ugyan a legfőbb jelentésre helyezem a fő hangsúlyt, ennek során azonban az 1994-95-ös stratégiaalkotási folyamat szélesebb körű tudásbázisát kell figyelembe venni. A legfőbb jelentésben ugyanakkor a legfontosabb viták és legitimációs aspektusok megtalálhatóak.

A "Finnország az Információs társadalom felé vezető úton" két részből áll. Az első az 1995-96-os fejlődések és tevékenységek rövid leírása. Továbbá kiértékeli a stratégia premisszáit és érvényességét. Ebben az értelemben a jelentés kiegészítő részének is tekinthető. Talán érdemes megemlíteni, hogy egy évvel később elkészült egy sokkal szisztematikusabb értékelés a jelentésről. (lásd Lilius, 1997). A stratégia szövege a második, bővített kiadás verziója.⁵

A dokumentum végső részében bemutatott értékelés szerint az információs technológiákkal és hálózatokkal kapcsolatos trendek leírása korrekt volt. Az is bizonyítást nyert, hogy az EU Információs társadalom stratégiája, akárcsak más nemzetközileg kezdeményezett stratégia igazolja a finn nemzeti stratégia premisszáit és irányvonalait. Az összefoglaló részben a stratégiát párhuzamba állították az Információs társadalom 1995-ben zajló fejlődésével. Látható, hogy a jövő szempontjából igen fontos az információs iparághoz és vállalkozásokhoz történő hozzájárulás. A dokumentum első része főként a gazdaságra és a technológiára fókuszál, és olyan stratégiát javasol, amely a versenyképesség javításával, a foglalkoztatottság, illetve a stabilitás növelésével megújítja a társadalmat. Röviden, "a globális verseny gazdaságában nincs alternatívája a termelékenység növelésének. Az információs technológia ehhez alapvető szükségességű."

Ez a stratégiaalkotás során felállított egyik legáthatóbb, de 'nem igazán jól megmagyarázott' prioritás.

A TIKAS irányító csoportja által készített dokumentum, vagy az eredeti stratégia második része az alábbi premisszákkal foglalkozik ⁷.

A jelentés a változás szükségességének azonosításával kezdődik. A változás végső soron a megnövekedett gazdasági versenyről és pénzügyi megszorításokról szól, amelyben a legfőbb szereplők a globális játéktéren működő vállalkozások. Ebben a versenygazdaságban az információs technológiának igen fontos szerepe van. A változás másik impulzusa az európai integrációhoz és az intézményi reorganizációhoz kötődik. Finn nézőpontból az EU Információs társadalom stratégiája számos új lehetőséget kínál.

A gazdasági recesszió, a pénzügyi megszorítások és a magas munkanélküliségi mutatók a megnövekedett globális verseny következményei.

Finnország a világgazdaság átmeneti időszakát a változó kondíciók adaptálásával vészelheti át; az alternatíváknak nem sok hely akad.⁸ Ezért a nemzeti Információs társadalom stratégia premisszái és kihívása a Finnország megújításához történő hozzájárulás, hogy mint társadalom képessé váljon az új szituációk kezelésére, és sikerek kovácsolására.⁹

A finn nemzeti stratégia a következő vízión alapul: (a) Finnország fejlett Információs társadalom, amely a hálózaton alapul; és (b) Finnország világklasszis az információs és kommunikációs technológia alkalmazásainak versenyében és az információs ipar területén. A finn Információs társadalom ideája nem irányulhat kizárólag a vezető pozíció megtartására, mivel a fejlett országok már jelentős lépéseket tettek ezirányban. Az Információs társadalom stratégia ezért inkább ezen szint versenytársakkal történő megtartását hangsúlyozza.

1. Finnország sikerét a nyitott világgazdaságban.
2. Segítség a foglalkoztatottság és a vállalkozások prekondícióinak erősítésében.
3. A közszektor szolgáltatás és versenyképesség-fejlesztése költségmegszorításokkal.
4. Stabil társadalomfejlődés.
5. Az egyének lehetőségeinek és a civil társadalom segítése.
6. A tudás alapú civilizált társadalom további fejlesztése.

Ebben a részben a jelentés számos OECD tanulmányra hivatkozik, amelyekben megfogalmazódik az, hogy az új technológiák bevezetésével kapcsolatos megnövekedett termelékenység növeli a foglalkoztatottságot. A legjobb eredmények akkor érhetőek el, amikor a technológiát új termékek és innovációk fejlesztése során hasznosítják.

A stratégiának három alapvető eleme van, amelyek a fentebb említett vízión alapulnak. Ezért, (a) a tudás, az információs technológia és az információs hálózatok kreatív módon történő felhasználására van szükség annak érdekében, hogy Finnország hálózati Információs társadalommá válhasson; (b) az információs technológia és az információs ipar előmozdítása szükséges, amely lehetővé teszi, hogy Finnország előkelő helyen vegyen részt a világversenyben; és (c) ezek csak a szükséges kondíciók biztosításával érhetőek el, pl. a kutatásba, know-how-ba és az információs technológiai infrastrukturába történő beruházással. A stratégia-dokumentumban öt tevékenységi irányvonal fogalmazódik meg: (1) az információs technológia-hálózatok felhasználása az üzleti élet és a közszektor megújításában, (2) az információs ipar, mint a jövő egyik fontos üzletága, (3) versenyképesség és szakértelem az információs és kommunikációs technológia professzionális know-how-jában, (4)

Hozzáférési lehetőségek és alapképzés az információs társadalom szolgáltatások köz által történő használata érdekében, és (5) a finn információs infrastruktúra minden elemének verseny- és szolgáltatásnyújtás-képessé tétele. (Tikas, II.rész; vagy Pénzügymin. 1996, 4/13)

Összefoglalva, az első nemzeti Információs társadalom stratégia az összefüggő változások két aspektusára helyezi a fő hangsúlyt. Először is, a megnövekedett globális verseny erős hatását és az információs technológia fejlődését emeli ki. Másodsorban, olyan értelemben támaszkodik a nemzetközi viszonylatban megalkotott stratégiákra és politikákra, amelyekkel legitimálhatóak a finn nemzeti stratégia és politikák alappremisszái. A szöveg főbb jellemvonásai a determinizmuson és a szükségességen, a külső változó faktorok hangsúlyozásán, a reális alternatívák hiányán, és a változó kondícióknak való megfelelés feltétel nélküli elfogadásának tendenciáján alapuló érvelések.¹⁰ Bár figyelembe kell vennünk, hogy rendelkezésre álltak értékes kiegészítő anyagok, nincs túl sok empirikus bizonyítékunk az Információs társadalom fejlődés átstrukturálódására és dinamizmusára. Ehelyett a stratégia alapját olyan trendek képezik, amelyekből a nemzeti "adaptációs stratégiát" kikövetkeztették.

Az itt tárgyalt újabb dokumentum az 1997-98-as nemzeti stratégiafejlesztés jelenlegi folyamatához kapcsolódik. Ennek a dokumentumnak a címe a "Finnország az ipariból az Információs társadalomba való átmenetben", és jó alapot ad a nemzeti Információs társadalom stratégia revíziója alappremisszáinak megértéséhez. Ugyancsak nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez is csak egyfajta kitekintés az Információs társadalom trendekre és fejlődésekre. Például számos háttértanulmány készült annak érdekében, hogy tovább erősítsék a stratégia megalkotásának tudásalapját. Ebből a célból 1997 óta csak a Sitra mintegy húsz tanulmányt publikált. Ezek a know-howal, adózással, demokráciával, mindennapi élettel, médiával, értékekkel, könyvtárakkal, egyetemekkel, fenntartható fejlődéssel, egészséggel, stb. foglalkoznak, és Finnország szempontjából, illetve szélesebb perspektívából vizsgálják az Információs társadalomfejlődést. A "Finnország az ipariból az Információs társadalomba való átmenetben" megelőzi ezen háttértanulmányokat. Átfogó leírást ad az Információs társadalomfejlődésről, valamint a finn nemzeti stratégiákkal és politikai irányvonalakkal releváns változásokról. Ez végső soron a Sitra által kezdeményezett azon kutatási projekt jelentése, amely célja olyan, az Információs társadalomfejlődés által szült legfontosabb kihívások és témák azonosítása volt, amelyeket a későbbiekben alaposabban meg kell vizsgálni. Egy szakértői csoportot jelöltek ki, hogy elkészítsék a megfelelő háttértanulmányt és a jövő lehetőségeivel kapcsolatos szakértői véleményt. Ezért ez a jelentés számos minisztérium, vállalat, párt és szakértői szervezet véleményét tükröző szakértői állásfoglalásként azonosítható.

Ebben a jelentésben a szakértői csoport által hangsúlyozott két legfontosabb elem a globalizáció és az Információs társadalom voltak. A nemzeti Információs stratégiával az egyoldalú értékbírálatra való hajlam végett állítható párhuzamba: úgy tűnik, "a társadalom megnyitásának" egyetlen extrém, többé-kevésbé neoliberális útja van, és ennek szükségessége megkérdőjelezhetetlen. Ez a normatív hozzáállás a globális gazdaságban zajló versenyképességet hangsúlyozza. A kultúra és az értékek ezt a feltétel nélküli társadalomnyitást és a külső kényszernek történő alkalmazkodást támogatják. Úgy tűnik, mintha a jelentés bizonyos igen általános megatrend-típusú premisszákat tartalmazna, amelyekből levezették az élet különböző területein szükséges változtatást. Például a jelentésben bemutatott táblázatok, modellek és sémák többsége megatrendeken alapuló ideális sablon. Nem nyújtanak fejlődési mechanizmus, illetve társadalmi életfolyamat analíziseket, csupán különböző "fontos" források, pl. nemzeti és nemzetközi irodalmak és közpolitikai dokumentumok széles körben megvitatott hagyományos leírásait és megállapításait.

A mi szempontunkból ezen publikáció legfontosabb fejezete a második, amely "Az Információs társadalom hatásainak elemzése" címet viseli. Ahelyett, hogy kizárólag az információs és kommunikációs technológiákra fókuszálna, a szakértői csoport a folyamatok szélesebb megértésének szükségességét hangsúlyozza, mint például a gazdasági globalizációt, a fenntartható fejlődés aspektusait, így a természet tűréshatásait és az erőforrások korlátait. A legbefolyásolóbb és legáthatóbb trendek a globalizációval és a technológiával kapcsolatosak. Hogy megfeleljen ezen kihívásoknak, Finnországnak fejlesztenie kell nemzetközi versenyképességét és biztosítania kell társadalmi kohézióját. Ez azonban számos strukturális reformot és reorganizációt követel.¹¹ (lásd Hautamaki, 1996;cf. Hautamaki, 1997a)

A "Kormányzati jelentés a Jövő folyamatairól" stratégiai dokumentum Finnország jövőbeli kilátásairól. A jelentés második része, amely a "Tetszetős és Merész" címet viseli, a Kormány politikai irányvonalairól, a fenntartható gazdasági növekedésről és az emberi erőforrásokba történő beruházások középpontba állításáról szól. Az első részben a jövő kilátásaival kapcsolatos kormánypolitika központi kérdései találhatók. A következő három részben a politikai irányvonalak magyarázatául szolgáló elemzések és egyéb anyagok szerepelnek. Ezek közül az utolsót, a "a jövő kulcsai és nyitányai"-t itt most bővebben elemezzük. Az alapvető politikai témákra összpontosít és felveti a legkritikusabb választások hatásait. Hat fejezetet tartalmaz és olyan témákkal foglalkozik, mint az értékek, bizonytalanság, munka és életvitel, Információs társadalom és jólét. Minket leginkább az ötödik, a "Mi vagyunk a finn Információs társadalom" című érdekel. (VN 1997, 2/2)

A "Mi vagyunk a finn Információs társadalom" 18 oldalból áll. A bevezető kiindulópontja azon felismerés, miszerint Finnország igen gyorsan válik a világ egyik vezető Információs társadalmává. Ezután a szöveg az Információs társadalom interpretálásaival, paradoxonjaival és kockázataival foglalkozik. Lehetőséget ad továbbá a finn Információs társadalom nemzetközi viszonylatban történő összehasonlítására. Az ezt követő témák a gazdasági fejlődéssel foglalkoznak, közöttük olyanok, mint például a tudásintenzív növekedés prekondíciói, a komparatív előnyök koncepciója, ipari és technológia politika, és végül, a szakértelem és az új termékstruktúrák központjai. Az érvelés a következőképpen fogalmazódik meg. A differenciálódás, a specializáció és a munkamegosztás egyre növekszik a globális gazdaságban, de ez a specializáció mindenek előtt a termelés és a verseny önmeghatározó faktorai. Ezeket mind a vállalatok, mind az ipari és technológia politika támogatja. Az utóbbi a termelés specializált és fejlett faktorát hozza létre és megfelelő kondíciók biztosításával befolyásolja a nemzetközileg versenyképes nagyvállalatok lokalizálási faktorait.¹²

Egy szöveg másik központi témája a szervezésen, oktatáson és a tanuláson van. A fő koncepciót a tanuló szervezetek és a know-how alapos elsajátításának alapstratégiái képezik. Egy újabb kihívásként jelentkezik, hogy miként adjuk át a tapasztalatokat, látens know-how-t vagy tudást azok számára, akiknek az Információs társadalomban valóban szükségük van rá.

• A tudásintenzív növekedés támogatása.
• Az oktatásba és kutatásba történő befektetésekhez való visszatérés.
• Új kombinációk, mint például a jóléti csoport.
• A know-how magas szintű kezelése és a know-how lánc megteremtése.
• Életen át tartó tanulás; nagyobb hangsúllyal az interakciókra és a társadalmi képzésre.
• A közszektor, mint a tudáslogisztika koordinátora.

Összefoglalva, a "Mi vagyunk a finn Információs társadalom" "Kormányzati jelentés a Jövő folyamatairól" részének ötödik fejezete nem szolgál bizonyítékul a szövegben megfogalmazott igényekre. Eredetileg az lett volna az elvárás, hogy anyagokat, elemzéseket tartalmazzon, amelyek a politikai irányvonalakat magyarázzák, de itt is csupán homályos leírásokat találunk, eltekintve néhány, a gazdasági fejlődés premisszáival kapcsolatos vitaanyagtól. Ha ilyen dokumentumoktól várnánk el azt, hogy tudáshátteret nyújtson a kormány politikai irányvonalaihoz, akkor az igencsak ingatag talajon állna. A szöveg nem ad magyarázatokat, elemzéseket vagy érveléseket, ahogy azt elvárhattuk volna.

A fentiekben bemutatott három dokumentum azt a benyomást kelti, hogy a finn Információs társadalom stratégia és politika kialakítása során csupán néhány jövőbeli irányvonalra és megatrendre támaszkodtunk. Bár számos jelentés és tanulmány készült annak érdekében, hogy tudáshátteret nyújtson az Információs társadalom trendek és fejlődések egyes társadalmi területein, az átfogó képet azonban nem változtatják meg. A fenti és más egyéb releváns dokumentumok alapján úgy tűnik, mintha a finn stratégia megalkotása a fejlett társadalmak köréből történő kirekesztődéstől és a globális versenynek való nem megfelelés szülte félelmen alapulna. A stratégiai és politikai irányvonalak főleg az alábbi forrásokból erednek:

• Nemzetközi irodalmak és viták,
• Intézményi tevékenységek, politikai állásfoglalások és akciók az EU, az USA és néhány egyéb technológiailag fejlett ország, globális szervezet részéről, valamint
• Széles körben használt és elfogadott Információs társadalom, globalizációs és átstrukturálási elméletek.

Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a nemzeti stratégia számos pozitív eredményt hozott, mint ahogy Lilius (1997) is leírja ezeket jelentésében. A releváns stratégia dokumentumokra alapozva levonható az a konklúzió, hogy nyilvánvaló felületességük ellenére a globális, európai és nemzeti fejlesztések átfogóak és szisztematikusak.

Az Információs társadalom stratégia elkészítésének folyamatának egyik kritikája, hogy a regionális és lokális szintű részvétel nem volt megfelelő. Ez igaz lehet, de ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy ezen szinteknek a fejlesztési tevékenységek és az Információs társadalom politikák végrehajtása során van fontos szerepük. (Lilius, 1997) Ez, mondhatni a finn Információs társadalomfejlesztés jellemvonása.

A Nyugat Finnország-i Szövetség (WFA) öt regionális tanács stratégiai, kooperatív szövetsége. Ezek: Közép Finnország, Ostrobothnia, Dél Ostrobothnia, Satakunta és a Tamperei Régió.¹³ Ezen területen, amely mintegy kétszerese Belgium területének, 1.3 millió ember él. A térség egyik erőssége az információs technológia know-how, így ebben az értelemben természetesnek tűnik, hogy ez a regionális együttműködés az Információs társadalomfejlesztés területén jött létre. A kérdéses projekt a "Projekt a Regionális Alkalmazásokért a Demokratikus Információs Társadalom Fejlesztése érdekében" nevet (rövidítve: PARADDIS) viseli, és célja a regionális Információs társadalom stratégia és akcióterv megalkotása, és végrehajtása a kérdéses régióban. Ez egyike a 22 RISI (Regionális Információs Társadalom Kezdeményezés) projekteknek, amelyet részben az Európai Bizottság finanszíroz. (PARADDIS 1997 és Kangaspeska 1997)

A stratégiadokumentum címe a Nyugat Finnország-i Szövetség Információs Társadalom Stratégiája, és nyolc fejezetből áll. A bevezető fejezet a regionális stratégia fejlesztés premisszáit hangsúlyozza, köztük a társadalmi változást, az Információs társadalom koncepcióját, az EU és Finnország Információs társadalom stratégiáit, és végül, a WFA regionális politikai irányvonalait és a PARADDIS projekt bevezetőjét. A második fejezet a WFA területén zajló fejlődés jelenlegi állapotáról, az ezt követő fejezet pedig ezen terület SWOT elemzéséről szól. A további fejezetek a siker prekondícióiról, a célokról, akciókról, kockázat-elemzésről szól. (lásd WFA 1998)

A stratégia 'regionális' aspektusa szempontjából különös figyelmet kell fordítanunk magának a régió kondícióinak és kilátásainak. Ebben az esetben a stratégia áttekintést nyújt a régió, az infrastruktúra, az Információs társadalom területén zajló kutatás és oktatás, az üzleti tevékenység, az Információs társadalom projektek és alkalmazási projektek általános profiljáról. A régió stratégiai pozíciójának leírása megtalálható a harmadik fejezet SWOT analízisében is. (WFA 1998)

El kell ismernünk azonban, hogy az Információs társadalomfejlesztés széleskörű leírása elmaradt. Emiatt azok más könyvekben, illetve dokumentumokban találhatóak meg. Még egy igen fontos elem hiányzik a dokumentumból, ez pedig a fejlődés most kialakulóban lévő információs módjának régió-specifikus dinamizmus-elemzése. Ez a dokumentum nem tartalmaz túl sok vitát, ezért a WFA erre az Információs társadalom stratégiára támaszkodhatna; milyen fejlődési faktorok bizonyítják az Információs társadalomfejlődést; milyenek azok a folyamatok, amelyekben az emberi tőkébe vagy az információs iparba történő beruházások az elvárt pozitív hatásokat hozzák; stb. Ebben a tekintetben a WFA Információs társadalom stratégiájának sok közös vonása van a nemzeti Információs társadalom stratégiával. Röviden szólva, egy 'karosszék stratégia dolgozat' lenyomatát adja.

Tampere néhány éven át aktív szerepet játszott az Információs társadalom építésében. Az átfogó Információs társadalom stratégia dokumentumok még mindig ritkák a finn helyi önkormányzatok körében, így ez a dokumentum a város irányításának olyan erőfeszítéseként értelmezhető, amellyel az információs szupersztráda élére kerüléssel megpróbálja kihasználni az adódó előnyöket. A stratégiakészítési folyamatot 1996 januárjában indították el. A stratégia végső verzióját egy szemináriumon alkották meg, amelyet 1996. Május 23-án szerveztek, a dokumentum elfogadására a Városi Tanács által pedig 1997. Március 12-én került sor. A folyamat és a megalkotott dokumentum szorosan kapcsolódik a tamperei gazdasági régió fejlesztési tervéhez, valamint a Tamperei Régió Regionális Tanácsának stratégiaalkotási folyamatához.

Az alapötlet Tampere számára a finnországi vezető ipari város pozíciójának visszaszerzése, de a fejlesztést a város információs központtá történő fejlesztésének szem előtt tartásával kell végezni. A stratégia dokumentum két fő részre tagozódik, az első a finnországi és a tamperei városfejlesztéssel kapcsolatos elsődleges változókkal, a második pedig a város politikájának kulcsfontosságú területeivel foglalkozik. Érdeklődési körömnek megfelelően a dokumentum Információs társadalommal kapcsolatos aspektusaira koncentrálok, és a stratégia, valamint a várospolitika premisszáival, mintsem kulcsterületeivel és akció-irányvonalaival foglalkozom.

A dokumentum első része demográfiai trendekkel, a tevékenységek irányait meghatározó nemzeti politikai irányvonalakkal, az ipari struktúrákban és a foglalkoztatottságban bekövetkező változásokkal, információs társadalom témákkal és a gazdasági fejlődéssel foglalkozik. Mivel az egész dokumentum igen rövid, mintegy harminc oldalas, a leírások és viták tömören kerültek kifejtésre. Például az Információs társadalom, mint változó faktor egy oldalon szerepel. Ebben megállapítják, hogy az ipari társadalom relatíve gyorsan változik át információs társadalommá, így a tudás, a know-how és az emberi tőke a társadalom központi forrásaivá válnak. Ez a megállapítás, ezen fejlődés jellemzőivel kapcsolatos leírásokkal együtt adják az Információs társadalom politika tudás bázisát. (Tampereen tulevaisuus 1997)

• Tampere fenntartja jellemző szolgáltatásait és ipari szerkezetét.
• Tampere az információs társadalom központjává válik.
• A városi struktúra kialakításakor a nagy sűrűségű politikát tekintik irányadónak.
• Az alapszolgáltatások stabil struktúráját megőrzik.
• Tampere a nemzeti és nemzetközi projektek kedvelt partnere lesz.

A második politikai irányvonalnak mondhatni prioritása van. A szöveg az információ használatára és a tartalomiparra fókuszál. Amíg az iparpolitikának az a feladata, hogy fenntartsa a város vezető ipari pozícióját, hangsúlyt kap a vezető információs város pozíciójának megszerzése is. Ez, az Információs társadalom központjának szerepével foglalkozó fejezet tematikusan a stratégiai tervezésről és együttműködésről, a városon belüli Információs társadalomfejlődés kulturális hatásairól, oktatásról és szakértelemről, városi és civil tevékenységekről szól. A vita érdekesebb pontjai (a) a fejlődés jelenlegi állapotának, az ipariból az Információs társadalomba történő megkérdőjelezhetetlen és nem specifikus átalakulásként való értelmezése, (b) erős igény a konszenzusra, közös értékekre és helyi partnerségre, illetve (c) a kultúra és a helyi kulturális identitás főként, mint a gazdasági fejlődés előfeltételeként való kezelése.

A stratégiai dokumentum ezen két fejezetét Eriksson és Lehtimaki vizsgálta meg alaposabban. Szakértői elemzésükben kifejtették, hogy a szöveg retorikája hasonlít a közirányítási, adminisztratív és stratégiai szövegek által használt domináns retorikához. Vitatják, hogy az "Információs társadalom" (Tietoyhteiskunta) és a "Tampere Információs társadalom központtá történő átalakítása", vagyis a dokumentum két fejezete három retorikai irányon alapulna: fejlődési optimizmus, fentről-lefelé irányuló konszenzus és együttműködés, illetve a szükségesség. A szöveget meggyőzőnek és determinisztikus, de a dinamikus és forradalmi változást irányába vivő optimista vitákkal telítettnek találták. A változás ilyes fajta retorikája egydimenziójú. Mi több, a hálózati metafora és a partnerség ötlete ellentmondást nem tűrő és determinisztikus, nem is beszélve arról, hogy a vezető szerepet a város, az alárendelt szerepeket viszont más ügynökségek kapják. (Eriksson & Lehtimaki, 19-23)

Az alternatívák és a választási lehetőség hiánya nemcsak erre, de a többi Információs társadalom stratégiai dokumentumra és politikai állásfoglalásra is igaz. Ebben az esetben a szöveg például "nem kérdőjelezi meg az alaptémákat (pl. a változást, annak irányát, igényét, a technológia szerepét és a tudás koncepcióját), amelyeket rendkívül relevánsnak minősít". Továbbá a használt retorika nem ösztönöz dialógusra vagy párbeszédre. Eriksson és Lehtimaki (1998, 28-29) olyan messzire megy, hogy kimondja, hogy a szöveg auto-kommunikatív, azaz Tampere monológja önmagához, és közönsége a hatalom.

Az Információs társadalom projektek az Információs társadalomfejlesztés konkrét példái. Az 1997-es finn Információs társadalom projektekről készült jelentésében Lilius 450 olyan projektet azonosított, amely ezen kategóriába tartozik. Ha azonban az egyes iskolák, könyvtárak kezdeményezéseit is számításba vesszük, ez a szám máris sokkal nagyobb. Továbbá ebben a számban a nem kormányzati szervek projektjei sem szerepelnek. Ezen projektekbe szervezetek százai és mintegy 1500-2000 ember van bevonva. (Lilius 1998, 10)

A legfontosabb beruházók az Oktatási Minisztérium, a TEKES néven ismert Technológia Fejlesztési Központ, a finn Akadémia, helyi és regionális szervezetek és az Európai Unió. Az áttekintő képet az alábbi táblázat szemlélteti.

1. Táblázat: A finn Információs társadalom projektek áttekintése. (Lilius 1998, 11)

Nem szükséges ezen programok és projektek részletezése (további információért lásd Lilius 1998; Nevalainen 1997; LOCREGIS 1998; és ESIS 1997). Fontos viszont Lilius (1998, 37) azon megfigyelése, miszerint számos Információs társadalom projektben nehezen teljesíthetőek a kitűzött célok. Ez főleg a projektek kisméretűségének és azon tendenciának köszönhető, mely szerint a forrásokat több célra és altémára darabolják fel. Másik probléma, hogy számos projektben a célok igen absztraktul kerülnek meghatározásra.

Lilius (1998, 63-64) néhány igen érdekes következtetést von le jelentésében. Ezek:

• Az Információs társadalom projektek relatíve egyenletesen kerületek elosztásra.
• A regionális versenyképesség fejlesztése a siker prekondíciójává válik, így a regionális Információs társadalom stratégiák és fejlesztési programok száma növekedni fog.
• Az Információs társadalom projektek tipikus céljai igen széleskörűek, diverzek és absztraktak.
• A legtöbb projekt ideája a létező technológia alkalmazása, következésképpen korlátozott az innovatív projektek száma.
• Az Információs társadalom projektek nagy része nincs közvetlen kapcsolatban a nemzeti vagy regionális Információs társadalom stratégiákkal.
• Az EU finanszírozásnak jelentős szerep jut a helyi és regionális projektekben.

Bár nincs közvetlen kapcsolat a politikák, stratégiák és az Információs társadalom projektek között, a tervezett fejlesztési politika egyre növekvő szerepe valószínűleg minden intézményi szinten növelni fogja az Információs társadalom politikán alapuló projektek számát. Ez nem mindig előnyös, ha innovációkat és új ideákat keresünk, de ugyanakkor a stratégiákon és politikákon alapuló fejlesztési projektek így teljesíthetik céljaikat és használhatják fel hatékonyan korlátozott erőforrásaikat. (Lilius 1998, 65)

A nemzeti Információs társadalom stratégiát úgy értékelték, hogy annak igen pozitív hatása van a nemzeti fejlődésre. Nincs kétségünk afelől sem, hogy a folyamatba bevont kulcsszereplők pozitív attitűddel álltak hozzá a stratégiához. Legnyilvánvalóbb előnyeit az alábbiakban láthatjuk. A nemzeti Információs társadalom stratégia

• A főbb Információs társadalom fejlesztések katalizátora volt
• Különböző stratégiák, politikák és projektek ernyője volt
• Számos projektet és tervet gyűjtött egybe
• Számos pozitív közvetett hatása volt
• Növelte az Információs társadalom témákkal kapcsolatos tudatosságot
• Növelte az állami hivatalnokok és a szakértők hozzáértését
• Erősítette a Kormány elkötelezettségét. (Lilius 1997)

A stratégiaalkotási folyamat értékek és célok vitája volt (Tikas 1996, II.rész, 3/8). Bár alternatív értékekkel nem találkozunk az Információs társadalom stratégia dokumentumban, bár ez jellemző a többi fontos stratégia dokumentumra, vagy háttértanulmányra is.

A finn stratégia többet foglalkozik a 'globális kihívásokkal', mint a 'lokális innovációkkal'. (Tikas 1996, II.rész, 5/8) Ebben az értelemben ez egy sokkal inkább adaptív és reaktív, mintsem proaktív, kreatív vagy innovatív stratégia.

Visszatérve a kezdeti kérdéshez, milyen bizonyítékon alapulnak a nemzeti, regionális és lokális szinteken kifejlesztett politikai programok? A legtöbb stratégia dokumentum a fentebb is említett külső faktorok hangsúlyozásával nyit. Ez két különböző premisszához kapcsolódik. Egyrészről a fejlett európai társadalmak köréből történő kirekesztődéstől való félelem, másrészről a Finnország bizonyos Információs társadalomfejlesztési területeken (telekommunikáció, mobil telefonok, számítógépes infrastruktúra, fejlesztési tevékenységek, stb.) élvezett előnyének nemzetközi elismertsége növelte az Információs társadalom-elhivatottságot. Azt azonban vitatom, hogy ebben a folyamatban minden esetben figyelembe vették volna a fejlesztési tevékenységek premisszáit. Ez pedig befolyással van a különböző szintek és szektorok tevékenységére.

Az is kérdés volt, hogy létezik-e koherens 'teória' a 'retorikák' mögött. A teória, legalábbis ahogy én látom, az Információs társadalom folyamatokról, mechnanizmusokról, struktúrákról és tendenciákról analitikus képet ad. Például Manuel Castellsről azt mondanám (1989; 1996; 1997; 1998), hogy koherens Információs társadalomteóriát, értsd makroteóriát fejlesztett ki, amely minden intézményi szinten releváns a stratégiaalkotási folyamathoz. Nem azt akarom mondani, hogy az Információs társadalom stratégia és politika dokumentumoknak nincs empirikus tudásuk, vagy leírásuk a főbb trendekről, de az igaz, hogy az elemzés nem elég mély ahhoz, hogy mindig megfelelő tudásalapul szolgáljon a nemzeti, regionális és lokális szintek politikái számára. Jari Aro az Információs társadalom viták és dokumentumok retorikájának elemzésekor arra figyelmeztet, hogy ezek nem válaszolják meg a "miért" és a "hogyan "¹⁴ kérdéseket. Nyilvánvaló, hogy a domináns retorika dominál az Információs társadalompolitikákban és folyamatokban.

Azt javasolnám, hogy két fajta tudásnak kellene nagyobb szerepet tulajdonítani a háttértanulmányok megalkotása során, annak érdekében, hogy megbizonyosodhassunk afelől, bizonyos stratégiai és politikai irányvonalak megalapozottak. Egy másik, hosszabb kifejtést igénylő elem az értékítélet lehetne, de természetesen most ezzel nem kívánok foglalkozni. A két kérdéses elemzés-komponens az alábbiak:

1. A társadalmi élet és a fejlődés módozatában bekövetkező változások realista elemzésein alapuló makro szintű folyamatok, struktúrák, mechanizmusok és tendenciák analitikai tudása és evidenciája.
2. A globális tendenciák teoretikai makroelemzések által összefogott és a megfelelő történelmi és empirikus bizonyítékok által informált gazdasági, technológiai, politikai és szociális társadalompéldák releváns makroszintű folyamatok analitikus tudása és bizonyítékai.

Összefoglalva, a finn Információs társadalom stratégiák és politikák premisszáit globális trendek és fejlődések jelentik. Nemzetközi irodalmak és viták, az EU intézményi kerete és az USA, illetve más országok stratégiai akciói, a finnországi megfigyelések és fejlődések jelentik azon forrásokat, amelyek a stratégiák és politikák tudásalapját képezik. Az Információs társadalom eufória köztük néhány politikussal, menedzserrel, és információs, kommunikációs technológia elkötelezettel nem megnyugtató az Információs társadalom politikák számára. A tudásalap megteremtése érdekében két dologra van szükség. Először is az értékítéletet össze kell kapcsolni az új technológiákkal. Másodsorban, meg kell értenünk a társadalmi valóság folyamatát, mechanizmusát, struktúráját és tendenciáit annak érdekében, hogy racionális és megalapozott döntéseket hozhassunk.¹⁵

Az 1994-95-ös stratégiaalkotási folyamat viszonylag zárt volt, az 1997-98-as pedig már nyílt. Ez utóbbi esetében például az összes releváns információ a weben is megtalálható volt. Az elmúlt két évben az Információs társadalom témákat széles körben, például közfórumokon vitatták meg. Ugyanakkor viszont azt is meg kell említenünk, hogy az állampolgár számára minimális lehetőség kínálkozott a folyamat, a premisszák, vagy a politikai irányvonalak megalkotásának befolyásolásában.

Finn Akadémia (1995) A finn Akadémia Információ Kutatási Programja. A finn Akadémiai Tanács által elfogadva 1995. Dec. 12. [Tiedon tutkimusohjelma]. http://www. aka.fi/fin/infor.htm

AdmiNet (1998). AdmiNet - A francia "Autoroutes de 1'Information". Utolsó frissítés: 1998. Máj. 17. http://www.ensmp.fr/industrie/autoroutes.html

Anttiroiko, Ari-Veikko (1996) Tanuló Gazdaság. Esszé a globalizációról és a tanuló gazdaságról, mint a helyi önkormányzatok előtt álló kihívás. Tampere: Tamperei Egyetem. Helyi önkormányzati tanulmányok tanszéke. Jelentésszériák 34/1996.

Anttiroiko, Ari-Veikko (1997) Telematikák a finn közadminisztrációban. Europai RISI konferencia 1997, Lübeck, Schleswig-Holstein. Conferencia anyag, 1997. Nov. 17. Összefoglaló a weben.
http://www.uta.fi/~kuaran/risi.html

Anttiroiko, Ari-Veikko (1998a) A gazdasági növekedés és a társadalmi jólét magjainak elültetése. A koreai és finn helyi és regionális önkormányzatok az Információs Kor kihívásával szemben 1998.ápr. 17.
http://www.uta.fi/~kuaran/korea.html

Anttiroiko, Ari-Veikko (1998b) A változás szelei. A helyi önkormányzatok átstrukturálása Japánban és Finnországban. Bemutató a 'Városok a globalizáció korában' című nemzetközi szemináriumra a Tamperei Egyetemen 1998. Máj. 28-29.
http://www.uta.fi/~kuaran/japan.html

Aro, Jari (1997) Miten tietoyhteiskunnasta puhutaan? [Hogy beszélnek az Információs Társadalomról?]. Esitelm~ Sosiologip~ivilh .1997.03.27.
http://www.uta.fi/~ssjaar/sesitelm.htm
A finn regionális és lokális hivatalainak szövetsége (1998) A finn regionális és lokális hivatalainak világa. Helsinki: A finn regionális és lokális hivatalainak szövetsége, 1998. (A Szövetség 1997)

Castells, Manuel (1989) Az Információs Város. Információs technológia, Gazdasági átstrukturalizálás, és a Városi-Regionális folyamat. Oxford: Blackwell.

Castells, Manuel (1996) Az Információs Kor. Gazdaság, társadalom és kultura. I. Rész: A hálózati társadalom felemelkedése. Oxford: Blackwell.

Castells, Manuel (1997). Az Információs Kor. Gazdaság, társadalom és kultura. II. Rész: Az Identitás Hatalma. Oxford: Blackwell.

Castells, Manuel (1998) Az Információs Kor. Gazdaság, társadalom és kultura. III. Rész: A Millenium vége. Oxford: Blackwell.

Tampere városa (1997) A jövő kulcsa az Információ . Tampere várospolitikája a 21. századra. Tampere város stratégiai programja a Tamperei Városi Tanács által bemutatva, 1997 márc 12-én. Angol összefoglaló.
http://vwvw.tampere.fi/tiedotus/strengl.htm

Eriksson, P~ivi & Lehtim~lci, Hanna (1998) Miként befolyásol bennünket a stratégia? Tanulmány a város stratégiájában lévő információs technológia felépítéséről. Tamperei Egyetem. Üzleti Adminisztráció kara. A3 szériák: 29. Dolgozat. Tampere 1998.

Európai Tanulmány az Információs Társadalomról. (ESIS (1997)). ISPO. C 1997. Által vezetett projekt http://www.ispo.cec.be/esis/

Európa és a globális információs társadalom: Javaslatok az Európai Tanácsnak. ISPO. Brüsszel, 1994. Máj. 26. Vagyis a Bangemann jelentés. (Európa 1994) http://www.ispo.cec.be/infosoc/backg/bangeman.html

Európa útja az Információs társadalomba. Akcióterv. ISPO. COM(94) 347 végső. Brüsszel, 1994.07.19 (Európa Útja 1994)
http://www.ispo.cec.be/infosoc/backg/action.html

Finn Információs társadalom honlap (1997). A Pénzügyminisztérium Adminisztratív Fejlesztési Főosztálya. Frissítve 1997. 09.27.
http://www.vn.fi/vn/vm/tyk/english.htm

Kormányprogram (1995). Paavo Lipponen miniszterelnök 1995.április 13-án felállt kormányának programja.
http://www.vn.fi/vn/english/vnl4e.htm

Hallituksen iltakoulun periaatekannanotto toimenpiteist~ suomalaisen tietoyhteiskunnan kehitt~miseksi. 18.1.1995. [Kormányzati pozíció dolgozat]. (Hallituksen ... 1995) http://www.vn.fi/vn/vm/tyk/aho.htm

Hautam~ki, Antti, toim./ed. (1996) Suomi teollisen ja tietoyhteiskunnan murroksessa. Tietoyhteiskunnan sosiaaliset ja yhteiskunnalliset vaikutukset. SITRA 154. Helsinki 1996. [Finnország az ipariból az Információs társadalomba való átmenetben. Az Információs társadalom társadalmi hatásai]. A weben:
http://www.vn.fi/vn/vm/tyk/sitra154.htm vagy
http://www. sitra.fi/tietoyhteiskunta/suomi/st21/sitra 154.htm

Hautam~lci, Antti (1997b) Strategia p~ivitet~~n Sitran johdolla. Kansalaiset mukaan. Tietoyhteiskuntafoorumi 2/1997. [A stratégia fejlesztése a Sitra felelősségi körében. Az állampolgárok bevonására van szükség. Információs társadalom Fórum 2/1997]. http://www.nettiradio.fi/foorumi/sisalto/297/kansalaisetmukaan.html

Heaton, Lorna (1998) Az Információs társadalom Japánban: egy idea evolúciója. Dolgozat az ISSC számára a montreáli Nemzetközi Szociológiai Szövetség konferencia 1998 júliusában.

IITF (1997). Az elnök Információs Infrastructúra Különítménye. USA. Utolsó frissítés: 97.01.17.
http://www.iitf.nist.gov/

ISPO (1998). Az EK Informatiós társadalom projekt irodája. EU. Konzultálva 1998. júniusában
http://www.ispo.cec.be/

Kangaspeska, Anita (1997) L~nsi-Suomi tietoyhteiskunnaksi. L~nsi-Suomen allianssin PARADDIS hankkeen seuranta- ja arviointitutkimuksen 1. v~liraportti. Tampereen yliopiston tietoyhteiskunnan tutkimuskeskuksen työraportteja 1/1997. Tampereen yliopisto. [Nyugat Finnország az Információs társadalom felé. Információs társadalom kutató központ, INSOCJ. Néhány információ a weben.
http://www.info.uta.fi/winsoc/projekti/project4.htm

Kasvio, Antti (1997) Finnország útja az Információs társadalomba. Dolgozat az Információs társadalom munkacsoport számára, Helsinki 1997. 03. 20-21

Lilius, Reijo (1997) Suomi tietoyhteiskunnaksi - kansallisten linjausten arviointi. [Finnország az Információs társadalom felé vezető úton - a nemzeti stratégia kidolgozása]. Sitra 159. Helsinki 1997. A weben:
http://www.sitra.fi/tietoyhteiskunta/suomi/st21/sitra159.htm

LOCREGIS (1998). Lokális és Regionális Információs Társadalom. European Uniós projekt a DG XVI. Igazgatósága felügyeletével. Utolsó frissítés 1998.02.25. http://www.kuntalütto.fi/locregis/

Oktatási Minisztérium (1995) Oktatás, képzés és kutatás az Információs társadalomban - nemzeti stratégia. Oktatási Minisztérium, Helsinki 1995.
http://www.minedu.fi/infostrategy.html

Oktatási Minisztérium (1997) Az Oktatási Minisztérium Információs Stratégiái és azok végrehajtása. Alapját " Az Oktatási Minisztérium Információs Stratégiái: egy közbenső jelentés" képezi. Oktatási Minisztérium munkacsoport Memoranduma 26:1997. Helsinki, 1997. http://www.minedu.fi/eopm/strategi/alku.html

Pénzügyminisztérium (1996) Finnország útja az Információs társadalomba - Nemzeti stratégia és végrehajtása. TIKAS. Pénzügyminisztérium, 1996.
http://www.tieke.fi/tieke/tikas/indexeng.htm
MITI (1994) Program a fejlett Információs Infrastruktúráért. Nemzetközi kereskedelem és Ipari Minisztérium, Japán, 1994. május
http://www.glocom.ac.jp/NEWS/MITI-doc.html

Nevalainen, Risto (1997) Saarekkeista verkostoksi. Tietoyhteiskunta eröissö maissa. Tietoteknükan kehittömiskeskus TIEKE ry. Tietoyhteiskunta 1/97, Valtiovarainministeriö, Helsinki 1997. [Enklávéktól to a hálózatig. Pénzügyminisztérium].
http://www.tieke.fi/tieke/tikas/osarap1u. htm

OPM (1998a) Koulutuksen ja tutkimuksen tietostrategia. Opetusministeriö. [Tudásstratégia az oktatásért és kutatásért. Oktatási Minisztérium]. 1998. Júniusi konzultáció http://www.minedu.fi/tietostrategia.html

OPM (1998b) Kulttuurinen tietoyhteiskunta. Strategiset perusteet ja löhtökohdat opetusministeriön toimintaohjelmalle vuosiksi 1997 - 2000. [Kulturális Információs társadalom. Oktatási Minisztérium]. 1998. Júniusi konzultáció
http://www.minedu.fi/kulttuurinen tietoyhteiskunta/sisus.htm

OPM (1998c) Suomi tietoyhteiskunnaksi -ohjelma. Opetusministeriö. Opetusministeriön toimenpiteet vuonna 1996. Helsinki 22.11.1998. [Finnország az Információs társadalom felé vezető úton - az Oktatási Minisztérium programja].
http://www.minedu.fi/tietostrategia/Tp1996_ToC.html

PARADDIS (1997) A PARADDIS bemutatása és a Nyugat Finnországi Szövetség. Nyugat Finnországi Szövetség. Frissítve 1997.05.05-én
http://www. dmi.tut.fi/paraddis/e_index. htm.

Raivola, Reijo & Vuorensyrjá, Matti (1998) Osaaminen tietoyhteiskunnassa. SITRA 180. Helsinki 1998. [Know-how az Információs társadalomban]. A weben.
http://www. sitra. fi/tietoyhteiskunta/suomi/st21/sitra 180. htm

Finn Tudomány és Technológia Politikai Tanács (1997): Tudás alapú társadalom. Helsinki 1996. Helsinki: EDITA, 1997.

Sitra (1997a) Tietoyhteiskuntaprosessin työohjelma 1997-1998. SITRA 24.9.1997. [Munkaprogram az Információs társadalom folyamatért].
http://www.vn.fi/vn/vm/suomi/muuta/tyk/s001.htm

Sitra (1997b) A finn nemzeti Információs társadalom stratégia áttekintése az emberekre és életükre koncentrál. SITRA 1997. Szeptember 17.
http://www.vn.fi/vn/vm/tyk/eng0l.htm

Sitra (1998a). Sitra háttere. Konzultálva 1998. június. http://www.sitra.fi/english/yleista/index.htm

Sitra (1998b) Suomalainen tietoyhteiskunta. Strategian uudistaminen. [Finn Információs társadalom. A stratégia fejlesztése. Honlap.] SITRA. Consulted in 1998. http://www.sitra.fi/tietoyhteiskunta/

Finn Statisztika (1997) Úton a Finn Információs társadalomba. Helsinki: Finn statisztika. Összefoglaló a weben.
http://www.stat.fi/tk/yr/infoso.html

STM (1996) Sosiaali- ja terveydenhuollon tietoteknologian hyödyntömisstrategia. STM:n asettama työryhmö, 26.2.1996. Sosiaali- ja terveysministeriö. [Társadalmi és egészségügyi információs társadalom stratégia hasznosítása. Társadalmi és egészségügyi minisztérium]. http://www.vn.fi/stm/suomi/vastuullamme/tietotekninen/tteknmain.html

Tampereen tulevaisuus on tiedossa. Kaupunkipolitükan suuntavüvat 2000-luvulle. Kaupunginvaltuuston 12.3.1997 hyvfilcsym~. Tampereen kaupunki, 1997. [A jövő kulcsa az információ. Tampere várospolitikája a 21. századra. Tampere városa]. (Tampereen tulevaisuus 1997)
http://www.tampere.fi/tiedotus/strategi.htm

Tekes (1998) Finn Nemzeti Digitális Multimédia Programok. TEKES. Konzultálva 1998.06.10. http://www.tekes.fi/english/programm/info/dme/

Tietoyhteiskuntafoorumi (1998). [Információs társadalom Fórum]. Konzultálva 1998.05.10-én http://www.vn.fi/vn/vm/tyk/fo.htm

Tietoyhteiskuntateemaa erityisesti koskevia otteita Paavo Lipposen hallituksen ohjelmasta. [Kivonat a kormányprogramból]. Konzultálva 1998.0510-én (Tietoyhteiskuntateemaa 1998) http://www.vn.fi/vn/vm/tyk/lipponen.htm

Tikas (1994) Suomi tietoyhteiskunnaksi - perustelumuistiot. Helsinki, 16.12.1994. TIKAS. [Finnország az Információs társadalom felé vezető úton - Érvelési Memorandum]. http://www.tieke.fi/tieke/tikas/pm.htm

Tikas (1996) Suomi tietoyhteiskunnaksi. Toinen painos, 1996. a TIKAS web oldala, Konzultálva 1998. [Finnország az Információs társadalom felé vezető úton, második kiadás, 1996]. http: //www.tieke. fi/tieke/tikas/tikas. htm

TIVEKE javító kávézó. Nemzeti Információs Hálózat Fejlesztési Program Közlekedési és Kommunikációs Minisztérium. (TIVEKE 1998) http://www.telmo.fi/tiveke/english/index.htm

VM (1996) Tietoyhteiskunta-asiain neuvottelukunnan asettaminen. Valtiovarainministeriö. 1996.05.02

VM 2/042/96. [Az Információs társadalom ügyek Nemzeti Bizottságának létrehozása. Pénzügyminisztérium].
http://www.vn.fi/vn/vm/tyk/nkakirje.htm

VN (1997) Reilu ja rohkea - vastuun ja osaamisen Suomi. Valtioneuvoston tulevaisuusselonteko eduskunnalle, osa II. HTML-versio. Dokumentti luotu 1.6.1997. Consulted in May 10, 1998. [Fair and Bold - A felelősség és a Know-how Finnországa. Kormányzati jelentés a jövő kilátásairól a Parlament számára, II. rész, HTML verzió, 1997.06.01].
http://www.vn.fi/vn/suomi/selont/tulevaisuus/

VNk (1996a) Hallituksen tulevaisuusselonteko eduskunnalle. Työsuunnitelma. Valtioneuvoston kanslia 19.1.1996/P. Löppönen. [Kormányzati jelentés a jövő kilátásairól a Parlament számára. Munkaprogram. Miniszterelnöki Hivatal].
http://www.vn.fi/vn/vm/tyk/tuleva2.htm

VNk (1996b) Johtoryhm~n ja työryhmien asettaminen hallituksen tulevaisuusselonteon valmistelua varten. Dnro 112/40/96. Valtioneuvoston kanslia 1.2.1996. [Management és Munkacsoportok létrehozása a Kormányzati jelentés a jövő kilátásairól a Parlament számára című dokumentum létrehozása. Miniszterelnöki Hivatal].
http://rvww.vn.fi/vn/vm/tyk/tuleval .htm

WFA (1998) L~nsi-Suoxnen Allianssin tietoyhteiskuntastrategia. [A Nyugat Finnországi Szövetség Információs társadalom Stratégiája]. Lansi-Suomen Allianssi - Nyugat Finnországi Szövetség (WFA), 1998.