Az információs társadalom fejlesztésére a közelmúltban számos stratégiai terv látott napvilágot. A jövő olyan Európát és Magyarországot hoz, amelyben közvetlen e-demokrácia és állampolgár-barát e-közigazgatás van. Az e-Europe stratégia szerint az Európai Unió tagállamai 2005-re a közigazgatásban például széles sávú adatátvitelt, interaktív államigazgatási alapszolgáltatások világhálón való elérését, vagy elektronizált közbeszerzési rendszert kívánnak megvalósítani.
Elkészült a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS), amely áttekinti, és rendszerbe foglalja az információs társadalom létrehozásával kapcsolatos kormányzati feladatokat. A stratégai terv viszonylag hosszú 10-15 éves időtávra jelöl ki célokat, a megvalósítást szolgáló programok általában középtávra 2004–2006. közötti időszakra vonatkoznak. A MITS ágazati részstratégiákra alapozva főirányokat határoz meg, és megjelöli az egyes területek szereplőinek közösen elvégzendő feladatait. Az ágazati stratégiák prioritásai alapján kerültek meghatározásra azok a Központi Kiemelt Programok, amelyek a MITS végrehajtásának központjában állnak.
Az információs társadalom építésére vonatkozó különböző stratégia tervek általában három jól körülhatárolható pillérre építenek, melyek a
Technikai, műszaki fejlesztés
Tartalomfejlesztés
Tudás, ismeret és humánerőforrás fejlesztés
A technikai, műszaki fejlesztésben jelentkező feladatok megoldását szolgálja a végfelhasználók eszköz ellátottsági szintjének javítása, valamint az olcsó, gyors Internet hozzáférés lehetőségének megteremtése.
A tartalomfejlesztés, tartalomszolgáltatás a naprakész autentikus ismeretek és tudások hozzáférhetőségét biztosítja, a digitális kultúra megteremtésének alapját jelenti.
A harmadik terület annak a tudásnak és ismereteknek a megszerzése, ami az információ technikai eszközök használatát – kezelését, és a közvetítésükkel megszerzett információk, ismeretek felhasználását szolgálják.
Az említett „pillérek”-hez igazítható, de jelentőségét tekintve külön horizontális feladatként jelölik a stratégiai tervek a kutatás-fejlesztés, és az esélyegyenlőség területét. Mindez persze azt szolgálja, hogy Magyarországon is létrejöjjön a tudásalapú gazdaság és társadalom.
A Magyar Információs Társadalom Stratégia és más országok ilyen célú tervei is a tartalom fejlesztés területén jelölik meg a legnagyobb arányú beavatkozást. A tartalomfejlesztés fő irányai a következők:
Gazdaság (tudásalapú gazdaság, e-gazdaság, e-turizmus, stb.)
Közigazgatás (e-kormányzás, e-közigazgatás)
Kultúra (digitális kultúra, e-múzeum, e-content, stb.)
Oktatás (e-iskola, digitális egyetem, távoktatás, új tudások oktatása, stb.)
Egészségügy (e-egészségügy, távgyógyítás, stb.)
Természet és környezetvédelem (e-természet és környezetvédelem)
A különböző elemzések és kutatási jelentések szerint az információs társadalom kiépítésének egyik meghatározó eleme az e-közigazgatás megvalósítása. Az e-közigazgatás megvalósítása érinti mind a három „pillért”, azaz információ- és kommunikációs technika, a tartalomszolgáltatás és a humánerőforrás fejlesztését is. Az e-közigazgatás egyik célja az információnak, különösen a közigazgatási információknak a társadalomhoz való eljuttatása.
Az Európai Unió országaiban internetes ügyintézésre kijelölt húsz alapvető államigazgatási szolgáltatás:
A lakosság számára:
Személyi jövedelemadó – bevallás
Állásközvetítés
Társadalombiztosítási juttatások igénylése
Személyi okiratok kiállítása
Gépkocsi rendszám ügyintézése
Építési engedély-igénylés
Rendőrségi feljelentés
Közkönyvtári szolgáltatás
Születési és házassági anyakönyvi kivonat igénylése
Felsőoktatási beiratkozás
Lakcímváltozási bejelentés
Egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos adminisztráció
A vállalkozások számára:
Társadalombiztosítási járulék befizetése
Társasági adó bevallása
ÁFA bevallás
Új vállalkozás bejegyeztetése
Statisztikai adatok kötelező bejelentése
Vámügyintézés
Környezetvédelmi engedély igénylése
Közbeszerzés
A kormányzati közhasznú információ szolgáltatás számottevően hozzájárulhat az ország gazdaságának növekedéséhez, és az is igaz, hogy az e-közigazgatás sok változtatást és bizonyos értelemben igazodást igényel a kormányzat részéről is. A legtöbb elemzés szerint a kormányzatok a jelentkező igények és a technikai fejlődéshez viszonyítva csak lassan képesek a változtatásokra. A változtatási lehetőségek korlátozottsága, esetleg törvényi akadályoztatása miatt az e-közigazgatás helyzetét, fejlettségét és a szolgáltatások kihasználtságát elemzők szerint az e-közigazgatási szolgáltatások a jelen időszakban kezdeti állapotukban léteznek a legtöbb országban. A fejlődés dinamikája viszont azt jelzi, hogy az e-közigazgatás, az e-kormányzat létrehozása, az e-demokrácia kialakulása döntő fontosságú szakaszba jutott.
Az e-közigazgatás helyi – önkormányzati, kistérségi, és regionális, vagy horizontális ágazati, szakági megvalósításában a tartalomfejlesztés és a humánerőforrás fejlesztése vonatkozásában meghatározó szerepet játszanak a kialakuló regionális tudásközpontok.
A Közép-Dunántúli Régióban a Veszprémi Egyetem tölti be a regionális tudásközpont szerepét. Az információs társadalom építésében jelentkező fejlesztési és képzési igények kielégítése érdekében az egyetem és a Stratégiakutató Intézet e-Közigazgatás Kutató és Fejlesztő Munkacsoportothozott létre. A munkacsoport tagjai az egyetem oktatói és kutatói, akik a különböző szakterületeken foglalkoznak e-technológiákkal, s a Stratégiakutató Intézet Kht. e-közigazgatási kutatói és fejlesztői, valamint közigazgatási szakemberek. A munkacsoport elsődleges feladatának az e-közigazgatás megvalósításához kapcsolódó tudás és ismeret fejlesztését jelölte meg.
Az információs társadalom építése egymásra épülő és párhuzamosan futó akciók sorozatával valósulhat meg. A feltételek és a körülmények változásával a „gördülőtervezés” elveinek megfelelően folyamatos feladatokat jelentenek a hosszú távú programok hangolása, az operatív programok aktualizálása. A folyamatos változások is azt indokolják, hogy az információs társadalom építéséhez szükséges humánerőforrás biztosítása tudáshálózatok által támogatott élethosszig tartó tanulási folyamattal valósítható meg. A képző szervezeteknek fel kell készülni arra, hogy egy paradigmaváltás következik be az oktatás és a felnőttképzés területén is, melynek lépései
Nagyobb szerepet kap a készségek és kompetenciák fejlesztése
Folyamatos „élethosszig tartó” tanulás rendszerének kialakítása
Rugalmas, heterogén csoportok oktatási, képzési lehetőségének megteremtése
Az oktatók „mellérendelt segítő” szerepének erősítése
Információ– és kommunikáció technikával támogatott oktatás megvalósítása.
A Veszprémi Egyetemen az e-Közigazgatás Kutató és Fejlesztő Munkacsoport az e-közigazgatás megvalósításához szükséges szakemberképzésben a következő célokat, feladatokat fogalmazta meg:
Moduláris, egymásra épülő felnőttképzési programok kidolgozása a közigazgatásban dolgozók részére
A különböző előképzettséggel rendelkezők részére gyakorlat orientált tananyagok készítése, és azok közreadása.
Új oktatási módszerek, kombinált képzési forma bevezetése az e-közigazgatási témájú felnőttképzési kurzusokon.
A felnőttképzési programok tapasztalataira alapozva szakirányú továbbképzési program kidolgozása és akkreditáltatása a közigazgatás területén dolgozó felsőfokú végzettségűek továbbképzésére
Felsőfokú e-közigazgatási szakemberképzés szakmai követelményrendszerének megfogalmazása, és ilyen szak alapításának kezdeményezése.
A munkacsoport szakértői az elfogadott céloknak és feladatoknak megfelelően a közigazgatásban dolgozók, az e-közigazgatás megvalósítása iránt érdeklődő munkatársak részére terveztek egy moduláris felnőttképzési programot. A modulok témakörei:
Az információs társadalom és az e-közigazgatás elmélete
Az e-közigazgatás fejlesztése az Európai Unióban
A magyar közigazgatás modernizációja – célok, programok
A magyar e-közigazgatás stratégiája
Az e-közigazgatás gyakorlata, eredményei, konfliktusai és jövője
A tervezett képzési idő százhúsz kontaktóra. Az egyes modulok tartalma, és a témára szánt idő a képzési célok és a résztvevők igénye szerint módosítható. A szakértői egyeztetések, és a programtervezéshez kapcsolódó igényfelmérések alapján a képzési programnak több változata készült el, amelyek a „gördülőtervezés” szerint tovább hangolhatók és finomíthatók. A képzési programhoz kapcsolódó tananyag fejlesztés a képzési program elfogadásával kezdődött meg. A munkacsoport tagjai egyetértettek abban, hogy a képzési programhoz kapcsolódó tananyag elektronikus változata készüljön el első lépésben.
A tananyagfejlesztéssel egyidőben megkezdődött a tanfolyam szervezése és a leendő oktatók felkérése és felkészítése. Első körben az E-demokrácia - Önkormányzatok a Világhálón című pályázat nyerteseit szólítottuk meg, számítva érdeklődésükre. Azonban az első körben ajánlott költségtérítéses,120 órás továbbképzés kéthetente két napi (péntek, szombat) elfoglaltságot jelentő képzési program nem nyerte meg az érdeklődőket. Főbb tanulságok:
Rövidebb képzési idejű tanfolyamot igényelnek a résztvevők
A tanfolyami elfoglaltság lehetőleg ne essen hétvégére
A tanfolyami díj fizetése sok esetben anyagi nehézséget jelent a küldő önkormányzatoknak, illetve a résztvevőnek is. (Támogatás szükséges lenne!)
A tanfolyami részvétel miatti távollét problémát jelenthet a munkahelyen.
A szervezési tapasztalatok alapján a szakértői csoport átdolgozta az eredetileg tervezett képzési programot. Az önkormányzati vezetőket és munkatársakat közvetlenül érintő gyakorlati témákat kiemelve egy új, rövidebb konzultációs időt igénylő program került tervezésre. A programhoz kapcsolódó tananyag is módosításra került. A potenciális résztvevők körében végzett újabb felmérések és szakértői egyeztetések alapján a kombinált képzés módszer elemeinek alkalmazásával öt napos, negyven órás e-közigazgatás továbbképző tanfolyam került meghirdetésre a dunántúli önkormányzatok részére. A résztvevőknek felkínált lehetőségek közül a következő témák szerepeltetését javasolták a tanfolyam programjába:
Az információs társadalom és az e-közigazgatás elmélete
Az e-közigazgatás fejlesztése az EU-ban
A magyar közigazgatás modernizálása
Az e-ügyintézés
E-közigazgatási portál
Az állampolgár és közigazgatás kapcsolata a digitális hálózatokon
Önkormányzati testületek tevékenységének digitalizálása
Az e-közigazgatás törvényi szabályozása
Munkatársak felkészítése az e-közigazgatásra
Az e-közigazgatás gyakorlata, eredményei, konfliktusai és jövője
A továbbképző tanfolyam 2003. május 23 - július 11. között került megtartásra Veszprémben. A tanfolyam tananyagát a résztvevők egy megadott web címen érhették el, a szakértőkkel való találkozó – a kontaktórák tényleges előadások és konzultációk voltak. A tanfolyam zárásaként a résztvevők egy-egy dolgozatot készítettek a saját munkahelyükön jelentkező feladatok e- szolgáltatásként való megoldási lehetőségéről.
A továbbképző tanfolyamot a Veszprémi Egyetem Tanácsadó, Továbbképző és Távoktatási Intézete, mint felnőttképzésre szakosodott intézmény szervezte, amely egyben az e-Közigazgatás Kutató és Fejlesztő Munkacsoportnak is aktív támogatója. Az intézet a továbbképzés eredményeiről az egyes foglalkozásokat követően rendszeresen kérdőíves felmérést készített.
A tanfolyam eredményei a következőképpen foglalhatók össze:
A tanfolyam célját a résztvevők megítélése szerint elérte. Ötfokozatú skálán kiváló és jó minősítést adott a résztvevők 82 %-a. A tanfolyami cél elérésének megítélésében negatív tényezőként hatott, hogy több kérdésben még az „útkeresés” időszakában van a hazai fejlesztés, és nem, vagy csak nagyon szerény gyakorlati példákat lehet bemutatni. A közigazgatás fejlesztésének egyes területeire csak terveket illetve elméleti megfontolásokat lehetett ismertetni, lényegesen nagyobb volt a gyakorlati tapasztalatok ismertetése iránti igény.
A tanfolyam programjában ajánlott témákkal kapcsolatos résztvevői elvárásokat 91 %-os arányban felül múlta vagy kielégítette a megvalósult kurzus.
A tanfolyamhoz kapcsoló tananyag felépítését a részvevők 96 %-a kiváló és jó minősítéssel értékelte. A tananyag áttekinthetőségét 82 % értékelte kiváló és jó minősítéssel. Ez visszavezethető arra, hogy a felnőttek a számítógépes ismeretátadást nehezebben kezelik, illetve a közzétett digitális oktatási anyagok még nem az e-learning szabályok szerint készültek el, éppen ezért továbbfejlesztésre szorulnak.
A tanfolyamon kapott ismeretek gyakorlatban való alkalmazhatóságára 23 % kiváló, 46 % jó és 27 % közepes minősítést adott. Ez a minősítés összefügg azzal, hogy bizonyos területeken még kevés a hazai bemutatható, ténylegesen eredményesen alkalmazott gyakorlati példa az e-közigazgatás területén.
Az előadási módszer és az ismeretanyag közvetítése vonatkozásában a résztvevők elfogadták a kombinált képzés módszerét, ezt 91 % kiváló és jó minősítéssel értékelte.
Szöveges értékelést adtak a kurzus résztvevői arra vonatozóan, hogy mi volt az ami a tanfolyam során a legjobban tetszett, vagy amit nagyon pozitívnak értékeltek. A legtöbbször előfordult pozitívumok:
Az előadók nyitottsága, szakmai felkészültsége, és hozzáállása
Gyakorlati példákkal alátámasztott előadások
Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása
Szakmai tapasztalatok megosztása
A felmerült kérdésekre való azonnali reagálás, a résztvevők partnerként való bekapcsolódása a konzultáció folyamatába
Az előadások alatti konzultációk
Szakmai anyagok megismertetése, hozzáférés lehetőségének biztosítása
Közvetlen, jó hangulat.
A résztvevők teljes egészében úgy ítélték meg, hogy érdemes volt részt venni a tanfolyamon. A hiányosságok között a gyakorlati helyszínek felkeresését – rövid tanulmányút megszervezését, illetve a munkahelyi gyakorlati feladatok megoldásához való iránymutatást hiányolták. A tanfolyamot szervező intézet nagy hangsúlyt helyezett annak felmérésére, hogy milyen további témák vagy tájékoztatók megtartását igénylik a közigazgatás területén dolgozók: Ezek közül a jelentősebbek:
Közigazgatási reform
A kormány tervei a közeljövőre a közigazgatás területén
Az e-közigazgatás technikai megvalósítása
Az e-közigazgatás informatikai vonatkozásai
Projektek az e-közigazgatás területén – esettanulmányok
Tudástranszfer – tanácsadás, egyéb segítséget jelentő szolgáltatások
Jogi háttér
Jövőbeni feladatok.
Az első kísérleti tanfolyam tapasztalati alapján megállapítható, hogy sürgető feladat szakmai továbbképző tanfolyamok szervezése az információs társadalom céljainak és feladatainak eredményes megoldásához az egyes szakterületeken alkalmazottak és a szolgáltatásokat igénybevevők széles rétegei számára. Célszerű lenne az iskolai rendszerben a közép és felsőoktatási intézményekben, valamint a különböző szakképzések programjában önálló tantárgyként szerepeltetni az információs tárdalommal kapcsolatos ismereteket.
Az információs társadalom programjaihoz kapcsolódó képzések, továbbképzések keretében kerüljenek alkalmazásra az e-learning módszerei. Az egyes kurzusokhoz kapcsolódó tananyagok digitalizált formában készüljenek el, kihasználva a technikai eszközök nyújtotta lehetőségeket.
A képzési programok a résztvevők igényeit szolgálva a készségek és kompetenciák erősítését szolgálják. A gyakorlat orientált rövid ciklusú képzések tegyék lehetővé a munka melletti tanulást, az egyéni időbeosztást, és a saját tanulási ütemnek megfelelő haladást.
A korszerű technikai eszközök, és az újszerű módszerek alkalmazása megváltoztatja az oktatói, tanári szerepet, nagyobb teret kap az egyéni munkát segítő moderátori funkció.
Fontos követelmény, hogy a képzési programban kapjanak helyet a gyakorlati példák, esettanulmányok bemutatása, esetleg szakmai tanulmányutak szervezése. A sikeres felkészülés egyik eleme, az egyéni illetve csoport feladatok megoldása a képzés keretében, és a megoldások közös értékelése.